Jó eséllyel előbb letelik az egy év, amikor úgyis véget ér a szerződés, és el kell számolni a kaucióval, minthogy lezárulna a per ÉS az ítélet végrehajtása is megtörténne (akár önként, mert kényszerrel még sokkal tovább tart). Arról nem is beszélve, hogy a szakértő meg a bíróság nem dolgozik ingyen. Sőt.
Én nem hinném, hogy a lakás bármilyen szempontból is számítana - kivéve akkor, ha maga a bérleti díj is aránytalan (palota havi 30ezerért, vagy egy sufni havi kétmillióért).
Ha a bérleti díj piaci vagy akrörüli, akkor tökmindegy milyen a lakás (mert a palota milliós a sutni tízezres bérleti díjú lesz), maga a tizenötszörös kaució eltúlzott, az összegtől függetlenül.
@Chip1984
Jók ezek az esélylatolgatós kérdések :) erre még harcedzett jogászok sem szívesen válaszolnak.
Ha aranyból van a csap, nagy értékű festmények lógnak a falon, valamint új, nagyértékű bútorzat van a lakásban, nyilván kisebb az esélye, mintha egy lepukkant kéglit bérel. Az igazi kérdés itt az, hogy van-e olyan ingóság, vagy ingatlan tulajdonság (pl. műemléki védelem), ami indokolhatja a magasabb kauciót.
A pertárgy étéke alapján járásbírósági illetékességű az ügy, ott pedig a jogi képviselet nem kötelező.
A per lényeges aspektusa lesz az ingatlan felszereltségének, értékének megállapítása, amely szakkérdés. Tehát valamilyen ingatlanszakértői vizsgálat, vélemény erősen ajánlott a keresetindításhoz, mert anélkül a bíró is csak a kezét fogja tárogatni, az idő meg szalad.
Aztán az, hogy egy "mezei" ingatlanszakértői vélemény elfogadható lesz-e az alperesnek, vagy a szakvélemény ellen addig tiltakozik, míg igazságügyi szakértő kirendelése is szükséges lesz (ami nem olcsó, plusz a felperes költségelőlegez, a pervesztes a végén meg fizeti), az már kettejük viszonyának elmérgesedési fokától függ.
De persze ugye érdemes tudni, hogy a 99.999% esély is olyan, hogy néha nem jön be, pont azért nem 100%...
Szerintem jó eséllyel. Ez nagyon aránytalan így.
Ha megvan az eredeti szerződéstervezete, tehát igazolható - hogy bár az önhibájából, mert hülye volt - hogy ez a megbeszéltekhez képest megváltozott, akkor pláne.
Ez szerintem nem ügyvédköteles. De jobb lenne megegyezni, senkinek sem kell ez a pereskedés.
Tisztelt Szakértők!
A miskolci barátom milyen eséllyel indíthatna pert az aránytalanul magas kaució mérséklésére? És ehhez szükséges-e ügyvédi közreműködés?
Háááát,egy 200 ezres albi esetén azért 600 ezret letenni,elég húzós.
.
Én minden lakásomnál 2 havi kauciót kérek. Vita nélkül el is fogadják.
„Azért az a 3 x -os kaució-kaukció vagy óvadék nem is túlzott.”
A 3 havi kaució nem az, az a szokásos mérték, de értenéd a kérdést, akkor itt 15 havi kaucióról van szó lényegében (egy 12 havi határozott bérletre). Én azt egy csöppet eltúlzottnak érzem.
Azért az a 3 x -os kaució-kaukció vagy óvadék nem is túlzott.
A lakásárakhoz viszonyítva.
Egy háztartási kisgép vagy bármi más munkagép kölcsönzése esetén simán elkérik a gép-készülék vételárának a felét.
Amúgy én fix összegben határozom meg az óvadékösszegét....nagyjából az aktuális bérleti díj 2,5 x -ösét.
A kaució körüli vita -értetlenkedés az első szűrő amit érdemes figyelembe venni.Aki ezt kifogásolja, előbb utóbb elesik a bérlettől
a kérdező egy másik topicban korábban taglalt egy ilyen konstrukciót, ahonnan vélhetően ugyanezt az ismerőst akarták kiebrudalni (az aláírt szerződés birtokában) azzal az indokkal, hogy nem ő az ideális bérlő.
Ha nincs meg a szimpátia, akkor mérgezett az egész viszony...
Aztán láttunk már olyat, hogy igen csábító lehet az egy évig érintetlen milliós nagyságrendű kaució, és pont akkor nem lesz meg ,amikor vissza kéne adni. "Nagyszerű" dolog külföldről FMHzni, pereskedni, végrehajtást kérni!
@drbjozsef
a hivatkozott Ptk. szabály egyáltalán nem azt mondja, hogy szabálytalan vagy törvénytelen lenne a túlzott mértékű biztosíték. Ahogy az sem következik belőle, hogy per esetén a bíróság minden esetben le fogja szállítani három havi bérleti díjnak megfelelő összegre. Ha a bérlő felperes jól érvel, a bérbeadó alperes meg nem tudja indokolni, akkor viszont valószínűleg igen.
Bár ha amúgy végül visszakapja, vagyis "kár" összességében nem éri, egy ilyen "tanulópénzt" (amit visszakap) megérdemel az tényleg, aki elolvasás nélkül ír alá ilyen szerződést...
Azért itt lehet keresnivalója.
Ha jól értem, kértek 12 havi "biztosítékot" meg 3 havi kauciót?
De hiszen jogilag nincs is olyan, hogy kaució (meg kaukció), van viszont óvadék. A viszont nem lehet túlzott.
„Ptk.6:343.§ Ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.”
Az, hogy a 12 havit nem kauciónak nevezték, nem számít, mert nem a név számít, hanem a tartalom. Az pedig más nem lehet, mint óvadék.
Persze, ehhez lehet, hogy a bérlőnek pereskednie kell. Az pedig nem a hosszú egészséges bérlő-bérbeadó együttműködés záloga. Bár igaz, hogy az ilyen trükközések se...
gondolom, nem szorítottak pisztolyt az ismerősöd fejéhez, hogy olvasás nélkül írja alá...
Oké, hogy kummogtak a módosítás belecsempészéséről, de az ismerősödnek minden lehetősége megvolt arra, hogy a szerződés aláírása előtt elolvassa, észrevételezze és kifogásolja, s amennyiben ez már akkor piros lámpa lett volna, aláírás nélkül felálljon az asztaltól.
Egy érvényes, teljes bizonyító erejű magánokiratból kifarolni arra hivatkozással, hogy nem egyezett meg szó szerint a korábbi tervezettel, háááát... szerintem eléggé esélytelen.
OFF
számomra felfoghatatlan, hogy egy milliós nagyságrendű kötelezettséget írásba foglaló szerződéshez (amit ismeretlenek szövegeztek), kb. úgy állnak hozzá, mintha egy minden szempontól előkészített és bezsűrizett rendelet lenne Trump asztalán, vagy óvodáskoruktól fogva BFF lennének az illetővel, amit biankóban és szakmányban nyugodtan aláírhat az ember.
ON
Tisztelt Szakértők!
Egy barátom, aki minden évben 6-7 hónapot Ausztriában dolgozik eladta a miskolci lakását, mert így fölösleges fenntartani egy lakást, helyette albérletbe költözött. Azért, hogy a kinn tartózkodása alatt ne legyen gond a bérleti díj fizetéssel, úgy egyezett meg a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésben meghatározott 12 hónapi bérleti díjat egy összegben előre kifizeti. Kapott egy szerződés tervezetet, amelyben ez a tény így szerepel, és azt el is fogadta.
Viszont pár nap múlva, a szerződés aláírásakor, ahol a bérbeadó szülei voltak a tanúk, egy a tervezettől alig észrevehetően eltérő szerződés került aláírásra, amiben a 12 havi bérleti díj már úgy szerepel, hogy az biztosítékként szolgál, amit a bérbeadó a szerződés lejártakor visszaad a bérlőnek. Ez mellett még ugyanúgy fizetnie kell egy éven keresztül a havi 120.000 forint bérleti díjat, plusz még az első havi bérleti díjat, és 3 havi kauciót is le kellett tennie.
Természetesen ez a szerződésbeli „kis eltérés” csak az „új” szerződés utólagos elolvasásakor derült ki, ami a két tanú előtti aláírással ugye hivatalossá vált. Mit lehet ilyenkor tenni, mert ennek eléggé megtévesztés szaga van? Erről a tényről persze az aláíráskor nem tájékoztatták.