építményadó

Tisztelt Fórum

2 kérdésem lenne

• 2012 február elsején került birtokomba 2. kerületi ingatlan (lakás)
• az ingatlan (lakás) osztatlan közös tulajdonú házban van
• jelenleg még nem vagyok bejelentve az adott ingatlanba lakcímnyilvántartásilag
• a kérdés: kell-e építményadót fizetnem az ingatlan után

se bérbe nem adtam, se cégem nincs oda bejelentve, egyszerűen csak a birtokomba van és nem lakik benne senki
értesítést, illetve csekket se kaptam hogy bármit is be kéne fizetnem, most is csak egy tájékoztató füzet jött hogy milyen adók vannak a kerületben

másik kérdés, ami nem szorosan az építményadóhoz kapcsolódik de a témához igen.
lakcímbejelentés (magyarul ha beköltözök az adott ingatlanba) határideje mennyi idő? mármint amin belül kell megejteni a lakcím változást...

megtisztelő válaszukat előre is köszönöm

Van egy praktikus megoldás, kell egy bontási engedélyt kérni és elbontani a műhelyt, ha lehet.
Más megoldást nem nagyon tudnék, de ha valaki tud, tegye közkincsé.

Mit szóltok hozzá?Egy 140m2-es műhelyem van melyben 1984-óta vállalkozást üzemeltettem.Egészségi állapotom megromlása miatt a vállalkozásomat befejeztem és visszaadtam a működési engedélyemet.A meglévő műhelyt kiakartam bérbe adni de a megváltozott rendeletek alapján,mivel lakóövezetben van nem adnak ki rá működési engedélyt!Kértem minősítsék át lomtárolónak,de az építési szabályzat szerint csak akkor lehetne átminősíteni,ha arrébb viszem 6m-rel!!!!!!!!Az ÉPÍTMÉNYADÓT természetesen követelik!!NA MOST MIT CSINÁLJAK??

Kedves Rexor és azok akik könnyelműen hintik az igét,

ide bemásolom az 1990.évi C.törv. idevágó passzusát,hogy ki az építményadó alanya. Az ehhez kapcsoló önkormányzati rendeletek ezt nem szűkithetik.

Az adó alanya

12. § (1)25 Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2)26 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. / Érted ?/

Kedves Rexor, gondolom felülvizsgálod korábbi álláspontodat evvel közös tulajdonosi dolgokkal kapcsolatban.

Kedves Rexor,
folytatnám, pontosabban reagálnék a legutóbbi hozzászólásodhoz.Köszönöm a bölcs kérdésfeltevő titulust,
de valójában tényleg nem tudom a választ. Azért jövök ki a fórumra, hogy tudjam, hogy mások miképpen vélekednek a felvetett kérdésben.Az én esetem egyáltalán nem egyedi jelenség, nagy pénzbehajtási akció
történik. Állítólag, mivel kevesebb adó folyt be a tervezettnél, a hivatal most kezdi összefésülni a saját adatbázisát a földhivatali nyilvántartással, ugyanis csak ott van hiteles nyilvántartás. Megjegyzem, hogy én ezzel egyetértek. Konkrétan, az én ügyem fellebbezési stádiumban van.
A 3. pontban adott válaszoddal teljes mértékben egyet értek. Valóban, helyi önkormányzati rendelet szabályozza az építményadót részleteiben, de ez nem mondhat ellent a hivatkozott törvénynek. A bevallási lapok, a csatolt kitöltési útmutatók nagyon világosak, érthetők. Még vissza térek. Addig is, üdv.

Kedves Rexor,
nagy öröm számomra is, ha valaki olyan érvel az adott témában akinek van jó stílusa, szerencsére Te ilyen vagy.Az érvelés, hogy elfogadom vagy nem, az egy másik dolog. Elnézést kérek, de csak most vettem észre, hogy korábbi hozzászólásodra nem reflektáltam, most megteszem.
Nos írod,hogy "Sajnos rosszul érzed, nem a tulajdonos és a haszonélvező, hanem a tulajdonosok dönthetnek így. A törvény célja az, ha pl. egy közös tulajdonú épületnél az épületnek van 100 tulajdonosa, akkor ne kelljen mindegyiknek építményadó bevallást benyújtania, hanem azt mondják, hogy ezt a jogot "ráruházzák" egy személyre, hogy csinálja meg helyettük." Hát ezzel nem értek egyet. Hogy miért? -
1.Mi az,hogy közös tulajdonú épület és annak van 100 tulajdonosa? - ez így leírva fából, vaskarika. Nálam ez társasház. Tételezzük fel ebben a házban van 100 különböző méretü /1,2,3,stb./ lakás. Ennek van a jó Isten se tudja milyen tulajdonosi szerkezetben egy rakás tulajdonosa és haszonélvezője. Nem is értem, hogy gondolod?- ki lesz az a felruházott személy aki ezt elvállalná. Mondjuk Gipsz Jakab, netán a közös képviselő, vagy én,- nonszensz, nem életszerű! És ki lenne az adó alanya? - nem, ezt nem gondoltad végig.
Történetesen a lányom lakása egy pont egy ilyen társasházban van. /105 lakás + 6 üzlet/ Ennél sokkal egyszerűbb ügyekben is sokszor kemény harcot kell vívni a közös képviselőnek.
Nagy tisztelettel üdvözöllek, most kell mennem, de még visszatérek a témában.

Kedves Oly,

Mindig öröm látni olyan rendkívül bölcs kérdésfeltevőket, akik valójában tudják a választ az általuk feltett kérdésre :). Csakhát ilyenkor a segítő szándékú válaszadóban is felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is kérdez az ilyen rendkívül bölcs ember.

A 3. pontban foglaltakkal kapcsolatban igen gyakran van ilyen szabály, de ezt a vonatkozó önkormányzati rendeletek szokták rendezni, javaslom olvasd el azt is. Az építményadó un. helyi adó, amit a -törvényi kereteken belül - a helyi önkormányzat rendelettel szabályoz.

Kedves Imma, ne haragudj, de teljesen árnyékon vagy.

1. a lányom bevallásában minden a tulajdoni lapon létező adat szerepel
2. a saját bevallásomban szereplő adatok szintén hiánytalanok a bevallásban, mivel lányaim abban tulajdon részesek.
3. azt a felvetésedet nem is értem, hogy milyen összefüggésben van az építményadó bevallás ill.épitményadó fizetés, hogy a haszonélvezők az ingatlant lakják vagy sem, tartózkodnak benne vagy sem,ennek az építményadóhoz semmi köze. De ha tudnál adni egy törvényi hivatkozást, azt megnézném, légyszíves.
4. azt hiszem nem ismered ezeket a bevallási lapokat és így írod a véleményedet. Ugyanis, ezekhez a bevallásokhoz tartozik néhány különböző jelölésű pótlap,

betétlap /A,B,C stb./ a bevallás fajtájának megfelelően. Eltitkolni nem lehet és nem is érdemes semmit.
5. hálás lennék még azért is , ha meg tudnád mondani, hogy az adóhivatal, milyen nyilvántartásból dolgozik. Ugyanis városunkban- miután a bevallás önbevalláson alapul- sok ezer bevallás hiányzik, és ezek nem is adóznak.
6. a törvényi hivatkozást, melyet írtam az 1990.évi
C.törv. 12.§ (2) bek. melyre hivatkoztam, azt úgy megkerülted, mint macska a forró kását. Ennek egyébként van a helyi önkormányzati rendeletben is egy kicsit bővebb szabályozása és a kitöltési útmutatóban bő lére fogott értelmezése. Ha el akarod olvasni elküldöm.
Minden esetre köszönöm, hogy elolvasod felvetésemet és válaszolsz. Annak külön örülnék, ha a 3. pontra válaszolnál.

Elmondom mégegyszer, de már többször nem.

Amennyiben bejelentette volna a lányod, hogy a tulajdoni lapon szereplő haszonélvezők nem lakják az ingatlant, lakó-, illetve tartózkodási helyük a tulajdonukat képező másik ingatlanban van. Ekkor az adóhatóság együtt vizsgálva az adatokat adófizetési kötelezettséget állapított volna meg.

A vitás ingatlan tulajdoni lapjából nem derült ki, hogy az adóalanyok több ingatlannal rendelkeznek, nem használják az ingatlant, így részleges bevallásból nem lehetett teljes körűen megállapítani a teljes tényállást.

Kedves Oly,

"Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy a haszonélvezet erősebb jog, mint a tulajdonjog". - Nem erről van szó, hanem, hogy a jogszabály alapján a haszonélvezőnek kell fizetni az építményadót.

"De én úgy érzem, hogy itt a törvény rugalmas és lehetőséget biztosít,hogy a tulajdonosok ill. haszonélvezők egymással közösen megállapodnak, hogy ki az adóalany, ill. ki vállalja a kötelezettséget és képviseli a jogokat az adóhatóság előtt, hangsúlyozottan CSAK építményadó tárgykörében."

Sajnos rosszul érzed, nem a tulajdonos és a haszonélvező, hanem a tulajdonosok dönthetnek így. A törvény célja az, ha pl. egy közös tulajdonú épületnél az épületnek van 100 tulajdonosa, akkor ne kelljen mindegyiknek építményadó bevallást benyújtania, hanem azt mondják, hogy ezt a jogot "ráruházzák" egy személyre, hogy csinálja meg helyettük.

Kedves Imma, lehet, hogy valami félreértető volt, tehát a leányom lakásán a tulajdonosi szerkezet: a leányom 1/1
arányban tulajdonos, nekünk a feleségemmel 50-50% haszonélvezeti jogunk van. Így lett bejegyezve a tulajdoni lapon, jelenleg is ez áll fenn. 2005-ben a leányom ép.adó bevallást tett, semmilyen adat nem lett eltitkolva, szerepelt minden adat a tul.lap szerint. Az adó alanyiságot közös megállapodás szerint az 1990.évi C. törvény a 12. § (1) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(2) VALAMENNYI tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott MEGÁLLAPODÁSBAN a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel EGY tulajdonost is felruházhatnak.
Mi tehát a törv. (2) bek alapján jártunk el.
A hivatal ezt így befogadta és egészen addig nem volt probléma, míg idén nem tettem egy téves bevallást. Na erre csapott rá a hivatal.

Oly!

Rosszul közelíted meg a kérdést.
Te, mint lakástulajdonos és egy másik ingatlan haszonélvezője, adóköteles kategóriába esel, ezzel szemben a lányod adómentesbe. Olyanra ruháztad át az adóalanyiságot, aki tulajdonosként adómentességet élvezett, viszont bevallásában nem tett teljes körű adatszolgáltatást.
Ha lányod a te jogodon fizetett volna, akkor nem lenne hiba, de mivel volt adófizetési kötelezettséged és ezt egyikőtök sem teljesítette, így fennáll a tartozás, a bírság és a kamat.

A lányod megtévesztette az adóhatóságot, amikor nem közölte, hogy a haszonélvezőt adókötelezettség terheli. Rá nézve adták meg az adómentességet.

Kedves Rexor!
Egysoros érvelésed nagyon tömör és ily módon nagyon egyszerű. Tényleg, lehet, hogy ez valóban ilyen egyszerű és csak én nem akarom befogadni. Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy a haszonélvezet erősebb jog, mint a tulajdonjog. De én úgy érzem, hogy itt a törvény rugalmas és lehetőséget biztosít,hogy a tulajdonosok ill. haszonélvezők egymással közösen megállapodnak, hogy ki az adóalany, ill. ki vállalja a kötelezettséget és képviseli a jogokat az adóhatóság előtt, hangsúlyozottan CSAK építményadó tárgykörében.
Ez a megállapodás konkrétan csak itt értelmezhető.
Ha esetleg tudnál adni egy erre utaló objektív jogértelmezési elérhetőséget, azt megköszönném.
Így is köszönöm, hogy foglalkoztál a témával, lehet, hogy mások számára is tanulságos lehet. Addig is szép estét.

Kedves Rexor, elnézést kérek az előbbi helytelen megszólításért.

Sajnos a fentiek alapján nem értelmezhető máshogy a dolog.

Kedves Rexon!
Köszönöm a gyors reagálást felvetésemre, el is fogadnám,de itt most beemelek a helyi adótörvényhez tartózó értelmezést, melyet a kitöltési útmutatóhoz csatolnak.
Főlap

I. Bevallás fajtája:
Az adó alanya (a magánszemély, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
egyéb szervezet, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése) az,
aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
A Htv. szerint az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (a kezelői
jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a földhasználat és a lakásbérlet) terheli, az annak
gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonost, a vagyoni értékű jogosítottját a
továbbiakban együtt „tulajdonos” fogalomként említjük.) Valamennyi tulajdonos által írásban
megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal
kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
A bevallás fajtájaként a megállapodás alapján benyújtott bevallást abban az esetben kell
megjelölni, ha az ingatlannak több tulajdonosa van és a tulajdonosok megállapodtak abban, hogy
közülük egy tulajdonos vállalja az adóalanyisággal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket
(bevallás benyújtása, jognyilatkozat tétele, módosítása, az egész ingatlan után az adó megfizetése).
Ebben az esetben elegendő az ingatlanról egy bevallást benyújtani. Szükséges azonban a bevallás
mellé kitölteni a megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról című
nyomtatványt is, melyet az építményadó bevallással egyidejűleg, illetve elektronikus úton
benyújtott építményadó bevallás benyújtását követő 15 napon belül a tulajdonostársak eredeti
aláírásával ellátva kell az Adóügyi Osztályhoz eljuttatni. A megállapodás hiányában az így
kitöltött építményadó bevallást nem megállapodás alapján benyújtott bevallásnak tekintjük.
A nem megállapodás alapján benyújtott bevallást abban az esetben kell megjelölni, ha az
ingatlannak egy tulajdonosa van, illetve az ingatlan tulajdonosai tulajdoni hányaduk, vagyoni értékű
joguk arányában lesznek az adóalanyok. Ebben az esetben minden tulajdonosnak tulajdoni hányada,
vagyoni értékű joga arányában külön-külön bevallást kell benyújtania, mely bevallások
tartalmazzák az ingatlanon lévő összes épületet, épületrészt.
Kérdésem tehát, a fentiek alapján nem értelmezhető másképpen a dolog? - hogy változatlanul a lányom az adó alanya.

Kedves Oly,

Az a szomorú helyzet, hogy a hivatalnak igaza van (Ti nem tulajdonosok vagyto, hanem haszonélvezők). Amire hivatkozol az arra vonatkozik, hogyha közös tulajdonban van (lenne) az ingatlan.

Viszont a lányod vissza kell hogy kapja a megfizetett építményadót (talán már vissza is kapta), Neked meg kell fizetned azt. A késedelmi kamatra vagy az esetelgesen kirótt adóbírságra kérhettek elengedést.

Tisztelt Szakértő!
1998, lányunknak lakást vettünk, Ő a tulajdonos 1/1 arány, haszonélvezettel terhelt 1/2- 1/2 arányban az anya és apa részéről. 2005-ben lányom ép.adó bevallást adott be, ebben tulajdonosi szerkezetben, a bevalláson szereplő nyomtatványon megjelölve, hogy közös megállapodás! alapján Ő viseli az adóalanyisággal járó terheket.A hivatal bevallást hiánypótlás nélkül befogadta
2012-ig nem kellett fizetni ép.adót a lakás /52m2/ mérete miatt. 2012- től városunkban általánossá vált az ép.adó fizetés.Megkapta az ép.adó fizetési határozatot, melynek 1. és 2. félévi adója pontosan be lett.fizetve.
Én mint féltő apa /haszonélv./, megfeledkeztem, hogy a lányom 2005-ben tett már bevallást és tettem egy bevallást 2012 márc.-ban ahol magamat jelöltem meg adóalanynak. Erre lecsapott a hivatal és visszamenőleg
2007- től rajtam akarja bevasalni az ép.adót, mivel van egy másik ingatlanunk, melyben mi lakunk és ezáltal a lányom ingatlana adóköteles és nekem kell annak adóját megfizetni. Megfellebbeztem, az ügy folyamatban van. A napokban lányom kapott egy végzést
melyben a hivatal visszamenőlegesen 2007-től megszünteti megszünteti ép.adókötelezettségét annak okán, hogy nekünk a lakáson haszonélv. jogunk van, hivatkozik az 1990.évi C. törv. 12.§(1) bek. foglaltakra, mely szerint az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, vagy az ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja. Itt tartunk. Az 1990.évi C. törv. 12§.(2) bek. szerint, valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
Tisztelt Szakértő, mi ilyenkor a helyzet?
Köszönöm válaszát.

Ez nem illeték, hanem építményadó. Méltányosságot lehet kérni, de mentességet valószinűleg nem fogtok kapni, egy kamatmentes részletfizetsére lehet esélyetek.

Üdvözlet a Fórumozóknak!
1987ben vásárolt házunkra most,5 évre visszamenőleg építményilletéket vetett ki az önkormányzat. Életvitelszerűen budapesti lakás és a tőle 16km-re lévő ház között ingázunk. Nem hétvégi üdülőtelek, hanem a faluban lévő családi ház! Az illetékfizetést azzal indokolják, hogy nem a vidéki ingatlan az állandó bejelentett lakcímünk. (Az elmúlt 35 év alatt pár évig a ház volt bejegyezve az állandó lakcímnek.)
Méltányosságból kérhetjük-e az illetékfizetéstől való eltekintést, mentességet? Csak az önkormányzati ügyintéző jóindulatára hagyatkozhatunk, vagy van valami jogi kapaszkodó is?
Minden segítséget előre is nagyon köszönök!

Szeretnék választ kapni arra, hogy a telkemen lévő 20 négyzetméteres gazdasági épületet különböző anyagok tárolására /kerti és egyéb/ használom, építményadó szempontjából megfelel-e a gazdasági épület fogalmának?

Sziasztok!
Történet a következő:

2005 évben vásároltam egy ipari ingatlant, ami egy régi laktanya területén van. A földhivatali lapon a területen lévő épületek nem szerepeltek, üres területként volt nyilvántartva. Miután megvásároltam az ingatlant, a földhivatalt felszólítottam, hogy jegyeztessék be az épületeket. Az épületek bejegyzésére ígéretet tettek, majd természetesen az építményadót is fizettem az önkormányzatnak a mai napig is. A történet ott tart, hogy az ingatlant most én értékesítem, eladásra kerül a napokban, viszont kiderült, hogy a mai napig nincsenek épületek bejegyezve a területre a földhivatalnál. Tehát lényegében egy ÜRES TERÜLET-ről beszélünk.
Kérdésem az lenne, hogy milyen jogalapja van az önkormányzatnak építményadót beszedni a mai napig?
Esetlegesen a befizetett adó összege,(ami nem kevés) visszaperelhető-e?
Választ előre köszönöm.
További szép napot!

Jó estét! A helyi önkormányzat visszamenőleg kivethet építményadót? Igazából a helyzet annyiban bonyolult még, hogy nincs használatbavételi engedély sem! Mit tudok tenni, hogy ne kelljen fizetnem? Előre is köszönöm a válaszokat, sokat segítene!

sziasztok! nekem is lenne egy kis gondom hátha valaki tud tanácsot adni.2010-ben vettem pest megyében egy kis házat kerttel,ami osztatlan közös tulajdonban van. ketten vagyunk tulajdonosok fele-fele arányban.az utca felőli részen van egy kis kőház fennmaradási engedéllyel.az utcától távolabbi részen/az enyém/ ahol egy kis faház áll/25 nm/.ide 80 cm széles szolgalmi úton lehet hátramenni,az első rész mellett.szóval én úgy vettem a telket hogy a faház már rajta volt mint nyaraló.most derült ki hogy nincs rajta a tulajdoni lapon csak a kőház.kb a 80-as években épitették.most kaptam az önkormányzattól egy levelet,hogy adóbevallást kell benyujtani az épitmény után, és adót is kell majd fizetni.állandóra be vagyunk jelentkezve a barátommal együtt ide,de nem lakunk ott. a kérdésem annyi lenne,hogy hagyjam a fenébe az egészet,vagy kezdjek belebonyolódni.visszamenőleg hogy tudom igazolni,hogy az a faház már régóta ott áll.én szivesen bevallanám,mert törvénytisztelő vagyok,de ami itt az utóbbi években folyik az nagyon elkeserit. megköszönném ha valaki tudna tanácsot adni

• és még valami---ingatlan irodán keresztül vettem,ügyvéddel intéztem mindent.nekik nem lett volna nagyobb tapasztalatuk abban hogy engem tájékoztassanak arról,hogy ez a ház nincs rajta a tulajdoni lapon?persze ez már eső után köpönyeg. előre is köszönöm ha valaki tud segiteni.

Jóestét! A napokban döbbentünk rá, hogy lakóhelyünkön vállalkozásoknak építményadót kell bevallani/fizetni...
Ismerve a magyar hatóságok "jóindulatát" nem merünk beadni visszamenőlegesen 5 évre bevallást, tuti nem veszik figyelembe, hogy jószántunból tettük. Bonyolítandó: társasházban van két ingatlanunk. Az egyik a vállalkozás tulajdona, a vállalkozás viszont a lakásunkba van bejelentve. Így valójában mindkettő után kellett volna...talán ezért nem futott össze az adóhatóségnál? ráadásul béna (nem működő) családi vállalkozásról van szó.
Mit tegyünk? Valljuk be, bukta? Jelentkezzen be valamelyikünk a (vállalkozás) tulajdonába (lakásként adókedvezmény), viszont akkir rögtön tuti kiszúrnak...
Vegyük meg saját válalkozásuktól (jövedelemadó). Bazírozzunk arra, hogy a jövőben sem szúrják ki...?