ingatlanszerzési illeték

kedves Szakértő!
A közelmúltban történt ingatlanvásárlásom után a mai napon megkaptam az APEH-től az illeték megállapítására és megfizetésére vonatkozó levelet. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a levélen ez állt: Fizetési meghagyás. Úgy tudtam, hogy fizetési meghagyást az illetékes bíróság adhatki, a fizetés elmulasztása, majd a fizetési felszólításra történő reakció elmaradása esetén.
Ha a fizetést mulasztom el, akkor kamatot kell pluszban fizetnem, de a fizetési meghagyásra viszont leemelhetik a számlámról a meghagyott összeget.
Rosszul tudom?
Vagy az APEH keménykedik?

Köszönettel:
PSzilvia

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (6) bekezdése: Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Tisztelt Dr. Mohos Gábor!

Nagyon köszönöm a megerősítést az ügyre vonatkozóan, sajnos a törvény alapján én is erre tippeltem!

A 35 év alattiak ingatlanszerzési illetékkedvezménye kapcsán érdeklődnék.
Ha a párommal (nem férj) megveszek egy ingatlant 10 millióért, akkor egyikünk sem kap illetékkedvezményt mert a ház forgalmi értéke több, mint 8M? Vagy ahogy a tulajdoni hányad is megoszlik (50-50%), úgy a forgalmi érték is, és akkor mindketten igénybe vehetjük a kedvezményt?
Segítségüket előre is köszönöm.

A feleség a vásárlandó ingatlan egésze után fizetendő visszterhes vagyonszerzési illeték 1/2-ét fogja fizetni. A kérdező az eladott ingatlan és a szerzett tulajdoni hányad közötti különbség után. Ha az értékkülönbség nagyobb, mint a szerzett tulajdoni hányad értéke, akkor a tulajdoni hányad értéke után kell az illetéket megfizetni. Ennek számítási módja igazodik a feleség által fizetendő illeték kiszámításához.

Sziasztok!

Szeretnék előre elnézést kérni, ha már lerágott csont a kérdésem!
A kérdésem az, hogy milyen módon kell vagyonszerzési illetéket fizetni, ha az eladott lakás 1/1 hányadban az én tulajdonomban volt, viszont az újonnan vásárolt már 50-50 %-ban lesz köztem és a feleségem közt megosztva. 11 éve vagyunk házasok.
A segítséget előre is megköszönve
sparta

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2.(2) bekezdése szerint az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Nem tudok arról hogy nemzetközi szerződés másképp rendelkezne.

Sziasztok,

segitsegeteket szeretnem kerni az alabbi ugyben. Angliaban eltunk a ferjemmel (o britt alampolgar) ott volt egy hazunk amit eladtunk, majd Magyarorszegon vettunk egyet. Az illetekeket ott kifizettuk es az eladas egy even belul volt a vasarlassal. Levonhato e a kinti ingatlan eladasanak az osszege az itteni vetelarabol? A torvenyt vegigolvasva ezt nem emliti.
Elore is koszi

Moley

Sziasztok,

a következő dologban szeretnék segítséget kérni: 2005-ben vásároltam egy új építésű lakást, melyet szeretnék 2009-ben eladni, és vásárolni egy szintén új építésű nagyobb lakást.

Kérdésem az lenne: hogy ugyanazon személy kétszer is igénybeveheti a 15M Ft-ig járó illeték mentességet új lakás vásárlása esetén? Vagy pedig a régi eladási ára és az újonnan vásárolt vételi ára által meghatározott szabályok alapján kell eljárni?

köszönöm előre is!

Sziasztok,
osztatlan közös tulajdon megszüntetése utáni illetékfizetéssel kapcsolatosan szeretnék segitséget kérni. Az ingatlant örököltem 1/2 tulajdoni hányaddal amely az örökléskor egy helyrajzi számon volt.A testvérem az Ő 1/2 tul.hányadát eladta .Az új tulajdonos egy Kft lett .A közös tulajdont akként szüntettük meg ,hogy az egy helyrajzi számon lévő ingatlant megosztottuk, igy két helyrajzi számú két ingatlant kaptunk, de az egyik ingatlan 600 eFt-al többet ért, amit a tulajdonostársamnak meg is fizettem. Az APEH első fokon a teljes ingatlanra számolt fel illetékfizetési kötelezettséget,967 e. Ft-ot amelyet megfellebbeztem,természetesen fellebbezési illeték fizetése mellett ,ami 38e Ft.Megkaptam a másodfok illetékkiszabását, ami most 217 e. Ft.
Számomra ez teljesen érthetetlen. Azt gondolom,hogy csak a különbözetről kell illetékelnem, ami 12 e.Ft. Kérem segitsetek!Köszönettel: keszzso

Kedves Szakértő!

Az alábbi ügyben kérném a segítségét:
2007-ben férjemmel vásároltunk egy lakást, melynek értéke 25 500 000 Ft, aminek 1/2 1/2-ed a tulajdoni hányad megoszlása. Ha a tényleges anyagi hozzájárulásokat vesszük figyelemben, akkor nem ilyen mértékben "oszlik" meg az arány.
Megkaptuk az illetékhivataltól a fizetési meghagyást, melyben a 12 750 000 Ft-os "részemre" 685 000 Ft illetéket állapítanak meg, még a férjemnek 15 000 Ft-ot. A lakás adás-vételi szerződésében az illetékfizetésre vonatkozóan nem volt semmilyen megkötés. A vételár kifizetésénél szerepel, hogy a férjem korábbi lakásának teljes vételárát belefizeti az új lakásba, a maradék részt pedig hitelből finanszírozzuk. A lakás új építésű lakás, melyet az építető értékesítés céljára épített. A kérdésem az lenne, hogy opcionálisan választható-e, hogy az illetékfizetés megállapításánál a régi lakás beszámításából adódó illetékkülönbözetet, vagy új lakás vásárlására vonatkozó illetékfizetési kedvezményt akarom igénybevenni.

Ezen kívül egyidejüleg kérj kamatmentességet arra az időre amíg a részletfizetés elbírálásra kerül.

Kedves aszinak!

Nagyon köszönöm a segítséget, akkor az illeték kifizetésére részletfizetési kedvezményt fogok kérelmezni.

Mégegyszer köszi!
joes

joes

Illetékjogi átminősítésre (hétvégi ház után lakóházként fizetni) nincs törvényi lehetőség, fizetési kedvezményre igen.

Fellebbezni csak jogszabálysértő döntés ellen érdemes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdés f) pontja szerint lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Ez utóbbi fordulatot nem lehet fordítva értelmezni, azaz úgy, hogy ha már legalább 5 éve lakás céljára használsz egy az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóházként (lakásként) nyilvántartott épületet akkor az lakástulajdonnak minősül.

csacsa1971

Nem vagyok szakértő, de szerintem a szemlére történő felhívást a következők miatt küldték.

Az APEH nem ingatlanonként, hanem személyenként (adózónként) kezeli az ügyeket. Bár az adásvételi szerződés alapján tudomásuk van a szerző felek személyéről, feltehetően különböző ügyintézők foglalkoznak az illetékügyekkel. Szerintem érdemes lenne felhívni a felhíváson szereplő telefonszámot (remélem van ilyen) és tájékoztatni az ügyintézőt a korábbi szemléről. Valószínűleg majd közölni kell valamilyen azonosítót (ügyszám, adóazonosító jel) is ami a felhívásokon szerepel.
Az ügyek állásáról telefonon valószínűleg nem fognak konkrét tájékoztatást adni az adótitok miatt.

Tisztelt Szerkesztő!

Az alábbi illetékügyben érdeklődnék.
2008-ban hétvégi ház besorolású ingatlan 50 %-át megvásároltam testvéremtől. A házat 2001 óta rendeltetésszerűen lakóházként használjuk, a lakcímkártya is erre lett kiállítva. Családi házzá nyilvánítani nem lehet, mivel a helyi rendelkezések szerint 120 nöl-es telken ez nem megoldható. Időközben megérkezett az illeték, mely 500 000 Ft.
Érdeklődnék az ügyben, hogy méltányossági kérelemben lehet-e kérvényezni az illeték lakóház vásárlására vonatkozó módosítását, hiszen más ingatlannal nem rendelkezünk, lakás célját és nem luxus igényeket szolgál.

Várom szíves javaslatát,illetve ha úgy gondolja, hogy érdemes megpróbálni, azt a fellebbezés keretében lehet benyújtani?

Köszönettel:
joes

Tisztelt Szakértő !
Információt, segítséget kérnék az alábbi ügyben.
A Én és a férjem eladtunk egy ingatlan 7.600 000 Ft ért. Édesanyám is eladott egy ingatlant amiben nekem tulajdonjogom volt,mert édesapám elhunyt.Azt ingatlan 8.400 000Ft. adtuk el /Ebben Anyukám ,testvérem és Én voltunk tulajdonosok 1/3 részben. Vetünk egy másik ingatlan 14 000.000 Ft.Ebben Én és férjem,illetve édesanyám szerepel. 1/2 rész Én amin édesanyám haszonélvezeti joga van ,illetve a férjem is 1/2 arányban. A férjem kapott levelet az APEH-tol helyszíni szemlére. Ez megtörtént.Januárban kint voltak azt mondták küldik a papírt.Semmi papírt itt a helyszínen nem kaptunk.Én is itt voltam az édesanyám is. Lassan két hónapja semmi hír. Most viszont Én kaptam felszólítást helyszíni szemlére.Áprilisban jönnek.
A kérdésem az ,hogy miért jönnek ki még egyszer amikor már kint jártak ,illetve a férjem miért nem kapott semmiféle levelet.Köteles vagyok még egyszer beengedni az APEH-t a lakásomban.Kint járt APEH-os ezt a vételárt írta be ,hogy 14 000000ft-ért vettük az ingatlant.Ez egy lepukkant ház volt. Ténylegesen ennyiért vettük.Azért tudtuk megvenni.Közben költöttünk rá,hogy tudjunk benne élni.Köszönöm előre is válaszát.

Mivel egyikőtök - másikótok is csak a fele tulajdont szerzi meg, így az illeték is csak a szerzett vagyonrésze után.

A helyi önkormányzatnál érdeklődni: esetlegesen un. "első lakást" vásárló fiatal pár x összegű és kamatmentes kölcsön támogatása?...

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Információt, segítséget kérnék az alábbi ügyben.
7,7 millió forintért tervezünk egy használt lakást megvásárolni. Párommal fele-fele arányban lennénk tulajdonosok. Ez lesz az első lakásunk, mindketten 35 év alatt vagyunk. Az illeték elméletben - az én számításom szerint ( 4 millió Ft után 80.000, 3,7 millió Ft után pedig + 222.000 Ft, - 40.000 Ft kedvezmény, tehát összesen) 262.000 Ft.
Kérdésem:
az egész lakásra vonatkozóan kell illetéket fizetnünk a 7,7 millió Ft után, vagy a szerzés arányában nekem 3,85 m Ft, illetve a páromnak 3.85 m Ft után?
Nem lenne mindegy :-)

köszönöm a választ előre is: Vali

Értem, köszönöm.

A te esetedben a korábban eladott lakás árából csak azt az összeget vették figyelembe, amit te kaptál meg.
Ha a lakásból 70%-ot kaptál és az édesanyád a haszonélvezete után 30%-ot, akkor az édesanyád jövedelmével édesanyádnak kell elszámolnia, neked pedig a tiéddel.

Tisztelt Szakértők,

Az alábbiakkal kapcsolatban kérném szíves segítségeteket:
Korábban eladtam egy lakást, amelynek 1/1-es tulajdonosa voltam, édesanyám haszonélvezője. Az akkori adásvételi szerződésben 70–30 arányban meg volt bontva a vételár az én, illetve édesanyám részeként (az okát nem tudom, tulajdonjog megosztás nem történt). Az eladás után 1 éven belül másik lakást vásároltam, aminek szintén 1/1-es tulajdonosa lettem, immár haszonélvezet nélkül. A korábbi lakás teljes eladási ára az új lakás megszerzésére lett fordítva, ezt a tényt a lakáseladásból származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség teljesítésekor az APEH figyelembe vette.
Most kirótták rám a visszterhes vagyonátruházási illetéket, amelyet úgy számoltak ki, hogy az újonnan vásárolt ingatlan értékéből a régebben eladott lakás eladási árának csak 70%-át vonták vissza, vagyis illetéket kell fizetnem a korábban eladott lakás árának 30%-a után. El tudná mondani nekem valaki, hogy miért nem számolhatok 100%-kal, ha 1/1-es tulajdonos voltam és a teljes eladásból származó összeg az új lakás vételárába lett forgatva?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Palotai Móni:

A kérdésedre válaszolva: nem, sem az illeték alapját, sem az szja alapját nem csökkentik/csökkentheted a hitel összegével.

edinani:

azonnal kamatmentes fizetési halasztást kell kérni, hogy a kamat ne ketyegjen, és nehogy inkasszáljanak, letiltsanak, árverezzenek.

Kedves Forgács Péter!

1. Az adóhatóság által a fizetési meghagyásban hivatkozott jogszabály az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A jogszabályhely ami alapján az illetéket kiszámolták a törvény 21. § (1) bekezdése, mely szerint:
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

E jogszabályi rendelkezés alapján az illetéket az adóhatóság helyesen számolta ki.
4.000.000 Ft 2%-a 80.000 Ft
10.000.000 Ft 6%-a 600.000 Ft
Összesen: 680.000 Ft

2. Tudom, hogy az igazságérzeted szerint nem kellene illetéket fizetned, de a törvény nincs tekintettel arra, hogy te a korábbi lakásodat vásároltad vissza, sőt ezt egyenesen kizáró oknak tekinti az illetékkedvezmény érvényesítése során.

A törvény több illetékkedvezményt, illetékmentességet tartalmaz, de amire szerintem te gondolsz az a cserepótló vétel kedvezménye. A törvény 21. § (5) bekezdésének első mondata szerint:
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Esetedben teljesül az időbeli feltétel, hiszen a lakás vásárlása és eladása között kevesebb mint egy év telt el, azonban a törvény szerint a kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy az eladott és a vásárolt lakás különböző legyen, azonban te ugyanazt a lakást adtad el amit megvásároltál.

3. Ha jogos lenne a fellebbezésed akkor a fellebbezési illeték visszajárna.

A törvény 32. § (1) bekezdése szerint: A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
A (2) bekezdés szerint: A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.