ingatlanszerzési illeték

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem a következő:

2006 szeptemberben eladtam lakásomat 14,6M Ft-ért (külföldre költöztem). Majd miután nem jött be a külföldi munkám ugyanabból a pénzből ugyanazt az ingatlant visszavásároltam 2007 augusztusában 14M Ft-ért.

Az APEH 680e Ft illeték megfizetésére kötelez. Többszöri levélváltás után is követelik tőlem ezt az összeget különböző törvényekre...paragrafusokra hivatkozva.

Kérem a hozzáértőket tájékoztassanak, hogy ha NEM jogos ez az illeték kérelem, pontosan melyik törvény melyik paragrafusára hivatkozva kell újra fellebbeznem. Ha jogos a fellebbezés....visszakapom a fellebbezés ktg-ét? 27e Ft a semmiért.

Várom mielőbbi válaszokat.
Köszönettel: Forgács Péter

Kell a bankkal egy előszámítást végeztetni, hogy mennyi is lenne az előző hitel visszafizetésének összes költsége/díja, és egyből látszík, hogy a tervezett 9 M Ft-tos vásárláshoz a 13,5 M Ft-ból mennyi pénz hiányzik új hitelként.

Tessék bemenni a bankba és tisztázni: az előzőekben felvett 4,5 M Ft hitelnek a továbbaikban mi lesz a sorsa?! (Az igaz, hogy a 2006-ban vásárolt lakásnak Ön a tulajdonosa, de a lakást a fenti összeg erejében banki jelzálog = eladási tilalom terheli.)

Tehát: a bank akár kérheti egyösszegben vissza a hitelt + kamat + zárási költségek stb., ebben az esetben sajnálatos már kevés lesz a pénz a tervezett 9 M Ft-os lakás megvásálására, tehát újra hitelt kell felvenni... (A probléma az, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt jelen idő szerint hitelhez jutni nem olyan egyszerű: lehet hogy + 2 kezest vagy + egy jelzálogot kér a bank fedezetként.) Szerencsés esetben átvezetik a hitelt az egyik lakásról a másikra, ergo új hitelszerződés íródik.

Vagyis amíg a bankban a dolgok nem tisztázódtak addig a lakást nem szabad- nem lehet eladni.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A kérdésem a következő:

2006-ban (05.hó)vásároltam ingatlant 12.31 M Ft-ért ügyvédi költség: 123 E Ft-volt.
Ehhez felvettem: 4.5 M Ft. hitelt

2009 03.hó eladás (5 éven belüli): 13,5 M Ft.
Költség: 250- 300 E Ft (ügyvéd, felújítás.)

Használt lakás ára : 9 M Ft, amit venni szeretnék.

Kérdésem hogy mennyi illetéket kell így fizetnem majd és a hitelt, amit vissza kell fizetnem a banknak (majdnem 4.5 M Ft.), azt leszámolják az alapból v. hogy nézzik? Mert azt nem én teszem el.

Köszönettel: Palotai Móni

Igen, eladás után, az adóbevallásnál rendezheted.

Kedves fórumozók!

Vásároltam egy lakást 1/1 tulajdoni hányadban. Az adásvételi szerződésbe beleírtam, hogy 1 éven belül el kívánom adni egy másik lakásingatlanomat (meg is van nevezve, hogy pontosan melyik). Ezért kérem az illeték kiszabásának elhalasztását, ha az eladás megtörténik.

Erre az illetékhivatal kiszabta az illetékelőleget az vásárolt lakás TELJES ÉRTÉKE után, nem törődve az egy éven belüli tervezett eladással.

Ez normális eljárás? Vagy csak az államcsődöt elkerülendő beszedik az egész illetéket, aztán majd lesz ami lesz, legfeljebb visszaadják egy év múlva?

Köszönöm. E

köszönöm az infókat

ocean7

1. A lakásszerzési kedvezmény

Az adófizetési kötelezettséged akkor is fennáll, ha egy éven belül új lakást vásárolsz, mivel az ezzel kapcsolatos adókedvezmény, a lakásszerzési kedvezmény már megszűnt.

2. Az adófizetési kötelezettség

2.1. Az adó mértéke az adóköteles jövedelem 25%-a.
2.2. Az adóköteles jövedelem kiszámítása során először a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket.
2.3. Az így kiszámított összeget csökkenteni kell a lakás megszerzésének idejétől függő a törvényben meghatározott százalékos értékekkel.

2.1. Az adó mértéke

A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény (Szja tv.) 63. § (1) bekezdése szerint: Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

2.2. Az igazolt költségek levonása

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdése szerint :Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A (2) bekezdés első fordulata szerint: A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

A megszerzéssel összefüggő más kiadásokat a törvény nem határozza meg, de ide tartoznak pl. az ingatlan megszerzésekor kiszabott és kifizetett illeték, az ügyvédi költség, a hirdetési költség, a vételár késedelmes kifizetése esetén az ügyleti kamat. Azonban ezeket a kiadásokat is igazolni kell.

2.3. Az igazolt költségekkel csökkentett összeg további csökkentése

Az Szja tv. 62. § (4) és (6) bekezdésének egybevetése alapján az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén az ingatlan átruházásából származó jövedelem az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (számított összeg).

Az adóköteles jövedelem a számított összeg
1.100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2.90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3.60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4.30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5.0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

2.4. A szerzés évének meghatározása

Az Szja tv. 60. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtották.

3. Illetékfizetési kötelezettség

Igen így van. Ha kicsúszol az egy éves határidőből, akkor az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke lesz, ami vagy az adásvételi szerződésben feltüntetett vételár (általában ezt elfogadja az állami adóhatóság), de lehet ettől eltérő, az állami adóhatóság által megállapított összeg is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (1) bekezdése szerint lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

Az Itv. 21. § (5) bekezdés első fordulata szerint: Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

A (6) bekezdés szerint: Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

A (7) bekezdés szerint: Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.

Tisztelt Fórumozók!
2008 áprilisában eladtunk egy lakást melynek 1/2 arányú tulajdonosa voltam. Lassan 1 éve... és nem találtam még olyan lakást amit megvennék. Kérdesem az lenne hogyha 1 éven belül nem fordítom lakásra a pénzem akkor mennyi adót kell fizetnem. (az előző lakás 1/2 tulajdonosa 4 évig voltam) és ha 1 éven túl veszek lakást akkor az illeték szabályok változnak-e.
Azt hallottam hogy ha 1 éven túl veszek lakást akkor az illeték alapja a teljes vételár összege lesz, amit nem lehet csökkenteni az előző lakás és az új lakás különbözetével. Ez tényleg így van?
Ha valaki tud kérem segítsen.
Köszönöm

„Ha az eddig megfizetett hitelrészletek férjedre eső részét kompenzálod valahogy a közös vagyonból, akkor nem.”
Esetleg az önrész felét is kompenzálnom kell, bár abba a férjem semmit sem adott bele, és ha kell, erről nyilatkozik is.
Még annyit kérdeznék, hogy a kompenzálás csak pénzbeli lehet, vagy mondhatjuk azt, hogy az ingóságok szétosztásakor ezt figyelembe vettük!? Ezt milyen formában kérhetik rajtunk számon, ha egyáltalán számon kérik?

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a gyors választ.
Eddig még a lakáshitel tőkeösszegét nem is fizettük, csak a kamatokat és a kezelési költséget (könnyített hitel az első négy évben), és ez így is lesz még két évig. Ezt hogyan lehet kompenzálni, vagy kell-e ebben az esetben is?!

Ha az eddig megfizetett hitelrészletek férjedre eső részét kompenzálod valahogy a közös vagyonból, akkor nem.

Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem az lenne, hogy ha házasságunk alatt a közös lakásunk (1/2-ed, 1/2-ed tulajdoni hányad) vásárlásához közösen vettünk fel hitelt (adós, adóstárs), és váláskor az osztozkodáskor én magamra vállalnám a teljes hitel fizetését annak fejében, hogy én kapjam az ingatlan 1/1 tulajdonjogát, akkor nekem kell-e illetéket fizetnem, és a férjemnek kell-e adót fizetnie.
Válaszukat köszönöm!

Üdv !
A gyermek 19 M Ft-ért új, vállalkozó által épített lakást vesz, mely így 15 M Ft-ig illetékmentes, efelett 6 %-os az illetéke. A lakásra szülői haszonélvezeti jogot fognak bejegyeztetni. ( 6-os szorzóval 5,7 M Ft az illetékalap, az illeték 294 eFt ). A haszonélvezet miatt az 5,7 MFt lejön a gyermek által vásárlandó lakás értékéből az illeték szempontjából.( 13,3 MFt ) A kérdés a következő:
A gyermek általi rész illetékköteles-e, ha igen, ezt hogyan kell kiszámítani ?
Köszönet a válaszokért !

Tisztelt Fórumozók!

2007 májusában az APEH ugyanazon ingatlanra két alkalommal szabott ki visszterhes vagyonszerzési illetéket. Ezen duplikált illetékek annak rendje és módja szerint ki is lettek fizetve. APEH is megerősítette 2008. októberében, hogy valóban kétszer lett kiszabva az illeték összege. Ebben a hónapban (november) kelt levelükben tájékoztatnak, hogy vissza is fizetik a tévesen befizetett illetéket.
Kérdésemre, hogy hivatalnak nem kell-e késedelmi kamatot fizetni, mosolyogva elutasítottak.
Kérdezem én, hogy hivatalnak miért nem kell kamatot fizetni, hiszen majd’ másfél évig használta más pénzét.
Önök tudnak olyan jogszabályhelyről, mely alapján a hivataloknak is kellene kamatot fizetniük ilyen és ehhez hasonló helyzetekben?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tanácsot szeretnék kérni:
Ha azonos értékben cserélek ingatlant, mindkettő 8 éve került tulajdonba, keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a tulajdonok földhivatali bejegyzése miatt?

Valamint Ha az újonnan cserélt lakást eladom 5 éven belül - kell-e adót fizetni?

cat:

Nem vagyok adótanácsadó, tehát nem vállalok ilyen jellegű felkérést. Időm sem nagyon van, főleg így év végén.

De köszönöm :)

nandy: valahol írtad, hogy könyvelő vagy. Vállalsz adótanácsadást? voltam már pár szakembernél de nemigazán tudtak meggyűzni, nem voltak túl biztosak a dolgukban úgy láttam. Bocs, de nincs e-mailed, nem tudtam másmódon megkérdezni.

Hello!

Feleségemmel közösen vettünk hitelre egy lakást (1/2-ed 1/2-ed), majd Ő a saját vagyonából kifizette a hitelt, s módosítottuk a tulajdont 2/3, 1/3-ra. Kell neki illetéket fizetnie?

Van valakinek ötlete?

Köszi!

spert:

Az Art. nem tesz különbséget a külföldi és belföldi adózó között.

Fizetési könnyítést az kaphat, akinek a vagyoni és jövedelmi helyzete azt indokolttá teszi (az adó/illeték egyösszegű megfizetése bizonyíthatóan veszélyeztetné a magánszemély és családja megélhetését, de van fedezet - pl. jövőbeni munkabér stb. - a későbbi részletek fizetésére)

Kedves Fórumozók!

Illetékügyben szerenék segítséget kérni, pontosabban illeték számítás ügyében. Elég hosszú a történet esetleg ha kaphatnék egy emailcímet hozzáértőtől, azt megköszönnm.

A problémám dióhéjban én eladtam az 1/1 lakásom és vettünk a férjemmel 1/2-1/2 tulajdonnal egy új építésű lakást amihez szocpolt is felvettünk. Az illetékhivatal kirótta az illetéket, alkalmatva a teljes vételár felezését, valamint a 15 milliós határig szóló illetékkevezményt. Mi kértük a módosítását amit elutasítottak, habár most belevették a szovpolt, de sikerült így is fillérre pontosan ugyanazt az összeget kiszámolniuk mint szocpol nélkül, ráadásul mos 1/1-ben indokolták a 1/2 tulajdonú lakást.

Tudna valaki ilyen témában segíteni? Mert annak elküldeném a részleteket is emailben.

Előre is köszönöm ha valaki segíteni tudna.

Az alábbiakban kérném a segítségüket:

Jogosult-e az a külföldi állampolgár, aki Magyarországon vásárolt ingatlant az illeték kifizetésére fizetési könnyítést pontosabban részletfizetést kérni?
Előre is köszönöm!

Szívesen.

Még annyit tennék hozzá, hogy az ajándékozást be kell jelenteni 30 napon belül az APEH-nek. akkor is, ha illetékmentes egyébként.

Kedves nandy, köszönöm szépen a gyors válaszod! Sokat segítettél:)!
Üdv!

Nem kell ahhoz ajándékozási szerződés, az APEH egy vizsgálat során utólag is megállapíthatja az ajándékozás tényét.

A legegyszerűbb, ha a szülők átutalják a pénzt, "ajándék" megjegyzéssel.

A lakásvásárlás után általánosságban 4 MFt-ig 2%, az ez feletti rész után 6% illetéket kell fizetni.
Van mentesség, új lakás esetén úgy emlékszem, 30 MFt vételárig. (Javítsatok ki, ha rosszul emlékszem)