Belterület - lényeges?

Oppsz, de jó, hogy benéztem!

Köszönöm szépen a választ.
Remélem, hogy az illetékhivatal nem fog vizsgálódni, elfogadja simán a használatbavételi engedélyünket.

Köszi.

elve
Belterületbe vonás önkormányzati hatáskör, ahhoz nem kell az ingatlantulajdonosok hozzájárulása. Feltétel azonban, hogy annak összhangban kell lennie a településszerkezeti tervvel és a helyi építési szabályzattal.
Ha az önkormányzat a belterületbevonás kapcsán a tulajdonosokra hivatkozik, az csak azért lehet, mert a tervei között nem szerepelt a belterületbevonás költségeinek viselése, így ha nincs kellő számú támogató, akkor a szabályozási tervben előirányzott belterületbe vonás végrehajtásától eltekint, illetve későbbi időpontra halasztja. A bevonás végrehajtása is az önkormányzat hatásköre, így ő dönti el, hogy mikor kerüljön erre sor.

Amire az építésügyi hatóság építési engedélyt adott, arra annak elkészültét követően használatbavételi engedély is eredméynesen kérhető. A használatbavételi engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság csak azt vizsgálhatja, hogy az építmény az engedélynek, és engedélyezett terveknek megfelelően készült-e el, valamint, hogy az építmény a tervezett rendeltetsének megfelelő biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.
A használatbavételi engedélyezési eljárás keretében olyan új feltétel nem támasztható, melyet az építési engedéylezési eljárás keretében kellett volna vizsgálni.

Szocpol és a szja visszaigénylés szerintem a lakáshoz társul, így véleméynem szerint nyerhető, ugyanakkor a telekvásárláskori illetékfizetési kötelezettség a telekhez, jelesen az építési telekhez párosul. A külterületi földrészlet jellemzően nem építési telek, így ennél a kedvezmény nem lesz érvényre juttatható.
(Szerintem)

Bocs, a "ha jól emlékszem" beszúrás a önkormányzat egyik osztályának a nevére vonatkozik, nem a lakossági fórumon elhangzottakra.

Köszönöm Gitron, kezdek megnyugodni.

Valamiféle gond azért lehet a hivatalnál, mert míg az építésügyiek sorra megadják az építési engedélyeket, addig a városüzemelés (ha jól emlékszem) a lakossági fórumon a belterületbe vonás mellett azzal érvelt, hogy csak így kaphatunk majd engedélyt.

Még1 köszi mindenkinek.

Pillanatnyilag nem érzem át a belterületbe vonás fontosságát, vagy feltétlen szükségességét.
A helyi építési szabályzat (amit rendezési tervnek neveztek) besorolja a területet valamilyen beépítésre szánt területbe, mondjuk lakóterületbe. Ehhez meg kell állapítania - többek között - a közművesítettség szükséges mértékét. Ha ez biztosított, simán lehet építeni. Az építés engedélyezése során - ha valaki mezőgazdasági területen kíván építeni - be kell szerezni a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét.
Tehát az adott terület ki lesz vonva a mezőgazdasági művelésből, s adott esetben földvédelmi járulékot is kell fizetni. (Tudomásom szerint jelenleg nem kell ilyet fizetni lakóház építése esetén.) Amennyire e pillanatban látom, pusztán elvi jelentősége van a belterületbe vonásnak.
Az persze előfordulhat, hogy a helyi építési szabályzat például előírja, hogy belterületbe vonást követően szabad építést engedélyezni. Ennek viszont ellentmond az, hogy a kérdező megkapta az engedélyt.

Húú Woodslave, lehet, hogy földik vagyunk? Vagy csak nagy az Isten állatkertje? :)

Nekünk is felvetették, hogy lehet tömbönként, apránként is belterületbe vonulni, csak az a kikötés, hogy a tömb egyik oldala csatlakozzon már belterületbe vont részhez, nem lehetnek szigetek.

Nyeles belterület. :O)
Polgármesteri kreativitás...

a mi esetünkben van egy elfogadott rendezési terv. Bár ebben benne van, hogy a testület a belterületbe vonással abban az esetben foglalkozik, ha a tul-ok megegyeznek. Ennek alapján egyes ingatlanok tulajdonosai fordulnak a földhivatalhoz és kérik a művelésből kivonás engedélyezését, a kiszabott földvédelmi járulék megfizetése is szükséges, vázrajz, majd az önkormányzat adja be ismételten a kérelmet. mi (illetve egy kolléga én csak figyelek) ezt most egy ingatlanra csináljuk, namármost a rendezési terv alapján az ingatlan belterületbe vonható és a tulajdonos kéri, akkor csak az az ingatlan kerül belterületbe, a körülötte lévő szomszádos telkek nem...?? Az illetékes polgármester szerint legalábbis ennek nincs akadálya..

Köszönöm Gitron, ez alapján tehát nem érvényteleníthetik az építési engedélyem utólag csak azért, mert a lakók nem szavazzák meg a belterületbe vonást. Vagyis -ha betartom az engedély kiadásakor érvényes építési előírásokat- meg kell adniuk a használatbavételit is.

Hidd el KBS, hogy nem akarlak félrevezetni. Mindkét mondat igaz per pillanat. Még én is érzem az ellentmondásokat, dacára, hogy csak a műszaki felsőoktatásban tanultam a kötelező 1 félév jogot. Az a gond, hogy az önkormányzatnál nincs senki, aki észrevenné. Szerintük ez így van rendben.

A szavazási arányról van ötletetek? Elég a sima fele+1 vagy minősített többség kell? Vagy ez is csak helyi szinten létezik, s nincs is leszabályozva?

„de a kihirdetés alapján (amit ha megtalálok, akkor majd linkelem) elfogadták a rendezési tervet.”

Én elhiszem. De melyiket higgyem el: amikor azt mondod „elfogadták a rendezési tervet” vagy azt, amikor azt írod: "Ha mindez megtörtént, akkor máris ripsz-ropsz belterület leszünk"? Az ugyanis lehetetlen, hogy belterületbe vonták, mégsem belterület.

Köszönöm, gitron, így legalább az építési engedélyen nem csodálkozom. Mondjuk, magam is láttam már külterületen, zártkertben épületet - még lakóépületet is.

Azt jegyzem meg, hogy a jelen építési törvény - a korábbitól gyökeresen eltérően - a beépíthetőséget nem köti össze a belterületi státusszal. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket különböztet meg. Igaz ugyan, hogy a beépítésre szánt terület jellemzően belterület, de ez nem kizárólagos.

Bocs KBS, de a kihirdetés alapján (amit ha megtalálok, akkor majd linkelem) elfogadták a rendezési tervet.

A szocpolban félreérthető voltam: még nem kaptam meg, mert a bank (KHB) azt mondta, hogy akkor jöjjek vissza, ha 80%-os a készültség.

Építési engedélyem meg természetesen van. Sőt, a jövendőbeli szembeszomszédom (ő külterületis - szántó besorolás) szintén megkapta néhány hete az engedélyt családi ház építésére.

Látod, ez miatt fordultam ide, mert a józan észnek teljesen ellentmondanak az események (mármint az én 'józaneszemnek'), és valóban nem tudom, hogy mit fog lépni az önkori, ha kérem a használatbavételit egy olyan családi házra, ami nem belterületen áll majd.

A rendezési terv jogszabály. Ha elfogadták, és hatálybalépett, akkor a belterület és a külterület határa ott van, ahol abban kijelölték.

Elve alanti hozzászólásából ki is derül, hogy elsőre elnagyolta a tényállást: valójában nem fogadták el a rendezési tervet - a terület nem belterület. De azt sem értem, hogyan kaptak építési engedélyt meg szocpolt közművesítetlen külterületre.

Először is köszi a figyelmet. Szóval ha nem kerek, akkor még gömbölyítem:

Szóval most van a szavazás, hogy akarjuk-e. Mindenki kapott egy levelet, melyben szerepel a telkére jutó vázrajz készítési költség (az önkori az egész területre elkésszítteti a vázrajzot, nekünk "csak" ki kell fizetnünk a részünket), a földhivatal díja, továbbá egy utalás, hogy meg kell fizetni a földvédelmit is, melyet a földhivatal fog megállapítani.
Ha mindez megtörtént, akkor máris ripsz-ropsz belterület leszünk.

És hogy miért tiltakoznak ez ellen sokan?

1. Ebben a városban van egy olyan rendelet, mely szerint akinek van belterületi telke, de nincs rajta (hivatalosan) épület/építmény, az egy elég magas adót kébytelen fizetni (telkenként évente 100-200.000 Ft). Rossz nyelvek szerint ezért kell most gyorsan belterületbe vonni, mert ja.1-gyel ki lehet vetni az adókat.
2. Az önkori azt is kinyilatkozta, hogy amint belterület leszünk, elkezdi a közműkiépítést, a tulajdonosok 100%-os utólagos hozzájárulásával, melyet mindenkinek az ingatlanára ráterhelnek.

Kerekebb?

Ooooopsz! Véletlenül többször is megjelent a hozzászólásom, úgy látom...

A rendezési terv elfogadása csak egy bevezető lépcső szerintem. Ettől még szükséges, hogy a tulajdonosok kötelezettséget vállaljanak a felmerülő költségek megfizetésre és akkor lehet megvalósítani a rendezési tervben foglaltakat.

A rendezési terv elfogadása csak egy bevezető lépcső szerintem. Ettől még szükséges, hogy a tulajdonosok kötelezettséget vállaljanak a felmerülő költségek megfizetésre és akkor lehet megvalósítani a rendezési tervben foglaltakat.

A rendezési terv elfogadása csak egy bevezető lépcső szerintem. Ettől még szükséges, hogy a tulajdonosok kötelezettséget vállaljanak a felmerülő költségek megfizetésre és akkor lehet megvalósítani a rendezési tervben foglaltakat.

A rendezési terv elfogadása csak egy bevezető lépcső szerintem. Ettől még szükséges, hogy a tulajdonosok kötelezettséget vállaljanak a felmerülő költségek megfizetésre és akkor lehet megvalósítani a rendezési tervben foglaltakat.

No de ha a hatályos rendezési tervben belterület (l. " A rendezési tervet elfogadták"), akkor miről beszél a kérdező? Mondom, hogy nem kerek.

a tulajdonosok kérelmére történik, engedélyezi a földhivatal földvédelmi járadékot kell fizetni, hatósági engedélyek, vázrajz kell.

Én már láttam olyat, hogy szükség volt a tulajdonosok kötelezettségvállalására a belterületbe vonás költségeivel kapcsolatban. Nem vagyok benne biztos, de nem lehet, hogy pl. földvédelmi járulékot kell fizetniük?

Valami nem stimmel ebben a tényállásban. Nem kell az érintett tulajdonosok hozzájárulása a belterületbe vonáshoz. (Arra ki sem térek, mennyire életszerű, hogy az tulajdonosok tiltakozzanak az értéknövekedéssel járó módosítás ellen.)

Egy másik topicban feltettem a késrdést, azonban válasz nem érkezett rá. Ezért megpróbálom újra, mert az idő sürget és megoldást még nem találtam. Tehát a problémám:

Múlt évben vásároltunk egy zártkert besorolású telket egy olyan területen, ahol éppen elfogadás alatt volt a rendezési terv, mi szerint belterületté lesz nyilvánítva. A rendezési tervet elfogadták, mi az építési engedélyt megkaptuk. Az építkezés felénél tartunk, s most kiderült, lehet, hogy nem is lesz ez belterület, mert a telektulajdonosok jó része nem adja a hozzájárulását.

Kérdéseim:

1. Milyen arányban kell megszavaznia a tulajdonosoknak az átsorolást? 50%+1 vagy 100%?
2. Mi történik, ha mégsem leszünk belterület? Kaphatok használatbavételi engedélyt?
3. Érinti-e ez a dolog a felveendő szocpolt, a lakásunk eladásakor befizetett szja visszaigényelhetőségét illetve a telek vásárlásakor kapott illetékmentességet?

Előre is köszönöm a segítségeteket!

üdv
laca