Ha nem is fizetett szabadságon, de az állásidőből származó kárt (plusz az elmaradt hasznot) kamatostul meg kell fizetnie a szállítmányozó cégnek. Maga a tényállás szerintem is bűncselekmény lehet akár kényszerítés és jármű önkényes elvétele halmazatban.
Köszönöm szépen a segítséget, akkor nem kérünk birtokvédelmet.
Ez nem birtokvita. De valóban polgári jogi jellegű. (A büntető vonatkozása jármű önkényes elvétele lehetne esetleg.)
Most egy darabig a férjed fizetett szabadságon lesz. A szállítmányozó cég fogja fizetni.
Tisztelt Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni. A férjem fuvarozó, alvállalkozója egy kft-nek. A Kft. tartozik egy szállítmányozási cégnek, ennek fejében vállalta, hogy fuvarokat végez el a szállítmányozási cégnek. A férjem a saját kamionjával ment egy ilyen fuvart elvégezni, egy napig váratták a parkolóban, hogy még nem érkezett meg az áruja, aztán másnap sem kapott árut, ehelyett elállták a kamionja útját és nem engedték elmenni. Arra hivatkozott a cégvezető, hogy ez zálogjog alapján történő lefoglalás, a tartozás fejében, menjen el, visszakapja a kamiont, ha a kft. kifizeti a tartozását. A férjem hiába mondta, hogy ez az ő kamionja, nem a kft-é, ez nem érdekelte a cégvezetőt. Mentünk a rendőrségre, ott azt mondták, ez a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvita. Így van? Ezt közigazgatási úton kell elintézni, nem lopásról van itt szó?
Ott a pont.
kbs
Bár a 33/A valóban a Ket későbbi módosítására utaló jelként értékelhető, azonban igazságtalanok lennénk egy jogalkotóval szemben, ha egy 2009. okt 1-ével hatályba lépő (de már előtte egy évvel megalkotott és közzétett - ritka csoda ez a mai jogalkotási metódusok között ;)) szöveget ne vett volna figyelembe egy 2009. október 16-án közzétett kormányrendelet esetében.
Különben is kodifikátorokról vagy jót, vagy semmit... hiszen ez utóbbi, mely a tényleges értéküket mutatja. ;)
A jegyző nem küld senkinek semmit, de mint ügyfélnek neked is van iratbetekintési jogod. ;)
Még egy kérdés: az rendben, hogyha én bizonyítani akarom a birtoksértést, becsatolom a bizonyítékaimat, és ezt a jegyző megküldi az ellenérdekelt félnek.
De mi történik akkor, ha a jegyző hivatalból bekér „jogsegély“ keretében bizonyos dokumentumokat az önkormányzat más egységeitől, pl. zajmérési eredményt az ellenérdekelt fél kérésére az X osztélytól, vagy rendőrségi intézkedésről szóló levelet a rendőrségtől. Ezeket nekem nem köteles ugyanúgy megküldeni a jegyző????
Hát, azt látom, hogy nagyon otthon vagytok a témában:-)))
Még egy kérdés: az rendben, hogyha én bizonyítani akarom a birtoksértést, becsatolom a bizonyítékaimat, és ezt a jegyző megküldi az ellenérdekelt félnek.
De mi történik akkor, ha a jegyző hivatalból bekér "jogsegély" keretében bizonyos dokumentumokat az önkormányzat más egységeitől, pl. zajmérési eredményt az ellenérdekelt fél kérésére az X osztélytól, vagy rendőrségi intézkedésről szóló levelet a rendőrségtől. Ezeket nekem nem köteles ugyanúgy megküldeni a jegyző????
A 33/A. § számozás nem éppen arra utal, hogy ez a szakasz már eredetileg is benne lett volna a Ket.-ben.
A kodifikátorokról nyugodtan feltételezheted a legrosszabbat. És akkor lehet, hogy még azon is túl fognak tenni. (Ha pedig a gombnyomogató, fogalmatlan képviselőt értjük jogalkotón, akkor egészen biztos, hogy a legvadabb elképzeléseiden is könnyedén túltesz.)
Ha a Ptk, vagy a vhr tartalmaz rendelkezést az eljárási költségekről, illetőleg az ügyintézési határidő be nem tartásából eredő jogkövetkezményekről, akkor a Ket-et nem kell alkalmazni az 1 § (1) bek szerint.
(Hogy is mernék én mezei halandó feltételezésekbe bocsátkozni, hogy egy jogalkotó elfeledkezik-e egyes jogszabályokról, vagy azok összhangjáról. ;) Az én jogalkalmazó feladataim a jog alkalmazásában megrekednek, nem feladatom a jogalkotó szándékainak megfejtése.)
Mellesleg a Ket eljárási határidőkre, valamint az eljárási költségekre vonatkozó részei már alapból a törvény részei voltak, így egy 2009-es kormányrendelettől elvárható lett volna annak ismerete. Már pedig ezek közül egyik sem lett kivonva a birtokvédelmi eljárás alkalmazandó szabályai alól. Ebből a megközelítésből indokolatlan is lenne az ügyfélre nézve kedvező változás "tévedésből" történő hatályban tartását feltételezni. ;)
Ja, poén leesett... ;)
Az 1. § (1) kifejezetten elrendeli, hogy egyáltalán alkalmazni kell. A 2. § (1) pedig felsorolja a kivételeket.
(A zárójeles megjegyzésemet pedig ezek szerint nem értetted. Nem baj, van ezzel így más is sokszor.)
Bocs, de pont fordítva! A Korm rendelet arról rendelkezik, hogy a Ket mely bekezdései nem alkalmazhatók. Így a 33/A igen. ;)
"1. § (1) A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásban (a továbbiakban: birtokvédelmi eljárás) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit - a 2. §-ban foglalt kivétellel - kell alkalmazni.
(2) A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve bírálja el.
2. § (1) A birtokvédelmi eljárásban a Ket. 29. § (1)-(4) bekezdése, 29. § (6)-(8) bekezdése, 29. § (10) bekezdése, 29/A. §-a, 30. § f) és g) pontja, 31. § (1) bekezdés e) és g) pontja, 31. § (3) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 32. § (6)-(7) bekezdése, 34. § (2) bekezdése, 37. § (5) bekezdése, 41. §-a, 44-45/A. §-a és 50/A-50/D. §-a nem alkalmazható."
Na jó, érdemben igazatok van. De az indoklás hibás.
Alapból fel sem merül ugyanis, hogy a Ket.-et alkalmazni kellene, hiszen a birtokvédelmi eljárás a Ptk.-n alapszik, nem is közigazgatási ügy. (Attól még nem lesz az, hogy a jegyző jár el.)
Azért kell rá alkalmazni a Ket.-et (megszorításokkal) mégis, mert a 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése elrendeli.
(Megjegyzem, szerintem a 33/A. § csak azért nincs a nem alkalmazandó normák között felsorolva, mert amikor a Ket.-be beiktatták, elfelejtkeztek a fenti számú kormányrendeletről.)
De de a Ket alá tartozik csak a jogorvoslatot a Ptk szabályozza.
Vagy mégis? ;)
"13. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
Csakhogy a birtokvédelmi eljárás nem tartozik a Ket. hatálya alá.
Köszönöm.
Ket:
33/A. § (1) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
Mondjuk Ket. 33.§. (5)
"Az ügyintézési határidő a kérelemnek az elbírárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján kezdődik..."
A birtokvédelem iránti kérelmünket 2010. február 18-án adtuk be a Polgármesteri Hivatalban. Erről pöcsétes papír van.
Tény (1): A Közigazgatási Eljárási Törvény alapján a 22 munkanapos ügyintézési határidő 2010. március 23-án lejárt.
Tény (2): a határidő meghosszabbításáról szóló levélen a keltezés dátuma is 2010. április 09.
Tény (3): A határidő meghosszabbításáról annak lejárta előtt kell értesíteni a felet.
Biztosan úgy van. Én azért kérnék ehhez egy pontos jogszabályhelyet.
„Nem jár illetékkedvezmény az ügyintézési határidő túllépése miatt.”
Ha nem tartják be az ügyintézési határidőt akkor pedig vissza jár az illeték..
Lehet, hogy rosszul is fogalmaztam, mert nekem az eljárásban a hivatali oldalról elkövett hibákkal (is) van gondom, és ez ellen szeretnék fellépni. Na, de hogy????
Mert olyan nincs is. Nem a jegyző lesz az alperes, hanem a szomszéd.
A másik eljárást meg el fogjátok veszteni. Nem jár illetékkedvezmény az ügyintézési határidő túllépése miatt.
Még egy utolsó kérdés: a birtokvédelmi határozatban két jogorvoslati lehetőség van felsorolva,
Ez a harmadik lehetőség, ami a Ptk. által adott lehetőség és a jegyző ellen, ez nincs benne. Ez akkor a határozat/a határozatot hozó hibája?
Azt se nagyon értem, hogy a 2.200 Ft illetékköltség visszaigénylése miatt indított eljárásnak miért 5.000.-Ft az illetékköltsége? A visszaigénylés oka az eljárási határidő bőven túllépése.