Tisztelt fórumozók!Nemrég vásároltam egy építési telket,amely megosztásra került két egyenlő arányban.Az egyiken építkezni (1)szeretnék,amásikat értékesíteni(2).A 2 telek csak az 1.-es telekről,vagy a szomszédságában lévő forgalom elöl elzárt magánútról(amelyre sem szorgalmi,sem tulajdonrész jog bejegyzésem nincs)közelíthető meg.A kérdésem:Amennyiben értékesítem,és építkezne az új tulaj,adhatok e neki szorgalmi jogot a telek megközelítésére,vagy a magánút tulaja kötelezhető.-e hogy térítés ellenében szorgalmi jogot,vagy tulajdon jogot adjon a tulajnak?sajnos az én telkemen magánutat nem tudok kialakítani,mert az építési engedélyen az épület,és a szomszédos magánút között a min 3 m lett kihagyva,és ezt magánútként valószinüleg nem engedik kialakítani,külön helyrajzi számon bejegyeztetni.köszönöm a segítséget!!
Telek megosztás.
Szolgalmi.(nem szorgalmi.)
Ha a telek nem közelíthető meg közterületről, vagy magánútról, akkor nem minősül építési teleknek, ergo a másik telekre nem fognak építési engedélyt kiadni. Szolgalmi jog nem megfelelő megközelítés egy építési teleknek.
Őszintén szólva már azon is csodálkozom, hogy hogyan adtak ki rá telekalakítási engedélyt. Bár ha azt veszem alapul, hogy a földhivatal az engedélyező hatóság és az építési hatóság nem szakhatóság, akkor tulajdonképpen nem csodálkozom.
Köszönöm a választ,nanemaaa.a telek megközelíthető magánútról.elvileg!!de ha a telektulajdonosnak semmi jogosúltsága az útra a megosztás pillanatában,akkor később az új tulaj jogilag kényszerítheti az út tulaját tűrési szolgalmi jog alkalmazására?továbbá.:ha. Utad van az építkezés szomszédságában van e ügyféljogosúltsága az út tulajának?mert ugye:mindenki ügyféljogosúlt akinek épület,vagy építménye van a szomszédságban.az út pedig építménynek számít a jogszabály szerint.Amennyiben otthon vagy az ilyen dolgokban ,kíváncsi lennék a véleményedre,vagy más véleményére.
Azt hiszem a dolog ennél bonyolultabb. Magánút van közforgalom számára megnyitott és nem megnyitott. Te azt írtad, hogy nem megnyitott, ergo nem úgy közlekedik rajta senki, ahogy akar. Ez alapján nem tűnik megoldottnak, a magánútról közvetlenül megközelíthetőség kérdése. Ha nem megnyitott magánútról beszélünk, akkor valóban a telek tulajdonosának a joga azt meghatározni, hogy ki léphet a telékére. Képzeld el a szituációt, hogy pl neked megengedi a ráhajtást, de hozzád érkező ismerősök, látogatók, stb részére nem. És megteheti, mert az övé. Ha megnyitná a közforgalom számára, az már egészen más tényállás, bár akkor az útnak is meg kell felelnie az útügyi előírásoknak, amit az útügyi hatóságnak engedélyeznie is kell.
A szomszédok és érintettek kérdéskörét inkább ne tárgyaljuk, mert az messze nem úgy van, ahogy te gondolod. Az ügyfelek körét az építési hatóság fogja megállapítani.
köszönöm a válaszod nanemaa!tehát ezek szerint a jogszabály csak ajánlás a hatóságnak,és nem betartási kötelezettséggel bír?mert ha nekem az utam rongálódik az akkor sajnálatos 3 évig húzódó polgári peres út,mert a hatóság kizárt az ügyféli jogkörből?
Én nem is értem, miről beszélsz.
Jaj!Tehát:A 312/2012(xl.8.) 4paragrafus értelmében ügyféli kör:ügyfélnek minősűl az építtető és azépítési tevékenységgel érintett,telek,építmény építményrész tulajdonosa.Az építmény fogalma:.....Ha én az építési tevékenységet folytató telek szomszédságában magánúttal rendelkezem(építmény)van e ügyfél jogosúltságom a jogszabály értelmében?
Az út nem telek és nem is építmény. De elsőre teljesen mást kérdeztél, és nem is hiszem, hogy az lenne a lényeg, hogy ügyfél vagy-e a szomszéd építési engedélyezési ügyében. Most mondd, hogy ha az lennél! Fellebbezhetnél, és aztán jól elutasítanának.
Köszönöm a választ Kovacs Bela Sandor.!Ez már valóban egy másik kérdés volt,a telekmegosztástól független!!Ezt meg sajnos már én nem értem hogy ha egyszer valami a jogszabály szerint építmény,(építmény fogalma)akkor az miért is nem az?Ezek szerint:építkezés kezdődik,szomszédságában út található,a te meglátásod szerint nincs ügyféljogosúltsága az út tulajának.Az építési tevékenység soran az út egy része omladozni kezd mivel 1 m mélyen a szomszédságában a földtámasz el lett tavolítva,birtokvédelem,vagy polgári peres út jöhet csak szóba?Többek között nem ez lenne az érdemi lényege az ügyféljognak,hogy mivel az építkezés téged is érint ne egy 3 éves polgári peres úton kelljen a jogaidat érvényesítened?Ha ügyfélként te szóvá teszed,addig nem folytatja az építkezést,míg a földtámaszt vissza nem építi!köszönöm a válaszokat!
Ez tévedés.
Mondtam már, hogy alapból el vagy tévedve. A 312/2012-es Korm rendelet szerint mérlegelés nélkül ügyfél az építtető és az építési szándékkal érintett telek tulajdonosa, haszonélvezője és egyéb rendelkezési joggal felruházott tagja. Én alapból kizárom, hogy a szomszéd a te telkeden építene. A szomszédokra nézve a jogszabály már nem tesz említést ügyféli jogkor megállapításának kötelezettségére.
Az ügyféli kör megállapítása a Ket szerint történik.
KBS annyiban téved, hogy az út is telek, mert az Étv szerint a telek fogalma: önálló helyrajzi számmal rendelkező földrészlet. AZ más kérdés, hogy telek és telek között különbség van.
Azon az alapon nem kell, hogy a hatóság ügyfélnek minősítsen, hogy az építés során a magánutad esetleg sérülhet, mert az Étv szerint az építési hatóság az engedélyezett építési munka kapcsán felmerülő polgári jogi igényt nem dönt el. A birtokvédelem, netán kártérítési igény pedig alapból polgári jogi igény.
Jé, tényleg. Még csak belterületinek sem kell lennie. Bocs.
Jé, tényleg. Még csak belterületinek sem kell lennie. Bocs.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!!!értem!A válszod kimerítő,ill.érthető volt.A szomszédokra vonatkozólag melyik jogszabály az,amelyik alapján a hatóság döntést hozhat?JA!Az út belterületi külön helyrajzi számon van.Ezt valóban nem említettem,habár a leírtak alapján nincs jelentősége.
„A szomszédokra vonatkozólag melyik jogszabály az,amelyik alapján a hatóság döntést hozhat?”
Ket. (2004. évi CXL. törvény)
Nagyon szépen köszönöm!
Sziasztok!
A kérdéseim a következőek lennének. Feleségemnek van egy ingatlan a nevén, rajta egy családi házzal, melyben a haszonélvezők bent laknak. A telek elég nagy 1032 nm2, viszont keskeny 15,80m. szeretnénk a telket megosztani és a hátsó részét lekeríteni, mert szeretnénk építkezni rajta. Az építkezéshez a bank, mindkét adóstársat kéri tulajdonosnak. Ez a jelenlegi helyzetben nem lehetséges, mivel anyósomék a haszonélvezők és nem szeretnék, hogy ráterheljünk az Ő házukra. Természetesen a hátsó rész lekerítésben benne vannak, a telek 30%-a beépíthető. Mi ennek a folyamata? Ha le lehet keríteni a hátsó részt, akkor annak hány %-a lesz beépíthető?
A tulajdonos megoszthatja-e a saját telkét illetve ki vétózhatja ezt meg?
Amennyiben sikerül a megosztás, így a "B" telek, csak az "A" telken keresztül közelíthető meg az utca felé. Ez esetben létrejön/het a szolgalmi bejegyzés?
Köszönöm SR
innocent
A válasz a helyi építési szabályzatban.
Kialakítás csak "nyeles telek" lehet, mivel a szolgalmi jog nem megfelelő megközelítési mód egy építési telekhez. Mellesleg a telekalakítási szabályok sem teszik lehetővé.
Nekem az 1032 m2-es telekméret kevésnek tűnik ehhez.
Üdvözletem Mindenkinek!
Azt szeretném tudni, hogy a szomszédunk 3000nm-es zártkerti telkét (3%-os beépíthetőség) megoszthatja-e és eladhatja-e nekünk, szomszédjának. A jelenlegi 3000nm-es telkén egy családi háza van fennmaradási engedéllyel, így a 3%-ot teljesen beépítette.
Ha elad belőle 800nm-et (ekkora telek kialakítása már engedélyezett a HÉSZ szerint), akkor a maradék telke túlépített lesz (mi a megvásárolt 800nm-re már nem szeretnénk építeni, csak a jelenlegi telkünk méretét növelni). Két szomszéd közül melyiket illeti az elővásárlási jog, ha nincs harmadik vevő?
Előre is köszönöm a segítséget!
„akkor a maradék telke túlépített lesz”
Ahogy azt Móricka elképzeli.
Az a 3% már 10, ha a HÉSZ másaként nem rendelkezik.
Egyébként ha a telek beépítettsége a tervezett megosztás következtében szabálytalanná válna, a jegyző nem adná meg a telekalakításhoz szükséges szakhatósági hozzájárulását.
Zártkertet a tulajdonosa ez évben ingyen teljes egészében kivonathatja a művelés alól. Ez esetben szomszédnak biztosan nem lesz elővásárlási joga.
Tiszteletem Kedves fórumozók.
Egy kis segítség kéne.
Röviden vázolom a helyzetet.
Adott egy 2400m2 es telek ami fele-felében 2 családé a telek egy helyrajzi számon van, ezt szeretnénk szétszedetni 1200-1200 nm es 2 telekre mivel építkezni szeretnék a mi részünkre.
Jelenleg ott tartunk, hogy a helyi önkormányzatnál azt mondják, hogy ezt a területi földhivatal (a mi esetünkben Dunakeszi járási hivatal) a döntéshozó. dunakeszin pedig állítják, hogy a helyi önkormányzat dönti el, hogy elvileg szétszedhető e a telek. Azt tudni kell, hogy ez zárt kert külterületen, már folyamatban van a zártkert alóli kivétel.
Az tudni kell hogy a szétszedés után ez 17mx70m lesz a mi telekrészünk amihez az út a rövidebbik oldalon csatlakozik ami elvileg szerencsés.
próbáltam utána nézni a dolgoknak, de semmi naprakész infót nem találtam, de sok mindent hallottam, pl: külterületen 1500 négyzetméter alatti teleknek csak 3%-ka beépíthető ezt Dunakeszin mondták, míg a helyi főépítész azt mondta, hogy egy idei jogszabály okán 10% a beépíthető.
lényeg a lényegben a kérdések közt a fő kérdés: ha sikerül is szétszedetni a telket, akkor mint külterület a telkem csak 3%-ban lesz beépíthető?
igazán zavarónak tartom, hogy azok a helyek, önkormányzatok amiknek ezekkel a dolgokkal naprakészen tisztában kéne lenniük azok a helyek egymásnak ellent mondó információkat ad, miközben a tények azt tükrözik, hogy mások "valahogy" a telküket ugyan ezen a területen kb 50% ban beépítik és boldogan és büntetlenül élik a kis életüket a kis telkükön a nagy házukban, tényleg nem panaszkodni akarok, 30 évesen építkezni szeretnék a saját telkemre a törvényeket betartva, de mindenhol csak falakba vagy ellentmondó infókba ütközöm.
előre is köszönöm a segítséget és bocsánat hogy megszaladtak a soraim számban.
üdvözlettel
itlosZ(Zsolt)
itlosZ
A telekalakítás engedélyező hatósága a földhivatal. Az eljárásban a települési jegyző szakhatóságként fog közreműködni a helyi építési szabályzatnak történő megfelelés kérdéskörében.
Azt, hogy a telek beépíthető-e, illetve milyen feltételekkel elsősorban a helyi építési szabályzat, illetve annak időállapota fogja eldönteni. A helyi építési szabályzat létrehozása és a testület elé terjesztése a főépítész (ha van) feladata. Ezek alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a főépítész tisztában lehet a szabályzat tartalmával, előírásaival. Megkockáztatom, hogy itt a fórumon nem fogsz olyan embert találni (hacsak nincs itt az illetékes építési hatóság dolgozója is), aki a kérdéseidre konkrét választ adhatna.
Köszönöm a választ.
igaz, a konkrét választ nem itt fogom megkapni, csak már magam sem tudom hova forduljak.
Ha jól értem amit írtál akkor a következő lépcső, vissza a földhivatalhoz miközben a fülénél fogva viszem a helyi főépítészt is és hagyom hogy ölre menjenek a témában én persze 13 vérfagyasztó menetre számolom.
Viccen kívül...
A telekmegosztásnak mindig a helyi jogszabály a jogerős? vagyis ha azt mondják, hogy a 2400m2 es telket nem lehet szétszedni 2 egyenlő részre ahogy a tulajdoni papírokon is szerepel, akkor ennyi volt és mehetek zabot hegyezni, vagy albérletbe?
