közigszerv elvárható kiadmányozási formai szabályai


dr. Bubo # 2005.06.30. 08:51

Sajnos, az Áe. szerinti 30 napos határidő a tájékoztatás esetén nem áll, tehát a levél megválaszolásának határideje - elviekben -bármeddig kitolható. Azért remélem, hogy 1 hónapon belül lesz valami válasz.

A kihirdetést "gyorsítani" AB-val lehetne, de az ottani ügyintézést ismerve, ez méginkább csak elhúzná...

kispali2 # 2005.06.30. 07:43

Kedves dr. Bubo, te , vagy Ön nagyon kedvesen aranyos, és nem utolsó a humora.

A még egy kört futom, ... csak hát ugye az jellemzően:

  • 1 x 30 nap;
  • + 1 levél, hogy mögkérdtük a központi, vagyéppen a szakosodott mellérendelt szerv állásfoglalását, ami ugyebár + 30 nap;
  • majd a bekért állásfoglalás földologozása, bezanzálása, 1-2 hét;
  • és végül (esetleg az érdemi állásfoglalást nemközlőre kiiktatóan) egy talán 60/1992.ABh plomba, s mindez

némi időt jelent.

Adott témában meg a kihirdetés ... eléggé eseti, és talányos.

Ha lesz vmi, leírom.

Kitartó türelmet köszönöm.

Tiszteletteljes üdv!

dr. Bubo # 2005.06.29. 18:43

A KüM nyilvántartást vezet a szerződésekről, hogy ott a szöveg megtalálható-e, az más kérdés. Elvileg van rá esély, hogy van nekik is a különböző időállapotú szerződésekből, de mint említettem az ügygazdánál nagyobb az esély...

Próbálkozni a jegyzőkönyvvel a bíróság előtt lehet, a bíró döntésétől függ, elfogadja-e. A bírók képesek teljesen egyértelmű tényállás esetén ellentétesen ítélni, úgyhogy érdemes mindent bevetni.

A szaktárca közvetlenül egyeztet a külföldi szaktárca szakértőivel, a hivatalos út tényleg a KüM, de az már csak a kialakult, formailag tökéletesre csiszolt egyezmény látja a legtöbb esetben. Természetesen, ha a KüM másod-, harmadfelelős, akkor ez nem egészen így igaz, akkor érdemben is részt vesz a kialakításban.

Szóval én még egy kört futnék az érintett táecánál, és utána a bíróságnál. Utóbbi ha ráharap, akkor megint okosabbak lettünk valamivel.

kispali2 # 2005.06.29. 13:04

Kedves dr. Bubo!

Türelmet, és az itt-ott, néha talán többször is feltett kérdésekre a választ, és a kitartó türelmet nagyon köszönöm.

Mindemellett rövid észrevétel/fölvetés-félék:

  • értem, hogy a 'gazda' a szaktárca, csakhát a szaktárca a ~másikoldali (külhoni) jogalkalmazást (esetleges eltérést, ,ásként értést) nemtudom mennyire látja, fogja, s hogy elsőnek azt ő érzékeli-e, ... de értem, hogy a KüM 'csak' bonyolít.
  • értelmező jkv esetére azért kérdeztem, mert, ha noha régebbi is az eset, de az ügydöntő jogalkalmazás (bírósági tortúra) az értelmező jkv hatályosulása után van, és előzőleg a bírói gyakorlat mellőzte a (jkv hiányában is a) -z adott nk-i megállapodás alkalmazását, úgy ... hát kérdés számomra, hogy a ~visszamenőleges értelmezéskor hogy, mennyiben lehet mellőzni az eset után készült értelmező jkv tartalmát, ill. hogy az mennyire befolyásol.

(Abban egyébként benne van/lehet az azt megelőzően eltérően értelmezett pontok felsorolása?, és az ex. eltérő álláspontok kifejtése?
Komolyan kérdezném, mert még nem láttam ilyet, de a múlt héten kaptam erre (ilyewn kieg. értelmező jkv készítésére/formálására/formálódására) utaló levelet, és hétfőn meg egy egyezkedés során 'bökték ki', hogy egy másik résztémában meg állítólag lám ilyen (jkv-rendezés) is van.)
(((Gondolom külön herzig téma, ha a kétoldalú megállapodás alapján kijelölt átadó-átvevő szervek jkv-ilag rendeznek részletkérédéseket, amiknak nem elhanyagolható anyagi vonzatuk van!, ... ésakkkorrr, hogy ezt hogyan hirdetik ki, hogyna tudatják a jónéppel.)))

  • a KüM nk-i szerződéstára ... az egy ~könyvtárféle, vagy egy infótár, ahonnan lehet adatot, stb. kérni? Megteszik, hogy úm. 'levizsgálnak' egy kérdést, s hogy pl. egy adott nk-i szerződésnek mi a 'kórtörténete', fejlődésvonala, stációi?, vagy esetleg, hiogy egy adott időben mi volt szumma a hatályos szöveganyag?

Mindent nagyon, és őszintén köszönve.

dr. Bubo # 2005.06.29. 12:02

A nezetközi szerződések értelmezésére - értelem szerűen - az előkészítő minisztériumnak van hatásköre, a KüM ilyen esetekben max. adminisztratív feladatokat lát el. Javaslom a hatáskörrel rendelkezőp tárca megkeresését, hátha eltér az álláspontja.

A KüM is csak tájékoztatást adhat, ki azonban az jogi kötelező erővel nem bír. A másik topicban felvetett kérdésre, az eltérő értelmezést jkv-ba foglalják, azt általában ki is illik hirdetni, de ennek gazdája szintén az előkészítő minisztérium, a KüM csal lebonyolítja. Ilyen hiteles dokumnetum tár a KüM Nk-i szerződéstára, elvileg nekik szinte minden szerződés pld-a megvan.

A jkv-sem lehet visszaható hatályú, elvileg, de kivételek mindig vannak.

Szerintem a munkaügyi jogvitára is az a szabály érvényesül, hogy a jogvita alapját képező eset időpontjában hatályos jog szerint kell eljárni, így az utólag hatályba lépett jkv. nem alkalmazható.

Remélem, kellően kimerítő voltam.

kispali2 # 2005.06.29. 11:22

Reagéálásokért, és a konkrét infó-helyért is köszönet.

Kettő rövid idevégó kérdés még:

  • akkor az iratkez.mintaszab. szerint az, hogy ikt.szám, stb. van e rajta, ugyabár totál irreleváns (ezt kérdezni sem kellett volna);
  • amit TomSecret! ír (gondolom ~60/1992 ABh.) az akkor, avgy azesetben is igaz, telejsül, ha a T. KüM éppen egy kétoldalú megállpodás Felek közti különböző értelmezését ( - valahol azért - ) dokumentálja, nyilvánítja ki ?

Ezt azért kérdem, mert - föltételezésem szerint - nemzetközi szerződések értelmezésbeli klérdéseire goindolom a KüM-nek van legfőképp ~jogosítványa. (Tehát ennyiben a kérdés nem kivétel a TomSecret! által írottak elól ?

Mindenképpen köszönöm a válaszokat.
Köszönet.

TomSecret! # 2005.06.29. 09:18

Egyébként a kiadott irat hitelességétől függetlenül az abban adott tájékoztatás, jogértelmezés semmiféle kötelező erővel nem rendelkezik (ha nem határozatról van szó).


jogvédö

dr. Bubo # 2005.06.28. 19:43

Az iratkezelési mintaszabályzatot meghatározó Korm.r. szerint a kiadmány hiteles, ha

  • azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja,
  • a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel és - nem nyomdai sokszorosítású irat esetén - a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírásmintája és/vagy a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata,
  • a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.

Ennek megfelelően alegendő a kiadmányozásra jogosult aláírása.

kispali2 # 2005.06.28. 15:52

Infót szeretnék kérni arra vonatkozóan, hogy vajon ha egy ~csúcsközig szervtől tájékoztatást, adatközlést kérek, úgy :

  • ha azt e-mailben megteszi, elvárható, elérhető-e az, hogy ugyanazt 'papíralapú' levélben is megtegye, akár külön kérelemre, ám aláírásssaal, bélyegzővel?
  • van-e különbség a között, hogy egy fejléces közlésen csak aláírás van pecsét nélkül, vagy ... hogy a kettő együtt szerepel?

(Fontos-e a pecsét is?, és pontosan mi a különbség?, illetve ez a különbség, - a pecsét hiánya - mennyit tesz?, mennyit számít(hat), ha egyáltalán.)

Kérdés megokolása:
A minap a KüM-től kérdeztem bizonyos dolgokat e-mailben, amire - köszönet érte - válaszoltak is, e-mailben.
Utóbb (s már az eredeti e-mail-kérelmemben is) kértem, hogy 'sima' levélben is ha megküldenék válaszukat, úm. hivatalos úton, pöcsét/aláírás/esetleg fejléces papír ... (s e kérésemnek adtam külön indokát.)
Erre váalsz kb. annyi érkezett, hogy a közölt infó hivatalos úton való közlsééről döntenie a válaszadónak nem áll módjában. Ezt követően - pár telefon, és pár nap után - átadtak egy némiképp módosított tartalmú levelet, ám pöcsét nélkül.
Kér(d)ésemre, hogy ... "egy pöcsétlenyomatot még ha elhelyeznének" ... a válasz kb az volt, hogy ... pecsétet, bélyegzőt nem használnak!, az aláírás eredeti, jólesz az így is!

Köszönöm, ha választ - akár, hogy oktalan szőrszálhasogatás amit kérdezek - kaphatok.
Köszönet.