Most készülök a közti szakvizsgára. Mondjatok olyan végzést, ami nem fellebbezhető (szakhatóság állásfoglalását kivéve). Laikus vagyok, a Ket-ből nem tudok kihámozni, a Bende-Szabó féle anyag sem említ ilyet Kösz
Pl. ha hatósági eljárás (pl2:munkaügyi ellenőrzés) során egynehány munkaügyi iratot végzéssel lefoglal az eljáró felügyelő. Erről kap az ügyfél egy végzést. Konkrétan ezt nem lehet megfellebbezni, csak majd a munkaügyi bírságot kiszabó határozatot
Hiánypótlásról szóló végzés sem fellebbezhető - és ez nemcsak a közig. jogban van így.
Sok gondot okoz annak eldöntése, a beérkezett beadványokat vajon a „panasztörvény” vagy a Ket. alapján bíráljuk el.
A félreértést az okozza, hogy a 2004. évi XXIX.tv. 141.§ (1) bekezdése (közkeletű nevén ez az új „panasztörvény”) szerint a panaszokat és közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kell elintézni. A Ket. 29.§ (1) alapján viszont a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (ezek a kérelemre indult eljárások) vagy hivatalból indul.
A közérdekű bejelentések és panaszok nem közigazgatási hatósági ügyek.
De mi a panasz? A 141.§ (2) szerint olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más- így különösen bírósági, államigazgatási- eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés pedig a 141.§ (3) szerint olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
Kezdjük az egyszerűbbel, a közérdekű bejelentéssel: ez csak akkor minősül kérelemnek, ha az ügyféltől származik. Ügyfél pedig a Ket.15.§ szerint az, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti stb. Az ügyben nem érintettől származó bejelentés alapján csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha az eljárás hivatalból is megindítható.
Tehát ha közérdekű bejelentés nem ügyféltől érkezik, akkor azt biztos, hogy a panasztörvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, hiszen ilyenkor meg kell indítani a Ket szerinti eljárást. Nyitva marad azonban a kérdés, ki minősülhet ügyfélnek a törvény szélesen értelmezhető megfogalmazása szerint?
A panasz esetén még nehezebb a dolog: hogyan lehet elhatárolni az egyéni jog és érdeksérelmet, amely alapján panasztörvény szerinti eljárás indul, és a közigazgatási hatósági ügyet, amelyben a kérelmező ügyfélként szerepel, tehát az ügy jogát, jogos érdekét érinti?
Lehet, hogy csak én bonyolítom túl ezt az ügyet, de nekm már kész gordiuszi csomó lett belőle. Tudna valaki segíteni?
Ha bejön egy levél, és kiderül az ügy jellegéből, hogy bírósági vagy állielj. hatálya alá tartozik, át kell tenni vagy értesíteni az ügyfelet hova nyújthatja be. Ez illetékmentes.
De ha a panasza alapján megindul egy állielj. az már illetékköteles. (a szomszéd mindig átrugja a labdát a kertembe - ebből birtokper lesz; ha leírja, hogy a hivatalban megint ferde szemmel néztek rá-abból nem lesz ügy, értesíteni kell, hogy nincs hatáskör, vagy a vezetőhöz fogdulhat fegyelmi eljárást kezdeményezhet; de ha azt írja, hogy leanyázták, mutogattak a középső ujjal, orrbavágták stb.-ügyészségnek megküldeni, bűncselekmény látszik "kirajzolódni" (de semmiképen nem kell minősíteni, az az ügyészek dolga), vagy ha enyhébb - és van szabs. alkzata - a Jegyzőnek megküldeni.
Stb. A konkrét ügyben látszania kell milyen ügy lesz.
Van valami konkrét érdekességed? Elő vele!
Üdv
Eszebe jutott valami. A képviselő-testület normatív határozatát csak a közig. hiv. támadhatja meg. Az panasz, ha ezt vki bejelenti. És ha egy önk-i rendelet őt hátrányosan érinti, jelezheti a közignek-szintén panasz, hogy valami nincs rendben. (az AB-hez is fordulhat, de minek ha megteszi ezt más helyette).
Üdv!
"végzés-e az idézés" c. kérdésemet feltettem Közig.Hivatalomnak, eme választ kaptam:
"A Ket. értelmében a hatóságnak akkor kell idézést kibocsátani, ha valakinek a személyes meghallgatása (pl. tanúkénti meghallgatása) szükséges. A hatóság az idézésben egyebek mellett határidőt vagy határnapot határoz meg, amikor az idézett köteles megjelenni. Ha a hatóság valakit személyesen meghallgat a hatósági eljárás során, akkor kétséget kizáróan a hatóság eljárási cselekményt végez, és ebben az esetben a Ket. 72. § (5) bekezdése értelmében az eljárási cselekmény időpontjáról végzésben kell dönteni. Az eljárási cselekmény időpontja pedig lehet konkrét naptári nap vagy napok (időintervallum), vagy lehet konkrét naptári nap konkrét óra és perc megjelölésével (pl. 2005.11.07. 10 óra 30 perc). Ugyanis a Ket. nem határozza meg, hogy eljárási cselekmény időpontja alatt csak olyan időpont kitűzést ért, ahol naptári nap konkrét óra és perc megjelölésével szerepel. "
Vagyis a "minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár" logikáján szerintük, mivel
következésképpen ami idézés, az csak végzés lehet.
Most ez micsoda bogár?
Az idéző végzésbe írjam be, hogy mivel tanú, vagyis az eljárás egyéb résztvevője, a Ket. 98.§ (4) bek. alapján idézésem ellen 15 napon belül fellebbezhet? Ugyanakkor 53. § (2) bek,. szerint köteles megjelenni és vallomást tenni. Akkor mit felebbez meg? Az időpontot?
További hab a tortán: fellebb. határidő 15 nap, meg kell várnom a "végrehajtással", vagyis a meghallgatással, míg a végzésem jogerős lesz vagy mi? (Igaz, a kiváló Ket csak a határozattal kapcsolatban írja azt a 101. § (1)bek.-ben, hogy a végrehajtásra halasztó hatálya van.)
Jó, tegyük fel, hogy kézbesítési időt is beleszámítva csak 20 nappal későbbre idézem, aztán a 30 napos ü.i. határidőmbe emiatt már csak sikítva férek bele.
Azért szeretnék már látni egy ilyen fellebbezést, hogy hogyan bírálja el T. Közig.Hivatal.
Megmondaná nekem valaki hogyan kell ábrázolni a törvény hallgatási konstrukcióját és az mit is jelent?
köszönöm
Polgári eljárásban idéző végzés van, csak nem lehet megfellebbezni. Úgy látszik, a Ket. alkotói a dolog felét átvették, aztán majd csodálkoznak, hogy semmi értelme a dolognak. Mindenesetre abból, hogy van időpontot kijelölő végzés , még nem következik, hogy az idézésnek végzésnek kell lennie, bár nehéz olyan végzést találni egyébként, ami csak időpontot jelöl ki. Ilyen lehet pl. egy olyan kiegészítő végzés, ami alapjául szolgáló végzésben már egy magatartást előírtak, de kimaradt a határidő meghatározása.
Akkor még egy kis "panaszkodás"...
Tehát bejön egy kézzel írt levél, kockás papíron, akkor először is megvizsgáljuk. Ha kell, kimegyünk megnézni, tényleg sok-e a galamb például az adott ház padlásán vagy tényleg zajos-e a szomszéd. Ezután, ha hivatalból eljárás indítható, megindítjuk azt az eljárást, a Ket szerint. Ha azonban arra jutunk, hogy olyan ügyről van szó, amely kérelemre indulhat és illetékköteles(ha van ilyen), akkor értesítjük a panaszost, hogy ez a helyzet és fizetnie kell, ha el akarja éerni célját. Tehát a panasz kvázi megelőzi a közigazgatási eljárást, illetve indukálhatja azt.
Kedves magus! Most épp csak egészen egyszerű és hétköznapi, unalmas :) panaszaim vannak, de amint lesz valami érdekesebb, megírom.
A panasz-panasz és a Ket-panasz elhatárolása számunkra is problémát jelent.
Már csak azért is, mert a Ket. 29.§(1) bekezdése "külön jogszabályban meghatározott" panaszra utal, ami a mi ágazati jogszabályaink között expressis verbis nincs.
Az esetek többségében azonban a "panaszkodó" bejelentés alapján hivatalból indítnuk eljárást, vagy ha nin cs hatáskörünk, áttesszük az ügyet. A határeseteknél pedig megkérdezzük a panaszost, kíván-e ügyfélként részt venni az eljárásban, ha igen akkor illetékköteles az eljárás megindítása, ha nem akkor, még mindig két választás van, vagy a panasztv szerint járunk el, vagy a Ket. alapján hivatalból.
Az idézés alaki követelményeivel kapcsolatos okfejtések is rendkívül szellemesek voltak.
Nekem is egy formai kérdésem lenne: a Ket. 94.§(1) bekezdésének három pontja taxatíve felsorolja a hatósági ellenőrzés alapján teendő, illetve tehető intézkedéseket normasértő ügyféllel szemben.
Véleményetek szerint az a) pont alkalmazása ("felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére") milyen ,formában történik, végzés? Már csak azért is kérdés ez számomra, mert 87. § értelmében a törvény rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az erről szóló fejezetben foglalt eltérésekkel kell alklamazni, továbbá a 94.§(1) b) pontja külön intézkedésként a tartalmazza az eljárás hivatlabóli megindítását. Most vagy én bonyolítottam túl ezt a kérdést, vagy az említett rendelkezés valóban azt eredményezné, hogy közigazgatási hatósági eljárás megindítása nélkül, levélben felhívhatjuk az ügyfél figyelmét a jogszabályok betartására?
Érdekes még szerintem az eljárási bírság kérdése is. A 61.§ (1) értelmében a Ket-ben meghatározott esetekben a kötelezettség vétkes megszegése esetén van helye a kiszabásának. Vajon az ún. kötelező hatásozatban elrendelet kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén alkalmazható? Nem találtam olyan rendelkezést, ami ezt egyértelműen alátámasztaná, szerintem nem alkalmazható a régebbi ún. "végrehajtási bírság" jogutódjaként is egyben ez a jogintézmény. Szerintetek?
Bocsi, az eljárási bírság alkalmazható a kötelező határozatokban foglalt kötelezettség önkéntes teljesítésének vétkes elmulasztása esetén is. Ket. 140.§(1)d)
Ket 94.§ (1)-hez: a MKI (Kilényi-féle) tankönyvből számomra az derül ki, hogy ha nem kötelező az eljárás megindítása, és az észlelt szabálytalanság csekély, akkor sima levélben kell figyelmeztetni az ügyfelet arra, hogy megsértette az előírásokat, de abban meg kell jelölni hgy mit sértett, felszólítani hogy szüntesse meg a jogsértő helyzetet és határidőt tűzni. Arra is figyelmeztetni kell, milyen következménnyel járhat ha nem teljesít. Aztán ha ez a felszólítás nem járt eredménnyel, a hatóság hivatalból megindítja az eljárást. Tehát a levelet úgy írom, hogy még nincs is eljárás folyamatban. Ez valóban elég abszurd - el is járok (hiszen ellenőriztem, ez is eljárás), meg nem is. De ez van. Nem kell végzés szerintem.
Üdvözlet!
Nekem is lenne pár kérdésem a Ket.-tel kapcsolatban, amelyre nemigen találom a választ, ha valaki tudna segíteni, megköszönném!
15.§ Ügyfél-fogalom kiterjesztése: mi az, hogy jogi helyzet?Az odáig rendben, hogy valakinek van joga, jogos érdeke, de a jogi helyzet gyakorlatilag ugyanezt is jelentheti. Kilényi prof. szerint itt arra szerettek volna utalni, hogy az ügyfélnek kötelezettsége is lehet (miért nem írták bele így...?)
Aztán ott van a hatásterület fogalma, gyakorlatilag szoros összefüggésben a 95. évi Környezet védelméröl szóló tv.-el összefüggésben. Ennek a határait ki, hol és meddig húzhatja meg, mert még a 20/2001 Korm r. is olyan gumiszabályt említ a 2. számú mellékletében, hogy a jogbiztonság csak úgy recseg-ropog töle.("A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésünek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhetö fel környezeti állapotváltozás") Innetöl ügyfél lehet mondjuk egy városközponti beruházás kapcsán az is, aki a város szélén lakik, de mivel a hatásterületen él, hivatkozhat arra, hogy éjjel kettövel több kamion halad el a háza elött és az zajártalom? Ha kifog az ember egy idióta jegyzöt, képes ügyfélnek tekinteni? Menekülni fognak az országból a befektetök...
Más.
A Pp. ügyfél - fogalma összhangban van-e a Ket.-ével? Felülvizsgálat során egyfolytában hivatkoznak rá...
Más.
Önkormányzat alkothat-e rendeletet, amellyel szükíti ezt a kiterjesztett ügyfél-fogalmat?
És végül:
Mi az hogy az ügy "érint" valakit?(Tudom, Áe-ben is így volt...) Az eljáró szerv hogyan kezeli pl. egy nagyberuházásnál, hogy a világ általában fejlödik és nem indok az, hogy a 30-as években a tervezett beruházás helyén Joli néni emlékei szerint még egy gémeskút állt?
Elnézést, ha bö lére eresztettem, remélem tudnak/tudtok segíteni.
Köszönöm, elöre is!
A jegyzőktől én is tartok, de szerintem a hatásterület fogalmát a bírói gyakorlat elég jól körül tudja majd írni. Persze, közigazgatási jogban kevéssé megszokottak az ilyen általánosabb megfogalmazások, és tény, hogy amíg a bírói gyakorlat ki nem alakul, addig lehet zavar, de azért a fogalom egyes eljárásokban eddig is létezett, csak az eljárási kódexben újdonság. Egyébként szerintem a hatásterület az, ahol a beruházás hatásai a mindennapi életben általában figyelmen kívül hagyott változásoknál lényegesen jelentősebb változást mutatnak. Persze tudom, hogy ezzel sem jutottunk sokkal közelebb. :)
Jogi helyzetről én inkább a személy státusára asszociálnék, akár családjogi, akár közjogi szempontból (pl. bevándorlási jogban, gondnokrendelésnél).
Üdv, advo-cat-nak!
Ügyfélfogalom kiterjesztésével kapcsolatban ugyanazt olvastam egy tanulmányban (Dr. Gelencsér Józseftől) mint amit írtál: azért a "jogi helyzet", mert az jogot, kötelezettséget egyaránt jelenthet, miért nem így írták a törvényben nem tudom.
Ugyanitt a hatásterületről azt az eszmefuttatást olvastam -sokat nem segít - hogy először meg kell nézni, van-e különös vagy ágazati jogszabály, ami ad vmi támpontot, ha nincs akkor szakértői véleményekre támaszkodhatunk (milyen véleményre, ha még eljárás sem indult?), ha pl. üzem beruházás, hasonló működővel való összevetés is segíthet, végső soron mérlegelés alapján kell dönteni.
Attól nem tartanék hogy a jegyző túl tágan húzza meg a területet, ez neki is plusz vesződség (még több ügyfél) és gondolom kapna a képviselő-testülettől is, pont azért mert elriasztja a befektetőket...
Ha viszont valaki a településről jelentkezik, hogy ő igenis ügyfél, jogos érdekét az ügy érinti (pl. kamionok háza állagát rongálják) nincs mit tennie, annak kell tekinteni. Vagy majd a másodfok erre hivatkozással. Hogy mi az ami "érint" valakit, ember nincs, aki megmondja, a Ket nem - megintcsak mérlegelés kérdése.
Abban egészen biztos vagyok hogy a Ket ügyfélfogalmát önkormányzati rendelet nem szűkítheti, nincs erre felhatalmazás.
Üdv mindenkinek!
Köszönettel vettem a válaszokat, de nem nyugodtam meg...:)
Remélem jó vitaindítót dobtam be és felpörög egy kicsit a közig. fórum is.
Úgyhogy ha még valaki ki szeretné fejteni a véleményét a kérdésemmel kapcsolatban, csak rajta, ha pedig szintén segítségre szorul, annak én is megpróbálok segíteni.
Advo-cat, a Lőrincz Lajos - féle könyvben a jogi helyzetre a következőt írja: "A jogi helyzet egy fennálló, jogilag minősített állapot. A hatóság tevékenysége ezt az állapotot érinti, pl, igazolja a jogot, esetleg megállapítja annak gyakorlása pontos tartalmát. A jogi helyzet megváltoztatása már vagy alanyi jogot érint, vagy a jogos érdek körébe vonható. A fennálló kötelezettségekre vonatkozó hatósági döntés az alanyi jog érintettségével analóg, a kötelezettségek változtatása pedig maga is jogos érdeket érintő döntés, hiszen mindenkinek jogos érdeke, hogy kötelezettségekkel ne terheljék."
A hatásterülettel kapcsolatban annyit érint, hogy ha nincsenek spec. szabályok annak megállapítására, akkor a hatóság dönti el annak nagyságát - és így az ügyfélképességet is.
Szerintem a pp és a ket ügyfélfogalma kicsit eltér egymástól, amennyire én látom a ket kevésbé szigorú. De ennek nem néztem hosszabban utána.
Én eddig csak olyan idézést láttam, aminek IDÉZÉS volt a neve... :) Érdekes lenne egyébként fellebbezni ellene... :)))
Jogi helyzettel kapcsolatban a "hivatalos" álláspontra most bukkantam BM honlapon, idézem: "A Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 5. számú
módszertani állásfoglalás a jogi helyzet értelmezéséről: A Ket. 15. § (1) bekezdése bővítette az ügyfélre vonatkozó definíciót. A bővítés egyik eleme a jogi helyzet törvénybe foglalása. Ezt a Kodifikációs Bizottság azért javasolta, mert nemcsak a jognak és a jogos érdeknek az adott üggyel való kapcsolata eredményezi (eredményezheti) az ügyféli jogállás létrejöttét, hanem a jogi szabályozáson nyugvó kötelesség is. A jogi helyzet tehát kötelesség fennforgását jelenti, amely szintén megalapozza az ügyféli jogállást. Ez az értelmezés összhangban van a hatósági ügy definiálásával. „Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot, vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt, vagy jogosultságot igazol … (Ket. 12. § (2) bek. a/ pont) Megemlítjük, az 1957. évi IV. törvény ügyfél fogalma a jogi helyzetet magába foglalta."
Megnyugodtam, hogy ennyire okosak mi is voltunk.
Elolvastam ezt az egész aloldalt, és nagyon tetszik a kedves kollegák magas szintű és elmélyült vitakultúrája.
Sunshine after the rain.
én is sokat profitálok a hozzászólásokból, éppen a szakvizsgámra készülök közigből. Lenne egy-két kérdésem, mert gyakorlati szempontból lövésem sincs a Ket-hez, nem hazsnálom, és azzal, hogy meganulom, még nem sokra megyek.
szóval felmerült egy két szaksznál, hogy gyakorlati példát nem tudnék mondani rá, ezért felsorolom őket itt, hátha tapasztaltabb és képzettebb kollégák megteszik....
29. § (4) a és b pontja
területszervezési eljárásnál, a külön tv. a belügyminisztert említi több helyen. Ez még hatályos, vagy már az önkormányzatokért felelős új minisztert kell érteni helyette?
kötelező szakhatósági állásfoglalásra tudok egy pár példát, de minél többet tudok, annál jobb... :)
egész országra kiterjedő illetékességű hatóság (21.§)
tudom triviális kérdések, de én utoljára az államvizsgán foglalkoztam ilyesmivel, az meg rég volt....
egész országra kiterjedő illetékességű hatóság : ORTT, GVH, Közbeszerzési Db. , stb.
BM már nincs, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium van.
Éptésügyek, erről biztos tudsz; telephely engedélyezés; a legkülönböző működési engedélyek ( szociális és gyermekvédelmi intézmények), közgyógyellátás, ápolási díj( emelt összegű), ezek általában kiesnek látókörből, a többi közismert..
Kedves Fórumozók!
A segítségeteket kérem építéshatósági ügyben a KET- el kapcsolatosan: Ügyintézőként szeretném megtudni milyen folymatot kell pontosan végigcsinálni az alábbi eseten:
(a) VÉGZÉS a végrehajtásról
(b) VÉGZÉS a bírságról+újbóli bírságra utalás kötelezéssel.HA nem fizet akkor azt átküldöm a helyi adócsoportnak, vagy jelzálogbejegyzést kérek? Aztán elszórakozunk 60 naponkénti bírságokkal amíg meg nem unja....
(c) VÉGZÉS a végrehajtásról + külön VÉGZÉS a bírságról
7. és utánna??? Nincs Végrehajtási társulás a környéken: hová tegyem az (a) variáció végrahajtás elrendeléséről szóló VÉGZÉSÉt? a Fiókba? vagy kérjek árajánlatot a bontásra és ha bejött több, kiválasztok egyet és odaadom a vállakozónak a Végrehajtó papírt? Esetleg újabb Végzést írok hogy előlegezze meg a költségeket a kötelezett,(Ha nem azt levonom az adósokkal vagy jelzálogként bejegyezzük
???) és aztán rendőrséggel karöltve mehet a vállalkozó a papírokkal (milyen papírokkal ) lobogtatva?
Fontos kérdés mert kb 25 bódészerű illetve hétvégiházról van szó azaz sok embert érint akik bontani nem, de fellebbezgetni fognak! A bontási határozatot is fellebbezték többen, de másodfok is helybenhagyta...
Köszönöm!
Zita
6. végzés a végrehajtás elrendeléséről
7. végzés bírságról
8. végzés bírságról..... egyidejűleg árajánlat kérése
9. végzés határozat hatósági úton történő végrehajtásáról .... esetleg a költségek megelőlegezéséről, ha a hatóságnak erre nincs saját kerete (jobb ha van, mert az újabb idő kiesés és az ügyfél kevésbé veszi komolyan)
10. elszámolás a kivitelezővel
11. végzés a végrehajtás költségének megtérítéséről
12. be nem fizetett bírságok és költségek behajtója az APEH
Egyébként két komolyabb bírság (modjuk 100 és 500) + árajánlat kérése lehetőleg komoly cégektől (amelyről nem árt értesíteni az ügyfelet is) meg szokta hozni a várt eredményt, mert azt az egyszeri magyar is tudja, hogy ha hivatalból történő végrehajtással történik a bontás, az többe kerül, mint ha a hétvégén szétlöki a család.
Én így csinálnám. :-)
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
