KET-az új eljárási törvény


huby # 2008.11.17. 18:04

Sziasztok!

Van egy kérdésem az építésüggyel kapcsolatban, próbálok keresni Bh-t de sajnos nem találtam még megfelelőt. A kérdés: első fokú építési hatóság engedélyt ad egy bevásárló központ építésére. Ezt követően az építkezés során kiderül hogy sokkal nagyobb terültet építenek be, mint amennyit a jogszabály alapján lehetne. Emiatt egy környezetvédő szervezet a felügyeleti szervhez fordul jogszabálysértésre hivatkozva. Kiadott jogerős építési engedélyt követően, fél évvel mit tehet a másodfokú szerv ? Van erre Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás?

gitron # 2008.11.18. 07:51

Ezzel a vizsgakérdéssel már volt szerencsém találkozni.
Először is azt ekll eldönteni, hogy a környezetvédő szervezet ügyfél-e vagy sem az építésügyi hatósági eljárásban. Erre ad választ a Ket 15 § (5), a Kvt 98. §-ának (1) bekezdése; amelyek értelmezésére kiadta az LB az 1/2004. KJE jogegységi határozatot.

Lényeg: a környezetvédelmi szervezet a környezetvédelmi hatóság eljárásaiban, illetve az építésügyi hatósági eljárás során a környezetvédelmi szakhatsági közreműködés, állásfoglalás tekintetében ügyfél. Jelen esetben tehát nem ügyfél, így kérelmére eljárás nem indítható. A felügyeleti szerve erről határozatot hoz. Ezután eldönti, hogy folytat-e hivatalból felügyeleti eljárást. Ennek során a jogszabálysértő döntést - ha azt közig. bíróság még nem vizsgálta felül, továbbá ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti - megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására utasíthatja. (Ket 115. §)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.11.18. 07:59

ovábbá ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti

No, a tárgybéli esetben ez nem fog menni. Már, ha maga az engedély volt jogsértő, és az építtető nem tért el attól.

huby # 2008.11.18. 15:46

Köszönöm a választ, én nem találtam a kérdést ennyire egyszerűnek.Én is a közig szakvizsgán kaptam. Nem kell megvizsgálni ilyenkor, hogy bevonták-e az ügyfelet első fokon? Ha nem vonták be a természetvédő szervet annak ellenére, hogy megillette volna az ügyfél jogállása az nem jogszabálysértő. Az a baj, hogy a feladat túl sok mindent nem tartalmazott.

huby # 2008.11.18. 15:58

Én azt írtam, hogy meg kell vizsgálni, hogy az eljárásba bevonták-e az ügyfélként a természetvédő szervet a Ket. 15. § (5) bek alapján, mivel megilletti az ügyfél jogállása. Az építéshatósági eljárásnak része a természetvédelmi szakhatósági hozzájárulás. Az is kérdéses, hogy abban az esetben, ha az első fokú eljárásban nem vett részt ügyfélként. Akkor az építéi engedély kiadása és az építkezés megkezdése után fél évvel milyen jogai lehetnek és a felügyeleti szerv mit tehet. Teljesen belebonylódtam ebbe a kérdésbe, sz'tem már nem látom az erdőtől a fát. A felügyeleti eljrás a Ket. szerint hivatalból induló jogorvoslati eszköz. Az ügyfél jogorvlati eszközeit is meghatározza a Ket. Hivatalból indulhat eljárás úgy, ha pl.társadalmi szervezet tesz bejelentést. De nem szükséges ilyenkor megvizsgálni, hogy milyen jogok illették volna meg az első fokú eljárás során?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.11.18. 17:38

A környezetvédő egyesület nem az a fajta ügyfél, akit szükségszerűen be kell vonnia a hatóságbak az eljárásba. (Mégis, hogy? Menjen el az ügyintéző a bíróságra, és nyálazza át az egyesületek nyilvántartását, hogy melyik foglalkozik környezetvédelemmel?) Az a fajta ügyfél, amelyik saját elhatározásból bekapcsolódhat, ha akar. De ha ezt elmulasztotta, akkor úgy járt.
Szerintem.

huby # 2008.11.18. 17:55

Egyre jobban kezdem úgy érezni nem jól döntöttem. Csak Ket.-ben gondolkodtam, az alapelvekben, megtett- e mindent az első fokú szerv, hogy mindenki értesüljön adott hat. területen az építkezésről stb. és szerintem fontos megvizsgálni adott civil szervet bevonták-e. De egyébként, ha nem akkor is megilleti, hogy bejelentést tegyen szab. építkezdés miatt.

huby # 2008.11.18. 18:04

Gitron!

Biztos, hogy az a jó válasz amit írtál, ezt fogadták el jónak? Fontos lenne tudnom...

gitron # 2008.11.19. 07:35

Igen.
kbs pontosan rávilágított: a környezetvédő civil szervezet (ill. bármilyen civil szervezet szóba jöhetne, de pillanatnyilag csak a környezetvédelmi szervezeteknek van erre törvényi felhatalmazásuk) saját maga dönti el, hogy ügyfél kíván-e lenni az egyedi hatósági ügyben. Ha igen, akkor bejelentkezik a hatóságnál, ha ez a döntés meghozatala előtt történik, akkor a hatóság vagy elismeri az ügyféli jogállását - ilyenkor nincs teendő, majd a döntésről értesíteni kell -, vagy nem, erről döntést kell hoznia, ami ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
Ha az érdemi döntés meghozatala után jelentkezik ügyfélként, akkor mind az ügyféli jogállás elismeréséről, mind annak a megtagadásáról döntést kell hozni (persze itt is van jogorvoslat).
De ragozhatnánk még a kérdést más szempontok szerint is. Például ha a hatóság az eljárás megindítását hirdetményi úton közölte az érdekeltekkel, majd hirdetményi úton közölte a döntés meghozatalát is, akkor a civil szervezet mehet a sóhivatalba (már hogy szakszerű legyek).

huby # 2008.11.19. 09:27

Az a gondom, hogy a Ket. ben pontosan nincs megfogalmazva, hogy milyen indokokkal lehet elutasítani a term. védő szervet. Az új Ket. tervezetben már egyértelmű, hogy abban az esetben illeti meg a jogorvoslati jog, ha az első fokú eljárásban részt vett. Szerintem egyébként a másodfokú eljárásban az ügyféli jogállás kérdéséröl határozattal kellene dönteni és elutasítani a kérelmet. Ezzel szemben a gyakorlatban az ill. szerv végzéssel utasítja el az ügyféli jogállást. Lehet súlyos eljárási szabálysértésnek minősíteni, ha az első fok nem megfelelően értesítette az érintetteket? Pl. valamelyik ügyfél kimaradt. Állítólag a gyakorlatban építésügyben a szervek nem igazán alkalmazzák a hirdetményi kézbesítést, holott erre lehetőségük lennel. Próbálom magam meggyőzni az érveiddel. Az a jogforrás amire hivetkozol, 2004-es, akkor még nem volt Ket.

gitron # 2008.11.19. 15:51

Ügyfél
15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója.
(3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.
(4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
(5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Ennél pontosabb megfogalmazást szeretnél?

huby # 2008.11.20. 13:56

Kedves Gitron és KBS!

Köszönöm a segítséget! A természetvédő panasza kontra
jóhiszeműen szerzett jogok esetében ez utóbbi győzött. Emellett, azonban elfogadták az indokaimat és azt, hogy ezt a problémát más szempontból is meg lehet közelíteni. Örülök, mert ez a kérdés okozott nekem egy pár álmatlan éjszakát, de szerencsére a vizsga sikerült. Így most már nem látom olyan nehéznek a kérdést, vizsga előtt viszont nagyon paráztam.

Üdv. Huby

huby # 2008.11.20. 13:56

Kedves Gitron és KBS!

Köszönöm a segítséget! A természetvédő panasza kontra
jóhiszeműen szerzett jogok esetében ez utóbbi győzött. Emellett, azonban elfogadták az indokaimat és azt, hogy ezt a problémát más szempontból is meg lehet közelíteni. Örülök, mert ez a kérdés okozott nekem egy pár álmatlan éjszakát, de szerencsére a vizsga sikerült. Így most már nem látom olyan nehéznek a kérdést, vizsga előtt viszont nagyon paráztam.

Üdv. Huby

Kovács_Béla_Sándor # 2008.11.20. 17:25

Gratula!

Lybra # 2008.11.22. 12:06

Üdvözletem! Nekem a Ket. és az adózás rendjéről szóló törvény összefüggéseiről és különbségeiről kellene írnom (pl. tekintettel a helyi adókra). Tudnátok segíteni ötlettel, hogy mik azok, amiket nem kellene kihagynom? Előre is megköszönöm a segítségeteket.