Jegyző feladat és hatásköre

Helyszíni bírság végrehajtása kapcsán volna egy kérdésem.
10/2000 BM rendelet 3.§ (6) 2004-ig konkrétan megnevezte a jegyzőt, akihez meg kellett küldeni végrehajtás végett a helyszíni bírság nyomtatványt. 44/2004 BMr már csak szabálysértési hatóságot nevesít. Az továbbra is maradt a jegyző, ilyen ügyben is, vagy a rendőrség?
Előre is köszi a választ.

Kedves Labda!
A szakdolidhoz jó lenne, ha egy kis gyakorlatra bejelentkeznél a POlgármesteri Hivatalba, illetve részt vehetnél néhány képviselő-testületi ülésen. (Ezek nyilvánosak, és néhol még a kábeltévén is közvetítik vágatlanul). Azt hiszem sokat tisztulna a kép.
Ami a lejárt hat. határozatokat illeti. E jegyző készíti el (illetve a hivatala) a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést. Ez is egy előterjesztés, mint minden más napirendi pont. A jelentésben leírják a határozatban foglaltaknak megfelelően a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket, a végrehajtás eredményét, illetve, ha nem volt eredménye, annak okát. A jelentés elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz, amelyben felsorolják azoknak a határozatoknak a számát, amelyről a jelentés készült, illetve tartalmazhat a határozati javaslat határidő-módosítást és akár egyéb határozat-módosítást is. írhatnék még többet is, gondolom a magus is írhatna, de szerintem jelentkezz be gyakorlatra, ha teheted, sokkal jobban fogod érteni az egészet testközelből!

Pl. dönt a testület pályázat benyújtásáról, azt konkrétan a polgi (válójában a jegyző v. pályázatíró cég) nyújtja be. Ha elküldte a pályázatot arról tájékoztatja a estületet.
A jegyzőkönyv írás gyakorlata más a városokban, más a kistelepülésen. Ha van apparátus, vki megírja. Kistelepülésen, ahol két ügyintéző van, ott a jegyző pötyögi be a gépbe.
Van ahol szó szerinti jegyzőkönyvet írnak (nem kötelező) ott kell a magnó. Egyébként a magnófelvétel sem kötelező.
Egy kiabálós ülésről készült felvétel majdhogynem használhatatlan.

Hozzászólásodban írtad „(+a polgi a napirendi pontok előtt tájékoztatja KT-t a lejárt határozatok végrehajtásáról)”

Mit jelent a lejárt határozatok végrehajtása?

Köszi a hozzászólást!
Köszönöm a barátom megszólítást,jól esik a bizalom."debreceni diák vagyok"

Az lenne a mostani kérdésem,hogy a jegyzőkönyv írása a gyakorlatban ,hogy történik?

Feltételezem,hogy nem a jegyző,hanem jegyzőkönyv vezető írja ,a jegyző csupán aláírja ,hallottam,hogy van,amikor utólag magnóról készítik el.

Hogy is van ez?

A tájékoztatás ugy történik, hogy az előterjesztéseket az ülés előtt megkapják a képviselők. Ha ez nem elég, az ülésen kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőnek. Ez mind benne van a jegyzőkönyvben.
(+a polgi a napirendi pontok előtt tájékoztatja KT-t a lejárt határozatok végrehajtásáról)
A jegyzői észrevétel nem lehetőség, hanem kötelezettség. Köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel. Erről nem készül önálló jegyzőkönyv, az ülésről készült jegyzőkönyvben kell szerepeltetni. Ha írásban teszi (nem túl gyakori), azt csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A KT nincs kötve az észrevételhez. Olyan döntést hoz, amilyet akar. A közig. hivatal átnézi a jegyzőkönyvet, és ha szükséges észrevételt tesz.
Hol tanulsz, tudásszomjas barátom?

Köszi a választ!

Lehet,hogy banális a kérdés,de szintén felmerült bennem(sok ilyen van,de csak szép sorjában:-)

A gyakorlatban,hogyan történik egy adott ügyről a képviselő testület érdemi tájékoztatása?

A jegyző a képviselő testület ülésén szóban jelezheti észrevételét és arról nyílván jegyzőkönyv készül.
Ha írásban jelzi észrevételét azt milyen formában teszi?
Ennek mi a módja?Egyátalán a jegyző észrevételeinek is van valamiféle ,irttárolása?

Bocsika,ha esetleg "hülyéket"kérdezek,de tanulni szeretnék.........és ezek a dolgok nincsennek benne a könyvekben

1.Polgármester
2. Ügyfelek
3. Felettes szervek

Köszi a hozzászólást!

Lenne egy nem egyszerűen megválaszolható kérdésem.

Mi az a 3 feladat,amivel egy jegyző nap,mint nap találkozik?

Ha meg lehet ezt egyátalán jelölni!

Ajánlom a figyelmedbe a Hatásköri Jegyzéket-Belügyi ágazat; jegyző választással... kapcsolatos feladat- és hatáskörei.
Sorsolást még nem tapasztaltam.

Köszönöm a választ meg fogom nézni,az általad megjelölt jogszabályokat!

Az lenne a kérdésem,hogy a választási eljárás során milyen feladatai vannak a jegyzőnek ill.egy konkrét kérdésem lenne,amit nem tudom hol oldanak meg.

Tételezzük fel,hogy kislistás választásnál,
két azonos szavazattot kapó jelölt közül sorsolással választják ki a "nyerőt".

Kérdésem,hogy történik a sorsolás,milyen eljárásjogi szabályok vonatkoznak a sorsulásra,hogy történik ez a gyakorlatban?

A közig. hivatal vezetője látja el az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek keretében vizsgálja, hogy a KT. szervezete, működése, döntései, döntéshozatali eljárása megfelel e a jogszabályoknak. Ezt a feladatát a jegyzőkönyvek "áttanulmányozásával" látja el. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét stb + a tárgyalás lényegét, a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv közokirat, bizonyít mindent, amit a hivatalvezető csak akar:)
Ajánlom a figyelmedbe a 1990. évi LXV. törvényt, és a 191/1996 Korm rendeletet.
(egyébként a bizottsági, kisebbségi ülésről készült jegyzőkönyvekkel + a polgi döntéseivel is ugyanez a helyzet.)

Tiszteletem!

Szakdolgozatot írok a megjelölt témakörben!
Tudtuk szakirodalmat ajánlani?

Időről-Időre fel fogok tenni olyan kérdéseket,amiket elméletileg átlátok,de a gyakorlatot sajnos nem és szeretném megérteni!

Legyen az első a következő:
A jegyző gondoskodik arról is, hogy a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készüljön
A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és ezt az ülést követő tizenöt napon belül a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kell megküldenie .

Kérdésem tehát;ezt a szabályt úgy kell érteni,hogy a gyakorlatban minden egyes jegyzőkönyvet meg kell küldeni postán a közigazgatási hivatalnak?Mi ennek a gyakorlati értelme,mi célt szolgál?

A kérdéseim lehet,hogy mások számára egyértelmű én mindent meg akarok érteni és remélem lesz,aki majd válaszol.