testületi ülések dokumentumai

Péterapó!

Köszi! Minden rendben! :) Hm. mi ez itt telepátia?:)

Kedves csufika
dehogy,dehogy,csak egy lapát szomorúság hullott ki betűid közül...de lehet halucinálok.

üdv P

Mi a baj??Mit ne csináljak, én csupán ragáltam valakinek, aki rég látott a fórumon..
Vagy tilos megszólalnom?

Csufika ne csináld máááááááááááááááááááá!

Miért ? Történnie kellett volna valami rossznak:)??
Vagyok, ahol voltam, s csinálom, amit csinálok, s ha van időm bekukkantok:)

Üdv:)!!

Csufi drága, Te még megvagy:))))???

Minden rendi.. már értjük egymást:)

Kedves csufi
Ezer bocccccccs

Ugyan nem erről van szó!
Ami közérdekű azt nyilvánosan tárgyalják. A személyiségi jogokat érintő kérdésekben rendelhetik és el is rendelik. Ez így van rendjén, nem?
S utólag mit akar olvasni valaki egy zárt ülés jegyzőkönyvében, különösen , ha azon maga is résztvehetett.

Más, egészen másként működnének a testületek, érdekes ermények jönnének ki, ha az egyébként nyilvános ülések kérdéseiről titkosan szavazhatnának a képviselők...semmi ígéret, elkötelezettség, te nekem én neked nem működne annyira. No? Vélemény..Én inkább lezárom, mielőt belekeversz olyat, amit nem írtam, s utána megmagyarázod másról van szó...

Kedves csufi99

Lehet, hogy figyelmetlenül olvastam,de nem szociális ügyekről volt szó jelen esetben,hanem egy intézmény megszüntetéséről tárgyalt a Képviselő-testület zárt ülésen.
Ezt pedig akárhogy nézzük gazdálkodással kapcsolatos ügy-közpénzek sorsáról/közérdekű adatokról van szó, s mint ilyeneket jogállamban ellenjavalt eltitkolni a polgárok elől.
Gondolom te is nehezményeznéd, ha reggel a kapuban látnád meg a feliratot:
A szociális...mintahelyet becsuktuk,mert zárt űlésen így döntöttünk.
Véleményem szerint elméleti a problémád.
Szerintem a Tisza parton sincs zsúfolásig megtöltve a Testületi űlés helyszine.

A nyilvánosságnak is van előnye.
Nyílt űléssel sok problémát meg lehet előzni.
Előtted is ismert a történet,amikor Túrkevén zárt űlésen hozzájárultak az olajos iszap kommunális hulladék közé keveréséhez....pár száz birka elégett miatta..nem számít jó dolog a titkolózás.

Feltételezem, hogy a szociális ügyekben megfelelő előkészítés után - akár név említése nélkül,bizottsági döntés szám alapján szavazhattok.

Nem jellemző,hogy a gépi szavazás eredményét valaki megtekintené az ülés után.
Tőled hallottam, hogy az Alkotmánybíróságegy Újpesti ügyben példamutató döntést hozott.
Megállapítva,hogy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében foglalt alapjog.

A helyi önkormányzatok tevékenysége vonatkozásában az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott ezen alapjog tartalmával. A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy

a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését.

A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat .

Az önkormányzati képviselők ilyen minőségükben végzett tevékenységükért ugyanis felelősséggel tartoznak választóik felé. A politikai felelősség alapfeltétele, hogy az érdeklődők tisztában lehessenek azzal, hogy képviselőik a közösséget érintő ügyekben milyen álláspontot foglaltak el, vagyis, hogy valóban választóik érdekeit, a helyi közakaratot képviselték-e.

Éppen ezért - hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz - az önkormányzati képviselők sem rejthetik el szavazataikat a szavazógép használatával. hiszen az a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítéka.

Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testületi üléseken készült hangfelvételek, valamint a szavazógép segítségével történő szavazás eredményét rögzítő számítógépes lista megismerhetőségét mindenki

No én csak hétköznapian: Mit szólnál, ha adott szociális ellátás iránti kérelmedet a plénum előtt döntené a testület?

Sérelmeznéd, ahogy a legtöbb ember, mert nem tartozik másra!!! Konyhanyelv, de ez van:)

Tisztelt eddigi hozzászólók!!!

A jogállam szégyene a zárt űlés tartásának lehetősége.
A 12§ (3)bek.szerint a képviselő-testület ülése nyilvános.

A képviselő-testület

1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a ... zárt űlésen tárgyalt ügyekben ügyekben.

Különösen felháborítónak tartom az Önkormányzatok zárt űlés tartását,mivel az

Adatvédelmi tv.egyértelműen meghatározza mi a közérdekű adat:
az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Kimondva azt,miszerint:
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ... a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan -

köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Indítványomra az Alkotmánybíróság 32/1992. (V. 29.) AB határozatával
megállapította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 17. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisítette.

Indokolásuk indítványommal megegyező-

mi szerint:a közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége az Alkotmányban biztosított, az alaptörvényből közvetlenül is fakadó alapvető jog.

A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését,

serkenti azok demokratikus működését.

A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat.

Az Alkotmány 42. §-a megállapítja, hogy a helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A 44. § (1) bekezdése szerint pedig a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
A fenti értelemben funkcionáló önkormányzáshoz mellőzhetetlen, hogy a polgárok az önkormányzat döntéseiről, működéséről tájékozódhassanak. Az önkormányzatnak kötelessége, hogy lehetővé tegye az önkormányzati testületek, különösen a képviselőtestület eljárásának és határozatainak megismerését.

Ennek lehetőségét is szolgálják az Ötv.-nek a közmeghallgatás intézményére és a képviselőtestület döntéselőkészítő munkáját segítő fórumokra vonatkozó rendelkezései.

+++++++++
"jogállam" egyik újabb tréfája, hogy a jogalkotók .....alkották hűvös halomba a jogszabályokat,
megtették, hogy az AB által Alkotmánysértőnek megállapított és megsemmisített jogszabályt újból ugyanilyen szöveggel törvénybe iktatták.

...ha ráértek indítványozhatjátok a megsemmisítését.

Szerintem nem nézheted meg a jegyzőkönyvet. Ha a döntés téged érintett, azt úgyis megkapod. Ha sérelmesnek tartod, munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.
Az, hogy mi hangzott el az ülésen - azért zárt az ülés - senkinek semmi köze.
A téma nyitásaként azt írod, hogy intézményátszervezés kérdéséről tárgyaltak, és meghívták az intézményvezetőt aki nem ment el. 7-én meg azt írod, hogy a te munkaügyi témád volt az egyetlen napirend. Lehet, hogy te vagy az intézményvezető (aki nem ment el az ülésre)?!
Esetleg összevontak intézményeket, és a te vezetői kinevezésed visszavonták?
Másik kérdésed az alpogármester(ek)-el kapcsolatos: mindig gondot okoz, ha több alpolgi van, hiszen ki helyettesíti a polgit ha ő akadályozva van. erről az SZMSZ rendelkezik. láttam már olyat, hogy rotációs rendszerben látták el (3 alpolg- jan-ápr.is,máj-aug, szept-dec.). A polgi nem tilthatja meg, hogy helyettesítsék. Értelmetlen is lenne.
Más: a polgi nem kérheti számon a hivatali dolgozókat, a hivatalt a jegyző vezeti, a dolgozók feletti munkáltatói jogokat is ő gyakorolja. Persze a gyakorlatban ez másként van: a polgi odamegy Rózsikához és ráordít, kioktatja...

Most is azt írom nem tudok így rá válaszolni.
Számodra a döntés a lényeg, ez ellen élhettél jogorvoslattal vagy élhetsz, e szempontból nem lényeges - értem szubjektív kívánncsiságod-ki mit mondott, az indokot közölték, feltételezem.
Ettől még nem biztos, hogy így van. Próbálhatod írásban kérni, de kellően alá kell támasztanod, felettes szervhez fordulhatsz, végső soron a bírósághoz, de bizonyítható, hogy egy döntést az ott elhangzottak befolyásoltak?
Ismerned kell minden körülményt, hiszen téged érint, előzményt és döntést is, melynek alapja az indokolás amit megkaptál, jogilag alátámasztva, s nem személyeskedő, másokat befolyásoló megjegyzések, amik vagy elhangzottak vagy nem, úgy érzem ilyesmire utalsz. Meglehet rosszul ítélem meg innen.

Köszönöm a választ és az alábbiakat fűzöm hozzá.

A zárt ülés egyetlen napirendi pontja az én munkaügyemmel kapcsolatos téma volt.
A jegyzőkönyv megtekintése után a testületi tagok véleményét is tudnám ill. a vélemény kialakulásához mi vezettet, kitől és milyen információkkal lettek ellátva.

Ezek után jogosul vagyok jegyzőkönyvbe betekinteni ?

Erre nem lehet a pontos probléma ismerete nélkül válaszolni.
Az Ötv. tartalmazza az alapszabályokat, az SZMSZ a helyi rendelkezéseket, s el kell határolni mi a személyiségi jog, s mi nem. A zárt ülésről is ki kell bocsátani közérdekű adatokat.
Kicsit érthetetlen, a zárt ülésen részt vehet, akinek személyiségi jogát az ügy érinti, azonban még ez nem biztos, hogy kellő alap a jegyzőkönyv kiadására.
Olvastam BH döntést is, mely elutasította személyiségi jog megsértése miatt indított perben a felperes érintetett, azzal, hogy személyiségi jogai nem sérültek.
A zárt ülések jegyzőkönyvez, hangfelvételei is általában töb személyt érintenek, a szokás, hogy a nyílt ülést folytatjáka zárt üléssel, s ebben a jegyzőkönyben más személyek személyiségi jogait érintő adatok is szerepelhetnek.
Erre így nem tudok válaszolni.
Konkrét ügyben én javaslom a jegyzőhöz írni kérelmet, s aztán lehet tovább a Közigazgatási Hivatalhoz, bírósághoz.
Bár alapvetően úgy gondolom egy személyre tartozó döntést közölni kell, e döntés ellen lehet további lépéseket tenni, ha jogszabályt sért, s nem értem így általánosságban miért szükség az ott elhangzott esetleges hozzászólások ismerete.A döntés a lényeg, mely megtámadható, vagy a kérdés mögött más a tartalom, ezt azonban nem tudom kitalálni.

Az ügygel kapcsolatban kérdezném ?

A zárt ülés jegyzőkönyvét a benne érintett
( aki miatt zárt ülést rendeltek el ) személy sem tekintheti meg ?

Választ köszönöm.

A nyílt ülés azért nyílt, mert azon bárki résztvehet, így a sajtó, média is, sőt szokás is őket hívni...

A zárt ülés pedig azért zárt, mert csak a képviselők, jelenlévők rendelkezhetnek információval, s még ehhez is hozzátartozik, hogy ezeket az információkat nem szabad csak úgy "kibeszélni". Ezeken tehát nem vehet részt a sajtó, a helyi média sem!
Tudtommal a jegyzőkönyvek kezelése, dokumentálása nem a plgármester, a jegyző feladata, s a törvénysség védelme is. Tehát a polgármester nem dönthet úgy, hogy egy kívülállónak lejátsza a felvételt!
Az intézményi dolgozók személyiségi jogát nem egészen értem hogyan érinti a döntés, ez csak akkor lehetséges, ha nem önálló, részben önálló az intézmény, azaz a munkáltatói jogokat nem az intézmény vezetője gyakorolja.
Ha a munkáltatói jogok az intézmény vezetőjénél vannak, a testületi döntésre hivatkozással menti fel a dolgozókat.
A vezető felmentése egy más ügy,más határozat.

Köszönöm a választ. Zárt ülést azért rendeltek el az intézmény átalakításáról, mert az intézményben dolgozók személyiségi jogait sértette volna a nyilvános ülés.
Az SZMSZ nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy az ülésről készítet hangfelvételről, illetve videofelvételről a jegyző vagy a polgármester rendelkezik-e. Mindössze annyi szerepel benne, hogy a nyilvános ülésekről video- és hangfelvétel, a zárt ülésekről hangfelvétel készül.
A polgármester véleménye szerint ő rendelkezik a képviselő-testület munkájával kapcsolatos minden dokumentációval.
Nem egyértelmű az sem, hogy videofelvétel készítéséhez szükséges-e az ülésre meghívott szakértők, vendégek engedélyét kérni, ugyanis ők nem közszereplők, a munkájukat végzik a testületi ülésen. Szintén nem egyértelmű, hogy a videofelvételeket vágatlanul műsorra lehet-e tűzni a helyi kábeltelevízióban. (Jelenleg ez a gyakorlat).

Sok kérdést tettél fel, próbálok segíteni, biztos lesz más hozzászóló is.
A zárt ülés azért zárt, hogy később annak dukumentumát sem lehet kiadni, betekinteni, meghallgatni nem lehet bárkinek. Én úgy gondolom betekintési joga sincs, aki nem vett részt az ülésen, a végereményt pedig ismeri, ha érintett. Amennyiben érdekli ott mi hagzott el, el kellett volna mennie, hisz meghívott volt.
Másnak egyértelműentiltott a magnófelvétel lejátszása, egy kivülálló, érdeklődőnek!
Az Ötv-t kellene jól átbogarászni,s ismerni a helyi SZMSZ-t is, ami ezt kell, hogy tartalmazza.
Én már azt is furcsának találom, hogy intézmény átalakításáról, megszüntetéséről rendelnek el zárt ülést, de biztos okuk volt rá, s szabályosan tették...
Ha a jegyző megszegi ezt a szablyt, igen azért minimum munkajogi felelőséggel tartozik, bár sok minden felmerülhet, attól füg, mi volt konkrétan a napirend, mert a személyiségi jogok esetleges megsértése talán még nagyobb vétség, s én a leírásból erre gondolok, ezért volt, lehetett zárt az ülés, de a kérdésből ezt nem állítom biztosan.
A polgármester távolléte esetén automatikusan helyettesíti az alpolgármester, így gondolom, ehhez ismét ismerni kellene a helyi SZMSZ-t, ami nyilvános, bárki megtekintheti a hivatalban. Táppénzen nem adhat utasításokat, tehát valaki kell, hogy helyettesítse. Amennyiben nem bízik meg az alpolgármesterben, hát az ő problémája, választasson másikat..:)
Az utolsó egy nehezebb kérdés, mivel a hivatal, s a dolgozók elsődlegesen a jegyzőnek tartoznak felelőséggel, a polgármester irányítása áttételes, elvileg a jegyzőn keresztül valósul meg.
Konkrétabb kérdésre meg lehet keresni a konkrétabb választ is. Bár megjegyzem, vannak a polgármesternek hatáskörei, melyek közvetlenül kapcsolódnak munkörökhöz, itt megint azt gondolom attól füg, mit értünk "számonkérés"alatt.

Segítséget kérek az alábbi kérdésekben.

Képviselő-testület zárt ülésen többek között tárgyalt egy önkormányzati intézmény megszüntetéséről. A zárt ülésre érintettként meghívót kapott az intézményvezető, de ő nem vett részt az ülésen.
Az ülésről a jegyzőkönyv készítéséhez hangfelvétel készült. Az intézményvezető a zárt ülés hanganyagának kiadását kérte a jegyzőtől.
Ezzel kapcsolatos kérdéseim:

1. Kiadható-e zárt ülés hanganyaga olyan személynek, aki az ülésen nem vett részt ?
2. A képviselő-testület zárt ülésén keletkező dokumentumokról(pl. jegyzőkönyv), hangfelvételekről a polgármester vagy a jegyző rendelkezik ?
3. Felhasználható-e zárt ülésen készített hangfelvétel peres eljáráshoz ?
4. Amennyiben polgármester zárt ülés hanganyagát illetéktelen személy előtt meghallgatja, vagy illetéktelennek kiadja indíthat-e ellene fegyelmi eljárást a képviselő-testület ?

További kérdéseim:
5. Polgármester helyettesítésére a képviselő-testület alpolgármestereket választ. Megtilthatja-e a polgármester írásban azt, hogy őt bármelyik alpolgármester helyettesítse (hivatkozva arra, hogy az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat) akkor, ha előreláthatólag betegség miatt több hónapig lesz.
6. Számon kérheti-e a polgármester a Hivatal köztisztviselőit munkájukról?