birtokvédelem


jenner # 2006.10.12. 13:05

Kérdésem lenne.
A lakóhelyem Önkormányzata ellen a saját ingatlanom védelme érdekében birtokvédelmet szeretnék benyújtani a helyi jegyzőnél.
Ki fogja a birtokvédelmi eljárást lefolytatni.
Van valamilyen jogvesztő hatály.

Tóth Marianna # 2006.10.12. 13:12

Szia.

Úgy gondolom, hogy nyújts be a birtokvédelmi kérelmedet (illetékköteles, ami 2200,-Ft-os bélyeget jelent). Õk a közig. hivatalhoz fogják küldeni, hogy jelöljön ki az ügyben eljáró szervet, mivel ők elfogultak, így saját ellenük indult ügyben nem járhatnak el.
A közig hivatal által kijelölt másik szerv fog eljárni.
Sok sikert.

gitron # 2006.10.12. 13:14

Mivel a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény értelmében a közigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt, így e tény észlelését jelentenie kell a felettes zservnek, aki az adott eljárása másik közigazgatási szervet jelöl ki. Ezt az ún. kizáró okot az ügyfél is bejelenthet, tehát lehet a kérelmet rögtön az illetékes közigazgatási hivatalhoz benyújtani a kizáró ok egyidejű jelzésével együtt.

hagyma # 2006.10.12. 13:14

A helyi jegyzőhöz nyujtsd be a kérelmet, ők pedig hivatalból inditványozzák más hatóság kirendelését a kérelem elbirálására.
Vélhetőleg a szomszéd város vagy kerület jegyzőjét jelölik ki.
Ha a birtokháboritó állapot már több, mint egy éve fennáll, a birósághoz kell fordulnod.

Thomas31 (törölt felhasználó) # 2006.11.02. 16:32

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.

ObudaFan # 2006.11.02. 17:27

Nem, a birtokháborítás kezdetétől. Emellett a birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
Itt pedig jó eséllyel ez a helyzet.

napsi # 2006.12.05. 09:17

Kedves Hozzáértők!

Az alábbi ügyben kérem segítségeteket:

Egyik ismerősöm 2006. november elején birtokvédelmi kérelmet nyújtott be, mert az osztatlan közös tulajdonban álló, (abból ¼ tulajdoni hányaddal rendelkező, és külön lakóegységet alkotó) ingatlanból közvetlen hozzátartozói kizárták, onnan kényszerrel, fenyegetéssel elűzték. Ezen személyek egy része tulajdonostárs, mások csak lakóhellyel rendelkeznek az ingatlanban. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan kizárólagos használatát a felek az évek során szokásjogilag egymás között megosztották, de erre vonatkozó földhivatali bejegyzés vagy írásbeli dokumentum nincs. Az egész ingatlan 185 négyzetméter, ebből a birtokháborítással érintett tulajdoni hányad egy külön bejáratú, 80 négyzetméteres, 2 szoba+konyha, illetve az ehhez kapcsolódó gépkocsi-tároló és udvarrész. Az említett személy kénytelen volt visszavonni mind a hatósági eljárás megindítására vonatkozó birtokvédelem tárgyában kelt kérelmét, mind a rendőrhatóságnál tett feljelentését, mivel rokonai életveszélyesen megfenyegették, sőt az egyik válaszfalat már ki is bontották… A kialakult kaotikus állapotok miatt a birtokháborítást elszenvedő érintett pár hete elhagyta az ingatlanát, ott azóta nem járt, pontosabban a lakók nem engedték be. Bonyolítja a helyzetet, hogy ezt az ingatlanhányadát 2006. 11. 10-én elcserélte egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég által felajánlott ingatlanra, de a csereingatlant mindaddig nem bocsátják rendelkezésére, (azaz a csereszeződés nem lép hatályba) amíg az érintett a vele szerződő felet nem juttatja birtokba. Az pedig ugye nehéz, ha ő sem birtokos pillanatnyilag… (Megjegyzem, amikor a cég aláírta a csereszerződést, akkor az érintett személy még birtokban volt. A csere ténye váltotta ki a többi tulajdonostárs haragját.)

Kérdésem a következő:

1.Benyújtható-e ismét a birtokvédelmi kérelem?

2.Van-e mód arra, hogy egy jogvégzett (de ügyvédi igazolvánnyal nem rendelkező) személy meghatalmazással járjon el az érintett birtokvédelmi kérelme tárgyában?

3.Élhet-e a cég képviselője jogos önhatalommal a birtok megszerzését illetően?

Válaszotok, és segítségeteket nagyon várva, maradok tisztelettel:

Napsi

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.05. 11:53
  1. Igen
  2. Igen, ha közeli hozzátartozó (vagy ügyvédjelölt a megbízott ügyvédnél).
  3. Nem.
napsi # 2006.12.05. 17:47

Kedves Kovács Béla Sándor!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

napsi

lewho # 2006.12.05. 18:24

azért közigazgatási eljárásban nem köll közeli hozzátartozónak lennie a meghatalmazottnak, lehet bárki!

szvsz

Tóth Marianna # 2006.12.10. 08:22

Sziasztok!
Írjátok meg véleményeteket az ügyről.
Volt egy birtokvitás ügy (3 éve), amiben a jegyző birtokvédelmet adott a birtokvédelmet kérőnek. Birtoksértő jogorvoslattal élt ez ellen. A bíróság döntött, a jegyző határozatát megváltoztatta, tehát a birtokvédelmet kérőt nem illette meg a védelem. Az ítéletet a másodfokú bíróság is helyben hagyta.
Mi van akkor, ha a birtokvédelmet kérő megint birtokvédelmet kér szomszédjával szemben ugyanabban az ügyben? Tehát a zavarás szerinte megvalósult, ennek eredménye ugyanaz, mint 3 éve, tehát nem tudja megközelíteni az ingatlanát. De itt más módon történt ez, 3 éve el lett torlaszolva a bejárat, most meg kerítéssel van elkerítve. Az eredmény ugyanaz.
szóval ez már elbírált ügy, új tények nincsenek,újrafelvételnek nincs helye, így el kell utasítíni a kérelmet. Szerintetek is?
És mi van akkor, ha fent szóban forgó ingatlant más használja, és ő kéri a birtokvédelmet? Ekkor le kell folytatni a birtvéd. eljárást?
Előre is köszi a válaszokat.

guba # 2006.12.11. 16:02

Szerintem ez nem minősülhet ítélt dolognak, nincs ui. tényazonosság. Azért mert egyszer valaki elbukott egy birtokvédelmi pert, az nem jár azzal. hogy a pernyertes fél ezt követően kedvére zaklathatja az illetőt.

lewho # 2006.12.12. 07:27

Tehát a zavarás szerinte megvalósult, ennek eredménye ugyanaz, mint 3 éve, tehát nem tudja megközelíteni az ingatlanát. De itt más módon történt ez, 3 éve el lett torlaszolva a bejárat, most meg kerítéssel van elkerítve. Az eredmény ugyanaz.

egen, a fentiek miatt szerintem sem ítélt dolog....

turulmissio # 2006.12.14. 18:36

Birtokvédelmi kérelmemet a helyi önkormányzat elutasította /1993./A bíróság is I.fokon,majd II.fokon is elutasította.Ügyünkben a MK.Legfelsőbb Bírósága törv.sértés miatt megismételteti ingatlan perünket /hatályon kívül helyezte az összes eddigi ítéletet/. Kell-e nekem újra bírtokvédelmet kérni / a korábban elutasított 50% tulajdonrészünkre:/?
Segítséget kérek;-köszönettel:János.

ObudaFan # 2006.12.16. 12:53

Jó lenne a válaszhoz ismerni az LB végzését, de valószínűleg majd csak a jogerős ítélet birtokában.

Tóth Marianna # 2007.02.05. 09:32

Sziasztok!
Ismételten birtokvitás ügyben kérek tanácsot!
Van egy Kft., akinek az évek óta művelésében lévő területét a birtokháborító (egy szövetkezet) felszántotta és a jövőben használni is kívánja. A tényállás tisztázása során kiderült, hogy múlt hónapban volt egy szövetkezeti közgyűlés mely úgy döntött, hogy az a terület melyet korábban a Kft. művelt most más magánszemély tulajdonába kerül. (Ez a személy a szöv-nek adta bérbe a földte) Ezen a közgyűlésen ott volt birtokvédelmet kérő, ő is szavazott, aláírt, noha a közgyűlés összehívását és az ott hozott határozatokat törvénysértőnek tartja. Emiatt pert is kezdeményezett a bíróságon.
Ha kiderül, hogy valóban törvénysértő a közgyűlési határozat, akkor birtokvédelmet kérő továbbra is használhatja a területét.
Ez persze elhúzódik. Fel lehet/kell-e függeszetni az eljárást a bírósági per befejezéséig?
Vagy annak ellenére, hogy per van folyamatban lehet-e a birtoklás tényére hivatkozva helyt adni a birtokvédelmet kérőnek. Mert a jegyző nem vizsgál tulajdonjogot, hanem pusztán a birtoklás ténye alapján dönt.

Tóth Marianna # 2007.02.05. 13:53

Valakinek véleménye?

Tóth Marianna # 2007.02.05. 14:04

Közgyűlésen taggyűlést értsetek!

Namost ezen a taggyűlésen birtokvédelmet kérő jelen volt, szavazott. Azt nem tudom, hogy ő hogyan szavazott, de a jelen lévő tagok többsége elfogadta az érintett terület tulajdonba adását. Tehát megszületett a határozat.
Ahogy gondolkoztam arra jutottam, hogy most már nincs is joga arra a területre, hiszen a taggyűlés más tulajdonába adta.
Persze fordulhat és fordult is bírósághoz, de ennek nincs jelentősége, ha elutasítjuk a kérelmét, az alapján, hogy nem jgosult birtoklásra.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.05. 14:15

Bocsánat, de egy kicsit zavaros ez.
Hogyan dönthetett a szövetkezet taggyűlése a kft művelésében lévő földről? Hogyan adhatta azt a földet egy magánszemély tulajdonába? (Ha jól tudom, szövetkezetnek nem lehet termőföld tulajdona, így azt el sem idegenítheti.) Ha a földet eddig művelő kft kért birtokvédelmet, akkor hogyan kell azt érteni, hogy ott volt a szövetkezet taggyűlésén? Egy kft nem ott lenni sehol, lévén jogi személy. (Ami sokak szerint fikció, ugye.) És így tovább...

tóthkinga # 2007.02.07. 19:30

Sziasztok, én is a segítségeteket, tanácsotokat kérem. Problémánk a következő:

Szomszédunk egy kb. 150 nm-es, 1998-ban épült épületben rengeteg disznót tart. Annak idején építési engedélyt is kértek, de azon terménytároló, kamra, mg-i géptároló volt feltüntetve. Erre kaptak használatba vételi engedélyt is, de külön kikötötték, hogy csak a fenti célra használható az épület. Minket szóban is biztosítottak, hogy nem lesznek benne disznók. Persze nem telt el sok idő, beköltöztették a régi, szűkősebb ólból a disznókat. Mi éveken át tűrtünk, nem akartunk haragos viszonyt a szomszéddal. Örömünk határtalan volt, amikor 2005-ben abbahagyták az állattartást. Tavaly azonban újrakezdték. Õsszel szóltunk nekik, hogy jövőre már nem szeretnénk szagolni a bűzt, és ha nem hagyják abba, akár a bíróságig is elmegyünk. Erre egy telefonon történő életveszélyes fenyegetés volt a válasz. Feljelentettük egyelőre csak veszélyes fenyegetés miatt, de a bíróságon tagadta, nem lehet bizonyítani, az ügyet nyilván lezárják. Még most sem húzza meg magát, fenyegetőzik. Feljelentettük az önkormányzatnál a disznók miatt, mert úgy tudtam csak max. 5-öt lehet tartani. Sajnos ez csak kiemelt (óvoda, élelmiszerüzlet, stb) ingatlanok környezetében érvényes. A helyi állattartási rendeletben a következő kapaszkodót találtam: állatok elhelyezésére szolg. új épület csak ép.eng-lyel létesíthető. Ha kérnek rá esetleg fennmaradási engedélyt, akkor a mi beleegyezésünk is kell. Egyébként szerintem állatok tartására alkalmas az épület, zárt trágyatároló is van. A bíróságon lobogtatott vmi állatorvosi papírt is, gondolom ez is erről szól. Sőt még az önkormányzattól is szerettek volna kérni ilyesmit, de csak a polg.mester írt nekik egy levelet, hogy a rendelet értelmében nincs akadálya az állattartásnak. Ez semmit nem ér szerintem.

Adalék: a húst helyben árusítják, az épületet pályázati pénzből építették (sztem nem ilyen célra kapták)

Itt tartunk most. Szerintetek mi lesz ebből? Ez birtokvédelmi ügy, vagy szabálysértés, amit max. 30ezer forinttal szankcionálnak? Mire számíthatunk? El vagyunk keseredve, úgy érzem mélyponton az életem.

Tóth Marianna # 2007.02.11. 17:52

szia.
Véleményem szerint birtokvédelmet felesleges kérnetek, mert ez a probléma már 1 éven túli időszakon tart, így ilyen esetben már nem a jegyző jár el, hanem közvetlenül a bírósághoz fordulhattok.
Önkormányzati rendelet megszegése szabálysértés lehetne a dologból, ha abban az övezetben nem lehet tartani vagy maximálva van a disznók létszáma.

dourden8 # 2007.04.16. 17:32

sziasztok.
Nekünk is hasonló problémánk van. A szomszédunk 6 disznót tart, Budapesten.
És elég elviselhetetlen a szag főleg nyáron.
És ha még vendégeket is hívunk kész ciki.
A szomszédunk kisebbséghez tartozik és nem igazán lehet velük beszélni. Ez nem tartozik ide, de még azt sem lehet mondani hogy rá kényszerülnek mert óriási palotájuk van.
Még nem jelentettük fel őket de nem tudom hogy egyáltalán el lehetne érni-e valamit avval náluk.

Tóth Marianna # 2007.04.16. 17:55

Szia!
Nézzétek meg a helyi rendeletet, abban szabályozva kell legyen, hogy milyen övezethez tartoztok és ott milyen és mennyi állatot lehet tartani. Ezt az önkormányzatnál megmondják nektek. Ha nem tarthat ott állatot, akkor feljelenthetitek önkormányzati rendelet megszegése miatt, ez szabálysértés. Ekkor pénzbírságot kaphat. Gondolom kifizeti és tartja tovább az állatokat, tehát nem biztos, hogy célravezető, sőt a viszony még jobban megromolhat.
Aztán van a birtokvédelem. Ez 2200 Ft illetékbélyegbe kerül. Ha tudjátok igazolni az állításotokat helyt kap a kérelmetek. Itt csak akkor járnak el, ha a sérelmetek nem régebbi 1 évnél. A jegyző kötelezheti az állattartásmegszüntetésére meghatározott időn belül. Ha nem tesz eleget a szomszéd akkor végrehajtják helyette.

Egyjogász # 2007.04.17. 09:17

Tapasztalataim szerint a szomszéd feljelentgetése nem szokott sok jóra vezetni, különösen, ha "kisebbséghez tartozik".
Én a helyedben a feljelentés előtt tájékozódnék, hogy várhatóan, hogyan reagálnak rá, mert vagy megíjednek, vagy vesznek még tíz disznót, azzal, ha nem tetszik, akkor.....

Anda # 2008.02.11. 11:13

Sziasztok!

Én is a segítségeteket illetve a tanácookat kérném.

A problémám a következő:

Szomszédunk már 20 éve tart méheket, már többször fellet jelentve a többi lakó kérésére, mivel folyamatosan rajzanak a méhei. Teszem hozzá 200 kaptárrak tart otthon méheket, amiket a tanyájára is kivihetne, de nem teszi meg, mert fél, hoy ellopják. Így marad a kert, ahol zsongnak a méhek. Sajnos odáig jutotottunk, hogy már nemcsak a kertbe, de az udvarra sem tehetjük ki a lábunkat, mer összemarnak a méhek. És édesapám sajnos allergiás a méh csípésre. Állandó veszélynek van kitáve, mert bele is halhat egy csípésbe, mégsem tesz semit a szomszéd. Amit megtett az annyi, hogy 2,5 méteres palakerítést húzott a háza köré, de mitn tudjuk a méhek repülnek. Sajnos a saját telkünkön korlátozva vagyunk és veszélyeztetve.
Mit tanácsoltok ezzel kapcsolatban?
Többen aláírást kezdeményeztek az utcában, hogy tarthatatlan ez az állapot, de mit lehetne még ezellen tenni???
Valami jó tanácsra lenne szükségem, amit előre is köszönök.