Szjani67,

Egyébként konkrét országos törvényi előírás nincs a növények ültetésére a telekhatártól, de általában helyi önkormányzatok szabályozzák/szabályozhatják ezt. Érdeklődj ott, talán a HÉSZ-ben, talán más határozatban szerepel.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szjani67,

Hogyne volna. Csak általánosságban. Most, hogy így nőnek az ágak, sajnos ez a menetrend.

Egyébként azt megpróbálhatod, hogy felszólítod a lenti passzus alapján, hogy oldja meg a metszést a saját területéről. De ha nem teszi, a normál menet az, hogy felszólítod hogy csinálja meg (ehhez igénybe veheti a telkedet), és csak ha NEM teszi meg így sem, akkor vághatod/vágathatod le az ő költségére.

„Ptk.5:23.§ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm a választ!

Azt szeretném még megtudni, hogy nekem nincs arra semmi lehetőségem, hogy meg legen előzve, az hogy átnőjön a sövény? Azért itt tényleg nem egy fáról van szó, hanem 40 méter hosszon sövényről. Ilyen esetben nincs valamiféle országos előírás, hogy hogyan kell egy sövényt ültetni telehatár közelébe? Nem kellene neki eleve úgy ültetnie, hogy tudja gondozni?

Köszönettel:

János

Szjani67,

Igen, át kell engedned. Legfeljebb felhívod a figyelmét, hogy kártalanítás ellenében használja a területedet, ha bármi kár ér, akkor azt követelheted tőle, beleértve a virágaidat, növényeid ért kárt is.

„Ptk.5:25.§
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözlöm!

Szomszédom a 40 méter hosszú közös határunkon lévő kerítés (a kerítést neki kellett építenie) teljes hosszában tuja sövényt ültetett saját oldalára(25-30 méteren 3-3,5 méter magas brabant tuja és 10-15 méteren 6-7 méter magas smaragd tuja. A tuják elérték a kerítést és át is nőttek rajta és felette. Kértem, hogy metssze meg őket. Közölte, hogy olyan sűrű a sövény, hogy az ő oldaláról ezt nem tudja megtenni. Amennyiben átjöhet hozzám megmetszi. Nem engedtem, mert nem szeretném, ha letaposná a növényeimet és szerintem nem is jó ötlet. Tekintettel a brabant tuja növekedési ütemére (50-70cm/év) a munkát három-négy alkalommal kellene elvégezni évente, minden esetben az én növényeimen taposva.
Birtokvédelmi eljárást indítottam az önkormányzatnál, akik határozatban közölték, hogy nekem biztosítanom kell a szomszéd bejutását a tuják metszése elvégzésének érdekében.
Szerintem ez így nem ok! Tényleg joga van letaposni nálam évente mindent, azért hogy neki szép legyen a sövénye? Mi a teendő, hogy az önkormányzat is vele ért egyet?

Köszönettel:
János

Üdvözlöm!Próbálom röviden leírni.11 éve megvettünk az önkormányzattól egy kertes társasházi garzont.A lakáshoz tartozó tárolóval együtt.Tároló mindegyik lakáshoz tartozott,és osztatlan közös ez is valamint a kert.Tavaly elött a társasházba költözött egy elég agresszív család.Rögtön lecseréltették a társasház képviseletét lévén több dologban is igazuk volt ez meg lett szavazva.Egy könyvelőirodás belvárosi cég vette át az ügyeket,és már az elején elmulasztottak fontos információkat hivatalosan közölni.Később kiderült hogy az új lakó baráti körébe tartozik ez a cég.Azóta a társasházban mint egy kiskirály úgy viselkedik az új lakó és családja.Hatalmas beton oszlopokat helyeztek el a virágoskertben,mert majd a kerítést rendbe hozzák.Kb 1 éve az ablakunk alatt a virágok tetején beton lábazatok fekszenek.Idén-távollétünket kihasználva- befalazták a tárolónk bejárati ajtaját és a közös falat áttörve "magukévá" tették,és most a többi van soron.Hiába fordultam a közös képviselőhöz,semmi reakció nem volt,sőt letiltottak a serverükről.Birtokvédelmet kértem ez év áprilisában,de a jegyző elutasított-ezt most kaptam október elején kézhez-mondván hogy éven túli a panasz,és nem a közös képviselettel szembe kell birtokvédelmet kérnem ha nem a lakótárs ellen.Ezt én csak félig érzem igazságosnak,mivel a közös képviselő semmit nem tett annak érdekében,hogy a békés viszony rendeződjön,ill nem szólította fel hogy az eredeti állapotot állítsa helyre.Az új lakónak se a pontos nevét,se az elérhetőségét nem ismerem,mivel azóta hogy ide költözött lakógyűlés nem volt,a közös képviselő pedig nem hajlandó adatot szolgáltatni.Persze bekopoghatok a lakótárshoz,de aki így viselkedik egy lakóközösségben nyilván nem fog kulturáltan elbeszélgetni velem.Kérdésem kihez és hova fordulhatok,mivel úgy gondolom hogy ezek a megnyilvánulások arra utalnak ill.céljuk az hogy ott lakásunkat ellehetetlenítsék,lévén több pl a mellettünk levő lakást is felvásárolták.Válaszát előre is köszönöm!

A bontóper lezajlott, de a vagyoni 2018 őszi beadás után, a javítások miatt idén májusban fogadták be bíróságon... A másik fél kihasználta a 45 napot és kért még 45 napot, mert meg akart egyezni. Sajnos megkapta de semmilyen egyeztető tevékenység nem történt.
Még időpont nincs az első tárgyalásra sem. A közös házból azért jöttem el, mert a gyerekek előtt folyamatos veszekedések voltak. Az eljövetelem előtt már külön szobában is aludtam, mert nem tudtam elviselni azt a negatív légkört.
Elköltözésem után nem akart beengedni a közös lakásba, ha visszamentem, akkor veszekedett, ott állt mögöttem, számonkért hogy mit és miért csinálok és felszólított a távozásra.

Az 1/2 1/2 tulajdonú közös ingatlan postaládáját lecserélte és nem adott kulcsot nekem. A gyerekeken keresztül érdeklődöm, hogy jött e valami levelem.
Sokszor előfordul, hogy csak két hét múlva értesülök egy hivatalos irat értesítőjéről.

Jeleztem neki és a bontóperben is leírtam a fenti dolgokat.

A másik dolog, hogy a nem hajlandó beszélni a vagyoni megállapodásról, hanem az ügyvédjére hivatkozik, hogy vele lehet tárgyalni. A képviselője az én ügyvédem levélére válaszol, de nem a megegyezésre törekedik, hanem az idő húzására már lassan négy éve. Nem volt bírói egyesség a lakáshasználatról, ráadásul fizetem a lakás hitelének a felét. A volt feleségem a közműveket sem irattatja át a saját nevére, hanem az én nevemre jönnek a közüzemi számlák.

Kérdések:
van-e értelme birtokvédelemnek a postaládával kapcsolatban, ha ezek a dolgok közel négy éve folyamatosan zajlanak?

kért hosszabbítást a megegyezésre hivatkozással, de nem történt semmi egyeztetés. Ezt figyelembe veszi a bíróság?

Azt állítják, hogy nem jár se lakás- és többlethasználati díj, azért mert eljöttem, habár a PK 279. szerint járna. mi az aktuális döntési gyakorlat?

A per elhúzásának az egyik oka és célja lehet, hogy addig fizetem én is a hitel felét és idegileg és anyagilag akarnak ellehetetleníteni. Eddig már 2 millió forintot fizettem, mint adós.

A lakáshitel rám eső kamatai összegét is be lehet számítani a vagyoni mérlegbe?

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm

A tulajdonközösség többséggel dönt a használati megállapodás létrehozásáról. A döntést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A használati megállapodást ügyvédnek, közjegyzőnek kell írásba foglalnia, mert a földhivatalba is ők nyújthatják be.

Amennyiben a földhivatal nem fogadja be, mert hiányzik valamely tulajdonos aláírása, akkor bíróságtól kell kérni a hiányzó tulajdonos jognyilatkozat pótlását.

Ha a földhivatal simán befogadja, az megfellebbezhető, másodfok után bírósági felülvizsgálat kérhető.

Ez a használatra vonatkozó írásos szabályzata ez jó, ez működhet! Mindenképp teszek egy próbát a személyes egyezkedésre, hátha nekem sikerül (a többieknek nem sikerült), aztán ha eredménytelen akkor kéne bíróságtól kérni ilyen szabályzat létrehozását.

Ezt hogy lehet kezdeményezni? Milyen költséggel jár?

Köszönöm!

Kamerát is fel lehet szerelni.

Megpróbáljátok megbeszélni a jóemberrel, hogy öntsétek írásba a használat szabályait, részleteit. Ha nem hajlandó, akkor fordulhattok ti bírósághoz, hogy hozzon létre egy használati szerződést.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Elolvastam és ezek szerint jól és értettem. Köszönöm!

Ha nem tudjuk összeszedni az 50.01%-ot, akkor tehetünk még valamit?

Lévén hogy lényegileg pénzétehetetlen területről van szó, ezért akik korábban itt laktak, azok költözéskor jól elfelejtették, hogy van ez a terület itt nekik, azt pedig nem mindig lehet tudni hol laknak hogy felkeressem őket. Ez a terület kizárólag azoknak ér valakit akik itt laknak.

A tulajdonosok többsége "őslakos", vagyis hozzám hasonlóan a településrész építésekor a házhellyel együtt vette ezt az utcarészt is, aztán egész addig hogy az autók el ne kezdtek volna szaporodni a családokban (felnőttek a gyerekek) nem igazán használta senki se.

Pisti,

Nem olvastad el, ugye?

„5:78§(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.”

Odamész a jóemberhez annyi emberrel, akikkel megvan az 50,01% tulajdoni arányotok, szóbeli szavazást tartotok, megszavazzátok, hogy az udvaron ne legyenek növények, és már vághatjátok is kifele. (Nyilván most nem 100 éves platánokról beszélek, abba a polghivnek is van beleszólása)

Le is írhatjátok, tanúztatatjátok is, innentől ő, ha jogszerű akar lenni, bíróságon kell megtámadnia.

„5:79.§(1) Ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadásnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a bíróság a végrehajtást szükség esetén felfüggesztheti.”

Természetesen arra nem tudok tanácsot adni, hogy mi van, ha nem jogszerű. Kerékkiszúrásra feljelentést lehet tenni. Én mondjuk durván és erőszakosan egy rovásírásos partvisnyéllel verném a fejébe, hogy ilyesmit ne csináljon, mert legközelebb mindkét lábszárán eltörődik mind a 4 csont - természetesen a többi tulajdonostárs által biztosított alibivel, hogy én egyébként ekkor Bissau-Guineában voltam, mert májgörnyedésem volt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm drbjozsef a választ!

Azt hogyan tudom eldönteni, hogy a többieket akadályozó másik tulajdonostárs által ültetett növényeket mikor vághatom például ki?

Ha ő a tulajdonjogom gyakorlásának akadályozása céljából (ingatlanból kizárás; ne parkolhassak sehova a telken) növényeket öltet, megtehetem hogy kivágom bármelyiket? Vághatok bármennyit ami zavar vagy csak azt ahova parkolni szoktam/szeretnék?

(Volt akinek már a kerekét is kiszúrta, ezért vagyok óvatos. Akkor rendőri intézkedés is volt, de ugye tanú nincs így hivatalosan gyanúsított sincs)

Köszönöm!

Pisti,

Ptk. 5:73§-5:84§.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kb egy közgyűlésre gondolsz mint a társasházaknál szoktak lenni? Ha igen, akkor milyen szabályai vannak? Hogyan lehet valamiről érvényesen dönteni? Tegyük fel, hogy 10 tulajdonosból 9 egyetért, 1 ellenzi.

Akkor rajta. Hívd össze a tulajdonostársakat, rendezzétek írásban a parkolási viszonyokat, akár felfestéssel, sövény lekerítéssel, bármi jelöléssel.

Ilyen magállapodásról nem tudok, tulajdonosként én ilyen megállapodást nem kötöttem és szerintem senki más sem, mivel a tulajdoni lapon ilyenről nincs feljegyzés, valamint egyik (normális) tulajdonos társam sem említette hogy ő ilyet kötött volna.

A tulajdontársak megállapodhatnak a közös tulajdon használatában, kizárólagos használatában, amit a földhivatalban is nyilvántartanak.

Ő nem konkrétan egy autónyi helyen vitázik, hanem több 100 négyzetméteren. Egy utcán! Nem akarja hogy rajta kívül bárki betegye oda a lábát.

Azt mondtad egy parkoló miatt hosszú évek óta vitáztok. Neked pont az kell, ami neki is. Nem nekem van problémám. Én már az első vita után engedtem volna.

Nem értem a problémád, miért kéne tőlem megszabadulnia, valamint a többi tulajdonostárstól. Van neki is autója, lenne neki is hova állni vele úgy hogy senki nem zavar senkit se.

Tehát neki nincs autója,ezért nem tud maga elé állni.

Üzenem neki, hogy vegyen 5.000.- Ft-ért egy roncsot, parkoljon le vele és végleg megszabadul Tőled.

Röviden:
azért reklamál mert csak, a sajátjának gondolja a területet, másban nem zavarom.

Hosszabban:
Ahova én és más tulajdonosok is állnak vagy szeretnének állni autóval, az nem esik senki ablaka alá, nincs útba se senkinek, sőt eredetileg erre lett tervezve. Anno mikor ezt a lakótelepet tervezték még be is rajzolták a parkoló autókat.
A reklamáló tulajdonos az utca végén lévő házban lakik. Maximum annyiban zavarhatja ha valaki ida áll, hogy nem tetszik neki a látvány és mert ő oda növényeket akar ültetni, valamint mert csak, ez az ő magán területe.
Amúgy ezt az egy tulajdonost leszámítva mindenki úgy szeretné használni a területet ahogy én is, az is, akinek esetleg közvetlenül a kerítés mellé parkolnék.

Az osztatlan közös tulajdon használatát úgy gyakorolhatják a tulajdonostársak, hogy a másik tulajdonjogát ne korlátozzák.

Ha az a valahol az út széle éppen az egyik tulajdonostárs ablaka, vagy bejárati ajtaja elé esik, akkor jogos kérés, hogy ne pöfékelj és zajongj előtte. Ez kultúra kérdése.