külföldi végrehajtás


kispali2 # 2007.07.18. 14:33

Hazai ítélet alapján külföldön végrehajtás (EU-n belül), hogy mi módon megy - ha tudja, valaki kérem írja le.
Formai szabályok, költségek (költégmentességek), praktikumok, tudnivalók iránt hol érdemes érdeklődni ?

Giglio # 2007.08.28. 18:19

Ez engem is érdekelne. Mondjuk valaki tartozik Magyarországon, de kimegy más EU-s országba dolgozni. Ott is rászállhatnak a munkabérére?

ObudaFan # 2007.08.28. 18:57

Rá. Amennyiben az eljárás során a fél nem vitatta a tartozást, akkor elegendő az ítéletet hozó tagállamban tanúsítványt kérni a végrehajthatóságról. Ha az eljárás során vitatta, akkor pedig a végrehajtás tagállamában a joghatóságról és a külföldi ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló EU rendelet szerinti exequatur eljárás lefolytatása után végrehajtható a másik tagállamban hozott ítélet.

Giglio # 2007.08.29. 06:30

Mi az az execatur?

Giglio # 2007.08.29. 06:31

Bocsánat, exequatur, még leírni sem tudom!

Giglio # 2007.08.29. 08:44

Mi az az exequatur??? Tudja valaki???

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.29. 09:13

Az az eljárás, amelynek során az egyik uniós állam hatósága megállapítja a másik tagállam hatósága által hozott határozatról, hogy az az ő joghatósága alatt is végrehajtható.

Giglio # 2007.08.29. 10:27

Tudom, nehezeket kérdezek: egy ilyen eljárás meddig tarthat időben (mennyivel húzza el a dolgokat)?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.29. 16:21

Passz.

ObudaFan # 2007.08.30. 19:59

Tagállama válogatja. Elvileg soron kívül foglalkoznak ezzel a tagállami bíróságok.

egyanya # 2007.09.18. 12:33

Ez a téma is érdekel,bár pont most írtam láthatással kapcs.is.VOlt férjem 5 havi gyermektartással van elmaradva,így beadtam aug.a bíróságra is,rendőrségre is a feljelentést.Azóta még semmi nem történt.A rendőrség várja a bankomtól a visszaigazolást (holott hivatalos,bank által ellenjegyzettet vittem),hogy valóban nem érkezett be pénz azóta sem,utána küldik a dabasi ügyészségre.Aztán mi történik?EU-n belül él a szudáni áp volt férjem.Mikor kérhetem estetleg az állam általi megelőlegezést?Vagy mennyi idő,amíg itt Mo-n lefut az ügy?
Katalin

ObudaFan # 2007.09.18. 17:27

Először legalább itthon végrehajtási eljárást kell indítani, és ha az eredménytelen , akkor kapsz előlegezést. Ha kapsz, mert ha nincs a mostani tartózkodási helyével vh. egyezményünk, nem fogsz kapni.

monalisa1 # 2008.01.08. 15:22

Írj levelet a svéd cégnek és kérdezd: xy alkalmazásukban áll-e, és ha igen, akkor bíróság által kötelezett gyermektartásdíj miatt szíveskedjenek közölni a jelenlegi keresetének bruttó/nettó összegét. Egyúttal azt is kérdezt, hogy előre láthatóan meddig tart a foglalkoztatása. (Lehetőleg angolul íródjon a levél.) A válasz alapján, amennyiben kedvező, egyből adj be kérelmet a bírósághoz a t.díj felemelése iránt. Aztán már ezen emelt összeg letiltását és átalását kérd a svéd célgtől. (A 10 ezer forinnyi összegecskét vélem el sem hiszik odakint...)

Amennyiben legálisan van a cégnél, a bírósági itéletet úgyszintént küld ki angolra fordíttatva, mert a 20% az mindenképpen tény mint kötelezés.

ObudaFan # 2008.01.08. 21:26

84. Az államok egy része nemzetközi szerződés alapján segítséget nyújt a magyar bíróság által megállapított tartásdíj behajtásához kétoldalú szerződések alapján, a hágai gyermektartási egyezmény alapján (106-111. pont), viszonosság alapján (112-125. pont), illetőleg az illetékes külföldi bíróság (hatóság) előtti eljárás megindításához és lefolytatásához a New York-i tartási egyezmény alapján (90-105. pont). Nemzetközi szerződés hiányában a tartási igény külföldön való érvényesítése a jogosultra hárul (126. pont).
85. A tartásra jogosult a tartási igényének érvényesítéséhez nem köteles a magyar hatóságok segítségét, illetőleg a nemzetközi szerződéseinkben biztosított lehetőségeket igénybe venni. A saját személyében, illetőleg a saját maga által választott meghatalmazott útján önállóan is érvényesítheti a tartási igényét bármelyik külföldi államban, ennek során az ügyben eljárhat, pert indíthat, kérheti a magyar bíróság jogerős határozatának végrehajtását.
86. A bíróság a tartásdíj iránti igény külföldön való érvényesítésére irányuló eljárásban minden intézkedést soron kívül tesz meg.
87. A bíróság a tartásdíjat a külföldön tartózkodó kötelezettel szemben is forintösszegben, nem pedig az adós tartózkodási helye szerinti pénznemben határozza meg, mert a tartásdíjat Magyarországon, tehát forintban használják fel, s a tartásra jogosult szükségleteit a külföldi pénznem értékének esetleges változásai nem befolyásolhatják. A magyar bíróság előtt megindult tartási perben az egyes államokkal megkötött kétoldalú nemzetközi szerződéseink, illetőleg az 1966. évi 8. tvr.-rel kihirdetett hágai perjogi egyezményben foglaltak szerint a bíróság igénybe veheti az alperes lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes külföldi bíróság segítségét az alperes vagyoni és jövedelmi viszonyainak tisztázása, valamint a tárgyalásokra való megidézése, és általában a bírósági határozatok kézbesítése érdekében.
88. A New York-i tartási egyezményen (90-105. pont), a hágai gyermektartási egyezményen (106-111. pont) alapuló eljárásban a külföldre továbbítandó iratok (végrehajtás iránti kérelem, illetőleg jegyzőkönyv és mellékletek) lefordíttatásáról a Nemzetközi Jogi Főosztály intézkedik. A bíróságnak az iratok megküldésével egyidejűleg közölnie kell a Nemzetközi Jogi Főosztállyal, hogy a hitelezőt (jogosultat) teljes költségmentességben részesítette, illetőleg részleges költségmentességet élvez, vagy nem élvez költségmentességet, s az előrelátható fordítási költségeket ennek megfelelően a bíróságon letétbe helyezte.
A 7/1961. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet 4. §-a szerint ezekben az ügyekben a belföldi hitelezőt ugyanis tárgyi költségmentesség nem illeti meg, kérheti azonban, hogy őt a bíróság részesítse személyes költségmentességben. A fordítási költségeket az OFFI számlában közli a bírósággal, s a díjat a bíróság ennek alapján utalja át az OFFI-nak.
89. A magyar bíróság tartásdíjat megállapító határozata Magyarországon való végrehajtásának nem akadálya az, hogy a kötelezett külföldön lakik (külföldi állampolgár). Ha tehát a magyar bíróság által jogerősen tartásdíj fizetésére kötelezett személynek Magyarországon lefoglalható vagyona van (akár ingatlan, akár ingó), a tartási igényt célszerű elsősorban ennek a belföldön található vagyonnak az igénybevételével érvényesíteni. Ez nemcsak azért indokolt, mert a végrehajtási eljárás Magyarországon való lefolytatása rendszerint gyorsabb és egyszerűbb, hanem azért is, mert ha a külföldi kötelezett a lakóhelye szerinti állam illetékes hatóságai által ellene megindított végrehajtási eljárásban azzal védekezik, hogy a kötelezettségének elsősorban a magyarországi vagyona terhére kíván eleget tenni, ennek a külföldi hatóságok rendszerint helyt adnak.
Tartásdíj érvényesítése a New York-i tartási egyezmény alapján
90. A Magyarországon lakó tartásra jogosult személy a tartási igényét a tartásdíjak külföldön való behajtása tárgyában New York-ban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt (kihirdette: 1957. évi 53. tvr.) egyezmény (a továbbiakban: a New York-i tartási egyezmény) alapján érvényesítheti olyan személlyel szemben, aki az egyezmény tagállamainak valamelyikében lakik. Az egyezmény alapján nemcsak gyermektartásdíj iránti igényt lehet érvényesíteni, hanem minden családi jogviszonyon alapuló tartás iránti igényt, így szülőtartásra és házastársi tartásra vonatkozó igényt is.
91. A New York-i tartási egyezmény lényege az, hogy a tartásdíjra jogosult személy (az egyezmény szerinti ún. hitelező) lakóhelye szerinti állam erre kijelölt illetékes hatóságának (az egyezmény szerinti ún. áttevő hatóság-nak) megkeresésére a tartásdíjfizetésre kötelezett személy (az egyezmény szerinti ún. adós) lakóhelye szerinti állam erre illetékes hatósága (az egyezmény szerinti ún. átvevő intézmény) a saját államában minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a tartásdíjra jogosult személy hozzájuthasson az őt megillető tartásdíjhoz (felszólítja az adóst a fizetésre, meghallgatja, pert indít ellene, a behajtást végrehajtás útján is szorgalmazza stb.) Azoknak az államoknak az átvevő intézményét, amelyekben a leggyakrabban kerül sor a tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítésére, a Függelék I. része tartalmazza.
92. Tartási igény érvényesítésének a New York-i tartási egyezmény szerinti módjára maga az egyezmény, valamint az annak végrehajtásáról szóló, a 7/1961. (XII. 23.) IM rendelettel módosított 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: a New York-i tartási egyezmény végrehajtásáról szóló rendelet), valamint a kialakult gyakorlat az irányadó.
A kérelmet a hitelező bármelyik városi bíróságnál előterjesztheti, a főváros területén azonban ezekben az ügyekben kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.
93. Azokban az államokban, amelyekben kétoldalú szerződés alapján van lehetőség tartási igény érvényesítésére, nincs szükség a New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásra.
94. A tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítésére irányuló kérelem tárgya az, hogy az adós lakóhelye szerinti állam átvevő intézménye az egyezménynek megfelelően tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyekre a tartásdíj érvényesítése és behajtása érdekében szükség van, e célból a szükséghez képest járjon el, indítson pert, kérje a végrehajtási eljárás megindítását és lefolytatását. A kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a bíróság készíti el, amikor a hitelező jelentkezik, hogy a tartási igényét érvényesíteni kívánja. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az egyezményben előírt mellékleteket, továbbá az igény, illetőleg az igény érvényesítése iránti kérelem megalapozásához szükséges egyéb iratokat. A kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvet az illetékes külföldi átvevő intézményhez való továbbítás végett az összes melléklettel együtt a bíróság a Nemzetközi Jogi Főosztálynak küldi meg.
95. A tartási igény érvényesítésére irányuló kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyezmény 3. cikkének 4. bekezdésében felsorolt adatokat. Az adós állampolgárságát az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megjelölni. A kérelemben az igényelt havi tartásdíjat mindig forintban (nem az érvényesítés helye szerinti pénznemben) kell meghatározni. Az 1974. évi I. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 68. §-ára figyelemmel kell megadni azt az időpontot, amelytől fogva a hitelező a tartásdíjat igényli. A hitelezőnek a jegyzőkönyvben kell előadnia azt a kérelmét, hogy az eljáró külföldi hatóságok részesítsék a költségmentesség kedvezményében. A jegyzőkönyvben fel kell sorolni a mellékleteket. Az egyes mellékletek példányszámára nem kell utalni. A jegyzőkönyvet a bíróság három példányban készíti el. A jegyzőkönyvet a bíróság elnöke hitelesíti. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)
96. A New York-i tartási egyezmény alapján meginduló eljárásban a jegyzőkönyvhöz (94-95. pont) csatolni kell a külföldi átvevő intézmény számára adott meghatalmazást. A meghatalmazásnak azt kell tartalmaznia, hogy a hitelező (vagy törvényes képviselője) meghatalmazza az átvevő intézményt az adós ellen a tartásdíj érvényesítése és behajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére; szükség esetén az adós ellen a külföldi bíróság előtti per megindítására, a peres eljárásban vagy azon kívül egyezség megkötésére, a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá arra, hogy mindezek tekintetében tetszés szerint további meghatalmazottakat nevezzen ki. A meghatalmazást kiskorú gyermek tartása iránti igény érvényesítése esetében a szülői felügyeletet ellátó szülő, a gyám a saját nevében adja meg. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a szülők házassága fennáll.
A meghatalmazást a bíróság készíti el, három példányban. A meghatalmazást a bíróság elnöke hitelesíti. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)
97. A New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásban a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hitelező fényképét, és ha lehet, az adós fényképét is.
98. A New York-i tartási egyezmény szerinti eljárásban a gyermektartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz két-két példányban csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és ha a gyermek házasságból született, a szülők házassági anyakönyvi kivonatát. Az anyakönyvi kivonatokat a bíróság hivatalból szerzi be, és e célból megkeresi a születést és a házasságkötést anyakönyvező anyakönyvvezetőt. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás céljára kiállított anyakönyvi kivonatokat illetékmentesen kell kiállítani (Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 5. d) pontja]
99. Ha a New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás tárgya olyan gyermek tartása iránti igény érvényesítése, aki házasságból született, de szülei házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz két példányban csatolni kell a jogerős bontóítéletet is. Az ítélet jogerőre emelkedését a jogerőre emelkedés időpontját is tartalmazó záradékban kell tanúsítani. Ha a magyar bíróság a gyermek szülői felügyeletének kérdésében is határozott - ugyancsak két példányban és a jogerőt megállapító záradékkal - csatolni kell ezt a határozatot is. Az ítéletmásolatokat (határozatmásolatokat) a bíróság elnöke hitelesíti.
100. Ha a New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárás tárgya olyan gyermek tartása iránti igény érvényesítése, akinek szülei a születésekor nem voltak házastársak, a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz hiteles másolatban - két-két példányban - csatolni kell azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy a külföldön lakó adós a magyar jog szerint a gyermek apja (az apaságot megállapító jogerős ítéletet, a Csjt. 37. §-ának megfelelő teljes hatályú apai elismerés esetében az elismerésről szóló jegyzőkönyv hiteles fénymásolatát, utólagos házasságkötés esetében a szülők házassági anyakönyvi kivonatát).
101. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban célszerű a kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz a magyar bíróság tartásdíjat megállapító határozatát abban az esetben is csatolni, ha az az adós lakóhelye szerinti államban egyébként nem ismerhető el, illetőleg nem hajtható végre. Az adós lakóhelye szerinti államban a tartási ügyben eljáró bíróság, illetőleg más hatóság ezt az eljárása során (pl. bizonyítási anyagként) így is figyelembe veheti. A határozatokat a jogerőt megállapító záradékkal, hiteles másolatban, két példányban kell a mellékletek között a Nemzetközi Jogi Főosztálynak megküldeni.
102. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban a tartásdíj érvényesítése iránti kérelmet tartalmazó jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hitelező vagyoni és kereseti viszonyainak igazolására alkalmas iratokat. E célra a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló többször módosított 2/1968. (I. 24.) IM rendeletben előírt igazolást kell a hitelezőnek beszereznie. A vagyoni és kereseti viszonyokról szóló igazolást két példányban kell csatolni.
Svédországban érvényesített gyermektartási igény esetén szükséges továbbá a svéd hatóságok által előírt minta szerinti, kizárólag a tartásra jogosult vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó ún. általános jogsegély iránti kérelem csatolása is, amit kiskorú tartásra jogosult esetében a törvényes képviselő ír alá. E kérelem hitelességét a bíróság elnöke hitelesítési záradékkal igazolja. A kérelmet a bíróság állítja ki három példányban. A felhasználandó űrlapokat a Nemzetközi Jogi Főosztálytól kell beszerezni.103. A tartási igénynek a New York-i tartási egyezmény alapján való érvényesítéséhez ehhez nincs szükség devizahatósági engedélyre. Azonban a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 13. §-a szerint a devizabelföldi köteles a devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését a devizahatóságnak [MNB Devizaszabályozási és Engedélyezési Főosztály Tőkeműveleti Osztály - 1850 Budapest, Szabadság tér 8-9.] bejelenteni. A bejelentést a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete szerinti bejelentőlapon kell megtenni.
104. A New York-i tartási egyezmény alapján folyó eljárásban az illetékes külföldi átvevő intézmény a Nemzetközi Jogi Főosztályt tájékoztatja az ügy állásáról, a tartási igény érvényesítésére irányuló eljárásban szükségessé váló intézkedésekről és az eljárás eredményéről. A Nemzetközi Jogi Főosztály rendszerint közvetlenül a hitelezőt tájékoztatja az eljáró átvevő intézmény közléseiről, az eljárásban megteendő nyilatkozatáról, a tartásdíj megállapításáról, illetőleg az igény elutasításáról és általában mindenről, amiről a hitelezőnek tudomást kell szereznie. Ha a külföldi eljárásban a hitelező nyilatkozatára van szükség, a Nemzetközi Jogi Főosztály a bíróságot közvetlenül is értesítheti, és kérheti a hitelező meghallgatása és megfelelő jogi tájékoztatása után állásfoglalásának jegyzőkönyvben történő felvételére. A hitelező meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet a bíróság három példányban a bíróság elnökének hitelesítésével ellátva terjeszti fel a Nemzetközi Jogi Főosztálynak.
105. Abban az esetben, ha a hitelező a bíróság előtt megjelenik, és nyilatkozatának jegyzőkönyvbe foglalását kéri, a bíróság minden esetben elkészíti a jegyzőkönyvet. A bíróság nem vizsgálhatja, hogy a hitelező a Nemzetközi Jogi Főosztálytól kapott tájékoztatás vagy felhívás alapján, vagy a saját kezdeményezéséből kíván nyilatkozatot tenni. A hitelező pl. maga kezdeményezheti a nyilatkozattételt, ha megváltozott körülményeket akar az átvevő intézmény tudomására hozni; ha tájékoztatni kívánja az átvevő intézményt az adós által teljesített fizetésekről, vagy ha kérelemmel akar fordulni az átvevő intézményhez. A nyilatkozat megtétele céljából megjelent hitelezőnek a bíróság megadja az általa kért, valamint az egyébként szükségesnek látszó felvilágosításokat. A jegyzőkönyvben nem kell utalni a Nemzetközi Jogi Főosztály által a hitelezőnek adott értesítésre, illetőleg a nyilatkozattételre történt felhívására. A jegyzőkönyvet három példányban a bíróság elnökének hitelesítésével ellátva kell a Nemzetközi Jogi Főosztálynak megküldeni.
Gyermektartásdíj behajtása a hágai nemzetközi egyezmény alapján
106. A gyermektartási kötelezettségre vonatkozó határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában Hágában az 1958. évi április hó 15. napján aláírt egyezmény, amelyet Magyarországon az 1965. évi 7. tvr. hirdetett ki (továbbiakban: a hágai gyermektartási egyezmény) alapján a szerződő államokban olyan határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására biztosít lehetőséget, amelyet 21 éven aluli gyermek tartási igénye tekintetében hoztak (A részes államok felsorolása a Függelék II.-ben).
107. A magyar bíróság gyermektartási ügyben hozott határozatának végrehajtására irányuló kérelem tárgyában a Nemzetközi Jogi Főosztály abban az esetben tud eljárni, ha a tartásra kötelezett személynek olyan államban van lakóhelye, amely részese a New York-i tartási egyezménynek is (jelenleg valamennyi állam, amely részese a hágai gyermektartási egyezménynek, részese a New York-i tartási egyezménynek is).
108. A végrehajtás iránti kérelmet a bíróság jegyzőkönyv formájában foglalja írásba oly módon, hogy a bíróságnak a hágai gyermektartási egyezményen alapuló, a magyar bíróság ítéletének végrehajtására irányuló kérelembe a New York-i tartási egyezmény szerinti eljárás iránti kérelmet is bele kell foglalnia, és csatolnia kell a New York-i tartási egyezmény szerinti eljáráshoz szükséges mellékleteket is (97-102. pont). A kérelmet a tartásra jogosult személy bármelyik városi bíróságnál előterjesztheti (a főváros területén azonban ezekben az ügyekben kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el), amely a tartásdíjat megállapító bíróságtól beszerzi a szükséges iratokat. A végrehajtás iránti kérelmet három példányban a bíróság elnökének felülhitelesítésével ellátva kell felterjeszteni a Nemzetközi Jogi Főosztálynak (l. az iratmintát a Függelék V. alatt)
109. A végrehajtás iránti kérelemhez a fentieken túlmenően csatolni kell három példányban azt az ítéletet, amelynek végrehajtására a kérelem irányul; az ítéleten fel kell jegyezni, hogy az jogerős és végrehajtható.
110. Csatolni kell két példányban az első tárgyalásra szóló idézés hiteles másolatát (az első tárgyalásra szóló idézés szövegét külön le kell írni). Csatolni kell továbbá ugyancsak két példányban az első tárgyalásra szóló idézésnek és a keresetlevélnek, valamint az ítéletnek a kötelezett részére történt szabályszerű kézbesítését igazoló tértivevények (kézbesítési bizonyítványok) hitelesített fénymásolatát. Ha a kötelezettet az eljárásban meghatalmazott képviselte, szükséges a meghatalmazás hitelesített fénymásolatának két példányban történő felterjesztése is.
111. Csatolni kell három példányban a bíróság elnökének felülhitelesítésével ellátott meghatalmazást is. A meghatalmazásnak ebben az esetben nem per megindítására, hanem a végrehajtási eljárás kezdeményezésére kell irányulnia. (l. az iratmintát a Függelék V. alatt). Valamennyi irat fordításának elkészíttetéséről a Nemzetközi Jogi Főosztály gondoskodik. (88. pont)

ObudaFan # 2008.01.09. 17:06

Nincs mit.

ildikó77 # 2008.03.05. 10:58

Tisztelt Cím!

Jogerős ítélet született egy görög állampolgárral szemben Magyarországon 1994-be. Folyamatosan falakba ütközünk és a végrehajtás eddig sikertelen maradt még az úriember megváltozott címét sem kapjuk meg. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a Magyar Bíróságnak a jogerős ítéletről kellette e volna értesít küldeni az alperesnek? Amennyiben igen hol nézhetek utána a jogszabálynak, illetve az uniós csatlakozás után ez a törvény, hogy módosult? Válaszukat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.03.05. 11:07

94? Annak azért volt ideje elévülni már.

ObudaFan # 2008.03.05. 16:36

Magyar Bíróságnak a jogerős ítéletről kellette e volna értesít küldeni az alperesnek?

Ismert alperesi cím esetén igen, ismeretlen cím esetén pedig hirdetményi úton kellett kézbesíteni.

koki19790127 # 2008.11.03. 15:51

Tisztelt Obudafan,
A Svájci joghoz is hozzá tudna szólni?
Köszönettel

ObudaFan # 2008.11.03. 19:59

Nem valószínű.

koki19790127 # 2008.11.04. 11:19

Köszönöm a gyors választ.
Esetleg nincsen ötlete, hogy pontosan hol lehetne utánajárni? Egy másik topikban szó volt az Intercable nevű cégről. Szeretnék utánajárni, hogy a Svájciaknál ki számít megrendelőnek (mindenki aki aláírt egy papírt, vagy csak a cég által kijelölt személyek)Ez lehet az egész ügy kulcsa szerintem.
Köszönöm

ObudaFan # 2008.11.04. 18:28

Ez finoman szólva sem volt túl világos.

koki19790127 # 2008.11.05. 13:29

Kedves ObudaFan és mindenki más,
Eltévesztettem a topic-ot, elnézést kérek.

zimcsi # 2009.01.29. 11:48

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Nekem az lenne a kérdésem,hogy külföldi jövedelemből lehet-e végrehajtatni?

A volt férjemnek gyerektartás elmaradása van felém,de itthon,Magyarországon minimálbért kap.Ilyenkor is csak a belföldi jövedelmét veszik figyelembe,vagy a németországi fizetését is figyelembe veszik?
A gyerektartás összegénél csak az itthonit vette a bíróság figyelembe.
Vannak más tartozásai is,százezres nagyságban.Ezt a minimálbére már nem tudja fedezni.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:Zita

Kovács_Béla_Sándor # 2009.02.05. 08:12

Külföldön is végrehajtják a magyar bíróságok ítéleteit. A Közösségen belül, tartásdíjat illetően nem is olyan bonyolult módon. Külön tanácsi rendelet van róla.