Tároló / garázs / kerti építmény

Ha még mozog is,főnyeremény!

drbjozsef

Meg is adtad a megoldást. Kell venni egy használt kisebb lakókocsit, és abban lehet tárolni a cuccokat.

drb
Jól okoskodsz, ez a lényeg.

„Kérj egy állásfoglalást az épitési hatóságtól...”

Vagy az új Építésügyi Minisztériumtól. Bár úgy érzem, állásfoglalásból már tele a padlás, az elfogadással vannak gondok, hogyan is lehetne ezt megoldani okosba?
A válasz elég egyszerű, sehogy. Vagy a tervezési program volt rossz, amikor valaki olyan terv készítését várta el, hogy minden engedélyezhető cm2 legyen beépítve lakással, vagy a tervező volt lusta gondolkodni, hogy egy családi háznak azért nem csak egy társasházi lakás szintjén kell működnie, mert gondoskodni kellene a telek karbantarthatóságáról, szerszámok, egyebek tárolásáról is.

Kérj egy állásfoglalást az épitési hatóságtól...

Az lesz a mérvadó.

• szerintem

A helyhez kötöttséget itt szerinte nem "rögzített"-ként kell értelmezni, hanem a felhasználás szempontjából kell vizsgálni.
Helyhez kötött, aminek a funkciója főszabályként az, hogy egy helyen marad a használata alatt.
Ilyen egy tároló, garázs, kamra, legyen bármiből, de nem ilyen egy sátor, hiába vered le a cövekeket a földbe. Ahogy a lakókocsi sem az, mert bár van, aki a telkén évtizedekig lakik benne (RIP Petrocelli), de funkció szempontjából nem ez az elsődleges felhasználása.

Egy hagyományos építési technológiával épített ház is simán szétszedhető (elbontható) és máshol újraépíthető.
Nem beszélve arról, hogy hány féle építési mód létezik ma már?
Egyébként az amerikaiak már piramist és templomokat is szedtek darabokra, azért, hogy az USA-ban újraépítsék. Ergo akkor ezek se voltak helyhez kötöttek. ;)
Egyébként te magad idézted be a jogszabályt:
„építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”

nanemaa:
Ez a fajta műanyag kerti tároló miért számítana épületnek? Bármikor szétszerelhető, odébbrakható, tehát nem helyhez kötött.

„Tehát ha veszek az Obiban egy 13nm-es műanyag kerti házat (https://www.obi.hu/…nm/p/4226171) akkor az nem számít se építménynek, se épületnek?”
Dehogynem.

Vegyél egy kerti házat,és szerelj alá kerekeket. Komolyan. Ha kifogásolják,arrébb tolod.

Nagyob köszönöm az eddigi segítségeket is.

Elengedem a jelenlegi faházat, és lebontom, viszont érdekelne, hogy akkor jogszerűen milyen megoldások léteznek, hogy a kertben tárolni tudjam a kerékpárokat, rollereket, fűnyírót stb - mindezt úgy, hogy a telken a beépítettség már teljesen ki van használva. Azaz épület nem jöhet szóba, mert az beleszámít a beépítettségbe. Ha jól értem, a tárolásra szolgáló építmény az épületnek számít (ld. épület definíciója), így csak olyan műszaki alkotás jöhet szóba, ami nem számít építménynek sem.
Az építmény defíníciója:
„építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
Ha jól értelmezem, amennyiben a műszaki alkotás nem helyhez kötött, akkor nem számít építménynek, tehát épület sem lehet, tehát nem kell beleszámolni a beépítettségbe.
A kérdésem, hogy mi a „helyhez kötött” definíciója? Ha a műszaki alkotás nincs fixen lerögzítve, azaz csak a saját súlya tartja ott, akkor az már nem helyhez kötött? Vagy le lehet rögzíteni a földhöz, de oldható kötésnek kell lennie, és a műszaki alkotásnak az állagának sérülése nélkül mozdíthatónak kell lennie? Mert pl egy sátrat is rögzítek a cövekekkel (legyen szó sima alvósátorról, vagy nagyobb, rendezvénysátorról), de pl. egy konténer tároló is mozdítható, bár nem kézzel, hanem mondjuk csak daruval... Gondolom ezek még nem számítanak épületnek, igaz?
Tehát ha veszek az Obiban egy 13nm-es műanyag kerti házat (https://www.obi.hu/…nm/p/4226171) akkor az nem számít se építménynek, se épületnek?
És ha fából van, pl. ez a ~16nm-es kerti faház? https://www.obi.hu/…al/p/4979944 Ez minek számít? Mert ezek általában nincsenek lerögzítve, csak a saját súlyuk tartja össze, és egyébként pedig bármikor szét lehet szedni és újra össze lehet rakni, tehát nem helyhez kötött...

„De mielőtt ennek a kitételnek, hogy „...részben, vagy egészben teret határol...tárolás céljából.” megfelelne, azt kell vizsgálni, hogy „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény”, nem? ”
Nem.
„Egyébként a jogalkotó mit ért azon, hogy „szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül”? Hogy lehet egy teret részben körbezárni?”
Egyszerű rövid válasz az, hogy bármilyen irányú kiterjedése van. Ergo ember által alkotott, létezik. ;) Hogy értsd! A szobor is építmény. A villanykaró is. ;) A fű nem az, mert az élőlény. A birka se, bár vannak birkák, amiket ember alkotott. ;) :D

De mielőtt ennek a kitételnek, hogy „...részben, vagy egészben teret határol...tárolás céljából.” megfelelne, azt kell vizsgálni, hogy „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény”, nem? Itt 2 feltételnek szintén meg kellene felelnie, hogy épületnek minősüljön, az egyik, hogy „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgál”, a másik pedig hogy „építmény”.
Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy jellemzően emberi tartózkodásra szolgál-e vagy sem, ugyanis itt szerintem nem tartózkodnak emberek, hanem tárolás a célja, emberi tartózkodás nélkül.
A másik kérdés, hogy építmény-e vagy sem.
Az építmény definíciója: „építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).” Ennek megfelel, mert műszaki alkotás, és helyhez kötött. (Esetleges kibúvó, hogy ha nincs lerögzítve, így nem helyhez kötött, akkor nem számít építménynek, ergo nem lehet épület sem, igaz? Bár ekkor meg bele lehet kötni, hogy a gyártói és biztonsági előírások szerint le kell-e rögzíteni, stb)
Egyébként a jogalkotó mit ért azon, hogy „szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül”? Hogy lehet egy teret részben körbezárni?

...részben, vagy egészben teret határol...tárolás céljából.
Igen.

Tehát akkor pl. egy ilyen kerékpártároló már épületnek minősülne? Csak azért mert van teteje?
https://www.zenitkft.hu/…eretezve.jpg

Már megérte. ;) :D

nanemaaa:
Köszönöm, tisztul a köd! :D

Hogy tovább bonyolítsam az ügyet: Egy "transzformátor ház" önmagában alapból nyomvonalas létesítmény műtárgya. De ha van benne egy személyzeti helyiség, ahol el lehet végezni a rendszer működésének ellenőrzését, akkor az már emberi tartózkodásra is szolgál, tehát épület.
A Szilágyi János egykori "Halló itt vagyok" rádióműsora, illetve annak paródiája alapján alighanem joggal mondhatnánk: "Bonyolult ez drága Szilágyi úr!" :D

A lényeg a lényegben, ami neked van, az épület, ez kétségtelen. A tároló sokféle lehet, és lehet épület és műtárgy is, ha az Étv. fogalommeghatározásait elolvasod, és összeveted. Pl. egy víztorony, vagy egy benzinkút benzintároló tartálya, cementsiló, magtároló siló is tároló, de mégsem épület. A magtároló, mint terménytároló persze lehetséges épületben is, így most alighanem összezavartalak. A lényeg abban van, hogy tartály jellegű, vagy épület jellegű építményről beszélünk. Ugyanakkor egy garázs, kerékpártároló ami egyebekben kimeríti a építmény, illetve ezen felül az épület fogalmát, az épület akkor is, ha például önálló pince.
A fentiekből adódik, hogy az MD által javasolt átalakítás nem, vagy csak nehezen értelmezhető módon lehetséges. Átalakíthatod az épületet például úgy, hogy elbontod, és készítesz egy kerékpár tárolót, amiket az utcákon, a járdákon látsz, vagy egyéb állvány szerű dolgot építesz, amire rá lehet aggatni egy, vagy több kerékpárt akár. De az pl nem megoldás, ha megváltoztatod az anyagát, szerkezetét, vagy egyes, netán az összes falát eltávolítod, mert attól még mindig épület marad. Ergo hiába csinálsz kerékpártároló állványt, ha annak tetőzete van, egyből épület lesz.

És ha átterveztetné?

nanemaaa:
Igyekszem megfelelően felülni a lóra, ezért kérdezek :)
Azért "kötözködöm", hogy megértsem, mert mind az épületnél, mind a kerti építmény műtárgynál szerepel a tárolás, így sajnos nem egyértelmű, hogy pontosan hol válik el, hogy az építmény, amiben tárolok, az kerti tároló építménynek, vagy tároló épületnek számít?

"jellemzően" = sok esetben igen, de van, amikor nem.

A kert építmény műtárgy.
Nézd meg a műtárgy fogalmát és akkor megérted.
Étv. 2.§
„15. * Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”
Tehát ha úgy érzed, hogy a tárolód torony, híd, gázfolyadék tároló, vagy nyomvonalas létesítmény, akkor rendben. De mondom, nem engem kell meggyőznöd, a hatóság meg nem hülye, így nem fogják bevenni. A te fogalmaid szerint például egy hűtőház, boros pince nem épület, mert csak tárolásra szolgál. Az úszómedence viszont az, mert emberi tartózkodásra szolgál. Azt hiszem, fordítva ülsz a lovon.

nanemaaa:
Az épület definíiója úgy kezdődik, hogy „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény”, de egy kerti tárolónak jellemzően nem az a célja, hogy emberek tartózkodjanak ott, ellentétben egy szaunával, kerti lugassal, stb. Így hiába szerepel a definíció végén, hogy „tárolás céljából”, ha ez eleje nem érvényes, akkor lényegtelen, hogy akár tárolás céljára is lehet használni egy épületet, nem?
Vagy akkor mi a különbség az OTÉK 1. melléklet 61. pontja szerinti kerti építmény és a kerti tároló épület között?
„Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.”
Ha én ilyen, tárolásra szolgáló kerti építményt szeretnék építeni, akkor mik a paraméterek? Mi az amit még szabad és mi az amit már nem, hogy ne számítson épületnek?
A tervező-kivitelezővel kapcsolatos észrevételed tűpontos, ezt én most sajnos a saját bőrömön tanulom meg...