Öröklés ha az elhunyt életében rendelkezett

Én azért lehet, hogy bepróbálkoznék a 7:80.§(2)-vel a kötelesrészi jogosult helyében a második eset után, hivatkozva arra, hogy a végrendelettel megszerzett ingatlan és a haszonélvezettel terhelt ajándékba kapott ingatlan között a kötelezettnek lényegében semmilyen különbsége nincs, birtokba is ugyanúgy csak most tud kerülni, a fenntartása sem volt neki költség eddig - az ő szempontjából olyan, mintha most örökölné. Nyilván az arányokon múlik, hogy lehet-e "súlyosan" méltánytalannak venni a különbséget, bizonyos időszakokban akár tízmilliós különbségek is lehetnek.

Ha csak a két gyerek az örökös, más hagyaték nincs, korábbi ajándékok nem voltak, akkor a nem megajándékozott gyereknek járó kötelesrész eltér a két esetben.

Ha nem lenne sem ajándékozás, sem végrendelet, a nem megajándékozott gyerek örökölné az ingatlan felét, a kötelesrész ANNAK a harmada. Ez a teljes ingatlan tehermentes értékének 1/6-a, kb. 17%. Ez járna akkor, ha végrendelet van.

Ha az ingatlan haszonélvezettel terhelten van ajándékozva, annak az értéke a tehermentes érték max 4/5-e, az illetéktörvény képletét használva. Lehet vitatkozni a százalékon, de több nemigen lesz, inkább kevesebb. Innen a kötelesrész max. 1/6 * 4/5 = 2/15, ami kb. 13%.

Plusz ott van még az osztályrabocsátás kötelezettsége.

bocsánat, a link a Ptk. lett volna, csak eltoltam.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Neytiri,

Nem, teljesen rosszul tudod.
Az az "1/3" rész, az a kötelesrész. Abból a törvényes örököst csak kitagadni lehet (érdemtelen, bűncselekményt követ el az örökhagyó ellen, erkölcstelen életmódot folytat, etc).

A kötelesrész pedig így néz ki :

„Ptk. 7:80.§(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).
...
7:81. §(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

...”

https://www.jogiforum.hu/forum/31/157681?…

Tehát ha életében ELADJA a gyermekének a lakását, akkor nincs kötelesrész (hiszen nem ingyenes juttatás).
Ha a gyerekének ajándékozza, és tíz éven belül meghal, akkor ez is beletartozik a kötelesrész alapjába (aminek az 1/3 része a kötelesrész). Ha 10 évnél tovább él még, akkor a halála után már nem fog beleszámítani.

Elvileg juttathatná a gyerekének tartási vagy életjáradéki szerződéssel is a lakást. Ez visszterhes (tehát nem ingyenes) juttatásnak számít, mert a tartás vagy életjáradék az, amit fizet érte a gyerek, de ez egy nagyon necces dolog, nem nagyon szokás, mert a szülő-gyerek viszonylatban, ahol törvényi kötelezettség a szülő tartása, gondozása, ha az rászorul, ott könnyen megtámadható egy ilyen szerződés.

Érdeklődnék, hogy jól tudom e , ha valaki még életében hagyja az egyik gyermekére a tulajdonát és onnantól , mint csak haszonélvező marad, akkor egyáltalán nem jár jogilag semmi a másik gyermeknek. Akkor járna jogilag 1/3 a másiknak, ha a szülő marad a tulajdonos élete végéig, és csak a végrendeletében köti ki, hogy csak az egyik gyermekére hagyja a tulajdonát. Előre is köszönöm a választ.