Az Nmj tvr. a külföldi jog alkalmazását is külföldi elem jelenlétéhez köti.
Külföldi bíróság, külföldi alkalmazandó jog
Pontosan erre gondoltam en is. Tehat nem lehet kulfoldi birosagot kikotni magyar felek kozott. Egyebkent a korabbi Pp.üben benn e is volt, hogy az alaveteses illetekessegnek belfoldi birosagra kellett iranyulnia. Ez azonban valamiert kikerult. Viszont itt nem illetekessi hanem joghatosagi kikotesrol van szo. Tovabbi kerdes hogy viszont lehet e magyar felekre kulfoldi jogot kikotni_
A maganjogi tvr. akkor alkalmazható, ha a jogviszonyban kulföldi elem van, jelen esetben valamelyik félnek külföldinek kéne lenni. Azonban mindkettő magyar és semmilyen külföldi elem nem lelhető fel.
Kedves Law!
Mégis mi köze a lent leírt tényállásnak a nemzetközi magánjoghoz?
Azt hiszem nem létezik ország, amely átengedné a joghatóságot vagy az alkalmazandó jogot belföldinek minősülő jogviszonyban.
Olyan esetben, amikor a jogviszonyban nincs külföldi elem kizárólagos magyar joghatóság érvényesül, ettől a felek nem térhetnek el. Ha mégis megetszik, az csalárd kapcsolás, és ilyen esetben a választott jog alaklmazását a bíróság mellőzni fogja.
1979. évi 13. tvr.
A felek által kikötött joghatóság
62/F. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek
- írásban;
- szóban, írásbeli megerősítéssel;
- olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy
- nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
Segitseget kerek az alabbi kerdesben: Ket magyarorszagon bejegyzett ceg szolgaltatasi szerzodest kot Mo-n teljesítendő szolgáltatásra. Kikothetik-e külföldi bíróság illetékességét (alávetés), illetve választhatnak-e külföldi alkalmazandó jogot, kizárva ezzel a magyart.