Jogi képviselő


Dr.Attika # 2011.06.30. 17:22

Kedves Kérdező!
pontosan azt jelenti, hogy egyik területi kamarából a másikba kéri átjegyzését. Amíg az átjegyzés nem jogerős, addig az előző kamarában működőnek kell tekinteni.

Piroska52 # 2011.07.02. 09:37

Tisztelt Fórum!
Egy kérdésem van és rövid. Ki az az OVB kft?

Lhotse # 2011.07.02. 12:58

Gugli a barátod: http://www.ovb.hu/

Kovács_Béla_Sándor # 2011.07.29. 11:48

Előfordulhat.

ius latratus # 2011.07.30. 12:22

Off

MI5 is benne lehet, tuti. Elejtett info.
Úristen...

On

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.01. 14:38

Miért is lesz az ottani bíróságon? Elsődlegesen az elkövetés helyszíne, és másodlagosan is az elkövető lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.

lajcsó # 2011.09.01. 14:42

Az eljáró bíróság illetékessége nem kívánságműsor. Nem fogják engedélyezeni az ügy áttételét. Megsúgom neked, hogy rágalmazási ügyben a valóság bizonyítása a vádlottat terheli. Más szóval, neked kell bizonyítanod, hogy amit az ügyvédről állítottál az mindenben igaz. Különben bukta van.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.01. 14:49

Be. 17. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

Van speciális szabály a magánvádas ügyekre?

lajcsó # 2011.09.01. 19:31

Bizony a pletykálkodással is el lehet követni a rágalmazást, amennyiben "valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állítsz, vagy híresztelsz, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használsz" (Btk. 179. §). Viszont az esetedben nem csupán pletykálkodás volt hanem szórólapozás is,ami felvetheti a nagy nyilvánosság előtti elkövetés minősített esetét.

Lhotse # 2011.09.02. 18:32

Ahogy Lajcsó is írta, a magatartásod tényállásszerű volt.
Az ügyvéded is rágalmazott?

Nincs "hivatalos árszabályzat". Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya.

Nálam mondjuk 20.000,- Ft-tól, 20.000.000.- Ft-ig. Gondolom, ez nem sokat segít, de az az igazság, hogy az ügytől és az ügyféltől függ, nem a beadvány fajtájától (fellebbezés).

ObudaFan # 2011.09.03. 17:11

De, ez szerintem fegyelmi vétség is és kárfelelősséget is megalapozhat.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.03. 17:47

A fellebbezés elmulasztása miatt nem állapítanak meg kártérítést - legalábbis bíróság nem* -, mert nem lehet tudni, hogy hogy eredményes lett volna. Ennek már a vizsgálata is ítélt dolog feszegetése lenne.

  • A Szolgáltatási Bizottság gyakorlatát nem ismerem.
ObudaFan # 2011.09.04. 12:11

Vádemelés után már aligha fogják áttenni.
A személyes meghallgatás megkezdésekor a bíróság megállapítja a feljelentő és a feljelentett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha annak feltételei fennállnak - figyelmezteti a feljelentettet a viszonvád lehetőségére. Ezt követően megkísérli a feljelentő és a feljelentett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen, a bíróság felveszi a feljelentett személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá, hogy a feljelentésben foglaltakat beismeri-e, és védekezésének alátámasztására milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. Szükség esetén megállapítja, hogy melyik sértett jár el magánvádlóként, illetőleg kijelöli a magánvádlót.Ha a feljelentett viszonvádat emel, a bíróság a feljelentőt feljelentettként is meghallgathatja. A bíróság felhívja a feljelentőt, továbbá viszonvád esetében a feljelentettet a bizonyítási eszközök és annak megjelölésére, hogy az egyes bizonyítási eszközök mely tények bizonyítására szolgálnak. Erre tizenöt napos határidőt adhat.

A bíróság az eljárást megszünteti, ha a feljelentő a személyes meghallgatáson nem jelent meg, és magát előzetesen, alapos okkal, haladéktalanul nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert a lakcímének megváltozását nem jelentette be,vagy a feljelentést visszavonta.

lajcsó # 2011.09.05. 08:23

A hozzám intézett kérdéseidre ObudaFan kimerítő választ adott. Amennyiben túl sok borsot törtél az ügyvéd orra alá, akkor szerintem nem fog békülni. Egy dologra viszont szeretném felhívni a figyelmedet: amennyiben a bíróság rágalmazás miatt elmarasztal téged, számíthatsz arra, hogy az ügyvéd személyíségi jog megsértése miatt polgári pert indíthat ellened.

lajcsó # 2011.09.05. 12:54

Az ügy érdemében (bűnösség)a bíróság mondja ki a végső szót. Ezen itt kár vitatkozni. Az ügy áttételének szerinten nincs sok esélye. Az eljárási illetéket le kellett volna rónod a beadványon. Ennek pótlására majd határidő tűzésével felhív a bíróság, vagy az eljárás végén kötelez ennek megfizetésére.

ObudaFan # 2011.09.05. 12:58

Még nincs vádemelés.

A leírtak szerint van.

Akkor elképzelhető, hogy ezt az első meghallgatást átteszik ide?Ha komoly az indokom?

Szerintem nem. De igazold a bíróság előtt a költségeidet. Abban az esetben ha felmentenek, a magánvádló köteles lesz megtéríteni.

lajcsó # 2011.09.05. 18:32

Viszonvád-viszontkerest nem ugyanaz a fogalom. Jelen büntető ügyben viszonváddal élhetsz és nem viszontkeresettel. Polgári perben élhetsz viszontkeresettel ha ennek adottak a feltételei (ezt a polgári perrendtartás meghatározza).
Javaslom tanulmányozd a büntetőeljárásról szóló törvény "Magánvádas eljárás" fejezetét! Ha neked kárt okoztak akkor miért vársz az igény érvényesítésével? A károkozóval szemben akár már most is pert indíthatsz.
Látod most sem figyelsz oda, hogy mit írsz le. Az ügyvédet etikai vétség elkövetésével vádolod. Ha ezen a tényállításod konkrét személyhez köthető, akkor a rágalmazást ismét elkövetted. Jelen rágalmazási ügyedben segítségül annyit, hogy a rágalmazás kizárólag tényállítással követhető el, a vélemény nyilvánítás nem valósít meg rágalmazást.

lajcsó # 2011.09.08. 07:37

Ahogy már korábban írtam, rágalmazási ügyben a valóság bizonyítása a vádlottat terheli. Tehát nem az ellenfelednek kell bizonyítania, hogy házas vagy nem. A házasságon kívüli kapcsolatát sem neki kell bizonyítania. A társasház ügyeit a bíróság egészen biztosan nem fogja vizsgálni, mivel a bíróság nem végezhet nyomozati vagy ellenőrzési tevékenységet.

lajcsó # 2011.09.08. 11:16

Erről van szó. Ne állítsunk másról olyat amit -szükség esetén - nem tudunk bizonyítani. Hiába van 100%-ban igazad, ha nem tudod bizonyítani, elmarasztal a bíróság. A pert nem az nyeri meg akinek igaza van, hanem az aki az igazát be tudja bizonyítani. Házassági anyakönyvi kivonat a jogi érdekeltség igazolása mellett kérhető az illetékes anyakönyvvezetőnél. De ehhez azt is tudni kelle, hogy az illető hol kötött házasságot.

Bocee # 2011.09.08. 11:55

k

Bocee # 2011.09.08. 11:57

Sziasztok!

A kérdésem az alábbi lenne:

Amenyiben valaki egy cégnél jogi előadóként dolgozik, és közben leteszi a jogi szakvizsgáját, ezt követően a cégnél már csak és kizárólag jogtanácsosként foglalkoztatható,vagy a szakvizsgát követően is maradhat jogi előadói munkakörben, ha nem akar jogtanácsos lenni?

A Tvr.ben erre nézve nem találtam utalást, hogy kötelező lenne a szakvizsgát követően a jogi előadót jogtanácsosi munkakörbe áthelyezni.

Dr.Attika # 2011.09.08. 12:22

Szia!
Nyugodtan maradhatsz jogi előadó. Ügyvédeknél van az, hogy jogi szakvizsgával csak 3 hónapig lehet jelöltösködni.

Bocee # 2011.09.08. 13:16

Köszi!

Én is így tudtam, csak gondoltam kérek egy kis megerősítést.

Üdv.

lajcsó # 2011.09.09. 13:49

A fenét mégy a börtönbe! Tudomásom szerint rágalmazásért még senkit nem ítélt a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre.

lajcsó # 2011.09.09. 15:12

Amennyiben a bíróság bűnösnek talál - a bírói gyakorlat szerint - próbára bocsátást kaphatsz. Ami nem bűntetés hanem intézkedés. Ha az első meghallgatás során kibékültök akkor a bíróság az eljárást megszűnteti. A viszonvád taktikailag nem rossz elképzelés, feltéve ha megalapozott.