A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól?


tothvili # 2012.12.14. 21:46

Igen a káosz hatalmas.
A jogszabályhegyekből viszont jól profitálnak a jogászok, de lehet hogy csak godolom, inkább az ő véleményük lenne mérvadó.
De ha nem lennének jogszabályok, akkor hogy a fenébe lehetne két ember, vagy egy szervezet és egy állampolgár vitáját eldönteni????
Nem tudom, alszok rá egyet.

efi99 # 2012.12.14. 19:58

Az utóbbi megindoklás kb egyenértékű azzal, hogy a bírónál azért van egy 10-es, hogy feldobja aztán fej-vagy-írás és van felelős...
Nem sokat ér egy olyan szabályozás, ami nem megelőzni próbálja az adott helyzetet, hanem arra számítva, hogy úgy is megsértik, mert a kutya sem ismeri, "legyen felelős". Erre tényleg igazán elég lenne az a pénzérme is.
"De az egyes ember belső morális indíttatása mozgatja a tetteit, és valahol mindenki érzi legbelül, ha az elkövetkezendő cselekedete árt-e másnak."
Ez meg annyit jelentene, hogy le sem kellene írni a szabályokat, mert úgy is mindenki érzi. Ellentmondás a másik állításoddal, hogy szabályozzunk mindent, mert vita lehet. Milyen vita? Hiszen mindenki érzi, hogy mit kell tennie, vagy mégsem?
Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a szabályok túl bonyolultak és feleslegesen rengeteg van belőlük, többségük nem is érthető. Ha nem így lenne, nem is létezne ez a fórum, mindenki értene mindent. Egy nyavajás túlóra vagy szabadságolási szabályozást nem bírnak úgy leírni az MT-ben, hogy ne kérdezne rá több ezer topic, nem csak itt, hogy hogy is van ez. Sőt elvileg profik (munkaügyesek)is alkalmazzák rosszul olyan nagyon egyértelmű.

tothvili # 2012.12.14. 19:12

efi99:
Azért kell mindent szabályozni, amit nem is szoktak ellenőrizni, mert utólag, ha valami baj történt, akkor legyen felelős.

tothvili # 2012.12.14. 19:00

efi99:
"Te is tudod, hogy a jogszabályok igen nagy része eleve nem morális kérdéseket tárgyal, és hogy be nem tartásával nem ártok senkinek. "
Persze, a jogszabályok nem morális kérdéseket szabályoznak. De az egyes ember belső morális indíttatása mozgatja a tetteit, és valahol mindenki érzi legbelül, ha az elkövetkezendő cselekedete árt-e másnak.
Azért van a jog, hogy ne ártsunk másnak. Mivel rendkívül bonyolulttá vált az életünk például az ókorhoz képest, a jog igyekszik minden eshetőségr felkészülni, ezért szabályok millióit hozza létre azért, hogy az egy nyelvet beszélő emberek ne veszekedhessenek azon, hogy kinek mi mit jelent, tehát a jog igyekszik rendkívül precizen fogalmazni...

Lajcsó: marhajó a felvetésed, szerintem is vagy száz szabályt sértünk meg naponta, még akaratlanul is...
Képzeld el, ha valamilyen NAGY SZEM ezt látná és jegyezné.
Üres maradna a menyország...

efi99 # 2012.12.14. 16:49

De megtehetnék.
Egyébként minek előírni valamit, amit úgysem ellenőriz senki?

Sherlock # 2012.12.14. 09:50

Elég sok minden szabályozva van ugyanis, amiről az ember álmában sem feltételezné.

De nem is büntetik az átlagembert, ha x centinél alacsonyabban van a mosdókagylója.

efi99 # 2012.12.14. 08:03

guba
"nyilván az ügyfél tájékozódni köteles a hatóságok"
Feltéve, hogy az ember tudja, hogy mit kérdezzen. Vagy tudjon arról, hogy az egyáltalán szabályozva van. Elég sok minden szabályozva van ugyanis, amiről az ember álmában sem feltételezné.

guba" # 2012.12.14. 07:54

Nagyon sokszor arról van szó, hogy valami 127 és négyzet alakú, nálam viszont 116 és kör, ezért jól megbüntetnek, mert hogy-hogy nem tudtam,

Az ágazati szabályozást megtanulni nem lehet, mert az jogszabályok tengere. A jogászok is legfeljebb úszni tudnak benne. (idézet egykori tanáromtól)Ilyen esetekben nyilván az ügyfél tájékozódni köteles a hatóságoknál. Ennek elmulasztása alapozza meg a szankciót.

lajcsó # 2012.12.13. 20:51

Azt azért érdekes lenne felmérni, hogy egy átlagos állampolgár - akaratlanul, tudatlanul - hány jogszabályt sért meg pl. naponta. Én százas nagyságrendre tippelek.

efi99 # 2012.12.13. 19:47

tothvili
Te is tudod, hogy a jogszabályok igen nagy része eleve nem morális kérdéseket tárgyal, és hogy be nem tartásával nem ártok senkinek. Sokszor még magamnak sem.
Nagyon sokszor arról van szó, hogy valami 127 és négyzet alakú, nálam viszont 116 és kör, ezért jól megbüntetnek, mert hogy-hogy nem tudtam, ott volt 275.par e, pontjában. Igaz, hogy változott is nyáron, de hát megjelent a 30. Magyar Közlönyben a 141.oldalon, tudnom kellett volna.

tothvili # 2012.12.13. 18:53

Szerintem a címadó mondat a születése idején mindenki számára érthető volt, sőt még a középkorban is...
De manapság...
Manapság a morál adja meg az értelmét, ugyanis az ember érzi, ha nem is tudja megmondani, hogy melyik paragrafusba ütközik, a cselekedete, amivel árt egy másik embertársának.

guba" # 2012.12.13. 18:51

A társadalmilag elvárt magatartást nem a törvénykönyvekből fogod megismerni, és aki bűncselekményt követel, az tudja, hogy a magatartásával valamilyen társadalmi viszonyt sértett. Éppen ezért a büntetés célja az, hogy a jövőben a társadalmilag elvárt magatartást tanúsítsa, ehhez pedig nem a jogszabályokat kell megtanulni.

efi99 # 2012.12.13. 18:20

kbs
Akkor miért kell leírni?
Abból a 2,5 M oldalból amúgy 2,4 M nem ilyen. És azokat is ismernünk kéne. Holott még egy ügyvéd is előveszi, nem igaz? Akkor meg?
Az is furcsa, ha veszünk egy aránylag közismert jogszabályt (kresz), ahol még mérni is tudunk, nos akkor hamar kiderül hogy érdekes módon ellentmondás keletkezik. Ha mérjük (vizsga) elég a 80% (vagy nem tudom mennyi, de hogy nem a teljes az biztos). Miért nem 100? Ez bizony burkolt beismerése, hogy ez kvázi lehetetlen. Ha meg szabálysértés van, akkor ezt gyorsan elfelejtjük és ott 100-ra kellett volna tudni.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.12.13. 17:39

Nem kell ahhoz a tételes jogot ismerni, hogy az ember az általában elvárható módon járjon el.

bacizone # 2012.12.13. 16:34

Ok, értem.

guba" # 2012.12.13. 16:24

Tehát ha a jogban való tévedés nem releváns, akkor jogosan élhetek adott esetben kifogással és hivatkozhatok a jog nem tudására?

Mivel - ahogy írtam - a jogban való tévedés többnyire nem releváns, ezért általában hiába hivatkoznál rá.

bacizone # 2012.12.13. 15:46

Igen, akkor most tegyük félre a jogelveket és nézzük praktikus szempontból:
mennyire reális az, hogy az állampolgárok minden tekintetben jogkövetőek legyenek, még ha jóhiszeműek is?

bacizone # 2012.12.13. 15:44

Na, jobban rákeresve van válasz:
„Ignorantia facti non iuris excusat”

http://www.debrecenijogimuhely.hu/…edes_tanara/

efi99 # 2012.12.13. 15:44

Természetesen tudni kell mindent.
Nem sok, olyan 2 és fél millió oldal. Nagy könnyebbség, hogy azonban ebből csak 450 ezer oldalt kell fejből tudni, a többi olyan, aminél van időnk előre utánanézni.
Nehézség viszont, hogy olyanok írták, akik képtelenek 5 szavasnál rövidebb mondatokra. További nehézség, hogy nem postázzák alanyi jogon mindenkinek azt a heti 350 oldal változást, ami megjelenik, így előfordulhat, hogy Józsi bácsi (is) csak 15 év késéssel értesül róla, hogy megsértette az egyik alpont 6-szor módosított 4. mondatát, figyelembe véve az értelmező részeket és a mellékleteket is.

bacizone # 2012.12.13. 15:42

Köszönöm a választ.

Háát.. tanultam anno római jogot (Besenyő-Benedek könyvből), de ez nem rémlik, mint római jogelv. Hirtelen próbáltam rákeresni neten is, de nem kaptam megfelelő találatokat.

Tehát ha a jogban való tévedés nem releváns, akkor jogosan élhetek adott esetben kifogással és hivatkozhatok a jog nem tudására?

ius latratus # 2012.12.13. 15:33

Római jogból ismert alapelv. Ne kérd latinul, megtalálod, ha keresed.
...
Miközben írok, már látom, hogy guba" már válaszol.
Annyi, hogy -s nem megyek át a politika mezejére- mostanság -ha nem tévedek Székesfehérváron- éppen azért mentettek fel egy befektetőt, mert nem tudhatta, hogy amit művelt, az jogellenes.
Pofám leszakadt.
De ez az én bajom, s kicsit OFF is volt, úgyhogy bocsánat.

guba" # 2012.12.13. 15:25

Van e olyan hatályos mai magyar jobszabály, amiből ez ez az elv egyértelműen levezethető-e?

A kérdésed lényege hogy a jogban való tévedés miért nem releváns. Általában nem az. Van azonban kivétel, a büntető és a polgári jogban is:

Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.

Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.

bacizone # 2012.12.13. 15:16

Üdv,

"A jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól."

Érdekelne, hogy ez a veretesnek számító szokásjogi elv honnan származik?

Van e olyan hatályos mai magyar jobszabály, amiből ez ez az elv egyértelműen levezethető-e?

A mai jogalkotási tempóban és volumennel számolva valóban elvárható-e, illetve behajtható-e a jogkövető, de egyébként nem jogi végzettségű állampolgárokon ennek az elvnek a maradéktalan betartása?

Köszi.