kifogásolt bírói határozat

Tisztelt Fórum!

Kiderítettem, hogy a felvetésben szereplő ügyben szeptember 14-én lesz bírói döntés, remélhetően megtudjuk, hogy a bírónő, fentartja-e a korábbi álláspontját, illetve méltányossági alapon változtat rajta, mert mint elzsé válaszából kiderült, erre nincs jogilag kötelezettsége.

Zoltán

Kedves Jogi Fórum!

Ehhez a számomra is érdekes témához írom, de bármelyikhez kapcsolódva elmondhatnám, hogy méltatlanul alacsony ennek a sitenak a keresettsége, amin érdemes lenne változtatni, hiszen hetek alatt is csak tizes, százas nagyságrendű az érdeklődés . . .  

Üdvözlettel: Zoltán

Kedves Fórumtagok! Kedves Ügyvéd Urak!

E téma kapcsán jutott eszembe, hogy érdeklődjem, milyen esélyekkel vesznek részt a férjek képviselőiként a válóperes ügyekben, a vagyonmegosztásokban? Van-e, lehet-e sikerélményük? Mi az ügyfelük elvárása, s hogyan élik meg az ítéleteket?
S engem is érdekel az eredeti felvetés, ki lehet-e tiltani valakit egy bírósági határozattal az állandó bejelentett lakásából, onnan ahol minden hivatalos intézmény nyilvántartja . . .
Zoltán

Kedves Fórumtagok! Kedves Ügyvéd Urak!

E téma kapcsán jutott eszembe, hogy érdeklődjem, milyen esélyekkel vesznek részt a férjek képviselőiként a válóperes ügyekben, a vagyonmegosztásokban? Van-e, lehet-e sikerélményük? Mi az ügyfelük elvárása, s hogyan élik meg az ítéleteket?
S engem is érdekel az eredeti felvetés, ki lehet-e tiltani valakit egy bírósági határozattal az állandó bejelentett lakásából, onnan ahol minden hivatalos intézmény nyilványtartja . . .
Zoltán

elzsé és Péter!

Érintettként tudom mondani, hogy a hozzászólásaik hű tükrei a jelenlegi helyzetnek. Péter véleménye és kérdései azonban szerintem közelebb vannak a felek egyenlő megítéléséhez, mivel elzsé, akárcsak a Bíróságok csak az elvált feleség szempontjait veszi figyelembe.
A mai Bírósági gyakorlatban - úgy érzem - ritkán merülnek fel a válóperes tárgyalások és a vagyonmegosztás során a férj szempontjai: miből él a férj, miből fizeti az albérletet, a gyermektartást, tartja el az új családjában a kiskorú gyermekeket, miközben lehetséges, hogy a feleség hibájából következett be a válás. elzsé utolsó mondatának egy részével egyetértek (sokan azonban pont az EU-tól várják a jelenlegi joggyakorlat változását), nagyon fontos a gyermek érdeke, de szerintem nem úgy hogy 8-10 évig elhúzzák azért a pereket, hogy nagykorú legyen a gyermek, mert ez alatt az idő alatt elidegenítik az apától a gyermekét!

Zoltán

Kedves Péter

Én megpróbáltam kihámozni egy konkrét kérdésből az arra adandó választ, mely eleve nem lehet teljeskörű a peres iratok, beadványok, jegyzőkönyvek ismerete nélkül.
amit hozzászólásában felvet már sokkal messzebbre néző kérdések:

• a házasság alatt szerzett vagyon közös, ez közös akkor is, ha a férj építette a lakást.

hogy ki mit 'visz' be az egy nehéz kérdés, ugyanakkor mára teljes elismerést nyert hogy attól ha valaki otthon van és pl. a gyereket neveli még nem azt jelenti, hogy ő semmit nem tett a közös vagyonért.
Kedves Péter azt kell mondjam felvetése alapján, hogy Ön és még sokan igy gondolják pedig (ha nem és csak félreértettem annak nőneműként csak örülök)

• másrészt egy válásnál hogy mi az eredmény nem mindig attól függ, hogy ki mennyit tett abba

pl. kiskorú gyermek esetén (hiszen róluk mindkét szülő KÖTELES gondoskodni) figyelembe veszik hogy kinél marad, erre  bár jogszabály ezt nem irja elő, kb. 1/3 részt szoktak figyelembe venni.

• igen sok válóper letárgyalása után mondhatom azt is, hogy általános a felek között az az 'egyezség' is, hogy kevés ítélettel megállapított gyermektartásdíjat fizet a férj, ennek fejében több jár a lakásból a feleségnek.

Ugye sem Ön, sem más olvasó nem gondolja, hogy ma kb. 15-20 e ft-ból tényleg lehet gyermeket nevelni, iskoláztatni, netán nyaraltatni stb.

De ezek általánosságban írodtak, nyilván minden esetnél a konkrétumok számítanak. Ha valaki egyértelműen pl. ági vagyonból vitt valamit a házasságban, az később sem lesz más jellegű, tehát visszajár neki.
Ha pedig nem adják a felek a közös lakást és van kiskorú, akkor sajnos addig amig a kiskorú fel nem nő lehet hogy albérletben lakni a szülőnek, mert ez esetben előrébbvaló a gyermek érdeke (és ez azt hiszem EU ide, EU oda ez igy helyes.)
üdv

• elzsé-

Szabados Julianna írta - 2001.07.23 15:54
„T. Jogi Fórum

Egy konkrét ügyben szeretném a segítségüket, véleményüket kérni:

Egy már 11. éve (azaz tizenegyedik) tartó házassági és vagyonmegosztási perben (54. Pf. 22114/2001/9. számon 2001. május 18-án), a Pesti Központi Kerületi Bíróságon futó másodfokú eljárásban dr. Benkő Csilla, bírónő olyan határozatot hozott, hogy a felek között megosztott lakásba, a felperes kizárólagos használatára ítélt lakrészébe sem mehet be, az oda állandó bejelentővel rendelkező élettársa és a születésétől kezdve kizárólag oda bejelentett kiskorú gyermeke. (A lakásmegosztásra 11 éve várva albérletben laknak a VIII. kerületben.)

Az elvált felek közös tulajdonában lévő lakás két különálló, külön-bejáratú szobával rendelkezik. 51 négyzetméteres, a felperes férj pénzéből, munkájából és a felperes szüleinek a pénzéből épült a II. kerületben, jó a környezet és tiszta a levegő.

Érdekelne a véleményük, mielőtt kifogást emelnénk a bírói határozat ellen, hogy van-e erkölcsi alapja, illetve jogszabályi háttere ennek a kitiltásnak.

Telefon/fax: 394-2891, mobil: 06 30 966-3509, email: kronika@mail.matav.hu

Budapest, 2001. július 23.

Julia

”

Kedves Júlia! Kedves elzsé!

Azt feltételezem, hogy Júlia eredeti felvetése arra hívja fel a figyelmet, hogy a válóperes ítéleteket követő egyoldalú vagyonmegosztásokkal több tízezer férfi válik hajléktalanná, mert kiteszik őket a saját lakásukból! És azt kérdezi, hogy a férj, és a családja pénzéből felépült lakásba beköltöző feleség miért kap sokkal több jogot a hazai Bírói Tanácsoktól, mint a lakást felépítő férj. Miért nem egyformák a gyermekek jogai, és miért nem érvényesül ezekben az esetekben is a tulajdon szentsége? Miért ennyire diszkriminatívak a férjekkel szemben az ítéletek? Miért kell a lakást felépítő férjnek már tizenegy éve albérletben laknia, miközben a lakást az elvált feleség bitorolja, és amelyből az új családja ki van tiltva, mert mint elzsé írta sem az odaszületés, sem a lakcímbejelentés használati jogot és egyéb jogot nem alapoz a közös lakásban. Az is kérdés, hogy eurokompatibilisek ebben az esetben a hazai jogszabályok vagy sem? Érdekes a felvetés, érdekesek lennének a kapcsolatos vélemények!

Péter

Kedves Júlia
nem tudom mi lehet az oka annak, hogy 11 évig tartott a per... a véleményben vélhetőleg irt másodfokú eljárás a Fővárosi Bíróság (a bírónő ott ítélkezik és mellesleg jó családjogi bíró). Nos ha a dátum az ítélet, akkor annak megtámadására már nem igen van lehetőség, hiszen a jogerős másodfokú ítélet ellen legfeljebb jogszabálysértésre hivatkozva lehetne,
60 napon belül törvényességi kifogást előterjeszteni.
a leírtak alapján ennek nincs jogi alapja. A kizárólagos használat nevében is benne van, hogy azt jelenti hogy az adott helyiséget kizárólag x.y. használhatja, és nyilván vannak közösen
használt helyiségek is.
Sem az odaszületés, sem a lakcímbejelentés használati és egyéb jogot nem alapoz meg.
üdv

• elzsé-

Szabados Julianna írta - 2001.07.23 15:54
„T. Jogi Fórum

Egy konkrét ügyben szeretném a segítségüket, véleményüket kérni:

Egy már 11. éve (azaz tizenegyedik) tartó házassági és vagyonmegosztási perben (54. Pf. 22114/2001/9. számon 2001. május 18-án), a Pesti Központi Kerületi Bíróságon futó másodfokú eljárásban dr. Benkő Csilla, bírónő olyan határozatot hozott, hogy a felek között megosztott lakásba, a felperes kizárólagos használatára ítélt lakrészébe sem mehet be, az oda állandó bejelentővel rendelkező élettársa és a születésétől kezdve kizárólag oda bejelentett kiskorú gyermeke. (A lakásmegosztásra 11 éve várva albérletben laknak a VIII. kerületben.)

Az elvált felek közös tulajdonában lévő lakás két különálló, külön-bejáratú szobával rendelkezik. 51 négyzetméteres, a felperes férj pénzéből, munkájából és a felperes szüleinek a pénzéből épült a II. kerületben, jó a környezet és tiszta a levegő.

Érdekelne a véleményük, mielőtt kifogást emelnénk a bírói határozat ellen, hogy van-e erkölcsi alapja, illetve jogszabályi háttere ennek a kitiltásnak.

Telefon/fax: 394-2891, mobil: 06 30 966-3509, email: kronika@mail.matav.hu

Budapest, 2001. július 23.

Julia

 
”

T. Jogi Fórum

Egy konkrét ügyben szeretném a segítségüket, véleményüket kérni:

Egy már 11. éve (azaz tizenegyedik) tartó házassági és vagyonmegosztási perben (54. Pf. 22114/2001/9. számon 2001. május 18-án), a Pesti Központi Kerületi Bíróságon futó másodfokú eljárásban dr. Benkő Csilla, bírónő olyan határozatot hozott, hogy a felek között megosztott lakásba, a felperes kizárólagos használatára ítélt lakrészébe sem mehet be, az oda állandó bejelentővel rendelkező élettársa és a születésétől kezdve kizárólag oda bejelentett kiskorú gyermeke. (A lakásmegosztásra 11 éve várva albérletben laknak a VIII. kerületben.)

Az elvált felek közös tulajdonában lévő lakás két különálló, külön-bejáratú szobával rendelkezik. 51 négyzetméteres, a felperes férj pénzéből, munkájából és a felperes szüleinek a pénzéből épült a II. kerületben, jó a környezet és tiszta a levegő.

Érdekelne a véleményük, mielőtt kifogást emelnénk a bírói határozat ellen, hogy van-e erkölcsi alapja, illetve jogszabályi háttere ennek a kitiltásnak.

Telefon/fax: 394-2891, mobil: 06 30 966-3509, email: kronika@mail.matav.hu

Budapest, 2001. július 23.

Julia