Tanács kérés

Köszönöm. Ezek után kiváncsi vagyok, lesz-e nálunk is ilyen szabályozás, mert néha igen jól jönne.

de, ilsj, egyértelműen fogalmaztál, de annak, amire gondolsz, jelenleg ez a formája van nálunk érvényben, amit ObudaFan leírt.

még ami esetleg érintőlegesen hasonló lehet a külföldi mintákhoz, az a Btk.-ban szabályozott kitiltás, de az elég szűk körben érvényesül, nem feltétlenül sértett személyhez kötött és szabadságvesztésre ítélés a feltétele.

60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.
(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

Köszönöm a választ, de lehet, akkor nem jól fogalmaztam meg. Én arra a távoltartásra lennék kiváncsi, amikor a bíróság azt mondja ki, hogy X vádlott Y sértetthez 50-100, stb méternél közelebb nem mehet. Mert szerintem ez még itthon nincs jogszabályva foglalva...De lehet, ez már nem távoltartás, hanem távolságtartás, ott kevertem.

1. alapvetően nem, bár célszerű, de néhányat igen, pl. ügyvédi meghatalmazást, a többire jell. föl szoktak szólítani, illetve később becsatolhatod önként.
2. itt egy jó összefoglaló illetékfeljegyzés témában:

http://www.magyarorszag.hu/…lilletekfelj

itt meg költségmentességre:

http://www.magyarorszag.hu/…/koltsegment

Ha valaki válaszoln tudna két kérdésemre, nagyon megköszönném:
Keresetlevéllel egyidőben kell beadni az összes okmányt, iratot, bizonyítékot, tanúfelsorolást, stb. vagy a részletek késöbb is ráérnek?
Ha az illetéket nem tudom hirtelen kifizetni, hogy kérhetek illetékfeljegyzési jog engedlyezését vagy költségmentességet?

Pardon.
Mindazonáltal a 10-30 harminc nap nagyon messze van attól, amit Amerikában értenek ezen a jogintézményen.

De van.

Be. 138/A. § (1) A távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles

1. a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,
2. a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,
3. tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

(2) Távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén - feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók - akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén

1. a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve
2. a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.

(3) Ha a büntetőeljárásnak magánindítványra van helye, a távoltartás a magánindítvány előterjesztése előtt nem rendelhető el.

(4) A távoltartás elrendeléséről a bíróság határoz. A határozatban a bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a távoltartás alapjául szolgáló büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnál jelentkezzék.

(5) A bíróság a határozatot megküldi a sértettnek. Az ügyésznek a távoltartás elrendeléséről szóló határozatot akkor is meg kell küldeni, ha a távoltartás elrendelését a sértett, a sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője [138/B. § (2) bek. d)-f) pontja] indítványozta.

(6) A vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság vagy az ügyész, a vádirat benyújtását követően a bíróság a terhelt meghallgatása után haladéktalanul megteszi a 128. §-ban szabályozott intézkedéseket.”

60. § A Be. a következő 138/B. §-sal egészül ki:

„138/B. § (1) A távoltartást a bíróság tíztől harminc napig terjedő időtartamra rendelheti el.

(2) A távoltartás elrendelését

1. az ügyész,
2. a magánvádló,
3. a pótmagánvádló,
4. a sértett,
5. a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint
6. a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője

indítványozhatja.

(3) Ha a távoltartás hatálya alatt a 138/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy lakóhelye megváltozik, vagy e személy, illetőleg a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a határozat megváltoztatása indokolt, a bíróság a (2) bekezdésben felsoroltak, valamint a terhelt és a védő indítványára, a vádirat benyújtása után hivatalból is, a határozatot módosíthatja, vagy a távoltartást megszüntetheti. A bíróság ugyanígy jár el, ha a terhelttel szemben a büntetőeljárás során olyan kényszerintézkedést rendeltek el, amely miatt a távoltartás módosítása vagy megszüntetése szükséges.

(4) Ha a bíróság a távoltartás módosításáról vagy megszüntetéséről határoz, a távoltartás elrendelését indítványozó nyilatkozatát, valamint az ügyész, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló indítványát beszerzi. A bíróság a nyilatkozat, illetőleg az indítvány előterjesztésére határidőt állapít meg; ha e határidő eredménytelenül eltelt, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. A bíróság a határozatot a 138/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy részére is megküldi.

(5) Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni.

Nincs.

Hali!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy magyar jogszabályban rögzítve van-e már valamilyen formában a távolságtartás? Amennyiben igen, esetleg megkaphatnám a jogszabály pontos helyét is?

Előre is köszönöm

Az eltûnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltûnésétôl számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.
A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál idôpontja az eltûnést követô hónap tizenötödik napja.

A holtnak nyilvánított személyt az ellenkezô bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idôpontnál korábban vagy késôbb tûnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelôen módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.
Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idôpontnál késôbb tûnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.
Ha a holtnak nyilvánított elôkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.
Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzôdés megkötésének idôpontjában feltûnôen nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedô fél a szerzôdést megtámadhatja.

A holtnak nyilvánítást az eltûnt házastársa, örököse, az ügyész, a gyámhatóság, valamint az kérheti, akinek az eltûnt holtnak nyilvánításához jogi érdeke fûzôdik.
Aki a holtnak nyilvánítás kérésére jogosult, a más jogosult kérelmére megindított eljáráshoz csatlakozhat.
Az eljárásra kizárólag az a városi, városi kerületi bíróság illetékes, amelynek területén az eltûnt belföldi lakóhelye, illetôleg ennek hiányában utolsó állandó tartózkodási helye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a városi, városi kerületi bíróság illetékes, amelynek területén az eltûntnek vagyona, illetôleg vagyonának túlnyomó része van.
Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, az eljárásra a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes; a holtnak nyilvánítást kérô személy azonban a Legfelsôbb Bíróságtól más bíróság kijelölését kérheti, ha ez az eljárás során felveendô bizonyítás szempontjából vagy más okból célszerûnek mutatkozik.
A holtnak nyilvánítás iránti kérelemben fel kell tüntetni:

• az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekbôl a bíróság illetékessége megállapítható;
• az eltûnt nevét, születési évét, illetôleg életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását;
• az eltûnt szüleinek, házastársának, gyermekeinek, valamint törvényes képviselôjének nevét és lakását;
• az eltûnés idejének és körülményeinek tüzetes elôadását;
• a kérelem elôterjesztésére való jogosultság jogcímét.

  Ha a kérelem megfelel a rendelkezéseknek a bíróság - az eltûnt életbenlétére, illetôleg elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett - hirdetményt bocsát ki.

A hirdetményben fel kell hívni az eltûntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltûnt életben létérôl vagy elhalálozárásól, illetôleg eltûnésérôl, vagy pedig holtnak nyilvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményekrôl tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetôleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkezô esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni.
A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetôtábláján, továbbá a bíróság illetékessége szempontjából irányadó községi (városi) önkormányzat - több kerületbôl álló városokban mind a városi (fôvárosi), mind pedig a kerületi önkormányzat - hirdetôtábláján is.

A bíróság - ha ezt a körülmények indokolttá teszik - elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény meghatározott szövegû kivonatának valamely belföldi vagy külföldi napilapban való közzétételét is.
A hirdetménynek (hirdetmény-kivonatnak) a napilapban való közzétételérôl a holtnak nyilvánítás iránti kérelem elôterjesztôje saját költségén köteles gondoskodni.
A közzétételt a megfelelô lappéldány felmutatásával kell igazolni.
A hirdetményt - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem elôterjesztôjén kívül - az eltûnt esetleges törvényes képviselôjének, illetôleg a részére esetleg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak, az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek, valamint az eltûnt ismert hozzátartozóinak is kézbesíteni kell.

A bíróság - a hirdetmény kibocsátásával egyidejûleg vagy utóbb is - az eltûnt részére ügygondnokot rendelhet ki, ha ez az eset körülményeihez képest szükségesnek mutatkozik.
Az eljárás költségét - ideértve az esetleges ügygondnok díját és készkiadásait is - a holtnak nyilvánítás iránti kérelem elôterjesztôje köteles elôlegezni. Ha az ügyész kéri az eljárás megindítását, az eljárási költségekre a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni.
Holtnak nyilvánítás esetében az, aki a költségeket elôlegezte, továbbá az ügygondnok, akinek díját a holtnak nyilvánítás iránti kérelem elôterjesztôje a költségmentességre vonatkozó szabályok értelmében nem elôlegezte, megtérítést követelhet a holtnak nyilvánított hagyatékából.
A holtnak nyilvánítás iránti kérelem elutasítása esetében az eljárás költségeit - a költségmentesség esetét kivéve - a kérelem elôterjesztôje köteles viselni.
A holtnak nyilvánítás kérdésében hozott végzés ellen a kérelem elôterjesztésére jogosultak mindegyike fellebbezéssel élhet még akkor is, ha az eljárásban nem vett részt.
A fellebbezés határideje tizenöt nap. Az a fellebbezésre jogosult, akinek a végzést nem kézbesítették, fellebbezését mindaddig elôterjesztheti, amíg a fellebbezési határidô nem járt le mindazokra a fellebbezésekre jogosultakra nézve, akiknek részére a végzés kézbesítése megtörtént.

Segítséget szeretnék kérni halottá nyilvánítás ügyében.
A történet a következő. Anyámat a rendőrség már 4 éve keresi eredménytelenül (országos körözés). Hallottam, hogyha valakit nem talál a rendőrség (eltűnt), akkor halottá lehet nyilvánítani. Ennek módjáról szeretnék infót.
(hány év után lehet...)

A segítséget előre is köszönöm.

Nem tévedsz.

Segítséget kérnék a következő kérdésre.Amennyiben saját tulajdonú telken áll egy nagy hírdető-reklám tábla és azután természetesen fizetnek, akkor erről kell-e számlát kapnom és kell e azután adóznom. Én úgygindolom igen mert jövedelemnek számít. Vagy tévedek?

Akár a jegyzőhöz, akár a helyi bírósághoz lehet fordulni birtokvédelemért.

Kérem segitsen valaki ,adjon tanácsot hova forduljak.A szomszédom akivel tavaly nyáron össze vesztem,mert felbontotta a számla levelünket,eltüntek csekkek,ezt megoldottam folyószámlára tettem.De itt az ujabb baj,tegnap vettem észre, a telekhatáron lévő mellék épületünk oldal falára szögeket vert,és zsinórokon babot futatt,lenéztem és akkor láttam.meg,hogy egy elkeritett részben a falunk mellé szórta levágott füvet.Felháborodásomra,mondta a hátsó szomszéd,hogy igy van ez már egy éve.Ma szóltunk a szomszédnak,azt mondta,hogy fűvet elrakja,de zsinórokat nem vágja le.Mit tegyek? mi lakunk 75 négyszögöles telken Õ 150-es telken.Mit tegyek hova menjek.Segtsenek nyugdijasok vagyunk nem tudom hova forduljak.Köszönöm egy elkeseredett nyugdijas