Szélhámos cég???

Kedves Ememese
Grattulálok a PÉLDA ÉRTÉKÜ TISZTESSÉGEDHEZ.Ugyan igy grattulálok,
Béres-Deák Attila,Két Lotti és mmonyo-nak az EMBERSÉGES segitség nyujtásukhoz.

Boldi

Megkaptam az ügyvédünk állásfoglalását:

1. Az R.kft. ténykedése nem jogszerű, mert sérti a Ptk. és a Gt.  bizonyos rendelkezéseit. A vonatkozó jogszabályhelyeket mellékelem, itt csak annyit, hogy az ilyen forszírozott direkt marketing inkább az útonállás tárgykörébe sorolható.
2. Nem jött létre szerződés Önök között, mert az ügyleti akarat hiányzott az Önök részéről, és mert feltehetőleg  nem cégjegyzési joggal felruházott munkatársuk “adta” a megrendelést ( ld. álképviselet).
3. Mivel nem jött létre Önök között szerződés, nincs alapja a számla kiegyenlítésének sem. A szerződés a megtévesztés miatt megtámadható.

Én a leghatékonyabbnak azt a védekezést látnám, ha az ügyvéddel közölnék, hogy a szerződés a szerződési akarat hiánya  és a nem arra jogosult nyilatkozata miatt nem jött létre, azért azt meg fogják támadni, amennyiben bírósághoz fordul az R. Kft. Ajánlják fel az áru átadását. Jelezzék, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz ( 8., 10.§. sérelme) fognak fordulni, amennyiben az R. Kft. nem veszi vissza az árut, és nem strornózza a számlát.

S íme a jogszabályi hivatkozások:

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
209. § (1) Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.
(2) Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét - a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
209/C. § Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
209/D. § Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött.
Tvr. 5. § Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult

1. az ügyész,
2. a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője,
3. a jegyző és a főjegyző,
4. a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
5. a fogyasztói érdek-képviseleti szervezet.

210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik - az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
A mindennapi életben tömegesen, olyan módon zajlik a szerződéses forgalom, ami nem teszi lehetővé az ügyletkötési jogosultság, adott esetben a képviseleti jog ellenőrzését. Ezért a körülményekből következő látszatban bízó jóhiszemű személy védelme érdekében törvényes vélelem szól a képviseleti jog fennállása mellett. Hasonló felfogású megoldással él a Ptk. a nem tulajdonostól vásárló jóhiszemű személy védelmének (Ptk. 118. §) és a birtokvédelem [Ptk. 188. § (1)] szabályozásakor is.
A képviseleti jog négy együttes feltétel fennállása mellett vélelmezett. Nevezetesen

1. csak az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személy ügyletkötése esetében nyitott a lehetőség az alkalmazásra
A gyakorlatban azonban ez a rendelkezés a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek működése során is érvényesül (például betéti társaság), mint ahogy - a (3) bekezdéséből következően - magánszemélyek vonatkozásában is. A lényeges és elengedhetetlen jellemző tehát e körben inkább csak az, hogy a természetes vagy nem természetes személy rendszeresen (üzletszerűen) foglalkozzék adás-vétellel vagy valamilyen szolgáltatással.
2. akkor, ha az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben dogozó alkalmazottja vagy tagja útján vesz részt az ügyletkötésben
Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiség fogalmát a gyakorlat megszorítóan - lényegében a Ptk. 129. § (2) bekezdésével összhangban - értelmezi. Csak olyan területet von ez alá, ahová a működés ideje alatt minden megkötöttség nélkül bárki bemehet és kiszolgálják, ekként tehát 'a közönség számára nyitva áll'. Nem tekinthető ezért ügyfélforgalom számára nyitva állónak például egy áruház kereskedelmi osztályának irodája vagy belső raktára; az üzlettér és az annak részeként működő nyilvános raktártér azonban igen.
Az alkalmazott fogalma ugyanakkor kiterjesztően érvényesül. A gyakorlat e körbe sorolja azokat a személyeket is, akik alkalmi megbízás alapján járnak el az ügyletkötés során (BH1996. 526.). Az alkalmi megbízás tartalmának vizsgálata elvezethet odáig, hogy egy üzletben eladóként alkalmazott dolgozó felkérésére eladói munkát végző személy is a vélelmezett képviseleti körbe esik. (A Polgári Törvénykönyv magyarázata, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1981. 1. kötet 1060. oldal). A Pp. 164. § (1) bekezdéséből következően a látszatból fakadó vélelemmel szemben annak bizonyítása, hogy valamely személy alkalmazottnak tekinthető-e, nem a fenti törvényhelyre jogot alapító kötelessége. Mindenkor az érintett szervezetnek (személynek) kell azt bizonyítani, hogy a megállapodásban részt vevővel nem áll ilyen kapcsolatban (BH1996. 526.).
3. melynek tárgya az ott szokásos szerződés megkötése, illetve lebonyolítása
Csak olyan ügyletek esetében áll tehát fenn a vélelem, amely az adott szervezet (magánszemély) mindenki számára nyilvánvaló üzletének jellégéből következik.
4. és jogszabály másként nem rendelkezik, illetve a körülményekből más nem következik.
A körülmények akkor engednek következtetni például képviseleti jogra, ha az alkalmazott (tag) beosztásából fakadó tevékenységi köre ezt indokolja. Alappal tehető fel tehát, hogy egy eladó az üzlet tulajdonosának nevében jár el, az azonban nyilvánvalóan okkal nem hihető, hogy a portás vagy a takarítónő is képviseli a céget egy dolog tulajdonjogának átruházása során.
A szervezetnek jogában áll a tag vagy alkalmazott képviseleti jogát korlátozni. Ez azonban harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha arról tudott (például a tárgyalások során vele azt kifejezetten közölték), vagy tudomást szerezhetett volna. Ez utóbbi esetcsoport fennállásának feltételeit a Ptk. 4. §-ával és 205. § (4) bekezdésével összhangban kell vizsgálni. Ezért a vélelmezett képviselet csak olyankor zárható ki, amikor az érintett szervezet (magánszemély) e rendelkezéseknek megfelelő intézkedést tett annak érdekében, hogy a vele szerződő fél a korlátozásról - ugyancsak a fenti törvényhelyekben elvárt gondos magatartást tanúsítva - tudomást szerezzen (például azt jól látható helyen és módon az üzletében kifüggesztette).
A bírói gyakorlat a harmadik jóhiszemű személyek irányában elismeri az ún. látszaton alapuló képviseletet is. Ezt akkor látja megállapíthatónak, amikor

• egy alkalmazott (vagy tag) beosztásánál fogva rendszeresen tárgyal az adott szervezet tevékenységi, illetve működési körébe eső ügyletekről, mégpedig az arra jogosult személytől kapott felhatalmazás alapján,
• és így a körülményekből alapos okkal következik, hogy e személynek a szerződéskötésre is kiterjedő képviseleti joga van (BH1994. 96; BH1986. 241.).

221. § (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott.
(2) A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik.
Álképviseletről akkor beszélhetünk, ha a más nevében szerződő félnek nincs képviseleti joga, vagy az az adott ügyletre nem terjed ki. Ez számos okból bekövetkezhet, például alaki vagy tartalmi jogszabálysértésen alapuló érvénytelenségére visszavezethetően stb. Az ekként tett jognyilatkozat hatása - elterjedt felfogás szerint - a törvényben jelölt mindkét esetben az, hogy a jogügylet mint jogszabályba ütköző, semmisségi okból érvénytelen. A Ptk. 205. §-ában foglaltakra figyelemmel azonban gyakorta inkább a szerződés létrejöttének hiánya állapítható meg. A 'képviselt' félnek ugyanis sokszor hiányzik az adott szerződés megkötésére irányuló, s annak minden lényeges elemét felölelő ügyleti akarata, a szerződéskötésről nem is tud. Az elhatárolásnak azonban, az álképviselő eljárása miatt kialakult jogi helyzet feloldásának lehetőségeit illetően jelentősége nincs. Ha ugyanis a képviselt az álképviselő nyilatkozatát utólag jóváhagyja, a szerződés érvényesen létrejön; ellenkező esetben pedig a másik fél csupán kártérítésre jogosult. Az a magatartás, ami az álképviselőt, az általa látszólag képviseltet és a kívülálló harmadik személyt a jognyilatkozat tétel kapcsán jellemezte, e körben jut jelentőséghez.
Az álképviselő nyilatkozatával okozott kárért harmadik személlyel szemben - meghatározott feltételek mellett - gyakorta a 'képviselt ' köteles helytállni. Így például akkor, amikor

• az álképviselő a munkáltatójának nevében járt el, s ezért a Ptk. 348. § (1) bekezdése lesz az irányadó,

235. § (1) A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.
236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik

1. a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
2. jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;
3. a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209. § (1) bekezdés és 209/A. §] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

1996. évi LVII. törvény
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a VI. fejezetben szabályozott magatartások kivételével - (a továbbiakban az előzőek együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.
2. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

3. az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

10. § Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.
21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

1. az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.
52. § E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.
67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul, továbbá hivatalból megindítható.
86. § (1) A 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

Szia mindenkinek!

Na ne tudjátok meg, mennyit töröm a buksimat ezen az ügyön. Ma várom az ügyvédünk jogi véleményét, de nem hagy nyugodni a téma, úgyhogy tovább kutakodtam. Végre kaptam egy jó tippet, a Gazdasági Versenyhivatalnál (www.gvh.hu) is lehet eljárást kezdeményezni, no meg az 1996. évi LVII. tv., azaz a Versenytörvény 8.§ (1) bekezdése kimondja: tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.' A (2) bekezdés: A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha
a)   az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;  
b)   elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;  
c)   az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;  
d)   különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

Újabb reménysugár... és ötlet bárkinek....

Attila! Mégis hogyan gondoljátok kivitelezni?
Nincsen személyes kapcsolat, tehát szóban nem tudjuk ezt előadni nekik, telefonon megint kérdéses, hogy adnák-e az igazi főnököt, akire ráhatással lehet lenni, hiszen úgy gondolom, hogy ez is olyan cég, ahol a főnök sosem elérhető és az ún. 'csicskások' végzik a piszkos munkát is. Írásban aztán meg megint húzós, nem kéne egy rágalmazási perben találni magunkat. Így, levezetve: egyetlen megoldás van, olyan ügyvédet találni, aki ilyen eljárásban is benne van és megoldja...

Emese! Boldi szerintem nem arra gondolt, hogy nemzetközi üggyé kell tenni a dolgot, hanem, hogy nektek is be kell vetni minden olyan eszközt ami arra ösztökéli a ' kedves kéretlen eladót', hogy elálljon az ellenérték bíróság előtti érvényesítésétől.

Boldi, köszönöm szépen a biztató szavakat, bár nem hiszem, hogy 'nemzetközi' üggyé kéne fajulnia ennek az ügynek...

Kedves Emese
Mindenképpen jólteszed,hogy ügyvédhez fordulsz,de helytelen a várható sikertöl függövé tenni a megbizást.
Egyébként a várható siker sokkal nagyobb annál sem mint azt eltundád képzelni.
Ha hinni lehet azon állitásodnak,hogy az adott terméket forgalombahozó 3Amerikás magyar és egy hazai akkor erössen javaslom erre a körülményre majdani ügyeteket képviselö jogvédö személynek a figyelmét felhivni.Ugyan is az amerikai állampolgároknak az adóbevallásukon nyilatkozniuk kell arról bizonyos esetekben,hogy külfdi tartozkodásuk során végeztek e jövedelemszerzö tevénykenységet vagy sem,(magyarul szármozott e jövedelmük a USA.területi határain kivülröl is).Sajnos többet erröl én itt nem írhatok.Mindeesetre itt Északamerikában egy kezdö ügyvéd is erössen forsztlizná
ezt a kérdést.Mert ugye akiröl valami ebben a kérdésben bebizonyosodik,az automatikussan érvényesé vállik mindenre a biroság szine elött.
Szóval föl a fejjel
Üdv Boldi

Uccsó válaszom mmonyo-nak szólt!

Köszönöm, ez nagyon tetszett, jó tipp, de mostmár az ügyvédi levéltől kicsit megijdtem, úgyhogy mindenképpen kikérem egy ügyvéd tanácsát.

Egyébként ezt a fórumot 'sorstársak' keresésére is indítottam, meg jó tanácsokra...

Köszönöm a segítséget.

Attila, a számviteli törvény is előírja, hogy az a jogos követelés, amely elismert ill. nem kifogásolt követelés. Mi megkifogásoltuk a számlát, vissza is küldtük, erre ők nem léptek, hogy már pedig ez+az miatt nem fogadják el a kifogásunkat, megküldték volna újra a számlát, hogy fizessük ki. Hümmmm??

Miért nincs jogtanácsosotok?

• Mert egy 19 fős cég vagyunk és általában nem szoktak jogi problémáink adódni...

Miért nincsenek a pontenciálissan érintett dolgozóitok,az ilyen és más hasonló helyzetek kezelésére munkábalépéskor elöre FELKÉSZITVE?

• Mivel kis cég vagyunk és az ügyvezető elég lusta stb. figura, többen szoktunk ügyeket intézni, ami esetleg a cégnek előnyös. Így estünk ebbe a csapdába.

Kapott e elegendö TÁLYÉKOZTATÁST az érintet dolgozó az esetet megelözöen,hogy mik a munkájához tartozó vagy nem a munkájához tartozó de a céget érintö kérdésekben  a NYILATKOZAT tételel kapcsolatos KÖTELEZETSÉGEI?

• Lsd. előző válasz.

Mi fog most történni a dolog jogihatárain kivül esö emberi tényezök területén?

• Nem tudom, mindenképpen megvárjuk az ügy végét.

Kit terhel  személyi felelöség a most még csak 100 000Ft nál tartó nettó profit vesztesség miatt?

• Ez tényleg egyedi eset, mert szóban nem szoktunk szerződést kötni, nagyobb összegű vásárlások mindig valakivel engedélyeztetve vannak.

Van e már kész stratégiátok a jelenlegi ügy kezelésére, és a jövöben elöfordulhatók azonnali megoldására?

• Mindenképpen ügyvédhez fordulunk tanácsért és ha azt mondja, hogy több, mint 50% esélyünk van annak bebizonyítására, hogy mégsem jött létre az adásvételi szerződés, akkor harcolunk.

Elhiszed,hogy MELETTED vagyok és nem ellened?

• Természetesen, ezek nagyon okos és a jövőre nézve is segítő kérdésekben elrejtett tanácsok.

Tudod e hogy ha a fenti kérdésekre  meglesznek a konstruktiv válaszok,akkor az eredeti felvetet kérdés is megoldódik?

• Igen, de kíváncsi voltam, hogy hátha v.ki már esetleg összeakadt ezzel v. hasonló céggel és vannak tapasztalatai. Most ez az ügyvédi levél kicsit felgyorsíttatja az eseményeket.

Miért hiányól egy CÉG FVT. támogatást amikor olyan törvényben biztositot jogositványokkal és adó kedvezményi elönyökkel rendelkezik amivel a magánszemély nem?

• Jó kérdés, de erre aztán nem tudok válaszolni.

Miért nem tud egy cég arról, a közgazdasági meghatározásról,hogy mint munkáltatói joggyakorló a gazdasági életben FELHSZNÁLÓ-i minöségben vesz részt és nem FOGYASZTÓKÉNT?

• Ez is jó kérdés... :-(((

Köszönöm a kérdéseket és tanácsokat, üdv. Emese

Már csak azért is muszály lessz JOGVÉDÖ
személyt bevonni,mert az ADÓBEVALLÁS elkészitésénél komoly gondjai lesznek a CÉGNEK.Hiszen a CÉG az ügy végén malyd a sajátzsebében szeretné tudni,a szándéka ellenére igy kiadot pénzösszegeket.Végülis ez a legföbb CÉL.

EMESE tanácsai a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére nagyon hasznosak, de sajnos az alap eset tekintetében 'eső után köppönyeg'.MMONYO véleményei is megfontolandó, de látni kell azt, hogy a bíróság nem csak igazságot, hanem jogot is szolgáltat. A leírtakból az tűnik ki, hogy az adás-vétel érvényesen létrejött. A dolog átadása megtörtént, és mivel az adott esetben a szóbeli szerződés is alkalmas a joghatás kiváltására ezért valószínű, hogy a bíróság nem tehet mást, minthogy azt állapítja meg, hogy a szerződés érvényesen létrejött. Sajnos a bizonyítási teher az átvevőn van. Kérdés, hogy mennyire tudja bizonyítani a megtévesztést, csalárdságot vagy egyéb más érvénytelenségi okot.Egy biztos , hogy jogász kezébe kell adni az ügyet.

Kedves emese
Amint azt egy másik topikon megigértem nem modok vélemény és nem teszek javaslatokat.
Ezért csak KÉRDEZEK.
Miért nincs jogtanácsosotok?
Miért nincsenek a pontenciálissan érintett dolgozóitok,az ilyen és más hasonnló helyzetek kezelésére munkábalépéskor elöre FELKÉSZITVE?
Kapott e elegendö TÁLYÉKOZTATÁST az érintet dolgozó az esetet megelözöen,hogy mik a munkájához tartozó vagy nem a munkájához tartozó de a céget érintö kérdésekben  a NYILATKOZAT tételel kapcsolatos KÖTELEZETSÉGEI?
Mi fog most történni a dolog jogihatárain kivül esö emberi tényezök területén?
Kit terhel  személyi felelöség a most még csak 100 000Ft nál tartó nettó profit vesztesség miatt?
Van e már kész stratégiátok a jelenlegi ügy kezelésére, és a jövöben elöfordulhatók azonnali megoldására?
Elhiszed,hogy MELETTED vagyok és nem ellened?
Tudod e hogy ha a fenti kérdésekre  meglesznek a konstruktiv válaszok,akkor az eredeti felvetet kérdés is megoldódik?
Miért hiányól egy CÉG FVT. támogatást amikor olyan törvényben biztositot jogositványokkal és adó kedvezményi elönyökkel rendelkezik amivel a magánszemély nem?
Miért nem tud egy cég arról, a közgazdasági meghatározásról,hogy mint munkáltatói joggyakorló a gazdasági életben FELHSZNÁLÓ-i minöségben vesz részt és nem FOGYASZTÓKÉNT?
Lehet hogy sikerült minden felmerült  próblémára megoldást nyújtó kérdést feltennem?
üdv Boldi

Nagyon ügyes, de én nem fizetnék.
Próbálkoznak, ez olyan mint a poker. Ki mikor dobja be a lapot. Emelni kell a licitet.

Szerintem a fuvarlevél csak igen jó indulattal minősithető szerződésnek, nem beszélve arról, hogy ha pl. nem az ügyvezető vagy más hivatalos cégképviselő irta alá (gondolom nem) akkor szintén elég kérdéses a dolog.

Sehol sincs az megirva, hogy az ügyvéd levelére kötelező válaszolni.
Amennyiben hivatalos fizetési meghagyás érkezik, azt meg kell kifogásolni, utána mehetnek biróságra, amit nem fognak akarni, mert van rendesen vaj a fejükön, illetve eltartana pár évig.

Azért lehet küldeni egy ilyet, hátha lekopnak.

Tisztelt(?) cim!
Cégünk az önök követelését nem ismeri el, az alábbi okok miatt:
Az önök szerint létrejött szerződés egy szerződésnek nem minősülő egyszerü fuvarlevél, amelyet cégünk hivatalos képviselője sem szignált.
A szállitást ajánlott levélben megkifogásoltuk.
Telefonon is megpróbáltuk cégüket elérni, de ez - az Önök hibájából - nem volt lehetséges. Ezt részletes hiváslistával is tudjuk bizonyitani.
Kibontatlan terméküket visszaküldtük, önök nem vették át. Ezt szintén tudjuk bizonyitani.
Amennyiben a továbbiakban sem hagynak békén, úgy zaklatásért feljelentést teszünk az illetékes hivatalnál, panaszt teszünk a Fogyasztóvédelemnél, és megfelelő sajtóvisszhangot is biztositunk cégük pénzszerzési módszerének.

Üdvözlettel, xxx

Interneten kerestél 'sorstársakat'?
Szerintem ezek ebből élnek, igy biztos akadhat pár. Cég neve?

Sajnos jobban jártok, ha fizettek.Mint fentebb írtam a kamat nekik ketyeg. Egyébként az a tény, hogy nincs nálatok a számla nem sok vizet zavar. Nézzétek meg a számviteli törvényt.Egy dologgal lehet még operálni. Ha forgalombahozatali engedély köteles a termék és a csomagoláson nincs feltüntetve, akkor valószínű nincs is engedély. Ebben az esetben nem kell fizetni.

Léptek....

Ma kaptunk egy ügyvédi levelet, melyből elég sokat idézek, hogy tiszta legyen a helyzet:

'Megbízóm az Önök részére az előzetes telefonon történt megrendelés alapján tisztítószereket szállított ki, melyeket az x. számú fuvarlevél tanúsága szerint cégük átvett.

A Ptk. 216. (1) bekezdése alapján: 'Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.' A Ptk. 371.§ (3) bekezdése szerint: 'Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés hatályos.'

A fentiek alapján a szerződés a felek között hatályosan létrejött. Önök a nyilatkozattételre nyitvaálló 30 napon belül nem nyilatkoztak, ezért a Megbízóm 2002. 08. 02. napján számlát bocsátott ki az átvett áruról y. szám alatt, melyet Önök a mai napig nem rendeztek. Mindezek alapján felszólítom, hogy a Megbízóm részére járó ... Ft-ot szíveskedjenek haladéktalanul, de legkésőbb a kézbesítéstől számított 15 napon belül átutalással v. befizetéssel megfizetni. Ennek elmaradását úgy tekintem, hogy Önök a fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ezért kénytelen leszek a megjelölt fizetési határidő elteltét követően Megbízóm késedelmi kamattal növelt követelése iránti igényét bírósági úton érvényesíteni..

Amennyiben a fent megjelölt összeget megfizetik, úgy Megbízóm eltekint a számla esedékességét követően keletkezett késedelmi kamat megfizetésétől.'

Ennyi.

Na erre mit szóltok? Mi ilyenkor a teendő? Nincs is nálunk számla, hiszen azokat visszaküldtem, az mi levelünkben foglaltakra különösebben nem reagáltak, szerintem ez csak egy sablonszöveg. Mit érdemes most tenni?

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség oldalán (www.fvf.hu) nagyon sok mindenről adnak tájékoztatást, meg ajánlgatnak mindenféle intézményeket.

Egyik, ami szerint a problémám nem rájuk tartozik, hogy főként arra hivatkoznak, hogy 'Amennyiben olyan termékrőlvagy szolgáltatásról van tudomása, amely a fogyasztók életét, egészségét közetlenül veszélyezeti...'
Egyébként az FVF oldalán is úm. tiltólistára tett termékek egészségügyileg veszélyes termékek (áramütés veszélye, stb.) szerepelnek.
 
A másik pedig a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. e) bekezdése, mely szerint: Fogyasztó: az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.
 
No erre mit szólsz? Nézegesd meg az oldalt, hátha te többre jutsz, mint én...

Ui: Mondjuk a problémámmal kapcsolatban nagyjából megnyugodtam, mert nincs a birtokunkban számla (mivel azokat visszaküldtük), én tértivevényesen írtam kifogást a számlával és Cég tevékenységével kapcsolatban, ha meg kell nekik a csomag, itt van, vigyék. Csak nem tudom, hogy miért nem lépnek már több, mint 1 hónapja...????

Kedves Emese!

A leveledből egy dolog megfogott, de nagyon.  És tényleg: a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint 'fogyasztó' az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül - árut vesz stb.

Ezek szerint ha én mint cég veszek egy hűtőt (mert kell az irodába), és komoly kifogásaim merülnek fel vele szemben, akkor nem mehetek a felügyelőséghez?

Meg tudja ezt valaki nekem magyarázni?  Szóval a cégeket nem védi a fogyasztóvédelmi törvény a kontárokkal szemben?  Pl. veszek egy cégautót és az eladó azt csinál, amit akar, mert neki felelőssége csak a magánszemély vásárlók esetében áll fenn?

Hahó, van ott valaki a fogy. felügyelőségtől? Most már tényleg érdekelne.

Kedves Két Lotti!

Köszi a segítséget, már utánanéztem korábban a KJK-Kerszöv adatbázisában a cégnek, 97-ben alakult, 98-ban bejegyezték, 3 Amerikába szakadt magyar + 1 magyar a tulajdonosa, semmi extrémet nem találtam.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél pedig nem foglalkoznak cégekkel, csak magánszemély fogyasztókkal, úgyhogy ha lesz folytatása ennek az ügynek, akkor az a bíróságon történik.

A levelet, amit írtunk neki és olvashattál is, már több, mint egy hónapja átvették (tértivevényesen küldtem), azóta sem jelentkeztek (ill. 1-szer, hogy megint ránk akarnak sózni valamit, de finoman kapásból közöltük, hogy nem kérünk semmit) úgyhogy várunk....

Egyetértek mmonyo (bocs, de ezt nehezen követem)-val.

Nekik kell bizonyítani egy esetleges perben, hogy közöttetek létrejött a szerződés, egyébként úgy látom, hogy ti tényleg úgy jártatok el, ahogyan ilyen esetben kell a jogkövetkezmények megelőzése érdekében.

Ha megmondod a cég nevét és székhelyét (név is elég) meg tudom nézni, hogy kik és mifélék, de a www.ekormanyzat.hu oldalon regisztráció után te is hozzáférsz a cégadatokhoz.

Ha nem csináltok semmit, szerintem az a legjobb.

A csomagküldőkre speciális jogszabály vonatkozik, és tudomásom szerint a Fogyasztóvédelem ugrik is rájuk, mivel tényleg igen sok a visszaélés.  Esetleg oda érdemes egy bejelentést tenni.

üdv.
Két Lotti

Szerintem nincs sok esélye a cégnek 'behajtani' a számla ellenértékét, főleg, hogy kérésre tudják prezentálni az otthagyott csomagot. Hagyni kell őket, ha nagyon akarnak, majd jelentkeznek, és akkor személyesen eljöhetnek a csomagért.
Nekem most pont van egy 'eladóoldali' problémám hasonló témában, mindjárt nyitok is egy új témát.

M.

Erre szokták azt mondani, hogy 'ÜGYES'
Szerintem először is meg kellene tekinteni a cég adatait Céghírekben / KJK-Kerszöv/, cégbíróságon stb.Ezt követően szemre kellene vételezni a székhelyet, telephelyet. Ha ez megvan valószínű olyan adatokra bukkantok, amelyek feleslegessé teszik a további levelezést.Ha mégsem abban az esetben nagyon nehéz bizonyítani, hogy az adásvételi-szerződés nem jött érvényesen létre. Érdemes esetleg az általuk hivatkozott ÁSZF-t megtámadtatni a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. Minnél hamarabb meg kellene lépni ezeket, mert a kamat nekik játszik.

T. mindenki!

Cégünket pár hónapja megkereste telefonon az R Kft., akik számítógéphez ajánlottak tisztítószereket 30 napos ingyenes kipróbálásra, mely 30 nap után ha akarjuk, megtartjuk az egész csomagot és azt számlázzák ki v. a fogyásnak megfelelő ellenértéket számlázzák ki. . Egyik kollegánk - aki nem döntéshozó ilyen ügyekben, - 'rájuk hagyta', bár úgy értette, hogy a 30 nap elteltével az R Kft-től jönnek ki felmérni a fogyást és majd azt követően számlázzák a megfelelő összeget.

Telefonon több esetben próbáltuk őket elérni telefonon a 30 nap alatt, de ez nem sikerült, mert vagy folyamatosan foglalt volt a telefon v. pedig felvették és szó nélkül lerakták.

A csomagot egyébként az R Kft. megbízásából egy futárszolgálat kézbesítette ki részünkre, de nálunk nem maradt a fuvarlevélből példány, így nem tudtuk, hogy a 30 napos próbaidő mikor jár le. Így kerülhetett sor arra, hogy a 30 nap elteltét követően megkaptuk a teljes vételárról a számlát (Nettó 118.800.- Ft, mely az áru értékének többszöröse) és ekkor derült ki, hogy a csomag nem került sem felmérésre, sem az R. Kft-hez visszajutattásra.

Ekkor postán feladtuk a csomagot és külön levélben a számlát, mondván, hogy mi nem használtunk az Õ készletükből semmit, a csomagot visszapostáztuk a részükre, így nem tartjuk jogosnak a számlát.

Ezt követően újra kipostáztak egy hiteles számlamásolatot, mindenféle kísérőszöveg nélkül.

Ezt a számlát is visszaküldtük, részletesebben taglalva, hogy miért nem tartjuk jogosnak és miért nem kívánjuk kiegyenlíteni a számlát, az alábbiakban a részünkről írt levél olvasható:

' Mellékelten ismételten visszaküldöm a 02-00/03923. sz. számlájukat - mivel nem történt elismert teljesítés és Cégünk ügyviteli rendje szerint sem áll módunkban azt befogadni, - és kérem annak rontását v. stornózását, figyelemmel a mai napon folytatott telefonbeszélgetésünkre és az alábbiakra:

Cégünk nem rendelte meg és nem kérte az Önök által megküldött készletet és nem is tartunk arra igényt!

Az Önök kollegája korábbi telefonos megkeresésében azt közölte, hogy ingyenes 30 napos használatra megküldik az Önök által forgalmazott tisztító készletet. Tehát nem mi kértük v. rendeltük meg, hanem Önök ajánlották fel és a kollegánk az Önök kollegájára 'hagyta'.

Az Önök kollegája ígérte továbbá, hogy a 30 nap eltelte előtt kijönnek, felmérik, hogy a készletből mennyi fogyott és a fogyásnak megfelelő ellenértéket számlázzák ki részünkre.

Az Ön által ma telefonon közöltek nem fedik a valóságot: hiszen az Ön által említett ellenőrző hívásra sem került sor.

A kollegájuk által említett felmérés nem történt meg, sőt telefonon sem jelentkeztek, hogy érdeklődjenek: hogyan felel meg a készlet és fogyott-e belőle.

Telefonon több esetben próbáltuk elérni Önöket, hogy tisztázzuk a készlet sorsát, - ha már Önök ígéretük ellenére nem jelentkeztek és telefonszámot is 'elfelejtettek' közölni, - azonban nem sikerült Önöket elérni, mert vagy folyamatosan foglalt a telefon, vagy pedig lecsapják. (Nem kimondottan ügyfélbarát bánásmód!)

Az Ön által mondottak, miszerint kollegánk rossz telefonszámot tárcsázott, ismét nem fedheti a valóságot, hiszen számunkra csak 1 telefonszám ismert, mely egy korábbi 'ügyletünkből' ismert (a 02-00/01983 sz. számlájukról); s több esetben képtelenség félretárcsázni.

Ön említette továbbá, hogy a csomagot kiszállító futárszolgálat aláírást követően a vevőjelöltnél hagy a fuvarlevélből egy példányt; nos erre sem került sor, nálunk nem maradt a fuvarlevélből példány, így nem tudtuk pontosan, hogy a 30 napos próbaidő mikor jár le, telefonon azt sem közölték egyébként, hogy a 30 nap naptári v. banki napnak értendő-e; így esetlegesen előfordulhat, hogy a 30 nap lejártát követően kerülhetett sor a csomag Önök részére történő feladására.

Az Önök által megküldött számla megjegyzés rovatában közölt 'A vevő ezen számla aláírásával tudomásul veszi, hogy Szállító kifüggesztett Általános Szerződési Feltételei a számla alapját képező (szóbeli vagy írásbeli) szerződés része.' megjegyzés törvénybe ütköző, hiszen ezt egyrészt: nem az állítólagos teljesítést követően kiállított számla megküldésével kell a tisztelt vevőjelölttel közölni, hanem az állítólagos szóbeli szerződéskötéskor; másrészt: meg kell jelölni a kifüggesztés pontos helyét, a megtekintési lehetőség időpontját és a vevőjelölt esetleges kérésére azt megküldeni; harmadrészt: a számla részünkről nem is került aláírásra, azaz elismerésre.

Sérelmeztem továbbá, hogy én az eredeti számlát kísérőlevéllel küldtem vissza, melyben közöltem, hogy miért küldöm azt vissza. Ehhez képest Önök egyszerűen újra postáztak egy hiteles számlamásolatot (holott Önöknél volt akkorra már az eredeti számla) mindenféle kísérőszöveg nélkül.

A fentiekre figyelemmel az Önök által megküldött készletet hiánytalanul visszaküldtük, (melynek bizonyítására előző levelemhez csatoltam a visszaküldött készlet csomagfeladói kísérőlevél másolatát,) s nem fogjuk a számlájukat kiegyenlíteni, mivel nem került sor elismert teljesítésre.

Megjegyzem továbbá, hogy kicsit 'érdekes', hogy az eredeti számla és a hiteles számlamásolat sem egyezik meg teljes mértékben, hiszen a vevő megbízottjaként az eredeti számlán Udvardi Miklós, míg a hiteles számlamásolaton Udvari Miklós szerepel; így a számlázó programjuk nem felel meg a törvényi előírásoknak, hiszen számla utólagosan nem módosítható; valamint a számlamásolaton '1/1. példány, eredeti' megnevezés szerepel a 'másolat' helyett, mely szintén nem felel meg a törvényi előírásoknak.

Budapest, 2002. augusztus hó 14.'

Pár nap múlva kaptunk a postáról egy értesítést hogy a csomagot 'a küldeményt nem veszem át' megjegyzéssel nem vették át. Így most a csomag újra nálunk van, de nem tudjuk, hogy mi ilyenkor a teendő, hiszen az 1 hónapja visszaküldött számlamásolat mellé írt részletes levelünkre nem válaszoltak.

Kérdéseim: mi szabályozza az ilyen cégek működését, szabályos volt-e az R. Kft. általi ún. telefonon történt szerződéskötése??? Mi ezek után a teendő???

Várom mindenki tanácsát, javaslatát, üdv. Emese