szomszéd= Önkormányzat: kerités?

Hát végső esetben vegyek keskeny autót...

Köszi a válaszokat, de a mi telkünk olyan keskenyre sikeredett, hogy még az 15-20 cm is számít a ház és a kerítés között a kocsibejárónál. Az írásos megállopáodást mi is felkínáltuk, dehát ez sem elég:( Hát nem gondoltam volna, hogy valaki ennyire ...., hogy nem jó neki, hogy valaki helyette kerítést építsen! Ez van.
s.e.

Vélem a telekhatártól 20-25 cm-rel beljebb, a saját telkedre már azt csínáltatsz amít akarsz., igaz magadtól veszel el, de bizonyára jó okkal.

A legjobb lenne, ha írnátok egy megállapodást a dolgoról, amiben aláírnátok, hogy nem léptek fel igénnyel vele szemben a kerítés ára tekintetében. Mert ha ebből birtokvédelmi jogvita lesz, akkor holnap még hiába jön a munkagép.

Kedves válaszadó!

Segítséget kérnék!!!

Lenne egy friss problémánk kerítésépítéssel kapcsolatban. Szeretnénk befejezni az építkezést a tavasszal. Eddig "csak" a ház volt meg, így kerítésünket a telek felénél ideiglenesen felhúztuk a ház mögött. Most a garázs építését kezdenénk a ház mögött, illetve teljes egészében szeretnénk egy "normális" betonalapú kerítéssel körbekeríteni az egész telkünket. A mienk a a helyi rendelet szerint a telek bal oldali kerítése, illetve hátsó szomszéd híján természetesen a hátulja. Ám a nekünk jobbra eső szomszéd rozzant, alján gazzal benőtt kerítését is szerettük volna rendbe hozni. Vállalnánk, hogy saját költségen megcsináljuk (mivel nem kötelezhetjük őket, hogy csináljanak betonalapú normál drótkerítést, ha nincs rávalójuk), hamár a többi szép lesz, legyen egyforma rendezett. Főleg, ennek a szomszédnak végig sem ér a "kerítése" a hátsó telekhatárig, valahol a fele után abbamarad. Szóval vállalván, hogy egybe, egyszerre megcsinálnánk a telkünket határoló kerítéseket, beszéltünk vele. A szomszéd egyenlőre tiltakozik, hogy ez jó így neki, és nehogy késöbb ráverjük az őt illető kerítés költségeket. Mondta, hogy egyszer később megcsináltatja, de akkor már nekünk remélhetőleg a kerítés felénk eső részén kész lesz a kocsibejáró, és növényesítés. Nem tudom, megoldható-e ezek sérülése nélkül az alapásás részéről a késöbbiekben?? Muszáj elnéznünk a düledező kerítését? És mi van a telek hátsó részénél lévő nem bekerített résszel? Ott sem toldhatjuk ki, mert az az ő oldala? Nekünk kutyánk van, be kellene teljesen kerítenünk a telkünket! Sőt ezért is szeretnénk beton alapút, de a szomszéd hajthatatlan. Beperelhet, ha kijavítjuk, szebbet húzunk fel, vagy akár az ő kerítéssel nem ellátott részére felhúzunk egy darabot, hogy lezárjuk a mienkét??
Tanácstalanok vagyunk, pedig holnapután jönne a munkagép. Ő meg ügyvédet akar....
Tisztelettel:
s.e.

A választ meg már megadtuk: honnan tudhatnánk mi azt?

Kérdezhetnéd azt is, hogy Micike a szemből szereti-e a franciakrémest...

Akkor a kérdés az hogy kötelezhetem-e az önkormányzatot a költségek felének kifizetésére, vagy van-e valamilyen lehetőségem, hogy kapjak valamit, ha megcsinálom a kerítést?

Túl. Ha nincs megtiltva, akkor a saját telkedre bármikor építhetsz kerítést. Ha pedig nem kötelező, akkor el is bonthatod bármikor. A szomszéddal meg vagy meg lehet egyezni, vagy nem.

Persze, ez világos. De a probléma létező. Mert nem csupán akkor épít valaki kerítést, ha ez kötelező. Egyszerűen szeretné, ha a birtoka be volna kerítve.

(Esetleg már túlbonyolítom?)

Mondta _Lala_: ha jogszabály nem rendeli el, senki sem köteles kerítést építeni.

Éppen itt a probléma lényege. Létezik egy szabályozás arra az esetre, ha az építésügyi hatóság elrendeli kerítés építését.
Meglévő kerítés esetén is kezelhető a probléma, mert annak nyilván van tulajdonosa, az építmény jókarbantartása terheli.
De mi a helyzet, ha van egy újonnan kialakult terület, nincs beépítve, nincsenek kerítések, nincs hatóság általi elrendelés?
Marad a szomszédok közötti egyezkedés?

„A kerítésépítési szabályt honnan veszed? Már hogy kinek melyik telkhatáron kell építenie?
(Eddigi tudomásom szerint az OÉSZ szabályozta, majd az 1998-tól történt éptésügyi "újraszabályozás" után az OÉSZ helyébe lépő OTÉK már csak arra az esetre állapítja ezt meg, ha az építésügyi hatóság kerítés építését elrendeli.)”

Pontosan az OTÉK szabályozza, hogy melyik telekhatárra ki köteles építeni, ha ott kötelező építeni.

Ugyan az OTÉK az építésügyi hatóság általi elrendelésről ír, de az önkormányzat a szabályozási tervben is előírhatja ezt a kötelezettséget (láttam már ilyen szabályozási tervet).

Köszönöm kbs.

Igen, erre gondoltam. Szerintem _Lala_ ennek a kommentárját adta.

"Ptk. 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.

(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik."

kbs!
Erre gondolsz, vagy van valami konkrétabb?

A Ptk-ból veszi.

Lala!
A kerítésépítési szabályt honnan veszed? Már hogy kinek melyik telkhatáron kell építenie?
(Eddigi tudomásom szerint az OÉSZ szabályozta, majd az 1998-tól történt éptésügyi "újraszabályozás" után az OÉSZ helyébe lépő OTÉK már csak arra az esetre állapítja ezt meg, ha az építésügyi hatóság kerítés építését elrendeli.)

Ha helyi rendelet nem írja elő a hátsó telekhatáron kerítés létesítését, akkor semelyik tulajdonosnak nem kötelező kerítést építenie.
Ha előírja, akkor félig az egyik tulajdonosnak, félig a másiknak kell megépítenie (ez nem zárja ki, hogy közösen más arányban egyezzenek meg, de az építési kötelezettség fennmarad).

Ha megtiltva sincs, akkor a saját telkén belül bárki emelhet kerítést. Ezt később - ha nem volt számára kötelező - bármikor el is bonthatja.

Ha a kerítést közösen építik, akkor eldönthetik, hogy milyen arányban finanszírozzák, és melyikük telkére kerül - sőt, mindkettőre (a határra) is rakhatják. Ha közösen építették, különösképpen ha a határra (azaz mindkét telekre), akkor csak közös elhatározásból bonthatják le.

A kerítés megrongálódása esetén:

• ha kötelező volt kerítést építeni, akkor azt terheli a helyreállítási kötelezettség, akinek a kötelessége építeni, hiszen a kerítés "eltűnt", az építési kötelezettség meg fennmarad, annak eleget kell tenni,
• ha nem volt kötelező építeni, akkor nincs helyreállítási kötelezettség sem, így a felek bármiben megállapodhatnak, vagy bármelyik fél a saját telkén újat építhet/helyreállíthatja a maradványt.

Persze, ha közös megegyezéssel ettől eltérően állapodtak meg, akkor az a mérvadó.

Önkormányzati rendelet. De sok faluban rendelet híján, egyszerűen a szokásjog miatt is a Ptk-tól eltérő szabályt követnek a népek. Persze, ez a szabály bíróság előtt nem kényszeríthető ki.

ezt mi szabályozza helyben?

A törvény nem különböztet a tulajdonosok szerint. Általában csak az utcafronti kerítés építési engedélyköteles - de ez településenként eltérő lehet. Ahogy az is, hogy kit terhel a határvonalon álló kerítés költsége. A Ptk. 103. §. (2) ugyanis megengedi, hogy jogszabály a törvénytől eltérően szabályozzon. (A mi falunkban például mindenkié a hátsó kerítés volt. Aki sarokra épített, az úgy járt.)

Sziasztok

Az elmúlt napi viharok kissé megtépázták a kerítésünket, részben kidölt, tehát újra kéne csinálni. A kerités a telek hátsó részére esik, tehát ha jól tudom felesbe kell megcsinálni a szomszéddál. A gondom az, hogy a szomszéd telek Önkormányzati tulajdonban van. Mit lehet ilyenkor csinálni? Építési engedély köteles-e ilyenkor a kerités megcsináltatása?

Előre is köszi a válaszokat