A következő problémában kérnék segítséget. Sajnos, emiatt már rossz itthon lenni.
Háromlakásos társasházban élünk férjemmel és kisfiammal, a belső lakásban (2006 júniusa óta). A külső lakásban élő szomszéd folyamatosan támad minket (egy más természetű vita folyományaként). Ennek oka: a terület, melyen a társasház fekszik osztatlan közös tulajdon. Van egy kutyánk, és számára lekerítettük ideiglenes kerítéssel (faoszlopok+drótháló) a mi ajtónktól a telek külső határáig fekvő területet, mindkét szomszéd szóbeli hozzájárulása után. Tudjuk, hogy mindenkinek ugyanannyi joga van a területhasználathoz. Jelenleg az első lakó szeretné magát hasonlóan elkeríteni, ám neki nem jutna négyzetméterben ugyanannyi terület, és a vízakna is az ő területén van. Kéri hozzájárulásunkat, és ezzel egyidőben azt követeli, hogy mi is kisebb területet kerítsünk le (hogy ő a mi ablakunk alatti közös területhez bármikor hozzáférhessen, mert joga van.)
Kérdésem: ha ő nem járul hozzá a mi nagyobb területhasználatunkhoz, mi is elutasíthatjuk-e, hogy bármilyen kerítést telepítsen a közös telken belül? Továbbá joga van-e a mi ablakunk alatt, a közös telken, grillezni, ha mi ehhez nem járulunk hozzá a füst és zaj miatt?
Tisztelettel köszönöm előre is a választ!
H. Lilla
Osztatlan közös tulajdon használata
Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
A birtoklás, a használat, a hasznosítás kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
Társasháztulajdon esetén az alapító okiratban meg kell határozni:
a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját.
Öszefoglalva: a közös tulajdonú ingatlan használatában a tulajdonostársaknak kell megegyezniük.
Mi 4 lakásos társasházban lakunk, itt úgy működik a dolog, hogy a lakások megközelítését szolgáló terület mind a 4 tulajdonostárs osztatlan közös használatában van (azaz ezt a területrészt a többiek zavarása nélkül mindenki használhatja), illetőleg minden lakáshoz tartozik társasházi tulajdonban, de az adott tulajdonostárs kizárólagos használatában lévő kertrész is, ez a lakások "saját kertje", ezt kizárólag az adott lakás tulajdonosa használhatja.
Az adott ingatlanrészek nagysága, elhelyezkedése az alapító okiratban került rögzítésre.
Köszönöm a gyors választ. További kérdéseim is lennének- annak fényében, amiket írt.
A mi "társasházunknak" nincs társasházi szerződése. Csupán az épület van felosztva, a lakások szerint. Ezenkívül annyit írtunk még alá, hogy minden meg nem nevezett területet közösen használunk (vagyis nekem is jogom lenne a szomszéd ajtaja előtt 10 cm-rel grillezni).
Mi szeretnénk ilyen szerződést (a költségelosztás miatt is, mert ez is gond szokott lenni, mivel van egy közös emésztőgödör, amit a 3 család használ, és ezt is üríteni kell), de a 2. lakás nem, a problémás szomszéd pedig nem hajlandó tárgyalni, csak üvölteni.
Mit tehetünk, ha ennek ellenére ragaszkodnánk a saját használatú területhez? Másik kérdésem: ha sikerül ezt elérnünk, akkor körbekeríthetjük-e az adott "saját kertünket" vagy ez is csak a többiek beleegyezésével lehetséges?
Az interneten olvastam, hogy bírósági ítélet is helyettesítheti a szomszéd szavát egy ilyen társasházi szerződésben. Ha bíróság elé kerül emiatt az ügyünk, ki köteles a perköltséget fizetni?
Nem arról álmodunk, hogy pereskedjünk, de nem adhatjuk el a lakást mert szocpol van ráterhelve 10 évre. (Lehet már elköltöztünk volna az ősszel, ha erre mód van.)
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel, H. Lilla
A Ti esetetekre a megoldás valószínűleg a társasházzá alakítás lenne. Ezt a közös tulajdon megszüntetése iránti keresettel is lehet kérni a bíróságon. (Ha a többi szomszéd elzárkózik...)
Milyen költségeink lennének ebben az esetben (ha keresettel kérjük a közös tulajdon megszüntetését)? Ez is szempont, mert egy közalkalmazotti fizetés és egy GYED a bejövő a családban...
Trmészetesen illetéket le kell róni, meg ilyen ügyben célszerű megbízni egy ügyvédet... Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya és sok tényezőtől függhet. Az illetékre és költségekre (szakértő, tanúdíj) lehet költségmentességet is kérni. Ehhez a megfelelő nyomtatványokat, igazolásokat csatolni kell! Részleteket majd az ügyvéd elmondja. (Tényleg ajánlom, hogy keress fel egy kollégát!)
Nagyon köszi a tanácsot!
Időközben egyre tarthatatlanabbá válik a helyzet (a szomszéd naponta csenget/megállít, alkudozik, aztán zsarolni próbál...), így felkerestünk egy ügyvédet, aki úgy tűnik segíteni fog. Vázoltuk a helyzetet, és konkrét válaszokat hétfőre ígért.
Addig kerüljük a szomszédot.
Szia!
Mi telekhasználati megállapodást kötöttünk ügyvéd előtt, ez nem olyan költséges!Próbáljatok beszélni vele,hogy akkor mindenkinek lenne egy kis saját telke!
Leírom, mire jutottunk: holnap jön a földmérő mérnök (mi álljuk a költségét). Sikerült megállapodni valami felosztási igény-félében mindkét családdal. Az ügyvéd szerint ragaszkodjunk a társasházhoz (mi is ezt akarjuk!), mert a megállapodást felrúghatja a szomszéd, ugyanis hajlamos rá (most úgy tesz, mintha nem történt volna semmi múlt héten)...
Viszont nem nagyon akarják a társasház megalakulását sürgetni, az anyagi vonzata miatt. A középsőket sem akarjuk rossz helyzetbe hozni, de ki tudja, mikor kezd mindent előlről az első lakó...
Kérdésem most a következő: hogyan lehet valamiféle határidőt szabni a szerződés aláírásának (a kifizetésnek)? A földmérő által készített rajzot, felosztást írásban küldi ki az ügyvédünk mindkét családnak. Sajnos, a szóbeli megegyezés az első lakóval teljesen lehetetlen, naponta változtatja a szavát. Kérjük, hogy ebbe foglaljon valami határidőt az ügyvédünk? Ez működhet?
Nem akarok vészmadárkodni, de magától attól a ténytől, hogy társasházzá alakultok (ami egyébként jó ötlet), a szomszéd még nem lesz normálisabb.
Minden esetre az alapító okiratban nagyon jól írjátok körül, hogy ki mit használhat.
(Aztán majd jöhet a pereskedés,ha valaki nem tartja be az alapító okiratot :) )
Nem akarjuk mi megváltoztatni azt a szerencsétlent, csak nyugalomra vágyunk. Ám igazad lehet, nem fogunk bunkert építeni magunk köré :) így gyakran fogjuk látni.
Az ügyeink haladnak, sajnos lassan: volt a mérnök, méricskélt, nemsokára lesz rajz a telekről úgy, ahogy azt megbeszéltük a többiekkel is. Az első szomszéd előtt levő közös vízóra miatt újabb balhé van, mert ráébredt, hogy azt ő nem kaphatja meg (legfeljebb, ha mi megengedjük). Neki nem tetszik, hogy nem ő tartana minket "rettegésben", hanem a többi lakó őt, hogy lebontatjuk a kerítését "ha csúnyán viselkedik" (ezt ő mondta nekünk egy hete). Szóval, már nem is akarja a felosztást. Viszont akar közös kaput és újabb emésztőt...
A mi döntésünk: nem lesz semmi közös építés, rendezkedés, míg nem megy bele a társasházzá alakításba. Pénze volna rá! (ezt tudjuk mi is, a középsők is.) Csak neki ez a helyzet tetszik, mert úgy gondolja, üvöltéssel bármit elérhet (sajnos, már elért így pár dolgot).
Most várunk, hogy a józan ész felülkerekedjen. Reméljük, van ilyenje...
Hát én az ilyen ingatlan közös használatát érintő ügyekben mindíg azt szoktam mondani, hogy aki nyugalomra vágyik, nem szeret a szomszédel viaskodni, pereskedni, idegeskedni, az költözzön családi házba. :)
(Na persze olyanba ami nem osztatlan közös tulajdon.)
Még az sem garancia, ha az ingatlan másik felében rokon lakik, nekem az egyik legnagyobb ilyen jellegű perem három (egy ingatlanban lakó) testvér + a mama viaskodása volt.
Nem akarok még egy új fórumot nyitni ugyanebben a témában, ezért hasonló ügyben itt szeretnék tanácsot kérni.
A testvéremmel úgy alakult, hogy van egy közös telkünk, egy lerobbant házzal amin anyánk élvezeti joga van. (Valamikor nem lehetett két szőlő egy ember nevén, ezért megkértek, hogy engedjük a nevünkre írni - élvezeti joggal) Közben üdülőterületté nyívánították.
Jelenleg anyánk idős ragaszkodik az ingatlanhoz, az adót testvéremmel közösen fizetjük 12 éve, eladásról nincs szó.
Anyám halála után én nem tartok igényt a területre, a testvérem valószínü igen.
A testvérem kitalálta, hogy vezessük be a vizet, (750 ezer Ft) mert megnő a telek értéke.
Mivel a telekre nem fogok igényt tartani, ásott kútunk van, nem szeretnék ebbe belemenni, mert csak többet kellene eladáskor adóznom.
Kérdésem: az én beleegyezésem nélkül a testvérem beruházhat-e. Az eladásnál problémát okozhat az értéknövekedés értékelése, ezért én nem szeretnék belemenni.
Válaszukat köszönöm.
Ha pont 50-50% , akkor ez patthelyzetnek tűnik. Ebben az esetben a tulajdonostárs maga csak akkor végezheti el a beruházást, ha ez kifejezetten szükségesnek tekinthető.
Mindenesetre a legjobb az lenne, ha éppen ő venné meg a részed, és akkor teljesen mindegy, mit tesz.
Kedves "Egyjogász", sajnos, későn kaptunk észbe.
Kérdésem, ha már nem tudunk úgysem kilépni innen (mert nem igazán tudunk...hatalmas kölcsönünk van 20 évre+szocpol): ha elvileg mindenki támogatná a felosztást/ társasházzá alakulást, csak a pénzt nem hajlandóak rááldozni, hogyan lehetne mégis rávenni őket, hogy kicsit spóroljanak erre is? Sehogy? Mert most itt tartunk.
Bíróságtól is lehet kérni a társasházzá alakítást. Az majd kötelezi őket a költségviselésre.
Kedves Fórumozo Jogászok!
Segítségüket kérném. Egy osztatlan közös tualjdonú 4 lakásos ingatlanban lakunk. Az egyik tulajdonos egyre lehetetlenebb albérlŒknek adja ki lakását. Én csak most bukkantam rá arra törvényi megszorításra, hogy osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges a bérbeadáshoz. Kérdésem: tényleg így van-e ez? És ha igen, akkor kihez kell fordulni a hozzájárulás nem léte miatt?
Válaszukat elŒre is köszönöm,
Z. Gábor
Eléggé hihetetlen, hogy a lakások nincsenek külön tulajdonban. Biztos, hogy osztatlan az az ingatlan?
Ha osztatlan, akkor mi alapján lakja ki ki a magáét?
Kedves Immaculata!
Nem értem a kérdést. A házon belüli tulajdonviszonyokat az dönti el, hogy mi amikor megvettük a lakást, akkor a mi lakásunk használati jogát vettük meg. De ez biztos nem szakszerı.
Úgy van, hogy mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezhet, de a tulajdonostársakat előbérleti jog illeti meg. Vagyis meg kellett volna kérdeznie titeket, hogy bérbe kívánjátok-e venni azon az áron, amin ő kiadta 3. személynek a saját tulajdoni hányadát.
És mit tehetünk, ha ezt nem tette meg? Egyébként szerintem feketén adja ki a lakást, szerzŒdés nélkül.
:) Ha nem kívánjátok fizetni a bérleti díját, akkor kár bolygatni. Ha meg élni kívántok az előbérleti jogotokkal, akkor tegyétek nyugodtan szóvá.
Lehet bejelentést tenni az apeh-nál.
Ha az albérlők zavarnak titeket, hangosak, stb. birtokháborítás miatt panaszt tehettek a helyi önkormányzat jegyzőjénél.
Köszönöm a választ! "Jobbra" számítottam, mert 2 helyen is láttam olyan válaszokat itt a fórumon, mely szerint a társtulajdonos nem adhatja ki albérletbe a tulajdonát képezŒ lakást a többiek beleegyezése nélkül.
A tulajdonosok tulajdoni arányuk többsége alapján határozhatnak az egész ingatlan használatáról, ahsznosításáról, tehát ha többségben van az, aki ezt elhatározta, akkor az ő tulajdonosi határozatát lehet bíróság előtt megtámadni, ha az sérelmes. Ha nincs, akkor természetesen nincs módja az ingatlan használatáról nélküled rendelkezni. El kell dönteni, hogy a mostani bérleti díjat követeled, vagy használni szeretnéd az ingatlant.
A saját tulajdoni hányadát adta ki az egyik tulajdonostárs.
