társasházi közös képviselő

Számvizsgáló bizottság vizsgálja meg, és állapítsa meg, azért van.
Aztán feljelentés sikkasztás gyanúja miatt rendőrségen.

A számvizsgáló bizottság kikből áll? Hol tudok róluk tájékozodni?

három tagú, és a közgyűlés választja a tulajdonosok közül.

sziasztok a segítségeteket kérem

tegnap szembesültem egy olyan problémával amit meg kell oldani a társasházban

a helyzet a követlező:

6 hónapja új közös képviselő van a házban, aki azóta szinte mindnekivel összeveszett, arrogáns, bunkó, ellentmondást nem tűrő diktátor.

ezért a ház ezek miatt szeretné leváltani, itt kezdődnek a gondok, azonban

a megbízási szerződés értelmében, amelyet a Számvizsgáló bizottsági tag írt alá a ház nevében ,az szerepel, hogy idézem:

"a megbízási szerződést a megbízó csak akkor mondhatja fel, ha a megbízott szerződésszegést követ el"

Tehát a szerződés határozatlan időre köttetett és a ház noha ezt nem akarta felmondási jogáról önként és dalolva lemondott a megbízott javára

Holott ez nem lehetett a ház érdeke,

Most aktuálsi lenne a leváltás, egyrészt a bunkó diktatórikus eljárás miatt, másrészt mert lenne helyett olcsóbb és jobb közös képviselő.

Találkoztatok-e már ilyen esettel amikor a ház felmondási jogát a megbízott tévedésbe ejtéssel korlátozta?

Meg lehet-e szerintetek támadni egy ilyen szerződést a tévedésbe ejtésre hivatkozva? (A tévedésbe ejtés a PTK szerint megtámadási ok, amely szerint akkor lehet ezt megtenni ha a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette volna)

Megtámadhatja-e ezt egyetlen tulajdonostárs is? (hiszen neki is jogát vagy jogos érdekét sérti ez a korlátozás)

Várom válaszotokat!

A tvedésbe ejtés valóban megtámadási ok, de erre az esetre nehezen alkalmazható. A megszorító klausula egyértelműen azt jelenti, amit jelent: senkit nem téveszt meg, legfeljebb azt, aki a kellő gondosságot nem tanúsítja az ügylet ktés során.
Inkább egy közgyűlési határozattal próbálkoznék, a társasház legfőbb döntéshozó szerve közgyűlés, itt születhet a korábbi döntést felülíró határozat is, legfeljebb utóbb majd a leváltott képviselő megtámadja bíróságon, és a T. bíróság majd dönt a jogvitában.

Egyénileg is megtámadhatóak a közgyűlési határozatok, valamint egyéb döntések is, (lásd a társasházi alapíto okiratotokat, iletve szmsz-eteket)erről a társasházakról és a lakásszövetségekről szzóló törvények rendelkeznek.
DE: csak adöntést követően , 31 napon belül. A 6 hónap eltelete a képviselő megválasztását követően kizárja, hogy bíróság előtt megtmadd a kk. kinevezéséől szóló közgyűlési határozatot.

Egyszerűen felmondjátok a megbízási szerződést, összehívtok egy közgyűlést, a közös képviselőt leváltjátok, ugyanakkor a következőt máris megválasztjátok, egy hónapot adtok a réginek, hogy minden iratot adjon át az új közös képviselőnek és számoljon el.

Ha ezen határozat ellen a réginek kifogása van, akkor ő támadja meg a bíróságon, nektek félnivalótok nincs, mert függetlenül attól, hogy ilyen hülye mondat szerepel a szerződésben, felmondhatjátok, az ilyen szerződés jogszabályba ütköző, korlátozza a jogaitokat, így semmis.

immaculata a probléma az hogy a PTk 483 §-a szerint ea felmondás joga folyamatos jogviszony esetén korlátozható, és ő ezt úgy oldotta meg gondolom ügyvédi segédlettel, hogy csak akkro modnhat fel a ház a kk-nak ha szerződést szegett.

A szerződésszegésben szerintetek belefér-e az, hogy a kk megbízási jogviszonyból fakadó tájékoztatási kötelezetségét megszegi, mivel a lakókat azzal fenyegette meg nyíltan hogy azok nem szavazhatnak a közgyűlésen akiknek közös költség tartozásuk van.

D.Andi

Egész pontosan nem igaz, amit írsz, szerintem, mert a tv. pontosan így szól:

30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

Ha tudsz mást, írj.

tokkki!

(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.

Ez a szerződésszegés meghatározás szerintem a semmis, mert egy olyan tág fogalom, ami mindenfajta felmondási lehetőséget kizár.

Nincs vesztenivalótok, egyszerűen váltsátok le, és ha megtámadja a határozatot, majd a bíróságon előadhatjátok az leváltás okait.

Tisztelt Fórumozók! Van egy társasházi közös képviselővel és közös képviselettel kapcsolatos ügy, amit szívesen meosztok velezek. Mindenki okulására!

Az egészhez tudni kell, hogy a Budapest, VI.ker Király utca 82. számú társasházról van szó.

Azért választottam a nyílvánosságot, hogy az ügy ne legyen eltussolva!

Ezt a levelet írtam a közös képviselőnek - ebből minden egyértelmű lesz mindenki számára- :

" Tisztelt Közös Képviselő Úr!

1.

Mivel a 2009-04-17-én 18.30-kor tartott társasházi közgyűlésen történtek abszolút törvénytelenek és jogszabálysértőek voltak, így – mielőtt a Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordulunk!- kérnénk a törvény biztosította lehetőségünknél fogva, hogy 15 napon belül írjon ki új közgyűlést és törvényesen illetve jogszabályszerűen legyen a közös képviselő választás megtartva.

A napirendi pont és ok – társasházi törvény 35§ (2)alapján:

Közös képviselő választás az előző jogszabály ellenessége okán, mivel ütközött a társasházi törvény által előírt szabályokkal.

A törvényi felhatalmazást az alábbi jogszabály részletek adják meg nekünk:

2003. Évi CXXXIII. törvény – Társasházi törvény-

35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
2.
A közgyűlés nem volt határozat képes, mivel:

• Jelen volt e a tulajdoni hányad több mint fele? - egyáltalán nem hangzott el a szavazatképesség megállapítása és hogy tulajdoni hányad szerint hányan voltak jelen. Ez kogens alapfeltétel!! Enélkül érvénytelenségi ok!!!
• Nem voltak ellenőrizve a meghatalmazások.

36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg.

37. § (1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
(2) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is kitűzhető.
(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.

38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak.
(2) Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell – SZMSZ- meghatározni.
(3) Az írásbeli szavazás eredményéről a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - tájékoztatja a tulajdonostársakat.

42. § (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.

44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:

1. a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
2. a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,
3. a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját,
4. a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.

(3) Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni.

51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:

1. bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését

V. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:
4. Eredménytelen az írásbeli szavazás:
4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget,
4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét.

Kiszámoljuk, hogy érthető legyen:

• 8,..% Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.
• 9,.. % Király és Társa kft.
• 14,.. % Bázisház kft.
• 24,.. % Tempocsér

Összesen: kb 57% - jelenlevők alapján 42 %-al győzött a Tempocsér.

Az érvényes határozathoz 50% felett kell lenni!!!:

Társasházi törvény:

38 § (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
Tehát:
egyszerű többséget és nem relatív többséget szavazott meg.

Vagyis arra a kérdésre, hogy a Tempocsér legyen a közös képviselő 58 % nem született!!!

Társasházi törvény 44. § (1):
A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:

2. a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban,

Tehát:

A határozati javaslatot úgy kell feltenni, hogy a szavazatot "igen/ nem/ tartózkodott" bontásban lehessen leadni: 44 § (2) b)

3.
A közgyűlésre invitáló meghívó nem jogszabályszerűen lett elkészítve, egyszóval törvényellenes – megsérti a társasházi törvényt.

Az írásbeli szavazásra felhívást fel kell tüntetni, és minden tulajdonosnak ki kell osztani. Különben jogszabálysértő és törvénytelen!

Társasházi törvény 40. § (2):
Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni.
Tehát:

A részletes szavazatszámítási szabályokat a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT-ban (továbbiakban: SZMSZ) kell megállapítani, attól eltérni nem lehet. Ha nincs az SZMSZben, akkor nem is lehet tartani. 40 § (2)

Összefoglalava:

• Csak akkor érvényes az írásbeli szavazás, ha az egyformán szavazók 51 %-ot elértek! Társasházi törvény:56 § 4.2.

Igen szavaztok tehát 24%-ot értek el, vagyis alulmaradt a Tempocsér.

• Ha nem, akkor 15 napon belül közgyűlést kell tartani ugyanabban a napirendi pontban! Társasházi törvény: 37 § (2)

Tehát most 15 napon belül megismételt közgyűlést kell tartani!

4.

Mivel a Számvizsgáló Bizottság nem ismerte fel hogy ez így szabálytalan és 24%-al meghozott közgyűlési határozat jogszabályellenes- megsérti a társasházi törvényt-:

Társasházi törvény:

51 § (1) a) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát.

A fentiek alapján új Számvizsgáló Bizottságot kell választani, mielőtt ez ügyben a Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordulnak, azok a tulajdonostársak akiket sért a törvénytelen közgyűlési határozat, ha nem lesz megtartva a törvény által meghatározott szabályos levezetésű közgyűlés és szabályos levezetésű közös képviselő választás.

Ha Ön nem ír ki szavazást – aminek jogkövetkezményeit mindenki viseli saját erkölcsi-, anyagi és büntetőjogi felelőssége illetve szakszerűtlen tevékenysége, elmaradt, vagy nem megfelelő intézkedése miatt, a kár, vagy esetlegesen bekövetkezett baleset súlyától függően -, össze gyűjtik a sértett tulajdonostársak a 10 %-ot és összehívjuk az új közgyűlést:

35. § (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.

Budapest, 2009-04-19

Tisztelettel:

Itt a lakók aláírása, akik nem értenek egyet az eljárással!Személyiségi jogok miatt nem teszem fel ide ezt a részt.

Hát, abban nem vagyok biztos, hogy az ügyészség törvényességi felügyeletet látna el a társasházak felett....

A Törvényességi Felügyeleti ügyészség jogköre kiterjed minden jogsértő határozat felülvizsgálatára, bárki hozza is azt.

Na de ekkora nyilvánosságot Pista?

A törvényességi felügyelet körében az ügyészség feladata a törvények érvényesülésének ellenõrzése és elõmozdítása a bíróságokon (és a büntetõjogi területen) kívüli életben; így az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok jogkövetõ magatartásának a figyelemmel kísérése.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA:: 1949. ÉVI XX. .TÖRVÉNY
XI. fejezet
Az ügyészség
51. § (3) bekezdés

„(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.”

Üdv!

Segítséget szeretnék kérni!

Saját tulajdonú öröklakásomban lakom gyermekeimmel és feleségemmel egy 10 lakásos , egy emeletes társasházban, első emeleten egy vidéki városban .
Alattunk egy 80 éves "beteg" néni lakik, vele szemben ( szintén velünk egy lépcsőházban ) pedig a közös képviselő (ő a néni fia ) és felesége . A beteg alatt ideggyengét értek . Általában akkor is hangosan kommunikál magával amikor egyedül van az udvaron, a lépcsőházban vagy az utcán , rendszeresen zaklatja a hozzánk érkezőket is . Ezektől eltekintve egyébként jó egészségnek örvend .
A néni a fiával folyamatosan zaklat minket a kutyánk miatt, szerintük a házban nem tartható kutya . Ebből kifolyólag már több „birtokháboritási“ feljelentést is tettek ellenünk helyi jegyzőnél, melyek mindegyikét megszüntették mivel a helyi állattartási rendeletet maximálisan betartjuk , házirendet , szmszt sem sértünk a kutyatartással .
Amikor ezekkel a feljelentgetésekkel a kutyatartást nem tudták megvétózni , kitalálták hogy „határozatot“ hoznak , amit meg is szavaztak a néni házban élő barátnői szavazatainak többségével ( akik a korukat meghazudtolóan , egész nap fáradhatatlanul leselkedő , hallgatózó nyugdijas matrónák ) hogy a házban állatot nem tarthatunk .
Ez az általunk sérelmesnek tartott közgyülési „határozat“ természetesen biróság elé került ,
ahol is a biróság azt érvénytelenitette , mivel a „határozathozatallal“ a társasház megsértette a társasházi törvényt .
Ezidáig betudtam orvosi esetnek őket és reméltem hogy tanultak a dologbol, megszünnek a közös képviselő és a néni részéröl minket érő mindennapos atrocitások , de nem igy történt . Mindezek után a közös képviselő és a néni a mai napig továbbra is zaklat minket . Folyamatosan a teraszunk alatt és az előtte lévő utcán „őrjáratoznak“ mobiltelefonnal , fényképezőgéppel , személyiségi jogainkat sértve fényképezgetnek minket ha a saját teraszunkon tartózkodunk . Hangfelvételt készitenek ha ugat a kutya a teraszon , stb . Mindezzel nagy mértékben akadályozva minket a saját tulajdonunk zavartalan használatához való jogainkban .
Kérdésem, hogy nekünk meddig kell elviselni azt, hogy a közös képviselő és a néni rendszeresen zaklasson még azok után is , hogy jogerős birósági végzés van a kezünkben arról , hogy semmi törvénysértőt nem követtünk / követünk el ?
Szeretném tudni, hogy nekem milyen törvényes lehetőségeim vannak megvédeni magunkat ilyen esetben ? Mit tudok tenni, hogy zaklatás nélkül használni tudjuk a saját tulajdonunkat ?
Mikortól zaklatás a közös képviselő és a néni ilyesfajta viselkedése , hogyan tudom magamat és a családomat az ilyen atrocitásoktól megvédeni ?
Mit lehet tenni az ilyen "kiskirály" , a "hatalmával" visszaélő ( értem ez alatt pl. "az úgyis mindent megszavazunk ellenetek , mert mi vagyunk a többség" stb. jellegű kijelentéseket ), hozzá nem értésével a házat már nagyobb összegű kp. perveszteségbe is sodró közös képviselő leállitásának érdekben ?
A közgyülési szavazással való eltávolittatása a leirt körülmények miatt egyenlőre sajnos teljesen reménytelen..

Segítségüket előre is köszönöm!

D.Andi

Köszönöm a választ !

Nem tudom , hogy egy 10 lakásos társasházban alkalom adtán lenne-e lehetőség "külső" , független és hozzáértő szakember megbizására ( az általam leirtak csak a jéghegy csúcsa a k.képviselő tevékenységét tekintve ) létezik-e olyan jogszabály , ami kimondja hogy csak a tuladjdonosok közül lehet k.képviselőt megbizni ? Rajtunk kivűl több tulajdonos is hozzáértő , független képviselőt szeretne , mivel jelen helyzetben az ő érdekeik is folyamatosan sérülnek...

A régi közös képviselőnk leváltásán dolgozunk...

Az új közös képviselő a Ház egyik lakója, kérdésem az lenne, hogy kell-e vele valamilyen szerződést kötni vagy elegendő Közgyűlési Határozat...

Ha kell honnan lehetne szerezni 1 db mintát?

Ő nem kap fizetést, hanem mint költségtérítés számolja el a díját, ez jól is van így... gondolom, A megállapodott összeget csak rögzíteni kellene valahogy...

Köszönöm a segítséget

András

Igen, ezt nem árt rögzíteni.

Tiszteletem!

A problémám a következő:
Tavaly júliusban költöztem egy társasházba. Ez egy panel, aminek a tetejére tetőteret építettek pár évvel ezelőtt. Ezen lakásokba beszerelhető egyedi hőmennyiségmérő (többek között ezért is választottam ezt a lakást), amit én be is rakattam. Az óra állását a közös képviselőnek kell leolvasnia a fűtési szezon kezdetén és végén. Amikor beszereltettem az órát, ezt meg is tette, de most, hogy véget ért a fűtési szezon, nem hajlandó átjönni és leolvasni.

Sajnos a kapcsolatunk eléggé megromlott. Volt pár közgyűlés fűtéskorszerűsítés miatt, ahol én nem támogattam a projekt elindítását, és ezt sérelmezte. Konkrétan kétszer is megfenyegetett/megzsarolt (egyszer négyszemközt, egyszer az egyik gyűlés alatt sokak hallatára), ha nem szavazok igennel, akkor nem fogja leolvasni az órámat. De ezt üres fenyegetésnek vettem...

Április 30-án felhívtam a képviselőt, hogy mikor jön át leolvasni az órát, erre a válasz az volt, hogy én nem tartozok ebbe a körbe (a tetőtéri 6 lakásból 4-ben van óra, a többi 3-at leolvasta/leolvassa). Ezután rögtön átmentem hozzá, hogy megkérdezzem, miért teszi ezt. Érdemi választ nem adott, sőt, majdnem verekedés lett a dologból.

A minap ismét átmentem egy szomszéddal hozzá, gondoltam így nyugodtabban tudunk beszélni. Érdemi választ ismét nem kaptam, konkrétan az oka: csak. Ezután kértem, mutassa meg a társasházi határozatokat a leolvasással kapcsolatban, de erre nem hajlandó. Még a telefonáláskor mondta, hogy a közgyűlésnek kellene határoznia a leolvasásról, de erről nem tájékoztatott mikor beszereltettem az órát (akkor még jóban voltunk).

A Hőszolgáltató sajnos nem tud segíteni.

Hova, kihez fordulhatnák?

Köszönettel:
Laci

Társasházi érdekességek a Budapest, VI.ker Király u. 82.-ben!

2009.04.17.-én új közös képviselő megválasztására került sor. A közgyűlés kiírásában nem került feltüntetésre a szavazás módja, az írásbeli szavazás!
Sem a közgyűlés megkezdésekor, sem a szavazások(több napirendi pont volt) megkezdése előtt a jelenlévő tulajdonostársak számlálása, tulajdoni hányaduk közlése nem történt meg!! Egy tulajdonostárs felhívta a közös képviselő figyelmét arra, hogy számolja meg a jelenlévőket, elutasítás volt a válasz rá!

A közgyűlés elnöke, aki saját közlése alapján..idézem:
„én 10 éve vezetem a közgyűléseket, a törvény az, amit a közös képviselő úr mond,és kész!”, sem reagált eme alapvető törvénysértésre!

Uff, ezt azt hiszem nem kell minősítenem!

Az új közös képviselőre szavazás írásban történt, amely cetlin a 4 választható közös képviselő jelölt neve volt feltüntetve, egy név bekarikázásával lehetett jelölni! Sem a szavazó cédulák kiosztott számát, sem a beérkezetteket senki nem számolta meg, nem közölte a tulajdonostársakkal.

A szavazatszámláló bizottság tagjai félrevonultak egy különálló helyiségbe, majd a végeredményt kinyilatkoztatták!

Ismétlem! A cédulákon nem volt lehetőség, igen,-nem,-tartózkodom bejelölésre....mivel nem volt feltüntetve, „ahogy a hatályos Társasházi törvényben is szerepel”Ők mégis kihoztak egy tartózkodom jelölést!!!

Az a tulajdonostárs aki nem megszégyenítve a tisztségviselőket, finoman jelezte, hogy valami nem jó..a szavazás megkezdésénél,.ismét jelzett, és kérte a szavazás nyílt ismétlését, hiszen így érvényes lett volna a szavazás!!!

Elutasítás lett a vége, egy tulajdonostárs igen éles hangon megkérdezte „ha nem mondom meg kire szavaztam, akkor lelő?” Itt a kérdést feltevő tulajdonostárs minősítette önmagát, nekem nem kell!

9 tulajdonostárs megbízott egy szintén tulajdonostárs jogászt, hogy az ismételt – hangsúlyozom ismételt közös közgyűlés kiírását intézze a nevükben is!
A közös képviselőhöz írásban benyújtott - többszöri- kérésre válasz sem írásban, sem szóban nem érkezett!

Harmadik féltől, mint jogi személytől, nevezetesen a választást „megnyerő” Kft.-től tudtuk, meg, hogy nincs meg a kötelező 1/10-ed tulajdoni hányad, ezért a közös képviselőnk nem foglalkozik a beadványunkkal”- pedig azonos jogú tuladonostársak vagyunk-

Kért a jogászunk alapító okiratot, mert ilyen a lakók többségénél nincs, úgy ahogy az SZMSZ sem lelhető fel!

Elutasítás volt a válasz, a kezéből ki nem adja a közös képviselő...,másolja le, több, mint 20 oldal, volt a válasz végül nagy nehezen belement, egy másolat készítésébe, holott minden új tulajdonostársnak kötelessége lett volna ezeket az iratokat átadni!

Csak így tudhattuk meg, hogy ki mennyi tulajdoni hányaddal rendelkezik!

Újabb 5 tulajdonostársi aláírás, az eredeti beadványra hivatkozva, annak kiegészítése ként, az átvétel aláíratva közös képviselővel....ismét nem történik semmi!

Az időből kicsúsztunk, mert az új közös képviselővel az átadást 05.15-re beszélték meg, addig ismételt közgyűlést már nem tudunk összehívni!

Nagyrészt idősebbek által lakott ház a mienk, ahol a kiskirályi pocsolya több mint 10 éve sikeresen működik, akár megfélemlítés árán is!Én mint nyugdíjas nem akarok félni ott ahol élek.Ezeket a sorokat a kis unokám segítségével rakom fel ide.Vagyis ő gépeli én mondom.

A házban lakó hölgy, aki magát gondnoknak nevezteti , holott a fia után fizeti a társasház a bért, járulékokat, ezt még tetézve a menye, mint takarító, szintén a társasház fizeti a a bérét és a járulékait! Munkát a házban nem végeznek!

A jog ezt úgy nevezi: Színlelt munkaszerződés!
Megbízási jogviszonnyal a hölgy a társasházunknak, évente több százezer forintot takaríthatott volna meg - számvizsgáló bizottság jogilag, anyagilag is felelős a házat érintő károkozásért!- HAB A TORTÁN!!

A házban működő Gyermekjóléti Szolgálatnál is Ő takarít, természetesen itt is más van bejelentve!
A közös képviselő rágalmazza a jogászunkat, aki a törvényességet szeretné elérni!

A leendő közös képviselőnek elküldtük az anomáliákat a választással kapcsolatban, Ők mindezek ellenére vállalják a képviseletet ! Itt tartunk jelenleg a XXI. században, ahol a törvényesség látszata sincs meg!Azt hittem már nem kell szenvednem, mint a szocializmusban, hiszen rendszerváltás volt. De úgy érzem mégsem...

A nevemet nem a gerinc hiánya miatt nem írom ki, hanem azért, mert a „gondnoknő” már életveszélyesen megfenyegette a közgyűlési hibákat felrovó tulajdonostársat!

Kérem segítsenek!

Egy kétségbe esett nyugdíjas!

Társasházi érdekességek a Budapest, VI.ker Király u. 82.-ben!

2009.04.17.-én új közös képviselő megválasztására került sor. A közgyűlés kiírásában nem került feltüntetésre a szavazás módja, az írásbeli szavazás!
Sem a közgyűlés megkezdésekor, sem a szavazások(több napirendi pont volt) megkezdése előtt a jelenlévő tulajdonostársak számlálása, tulajdoni hányaduk közlése nem történt meg!! Egy tulajdonostárs felhívta a közös képviselő figyelmét arra, hogy számolja meg a jelenlévőket, elutasítás volt a válasz rá!

A közgyűlés elnöke, aki saját közlése alapján..idézem:
„én 10 éve vezetem a közgyűléseket, a törvény az, amit a közös képviselő úr mond,és kész!”, sem reagált eme alapvető törvénysértésre!

Uff, ezt azt hiszem nem kell minősítenem!

Az új közös képviselőre szavazás írásban történt, amely cetlin a 4 választható közös képviselő jelölt neve volt feltüntetve, egy név bekarikázásával lehetett jelölni! Sem a szavazó cédulák kiosztott számát, sem a beérkezetteket senki nem számolta meg, nem közölte a tulajdonostár­sakkal.

A szavazatszámláló bizottság tagjai félrevonultak egy különálló helyiségbe, majd a végeredményt kinyilatkoztatták!

Ismétlem! A cédulákon nem volt lehetőség, igen,–nem,–tartózkodom bejelölésre…mivel nem volt feltüntetve, „ahogy a hatályos Társasházi törvényben is szerepel”Ők mégis kihoztak egy tartózkodom jelölést!!!

Az a tulajdonostárs aki nem megszégyenítve a tisztségviselőket, finoman jelezte, hogy valami nem jó..a szavazás megkezdésénél,­.ismét jelzett, és kérte a szavazás nyílt ismétlését, hiszen így érvényes lett volna a szavazás!!!

Elutasítás lett a vége, egy tulajdonostárs igen éles hangon megkérdezte „ha nem mondom meg kire szavaztam, akkor lelő?” Itt a kérdést feltevő tulajdonostárs minősítette önmagát, nekem nem kell!

9 tulajdonostárs megbízott egy szintén tulajdonostárs jogászt, hogy az ismételt – hangsúlyozom ismételt közös közgyűlés kiírását intézze a nevükben is!
A közös képviselőhöz írásban benyújtott – többszöri- kérésre válasz sem írásban, sem szóban nem érkezett!

Harmadik féltől, mint jogi személytől, nevezetesen a választást „megnyerő” Kft.-től tudtuk, meg, hogy nincs meg a kötelező 1/10-ed tulajdoni hányad, ezért a közös képviselőnk nem foglalkozik a beadványunkkal”- pedig azonos jogú tuladonostársak vagyunk-

Kért a jogászunk alapító okiratot, mert ilyen a lakók többségénél nincs, úgy ahogy az SZMSZ sem lelhető fel!

Elutasítás volt a válasz, a kezéből ki nem adja a közös képviselő…,másolja le, több, mint 20 oldal, volt a válasz végül nagy nehezen belement, egy másolat készítésébe, holott minden új tulajdonostársnak kötelessége lett volna ezeket az iratokat átadni!

Csak így tudhattuk meg, hogy ki mennyi tulajdoni hányaddal rendelkezik!

Újabb 5 tulajdonostársi aláírás, az eredeti beadványra hivatkozva, annak kiegészítése ként, az átvétel aláíratva közös képviselővel…ismét nem történik semmi!

Az időből kicsúsztunk, mert az új közös képviselővel az átadást 05.15-re beszélték meg, addig ismételt közgyűlést már nem tudunk összehívni!

Nagyrészt idősebbek által lakott ház a mienk, ahol a kiskirályi pocsolya több mint 10 éve sikeresen működik, akár megfélemlítés árán is!Én mint nyugdíjas nem akarok félni ott ahol élek.Ezeket a sorokat a kis unokám segítségével rakom fel ide.Vagyis ő gépeli én mondom.

A házban lakó hölgy, aki magát gondnoknak nevezteti , holott a fia után fizeti a társasház a bért, járulékokat, ezt még tetézve a menye, mint takarító, szintén a társasház fizeti a a bérét és a járulékait! Munkát a házban nem végeznek!

A jog ezt úgy nevezi: Színlelt munkaszerződés!
Megbízási jogviszonnyal a hölgy a társasházunknak, évente több százezer forintot takaríthatott volna meg – számvizsgáló bizottság jogilag, anyagilag is felelős a házat érintő károkozásért!- HAB A TORTÁN!!

A házban működő Gyermekjóléti Szolgálatnál is Ő takarít, természetesen itt is más van bejelentve!
A közös képviselő rágalmazza a jogászunkat, aki a törvényességet szeretné elérni!

A leendő közös képviselőnek elküldtük az anomáliákat a választással kapcsolatban, Ők mindezek ellenére vállalják a képviseletet ! Itt tartunk jelenleg a XXI. században, ahol a törvényesség látszata sincs meg!Azt hittem már nem kell szenvednem, mint a szocializmusban, hiszen rendszerváltás volt. De úgy érzem mégsem…

A nevemet nem a gerinc hiánya miatt nem írom ki, hanem azért, mert a „gondnoknő” már életveszélyesen megfenyegette a közgyűlési hibákat felrovó tulajdonostársat!

Kérem segítsenek!

Egy kétségbe esett nyugdíjas!

Tiszteletem!
Az alábbi kérdésem lenne:egy 130 lakásos társaházban lakunk a közösképviselö véleményem szerint nem tisztességesen kezeli a ház pénzét.Ápr 24-én volt a házban közgyülés mivel az előző gyülésen nem jelent meg kellő létszám ez az ismételt közgyülésen jelentette be a lakóknak,hogy 3.2milliós számlát nem tud a ház ki fizetni.Erről az eltérésről a gyülés napján délután dobta be a lakóknak az értesitőt.Az elszámolás is egyáltalán nem felel meg a társaház törvényének.Most utolag akarja a lakókkal megfizetetni a hiányt.Sajnos a számvizsgáló bitottság sem tartott beszámolót arról milyen vizsgálatot végzett ugyanazt elismételte amit a közösképviselö mondott.Azt szeretném tudni hova lehet fordulni ilyen ügybe? ui:A képviselönek sikerült az elmult évben egy másik lakást is vásárolni! csak a saját megnyugtatásomra szeretnék választ kapni.
Köszönettel:Pore

Köszönöm a választ!
Nem feltétlenül arra gondolok én,hogy abból vette a lakást,de ugy gondolom ha már látta a közösképviselö hogy probléma van a számla ki fizetéssel nem az utolsó pillanatba kell a lakókat értesiteni a hiányról mert az is elképzelhető,hogy a második közgyülésen nem ilyen kevesen lettek volna,ha tudják milyen probléma van.Igy viszont ugy gondolom,hogy esélyük sem volt a lakóknak mivel a közgyülés kezdete előtt kb 5-órával előbb dobta be a levélszekrénybe,hogy van egy kifizetetlen számla ilyen magas összeggel.Egyébként még kintlévősége a háznak 1.8 millió és ez már évek óta fennál.
Köszönettel Pore

Elnézést kérek még annyit,hogy a beszámolóba nem volt feltünteve a hiány az egyenlőre volt ki hozva igy fogadtatta el a képviselő majd a jövő évi vagyis a 2009-es költségvetést fogadtatta el igy a hiánnyal.

Sziasztok!

A következő problémám lenne. Egy 130 lakásos társasházban lakok. Van jónéhány közös költséget nem fizető lakó. A jelenlegi közös képviselő(egy cég ~40db társasházzal) nem tesz, -vagy csak nagyon lassan- ellenük semmit. Tavaly azt igérte hogy ha elfogadjuk az SZMSZ-t, akkor az abban ráruházott jogköre alapján be tudja jegyeztetni a jelzálogot a lakásokra. Az SZMSZ-t még tavaly elfogadtuk. Jelenleg a bejegyzési ügy 4 hónapja a jogász és a kk között van. A kk arra hivatkozik hogy elküldte, a jogász azt mondja hogy nincs meg minden adat, és a kk látszólag ezek után meg nem foglalkozik az üggyel. A társasház kintlévősége kb 4 millió. Ennek egy része szerintem már behajthatatlan. A kk-nak érik egy leváltás, de én úgy gondolom hogy amig külső céget bízunk meg addig az nem érzi magának a társasházat és nem lesz rend soha. Kérdésem: hallottam hogy a közös képviselőséghez valamilyen tanfolyamot kell végezni, de a társasházi törvényben a következőt láttam:
55. § (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a termé­szetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével össze­függő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése - ha azt a közös képviselő nem vállalja - a tulajdonostársakat terheli.
(2) Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.

Jól értem-e hogy ha nem kérek díjazást, akkor ilyen képesítés nélkül is ellehet vállalni a közös képviselőséget, vagy intézőbizottsági vezetőséget?

Jelenleg számvizsgáló bizottsági tag vagyok, így kicsivel nagyobb belelátásom van az ügyekbe mint másoknak.