Kedves Leiterjakab,
Nagyon köszönöm válaszát; így tiszta a kép.
Kedves Leiterjakab,
Nagyon köszönöm válaszát; így tiszta a kép.
Érdekes. Ha az egész ingatlan jelenleg közös tulajdonban áll, akkor a Ptk. közös tulaljdoni szabályait kell alkalmazni: a 141.§ szerint a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában viselik a dologban beállot károkat. Azt kell tehát megnézni, hogy ki milyen tulajdoni illetőséggel rendelkezik, ez az ingatlan-nyilvántartásbn van benne.
Társasházat érdemes alapítani, mert sok vagyoni kérdés könnyebbn rendezhető, egyrészt mert ott a Tht. (19997. évi CXLVII. tv.) másrészt a társasaháznak van alapító okirata is, ami további szabályokat állapíthat meg a konkrét viszonyokra. Ezzel szemben a közös tulajdonra csupán 10 szakasz vonatkozik a Ptk.-ban.
Leiterjakab
Kedves Leiterjakab,
Köszönöm a reakciót. Az ingatlan már réges-rég felépült. A jogi helyzete nem tudom milyen - nem tudom ez mit takar, sorry.
A dolog innen érdekes: jelenleg csőtörés van, napi 20-25m3 (!!!) víz folyik el (a főmérő és az egyes mérők közötti különbség értéke legalább félmillió forint). Csütörtökön jönnek szerelni. A lakók tippelgetnek: a szerelő és az elfolyt víz számláját mi alapján dobjuk össze? Osszuk szét a lakások száma alapján? Vagy az egész ingatlan összterületéből az egyes házrészek négyzetméteres részesedése alapján viseljük a költségeket? Gondolom ez egy társasházi szerződésben szabályozható - lett volna. Így azonban "akadémikus" lesz egy-két alacsony likviditási lakóval egyezkedni. Érdemesnek - hasznosnak gondolja hasonló helyzetek prevenciójaként a társasház megalapítását? Várhatóan fél éven belül kidől egy tűzfal - pontosabban rászakad a szomszédos óvodára...
Úgytudom társasházat alapítani nem kötelező,ilyen kötetlezettsége sem a Tht. sem a Ptk. nem ír elő, hanem csak mint a közös tulajdonnal szembeni lehetőséget szabályozza. Milyen a jogi helyzete az ingatlannak vagy esetleg építés előtt áll még?
Leiterjakab
Kedves Társasházi Fórum,
Bár a téma kicsit más, nem akartam új topicot nyitni.
Kérdésem a következő: több házrészből álló (10 külön lakás), de fizikailag egybefüggő ingatlan tulajdonosai kötelesek-e társasházat alapítani? Kell-e közös képviselővel rendelkeznünk pl. közüzemi szolgáltatók (vagy bárki más) felé? Számíthatunk-e jogkövetkezményre ezek nem megléte esetén?
Megköszönöm a reagálásokat.
Kedves Macilaci,
A számítás alapja a 190 cm felett terület, de alapvetően a társasház alapító okirata határozza meg, hogy hogyan kell számítani.
Láttam olyat is, hogy a 190 alatti rész 50%-on ment, és olyat is, hogy egyáltalán nem számolták bele.
Az erkély ugyanígy.
Ha az építési engedélyt a közgyűlés hagyta jóvá, akkor a módosítást is neki kell. Nincs esetleg valami erre nézve az alapító okiratban?
üdv.
Két Lotti
Ügyvéd - Társasági szakjogász
Szeretném megkérdezni hogy:
1.A tetőtéri erkélyes lakásom esetében mi a közösköltség számítás alapja, hogyha fix negyzetméter dijjal számolnak.
2.Nyolclakásos társasház esetében a tulajdonosok hány %-os beleegyezése szükséges a lakásom építési engedélyének a módosításához.
Köszönettel macilaci!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02