Több éve húzódó, most vevőre találó telekeladásunk kapcsán kiderültek dolgok, amik számunkra óriási hátránnyal járnak. A részletek:
A telket 2000 táján vásároltuk úgy, hogy egy nagyon keskeny és hosszú telket kettéválasztottak, és annak a felét vettük meg. A leválasztás utólag hivatalosan is megtörtént, a telek új helyrajzi számot kapott. A fennmaradt telek mérete 12,5x60 m, azaz 746 nm.
A telekre idővel bevezettettük a közműveket, víz, villany, gáz - mindegyiket jelentős költségekkel -, mivel építkezni szerettünk volna.
2004-ben a telek meg is kapta az építési engedélyt, ami 2 évre szólt, és utána meg is lehetett volna hosszabbítani. Időközben azonban másik telket vásároltunk, végül oda is építkeztünk, így nem foglalkoztunk a régi engedély hosszabbítással, csak árulgattuk a feleslegessé vált telket.
Mint az most kiderült, 2007-ben megszületett a település településrendezési terve. Ez pedig kimondja, hogy a 900 nm-nél kisebb és 16 m-nél keskenyebb telkekre nem lehet építkezni. Ezt állítólag kifüggesztették anno a hirdetőtáblára, de egyéb értesítést nem kaptunk a "lefokozásról". (Azt meg ki olvassa...)
Mindez most úgy derült ki, hogy az aktuális telekvásárlónk hitelre kívánta megvenni a telket, a bank pedig kiküldte az értékbecslőt - és ő tájékoztatta őket a fejleményekről. Tehát ha készpénzes vevőnk van, még most sem tudunk a dolgokról, és jóhiszeműen eladtuk volna építési teleknek.
Most tehát ha pár napon belül nem tudjuk bizonyítani, hogy építési telket árulunk, akkor szerződés felbontva, és a nyakunkban marad egy telek, ami semmit sem ér, ellenben elég sokat költöttünk már rá.
A kérdés tehát, hogy mit lehet ilyenkor tenni, lehet-e jogi úton kártérítést érvényesíteni stb.? Érdemes-e bármiféle jogi procedúrába belekezdeni, vagy úgyis a helyieknek van igazuk, és inkább ajándékozzuk el a telket a szomszédnak? :-/
Előre is nagyon köszönöm bárki hozzáértő válaszát!
