Elbirtoklás

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Scorpion82 # 2019.10.02. 18:08

Tisztel Jogászok,

Településünkön a következő helyzet áll fenn. Van 14 lakás, amiből egy a volt TSZ tulajdonában van. A föld, amin az ingatlanok állnak, szintén a TSZ tulajdona. Az ingatlanok valaha cselédlakások majd munkáslakások voltak, évtizedek óta lakják őket. A gond az, hogy mivel az utca is a TSZ tulajdona meg a telkek is, a lakók sem a vizet nem tudják beköttetni (kútvizet használnak), sem társasházzá nem tudják nyilváníttatni az ingatlant (az egy szem lakás miatt a sorházban, ami a TSZ-é) az áramot se tudják rendbe tetetni és az utcára világítást sem tesz nekik az E-on. A TSZ elmondásuk szerint nem partner semmiben mert az önkormányzattal nem tudnak megállapodni, a lakókkal szóba sem állnak. Kérdés az: ha évtizedek óta az utcát és a telkeket a sajátjukként használják a lakók és rendben tartják (nem aszfaltozott, maguknak egyengetik, kaszálják a gazt stb) a TSZ pedig semmit nem szól bele, van-e elvi esélyük, hogy a területre az elbirtoklás feltételei fennálljanak?
A választ köszönöm előre is.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.03. 04:26

Nincs. Vegyék meg.

cscse # 2019.10.13. 18:47

Üdv mindenkinek.

Elbírtoklással kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni valaki hozzáértőtől.

Arról van szó, hogy 30 éve gazdálkodok egy nagyobbacska tanyás ingatlanon amit eddig teljesen a sajátomnak hittem. De most megtudtam, hogy egy kis földdarabka nem az én nevem van. A tulajdoni lap adatai szerint 97-ben, amikor a TSZ-ek felbomlottak, valakiknek ráírták a nevüket a tulajdoni lapra részaránytulajdon kiadás címen. Nem nagy terület, ha valahol a periférián lenne nem is foglalkoznék vele de sajnos pont a tanyaépület mellet van. Előbb arra gondoltam, hogy megvásárolom ezt a pár AK-t. Megpróbáltam megkeresni őket, de már az első névnél elakadtam, ugyanis az 97-ben, amikor a neve rákerült a tulajdoni lapra, már nem élt. A másik név a testvére tehát ő sem él, most 110 évesek lennének.

Tehát a vásárlás kizárt. Felkutathatnám az örökösöket is, de ez reménytelen vállalkozásnak tünik, különösen úgy, hogy az egyik nevén mindössze 0,5 AK van, erre póthagyatékot idítani nonszensz lenne. Ezért gondoltam az elbirtoklásra.

Mekkora eséllyel lehet ezt végig vinni, mik ennek a buktatói? Erről szeretnék többet megtudni mielőtt belefogok.

Üdv.:CSCSE

Immaculata # 2019.10.14. 17:36

A tulajdoni lapokról le kell olvasni a dátumokat, hogy időben az utolsó tulajdonos mikor lett bejegyezve, ahhoz képest kell eltelnie a 15 évnek.
A buktató ott van, ha valamelyik ingatlanrész többször öröklődik és nincs meg a 15 év.

cscse # 2019.10.14. 21:33

Ebben az esetben már 22 év telt el, tehát nem ez a probléma, hanem az, hogy amikor a bejegyzés történt a két tulajdonos már nem is élt így megvásárolni sem lehet azt.

A rendszerváltás után (93-tól) sokan kivitték a földjüket a közösből, aztán később amikor elkezdődött a TSZ-ek átalakulása társaságokká (97-től) jött egy törvény, hogy azokat a részaránytulajdonokat, amikért nem jelentkezett senki is ki kell adni a tulajdonosoknak. Ez volt az átalakulás feltétele. Ekkor, hogy szabaduljanak a TSZ-ek ezektől, ráírogatták ahova csak tudták, így kerülhetett ennek a két embernek a neve is erre a kis föld darabra. De erről senki sem tudott mostanáig, nyilvánvalóan ők sem és én sem, pedig ez akkor már 10 éve az enyém volt, legalábbis ezt én úgy tudtam.
Szóval ezt kéne most rendbe tenni.

Immaculata # 2019.10.14. 23:02

Minél előbb bírósághoz kell fordulni, amíg a jogutódlás (öröklés) be nem következik.

cscse # 2019.11.21. 13:42

Idézem a KURIA határozatát:

2398/2011. számú polgári elvi határozat

A hagyatéki eljárás nem olyan hatósági eljárás, amelynek meg kell előznie az elbirtoklás iránti pert, ezért ez okból a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, illetve az eljárás későbbi szakában a per megszüntetésének nincs helye. A felperesnek alperesként meg kell jelölnie az elbirtokolni kért ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosait vagy azok örököseit......

"......Legfelsőbb Bíróság alább kifejtett jogi álláspontjától függetlenül sem volt alapja az első- és a másodfokú bíróság részéről annak a megállapításnak, hogy valamennyi jogutód megnevezésére csak a hagyatéki eljárásban van lehetőség.
E külön költségekkel járó eljárás választása a jogutódlás igazolásának célszerű, de nem kizárólagos módja, az történhet például a vonatkozó anyakönyvi kivonatok csatolásával is."