Öröklés, vitatott tulajdoni megoszlású ingatlan

Oké, felejtsük el a vagyonjogi szerződést, egyrészt mert négyszer el lett magyarázva, másrészt mert ha jól látom, te is átléptél rajta, az, hogy 50%-50% arányban a tulajdona a feleknek, nem kérdés. Felújítási szerződésről itt nem volt szó.

Marad az, hogy a felújítási költségekből szeretne visszakapni a túlélő élettárs. Ez is le lett írva már, de ismételjük át : az életközösség alatt felújította az ingatlant, amiről számlái vannak. Ez esetben kötelmi igénye lehet. Valóban.

Kérdés, mennyire áll ez majd a bíróság előtt stabil lábakon (amely ügyvédet megbízod a perre : aszerint minden bizonnyal sima ügy).

A számlák kivétel nélkül kártyás fizetésűek, és az a kártya a túlélő élettárs saját különvagyonát tartalmazó bankszámlához kapcsolódik?
Van valamilyen indok, ami miatt nem szabad akaratából költötte rá az ingatlanra ezt a pénzt? Minden szerinted teljesen egyértelműen bizonyítható? Van írásos megegyezés, hogy az értéknövekedés miatt az elhunyt még életében lemond (majd?) a tulajdonjoga egy részéről a felújítást fizető félnek? Van bizonyíték, hogy más ellenszolgáltatást nem nyújtott, ami az élettársi életközösségben akár vélelmezhető is?

Mondom : ne érts félre, értem az álláspontod, és ha igaznak fogadom el az előadásodat, akkor szerintem neked van igazad, de a fentieket fogja majd kapargatni az ellenérdekű fél ügyvédje - meg még ki tudja mi mindent...

Csak egy apró megjegyzés: mint felperesnek tiéd a bizonyitási teher!

Nem lesz könnyű.

drbjozsef,
köszi a gondolkodást, ezek sokat segítenek.
Kétségkívül szabad akaratából költötte a túlélő élettárs a házra a pénzt. Banki átutalásokról van szó, amelyek a saját különvagyonhoz tartozó számláról mentek, igen. Az elhunyttal nem volt semmi megállapodás, ami bármi jövőbeli lemondásról szólt volna természetesen, hiszen együtt akartak élni.

Az én laikus jogértelmezésem szerint itt élettársi vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert a vagyonközösség az egyik élettárs halálával megszűnt.
Vagy van különbség a haláleset és a szétköltözés között?
Ez utóbbi esetben történik elszámolás és vagyonmegosztás. Halálesetnél nem ugyanez zajlik le?
Ha igen, akkor a elhunyt helyébe lépő örökösökkel szemben a túlélő élettárs hagyatéki hitelezőként léphet föl?
Az igazi kérdés az, hogy milyen jogi konstrukcióval lehet érvényesíteni a logikailag tiszta anyagi követelést. Ha nem jó a hagyatéki hitelezés, akkor lehet ajándékozás (visszakövetelése)? Látszólagos esetleges keresethalmazattal próbálkozunk, ahol fontossági sörrendbe rakjuk a jogalapokat.

„Vagy van különbség a haláleset és a szétköltözés között?”
Van.
De a Te szempontodból hasonló : az életközösség megszűnése esetén el kell számolni egymással, halál esetén meg egymással persze nem, de az örökösöknek lehetnek megtérítési igényeik.

„Ha igen, akkor a elhunyt helyébe lépő örökösökkel szemben a túlélő élettárs hagyatéki hitelezőként léphet föl?”
Szerintem nem. Nem tartozik neked az elhunyt. Neked kötelmi igényed van, ami esetén vagy megegyeztek, vagy polgári pert indíthatsz. A közjegyző nem fogadja ezt be a hagyatékba mint tartozás.

„Az igazi kérdés az, hogy milyen jogi konstrukcióval lehet érvényesíteni a logikailag tiszta anyagi követelést. Ha nem jó a hagyatéki hitelezés, akkor lehet ajándékozás (visszakövetelése)?”
Polgári per az ingatlanra költött nem közös vagyonba tartozó összegek tekintetében.

„Látszólagos esetleges keresethalmazattal próbálkozunk, ahol fontossági sörrendbe rakjuk a jogalapokat.”
Próbálkozni sok mindennel lehet, a bírók álatlában se ezt nem kedvelik, se azt, hogy valaki még a hamutartót is elszámolja meg a mosogatását, csak azért, hogy összejöjjön 10 millió, mert amúgy 5-öt akar, de úgyis kompromisszum lesz, lőjük fölé címszóval.
Egy jó ügyvédnek elég lesz egy jogalap is - ha az tényleg jogalap.

"Polgári per az ingatlanra költött nem közös vagyonba tartozó összegek tekintetében."

Igen. Pont ezt indítottuk el. De egy keresetben meg kell jelölni a jogalapot. El tudjuk mondani, hogy közös életet terveztek, jelenleg egyiküknek állt nagyobb összeg a rendelkezésére, ebből történt felújítás, a másik fél pedig a terv szerint a közösen felvett bankhitel törlesztéséből vállalt volna nagyobb részt, így egyenlített volna, ha meg nem hal.
Szóval azt keressük, hogy ez a polgári per a nem közös vagyonba tartozó összegek tekintetében milyen nevet kapjon. Béla, Jancsi, Juliska. A kötelmi igényt szeretnénk a Ptk.-ban valami konkrét jogcímnek megfeleltetni.

Nem kell azt nektek minősíteni. Jogi képviselő nélkül eljáró féltől nem várja azt el a jogalkotó.

Van jogi képviselő. Illetve volt. Most cseréljük le.
Tud valaki olyan ügyvédet ajánlani, aki profi az új Pp. (2018) szerinti hagyatéki és/vagy ingatlanos ügyekben?