Öröklés, vitatott tulajdoni megoszlású ingatlan

Sziasztok!
Próbálok tömören összefoglalni egy bonyolult ügyet.

Két személy élettársi kapcsolatban élt, összeköltöztek, családi házat vettek, kb. felét hitelből, másik felét nagyrészt az egyik élettárs korábbi vagyonából, többek között az eladott lakásából fizették. A házat elkezdték felújítani, szintén nagyrészt az ő pénzéből.
Másik élettárs keveset hozott a közösbe. Őneki korábbi házasságából két kiskorú gyermeke van, az évek során nagyrészt - a kötelezőn felül is - rájuk költötte a pénzét, akiket amúgy a volt házastársa nevel.
Tulajdoni lapon 1/2-1/2 arányban voltak az élettársak bejegyezve, mert fennállt köztük egy szóbeli megállapodás, hogy a különbséget nem tulajdonjogban papírozzák le, hanem a bankhitel fizetése nagyrészt az eddig kevésbé hozzájárulót terheli, így ő majd fokozatosan egyenlít.

Aztán ez a gyerekes élettárs hirtelen elhunyt. Párja itt maradt egy félkész házzal, meg jó nagy bankhitellel.
A gyerekeket nevelő korábbi házastárs ekkor megjelent, mint az örökös gyerekek törvényes képviselője, és a tulajdoni lap alapján 1/2 részt követel a házból, pontosabban annak vagyonértékét.
Pontosan tudja, hogy a házra költött összes pénz nagyon nagy része nem az örökhagyó részéről történt, de nem érdekli.

A túlélő élettárs mindent számlákkal tud bizonyítani, polgári pert indított, amiben hagyatéki hitelezőként kéri az 1/2-től (jelentősen) eltérő hozzájárulás elismerését. Mivel több tízmillió forintról van szó, nem babra megy a játék.
A beadvány szerint hagyatéki hitelezőként lép fel, azaz - ha jól értem - kötelmi jogi igényt akar elismertetni, ami független a bejegyzett tulajdoni aránytól.

Kérdésem: jó ez az irány? Ha igen, mire lehetne hivatkozni? Ha nem jó, mi kellene helyette?

Köszi a válaszokat előre is.

Először is: innen csak tájékozódj,sokkal több pénzről van szó,hogy egy buktát megkockáztass.

Fogadj ügyvédet.
Az örökösök a ház egy részének tulajdonjogát öröklik meg,papiron az 1/2-ed részét.

Hogy ez mennyi lesz ténylegesen azon lehet vitatkozni és bizonyitani.

Azon viszont nem,hogy kéri a ház értékének a felét.

Mire fel?
Ha nem ért vele egyet,inditson pert a közös tulajdon megszüntetése iránt,hiszen úgysem tud kifizetni.
A túlélő élettársnak jók az esélyei ha bizonyitani tudja a lakáseladásból befolyt pénz felhasználását,az ugyanis különvagyonnak számit.
Amit leírtál azok alapján kb. A ház értékének 15 %-ra számithatnak az örökösök.
Ha pert indított akkor gondolom van ügyvédje is nem?

Nem, ez nem jó irány.

Én a magam részéről a gyerekek képviseletét szívesebben vállalnám.

(Major szemmel láthatóan nem tud róla, hogy az olyan szerződéseket, amelyben az élletársak mindketten felek, és harmadik személyekkel közösen kötik meg, a gyakorlat élettársi vagyonjogi szerződésnek fogadja el.)

Valóban nem.
Viszont a hozzájárulás mértékét ki kell számolni.

Kelleni éppenséggel nem kell, legfeljebb lehet. Csak nem lesz különösebben releváns.

Nem én vagyok az érintett élettárs, én a hozzátartozója vagyok, aki segít neki.
Van ügyvédje. Csak felmerült bennem, hogy elég dörzsölt-e az az ügyvéd.
A szitu itt az, hogy elvesztette az élettársát, és utána még ki is akarják forgatni abból a vagyonból, amit 20+ év munkájával megszerzett.
A ház vagyonértékének csak egy része a vételár (amiben a hitel is van). Jelentős részt képez a már élettársi viszony fennállása alatt ráköltött felújítási pénz, ez tízmilliós nagyságrend, erről vannak számlák. Mindenről. Banki bizonylatok, tehát nem wécépapírdarabok, hanem harmadik felek által nyilvántartott adatok.
Van továbbá, és ezt még nem említettem, egy két tanú által aláírt magánokirat, amelyben - a halálos ágyán, csak akkor még nem lehetett tudni, hogy halálos lesz - az örökhagyó még életében nyilatkozott, hogy a hozzájárulás nem volt arányos, és a részleteket a számlák igazolják.
A számomra kérdéses rész itt az, hogy a kötelmi jogi igényt hogyan lehetne megtámasztani felperesi oldalról. Természeteen mivel a bejegyzett tulajdon 1/2, a törvényes örökösök automatikusan 'birtokon belül' vannak, azaz ha nem történik semmi, övék az 1/2. Az a cél, hogy történjen.

„a hozzájárulás mértékét ki kell számolni.”
Ha van vagyonjogi szerződés, akkor nem.

„elég dörzsölt-e az az ügyvéd.”
Nem dörzsöltnek kell lenni, hanem hozzáértőnek. És akkor vesztett perbe be sem ugratjuk az ügyfelet. (Kétséges perben pedig megtaláljuk az eséllyel kecsegtető jogi érvelést.)

„egy két tanú által aláírt magánokirat,”
Egyoldalú nyilatkozat. LÓfütty.

"Ha van vagyonjogi szerződés, akkor nem."
Nincs vagyonjogi szerződés. És vélelmezni sem lehet ilyet, mert ahhoz vizionálni kellene egy tartalmat a szerződés mögé, amit meg nem lehet ex has megállapítani. Vagyonjogi szerződés hiányában pedig egyenlő arányban kell vélelmezni a vagyonszerzést, kivéve, ha másképpen igazolható. És most pontosan erről az esetről van szó.

"Kétséges perben pedig megtaláljuk az eséllyel kecsegtető jogi érvelést."

Igen, én pont ezügyben kértem segítséget, ha nem lenne egyébként tök világos, hogy miért posztoltam.

"Egyoldalú nyilatkozat. LÓfütty."

Cseppet se lófütty, mert pont az az "egy oldal" nyilatkozott (örökhagyó), amelyiknek kell. Melyik oldalnak kellett volna még benne lennie?

Surmoka,

Ezek szerint nem értetted meg KBS-t.

Tehát még egyszer : amikor az adásvételi szerződést megkötötték egy harmadik féllel közösen, együtt, 50-50% arányú vásárlással, ez lényegében megfelel a vagyonjogi szerződésnek, hogy mindketten így fogadják el a tulajdonszerzést.

Az elhunyt 1/2 részét meg fogja örökölni a törvényes örököse. Ez nem kérdés.

A később ráköltött összegek tekintetében lehet vita. Ezen lehet pereskedni, de ennek kimenetele sem olyan egyértelmű. Ugyanis a vagyont egyben kell értékelni, nem külön-külön - csak hogy egy példát mondjak : ha te arra hivatkozol, hogy bankszámlakivonattal is tudod igazolni, hogy a házra költött 10 millió forintból 9-et az elhunyt fizetett mondjuk a bankkártyájával, akkor a másik fél arra fog hivatkozni, hogy igazolni ugyan nem tudja, de a közös életvitelt meg a másik fél finanszírozta. De sok minden másra is hivatkozhat. Például, hogy nem volt _kötelessége_ a másik fél tulajdonára is költeni, nekik ehhez nincs közük, köszönik szépen amúgy. Ráköltötte az elhunyt, mert így akarta. Pont. Logikus, mert ha nem akarta volna, nem költötte volna rá......

Úgy, úgy.

drbjozsef köszi, így már sokkal világosabb.
Valóban nem értettem meg azt a foghegyről odavetett félmondatot, legfeljebb találgatni tudtam, és kitotóztam, hogy az adásvételi szerződésre utalhat benne a költő.

A szerzett vagyon nagy része a vásárlás utáni építkezés, amiről számlák vannak. Ott, ha jól értem a joxabályt, főszabályként egyenlő a részesedés a vagyonszaporulatból. Ezért minden további, amit a másik fél megkifogásolhat, de nem tud igazolni, az 50%-ban lesz elismerve. Ugye?

Történt továbbá, hogy a házon felújítás előtt egy jelentős bontás is történt. Ez nem jelenik meg az ingatlan értékében, de nagy költség volt, ennek a beszámítására van mód? Kötelmi jogi igény keletkezhet? Példákban találtam olyat, hogy ha az örökösök ápolták a nagymamát, az is keletkeztethet kötelmi jogi igényt. Pedig a nagymama sem lett értékesebb attól, hogy pelenkázták. Ezen az alapon a nem vagyonelemként beépülő költségek elismertethetők?

„ Ott, ha jól értem a joxabályt, főszabályként egyenlő a részesedés a vagyonszaporulatból.”

Élettársaknál nem. A főszabály az, hogy a hozzájárulás arányában kell megosztani (a házastársaknál főszabály a fele-fele). Ez neked elvileg jó is lehetne.

Csak az a baj, hogy ez elsősorban az életközösség (nem halál okán) megszakadásakori elszámoláskor van. Mint házasoknál a válás (csak ott ez nem vita téma, a fele-fele miatt).
De ha az egyik fél elhunyt, akkor ez nem feltétlenül jön szóba. Az elhunyt vette az építőanyagokat? Rendes tőle, biztos oka volt rá, mondjuk kapott érte jó szexet. Ő fizette a munkásokat is? Biztos oka volt rá, mondjuk főztek neki finom ételeket. Ő fizette a lakás rezsijét is? Rendes tőle, biztos oka volt rá, mondjuk mostak és takarítottak rá. Vagy bármi más.
Tudod igazolni, hogy pisztolyt tartottak a fejéhez a számlák kifizetésekor, vagy legalábbis KIFEJEZETTEN a nem közös vagyonba számítás szándékával fizette ki ezeket?
Kifizetni számlát nem lehet véletlenül. Ha megtette, hát megtette, ezt legfeljebb ő kifogásolhatná utólag.

Ne érts félre, én igazad adok neked, és nem etikus/erkölcsös esetleg a másik fél eljárása. Esetleg. De attól még ezt az elhunytnak életében, előre, írásban kellett volna rendeznie, ha biztosra akart volna menni. Elmulasztotta, most az örökösei szívnak. A saját pénze volt, arra költötte, amire akarta. Ő az élettársának a lakásrészének a felújítására költötte. Nehéz ezt vitatni, hogy nem ez volt a szándéka.

(az ápolás/gondozás témakörébe nem menjünk bele, az is sokkal sokkal bonyolultabb, mint hogy aki több pelenkát vett az több örökségre jogosult. Ugyanígy van több a fentihez hasonló aspektusa, ami miatt egy gondozó rokon ha nem előre rendezik a helyzetet, a haláleset után hoppon marad. Jogosan - legfeljebb nem etikusan.)

Köszi a segítséget, de itt szerintem egy kis félreértés van. Nem az elhunyt járult hozzá nagy mértékben az építkezéshez, hanem a túlélő élettárs. Az elhunyt után most az örökösök törvényes képviselője olyat akar megszerezni, amihez az örökhagyó nem járult hozzá anyagilag, azaz a túlélő élettársat akarja a vagyonából kiforgatni.
A túlélő élettársnak mindenről számlája van, amik igen nagy arányú (kb. 90%) átfedésben vannak a házon fellelhető értéknövekedéssel. Azaz nem nagyon vannak rejtélyesen keletkezett melléképületek vagy fűtés vagy ilyesmi, amiről ne lenne számlája a túlélő élettársnak.
Ezért most arra próbálunk lőni, hogy a kötelmi igények jogalapját erősen megérveljük. Jjövő héten egy másik ügyvéddel is lesz konzultációnk, kapunk tőle szakvéleményt, több szem=több csipa alapon.

Egyébként a közösen, harmadik személlyel kötött szerződések esetében vagyonjogi szerződést automatikusan feltételezni sztem simán szembe megy a hatályos Ptk.-val.
Abban explicite benne van, hogy ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat van, akkor van vagyonjogi szerződés, ha meg nincs, akkor nincs. Továbbám jogi előadásvázlatban találtam:

"kifejezetten ilyen tartalmú jogszabályi utalás hiánya esetén azonban a párkapcsolatokban
együtt élő személyek és a kívülálló harmadik személyek közötti külső jogviszonyokra – az
adott jogviszony jellegétől függően – a magánjog általános szabályai az irányadók
Ennek megfelelően valamennyi párkapcsolati forma esetében élesen el kell határolni egy-
mástól

• - az egymás közötti (belső) és
• - a harmadik személyekkel fennálló (külső) jogviszonyokat,

mert a kétféle jogviszonyra különböző szabályok alkalmazandók."

Az adásvételi, amit vevőként kötöttetek, talán nincs ügyvéd által ellenjegyezve?

Surmoka,

Bocsánat, hogy kevertem a szerepeket, de a lényegen nem változtat. A túlélő élettárs költötte rá, önként, megállapodás nélkül, etc, etc.
Fordítsd át. A lényeg ugyanaz.

Igen, természetesen önként költötte rá. Ugyanakkor főszabályként élettársi kapcsolatban a hozzájárulás arányában keletkezik a tulajdonrész, és csak akkor közös, ha másképpen nem sikerül megállapítani.

És ha nincs vagyonjogi szerződés. Itt meg van.

Nehéz ügy....
A gyerekek örökösők lettek.
Majd ha felnőnek és ki tudják fizetni a túlélő élettársat akkor hozzájutnak a házhoz. Addig 2/4-2/4 arányban boldog tulajdonosok. Szerintem.

Ha egy házat közösen hitelre vesznek ketten, majd az egyik fél számlával igazolhatóan egy csomó pénzt költ rá egyoldalúan a felújítására, azt is mind beszámítják az egyébként nemlétező vagyonjogi szerződés alapján 50%-ban a másik félnek?

Surmoka,

Némi hamis állítást is tartalmaz a kérdésed, és általános is, úgyhogy erre a helyes válasz, hogy van amikor inkább igen, máskor meg nem.

drbjozsef mi a hamis állítás a kérdésemben?
És egy felújítási megbízáshoz nem szokott lenni ügyvédi ellenjegyzés. Akkor az milyen alapon hazudható át vagyonjogi szerződéssé?