Zártkert építési telekké alakítása

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, párommal néztünk egy telket amihez egy külön telken lévő szolgalmi út vezet(ezt is meg szeretnénk venni). Az út nem párhuzamos, középen szűkül kb. 2,5m-re, a homlokvonalon és a rendes útnál 3,5m-es. Azt a tájékoztatást kaptuk, elképzelhető hogy az építési hatóság nem fogja engedélyezni az építést és építési telekké nyilvánítást, mert túl szűk a szolgalmi út és nem férnének el a munkagépek. Van erre valami szabályozás, hogy mi a minimális szélesség? Addig nem kezdenénk el vásárolni ameddig nem tudunk mindent biztosan.

Előre is köszönöm a segítséget!

nane...stb az illetékes

Van lehetőség (fizikailag) a szolgalmi út bővítésére szélesítésére?

keszab,

Mi pontosan a tervetek, hogyan lesz építési telek egy zártkerti ingatlanból?

Amíg egy telek kizárólag szolgalmi joggal biztosítottan megközelíthető, addig kizárt, hogy bármiféle beépítésére engedélyt adjanak. Az építési hatóságnak az engedélyezési eljárás során vizsgálnia kell, hogy az adott telek beépíthető-e? Már pedig egy telek akkor beépíthető, ha az közterületről, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel is közvetlenül megközelíthető.
Két megoldás van, vagy megveszed a szomszéd teleknek az utat magába foglaló részét és azt
A.) teleknyúlványként a telkedhez kapcsoltatod;
b.) önálló telekként útként kialakíttatod.
Ezekhez vázrajzot készíttetsz földmérővel, és a földhivatalnál engedélyezteted a telekalakítást. Ugyanakkor azt tudnod kell, hogy a telekalakítás csak abban az esetben engedélyezhető, ha mindkét telek a telekalakítás előtt és után is megfelel a rá vonatkozó helyi, és országos érvényű építési szabályoknak. Ami közel sem magától értetődő hogy meglesz, mert többek között a szomszéd telek beépítettségének, és zöldfelületi fedettségének, netán alakjának továbbra is meg kell felelnie az építésügyi szabályoknak. Érdemes lesz az ügybe nem csak geodétát, de építésügyi jogszabályokat is ismerő szakembert bevonni.

drb
Egy zártkerti telek sosem lesz építési telek, mivel az csak beépítésre szánt területen létező fogalom. Természetesen attól még beépíthető egy zártkerti telek is, ha egyébként megfelel a rá vonatkozó, és a beépíthetőségét biztosító szabályoknak (pl telekterület kérdésében). Szerencsére, vagy szerencsétlenségünkre a kérdező nem mondta, hogy a kérdéses telek zártkert lenne.

Revideálom drb részére adott hozzáfűzésemet. A topic nevében van benne, hogy zártkert. Bocsi. De tény, amit írtam, az igaz.

Majordomus: Sajnos nincs lehetőség az út bővítésére, a két szomszédos telek kőkerítése van ott.

drbjozsef: Első körben kérvényezzük a belterületté nyílvánítást, utána jönnének az építéshez szükséges engedélyek.

nanemaaa: "önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel is közvetlenül megközelíthető" -> ez így van, ezt a telket is meg szeretnénk venni.

nanemaaa,
Pont ezért tettem fel a (költői) kérdésemet.
Amit most folytatok is:

keszab,
Tisztában vagy azzal, mit jelent a belterületbe vonási eljárás?
(most arra még ki se térjünk, hogy a belterületbe vonás nem egyenlő a beépíthetőséggel automatikusan)

drbjozsef: Nem vagyok tisztában az eljárással, ezért is szeretnék tájékozódni mielőtt bármit lépünk. A telek helyrajzi száma 3 számjegyű, ami úgy tudom megkönnyíti az eljárást illetve van a telekkel szomszédos belterület. A főépítésznél is érdeklődtünk, és ő leginkább az út szélességét kifogásolta, minden másra azt mondta, hogy megoldható. Kerestem neten hogy mi az előírás út legszűkebb pontján a minimális szélességre, de nem találtam semmit.

keszab,

Basszus, ezt sosem értem meg.
A főépítész kifogásolja az út szélességét, DE NEM MONDJA MEG MIÉRT? MENNYIVEL?
Nem tudja a szükséges minimális értéket (ha van)? Ha tudja, miért titkolja?

A belterületbe vonás hosszú procedúra, az önkormányzati testület határozata kell hozzá, a járási hivatal, végleges kivonás (ha ez még nincs meg), vázlatrajzok, tervek, földvédelmi járulék, ÉS amiért a polghivek ezt utálják, az az, hogy adott esetben jónéhány járulékos kötelezettség (infrastruktúra, út, csatorna, világítás, iskola, ovoda, orvos, miegymás). Ez utóbbi persze két telek esetén nem nagyon van, de hogy a te kedvedért két telket belterületbe vonjanak, ahhoz legalábbis a Miniszerelnök Úr / Polgármester Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának kellene lenned...

De hát egy próbát megér, ha sok a pénzed és az időd.

Belterületbe vonás esélye közelít a 0-hoz. Mert nem csak arról szól, hogy egy rendelettel (helyi építési szabályzat és településszerkezeti terv módosítás), hanem annak komoly feltételei vannak. Például a biológiai aktivitás érték fenntartása, magyarán amennyi bevon, annyit vagy ki kell venni a jelenlegi belterületből, vagy annak a zöldfelületi fedettségi értékét erdősítéssel külterületen növelni kell. Az átlag magyar azt hiszi, hogy van egy telke, amit be akar építeni, bemegy az önkormihoz és az egy tollvonással belterületbe vonja, mert pl a főépítész nem tiltakozik. Ez baromira nem így van, egy telket nem lehet belterületbe vonni, mert egy telekre vonatkozóan tilos helyi szabályozást módosítani. Ehhez terveztetni kell, kb 50 szakhatósággal egyeztetni, rendeletet alkotni.... később határozatot módosítani, művelésből kivonatni, a terület belterületbevonását a földhivatalnál kezdeményezni.... 1-2 év alatt meg is van.
Költsége úgy 10-20 millió körül megállhat, ha nem túl nagy a módosítás. Nyilván pont ezekre van most pénze az önkormányzatoknak. Ja, és addig nem lehet belterületbe vonni, míg a településen belül van beépíthető telek, vagy terület.
Szóval életszerűnek tűnik a dolog. Önálló helyrajzi számú út szélességét nem csak a jogszabályok írhatják elő, pl egy forgalmi sávszélesség 2,30-2,50 m + két oldalt 0,70 -0,70 m biztonsági sáv, de meghatározzák azok a közművek is, amiket oda ezen keresztül kell bevinni. Alap esetben víz, villany, gáz, csatorna......
Szerintem maradjunk a realitások talaján, a telek minden bizonnyal marad külterületi zártkert, amire egyébként elvileg lehet akár lakóházat is építeni, ha megfelelő mértékű a területe, és az előírt útkapcsolata biztosított. Ehhez csak ki kell tudni vonatni többek között a telket művelés alól a földhivatallal, és ki kell fizetni annak aranykorona értékét. Arról egyelőre mondjunk le, hogy a kert végében buszpályaudvar, orvosi rendelő, kisposta, óvoda, iskola legyen. ;)

drb
„A főépítész kifogásolja az út szélességét, DE NEM MONDJA MEG MIÉRT? MENNYIVEL?
Nem tudja a szükséges minimális értéket (ha van)? Ha tudja, miért titkolja?”
Mert nincs ilyen jogszabály. Ha közút lenne, arra van előírás, minimum 12 m.

Egy kicsit paprikás a válasz, de mivel a kérdés csak az út szélességére vonatkozott, nem tüntettünk fel több infot és körülményt a telekről, mert a kérdésünk csak az útra vonatkozott, hogy van-e min-max útszélességi követelmény, vagy csak a homlokvonalra vonatkozik szabályzat.

• Már ki van vonva művelés alól
• Közművesíthető
• Nem Budapest vagy egyéb nagyobb város, hanem egy icipici falu területéről van szó, ahol jelenleg 2 hivatalos telek van ami beépíthető, és elfogyott a falu
• Körülötte majdnem az összes telek már a belterülethez tartozik
• Tisztában vagyunk a biológiai érték megőrzéséről, erről is tudunk gondoskodni
• Több példa is van, hogy belterületté nyilvánítottak külterületet az elmúlt években, szóval egyáltalán nem lehetetlen küldetést vállaltunk.

Mi csak szerettünk volna tájékozódni alaposabban, hogy mi várna ránk.
Köszönjük szépen a válaszokat!

Jobban jártok ha nem veszitek meg....

Néhéz ügy lesz.....

Beatriccess
Az a baj ezzel, hogy szerinted itt okvetetlenkedünk, hogy amennyiben csak a feltett kérdésre adtunk volna választ, akkor valószínűleg a probléma még nem oldódna meg, és az egyik kérdés megoldása után jönne a következő probléma, aminek alapján mélységesen felháborodva írtál volna, hogy miért nem hívta fel senki a figyelmedet, hogy egyéb probléma is lehet?
Szóval megpróbáltunk mindenre kiterjedő választ adni, az már a te dolgod, hogy mit csinálsz vele.

Nem fogod tudni önerőből megoldani...
Drága tanulópénz lesz.