Booszne Erika
„Mi a fenének akkor a közhiteles nyilvántartás, ha nem is közhiteles. Hiszen nem a valóságot tartalmazza. Egy lebontott épület szerepel egy külön tulajdoni lapon, mint egyéb épület ... közben meg már régen lebontották és a térképről is törölték. Akkor a Földhivatal, miért nem törli?”
A földhivatalban voltál már bent megkérdezni esetleg? Lehet célravezetőbb lenne.
Van itt még egy érdekes momentum a társasházunk ügyében. Ugye nekünk a hatodik albetéttel van a gondunk, ami egy külön épület volt. Ezt az épületet lebontották, a térképről is törölték, de a külön tulajdoni lapon még mindig szerepel a 145 nm2 -es ingatlan, egyéb felépítményként. A Földhivatalnak nem kellene ezt törölni a nyílvántartásából, hiszen le lett bontva, térképről is határozattal törölték, minden igazolás be lett nyújtva. Mi a fenének akkor a közhiteles nyilvántartás, ha nem is közhiteles. Hiszen nem a valóságot tartalmazza. Egy lebontott épület szerepel egy külön tulajdoni lapon, mint egyéb épület ... közben meg már régen lebontották és a térképről is törölték. Akkor a Földhivatal, miért nem törli?
„Igen ám, de a mi társasház alapító okiratunk tartalmazza, hogy amennyiben a tagok 4/5 megszavaz valamit a közgyűlésen, az érvénybe lép, ha a 1/5 nem él 30 napon belül a bíróságnál kifogással. Magyarul a mi alapító okiratunk szerint, ha valamit a 4/5-e a tagoknak jóváhagy, azt nem gátolhatja meg, csak bírósági úton az 1/5 -e.”
Elég felesleges kitételnek hangzik, tekintve, hogy a Tht. szerint 60 napon belül bírósághoz fordulhat, más esetben érvényes a határozat. De hogy magára az alapító okiratra, amelyet a Tht kifejezetten 100% egyetértéshez köt (néhány kivétellel, de ez nem az), azt felülírhatjátok-e egy ilyen rendelkezéssel, abban azért nem lennék biztos. Ez szerintem nem egy ilyen rendelkezés a Tht.-ban.
De hozzátok meg azt a határozatot, hivatkozzatok az AO ezen rendelkezésére, és adjátok be az AO módosítást. Szerinted ha ilyen akadékoskodó kerékkötő a kedves tultársatok, akkor nem fog bírósághoz fordulni? Szerintem biztos igen.
A tulajdonos bontotta le az ingatlant a hatodik albetéten, mert úgy volt, hogy épít a helyére valamit, de nem tette. Semmilyen költséget nem fizet, mindenben gátolja a többi albetét tulajdonosát és nem írja alá a társasház alapító okiratának a modosítását sem. Ezért kérdeztem, hogyha van egy ilyen kitétel a társasház alapító okiratban, amit annak idején ő is aláírt, hogy 4/5 tulajdonosnak az aláírása esetén, ha nem él kifogással, akkor a közgyűlésen hozott határozat életbe léphet e, ami a társasház alapító okoirat modosításáról szól, vagy mindenképpen kell az ő aláírása is ehhez. Szeretnénk elkerülni a bíróságot, de ha kell akkor megyünk.
Mivel lebontották az önálló albetétet képező önálló rendeltetési egységet, így Az alapító okiratot módosítani kell. Onnantól a tag nem lesz társasházi tulajdonos, mivel nincs önállóan bejegyezhető albetétje. Viszont a telekben tulajdonos marad, vele az osztatlan közös tulajdon szerinti szabályok szerinti sorsközösséget kell vállalni. A tul lap második oldala pedig úgy módosul, hogy x tulajdoni hányad társasház, y tulajdoni hányad Kívülálló Jenő!
egy külön szerkezeti egységben lévő ingatlan tulajdonosa, és azt az ingatlant már le is bontották,
Vajon ki bontotta le ?
Bárki is, azért a telek részesedése megmaradt.
Miért kell ide hülyeségeket írní?
A rársasházból senkit nem lehet kizárni. Vegyétek meg a lakását és akkor megszabadultok tőle.
A társasház nem egyesület hogy 5 tulaj kizárja a hatodikat,és nem lakászövetkezet hogy tagsága legyen.
Sziasztok!
Adott egy társasház, ahol hat albetét szerepel, hat albetéttel tagok a tulajdonosok.
A társasház egyik albetétjével ( annak tulajdonosaival gondok vannak ) így a másik 5 albetét tulajdonosa szeretné kirakni a társasházból a hatodik albetétet.
A társasházból való " kirakáshoz " elvileg a törvény szerint, minden albetét tulajdonosának kell az aláírása.
Igen ám, de a mi társasház alapító okiratunk tartalmazza, hogy amennyiben a tagok 4/5 megszavaz valamit a közgyűlésen, az érvénybe lép, ha a 1/5 nem él 30 napon belül a bíróságnál kifogással. Magyarul a mi alapító okiratunk szerint, ha valamit a 4/5-e a tagoknak jóváhagy, azt nem gátolhatja meg, csak bírósági úton az 1/5 -e. Ezt minden társasházi tag aláírta. Az lenne a kérdésem, hogyha a társasház 4/5 megszavazza egy tag kizárását, aki szerkezetileg nem is tartozik a társasházhoz, hanem egy külön szerkezeti egységben lévő ingatlan tulajdonosa, akkor ki lehet e zárni a társasházból ezt a tulajdonost? Az alapító okiratban foglaltakat felülírja-e esetleg az a törvény, ahol az van írva, hogy mindenkinek alá kell írni a társasház alapító okiratát. Újra megjegyzem, hogy ezt a kitételt, hogy 4/5 esetén életbe lépjen a közgyűlési határozat, az a tag is aláírta, akit most szeretnénk a társasházból kirakni. Nem fizetett eddig semmit és csak a gondok vannak vele. Mivel egy külön szerkezeti egységben lévő ingatlan tulajdonosa, és azt az ingatlant már le is bontották, így úgy érzi, hogy neki semmi kötelessége nincs és ahol tud betart mindenkinek. Súgjatok, mit lehet vele csinálni? Nagyon szeretnénk megszabadulni tőle. Köszönöm szépen a segítséget.
Lehi Adam
„A kérdésem az lenne, hogy a társasház által kiadott energia tanúsítványon nem kellett volna, hogy ez is fel legyen tüntetve, hogy nem lehetséges a bővítés?”
Az energia tanúsítvány sohasem a társasház műszaki paramétereit tartalmazza.
„Közös képviselő nem igazán szeretne az üggyel foglalkozni, mivel a bővítés nem lett megszavazva.”
Nem is az a dolga, hogy erőnek erejével megszavaztassa a házzal azt, amit ők nem akarnak.
„Illetve van-e arra lehetőség, hogy az ott lakók között egyenlően legyen elosztva ha már a közös költség egységes.”
A közös költség elosztási arányának semmi köze a társasház műszaki adottságaihoz.
Sajnos ezt rendesen benéztétek, próbáld meg elfogadni, még ha nehéz is.
Az eladóddal kellett volna erről részletesen vásárlás előtt konzultálni, hogy ott mik a lehetőségek.
Üdv!
Adott egy 12 lakásos társasház amiből egy lakást párom 2023. Novemberében vásárolt. Kapott is a társasházról energia tanúsítványt. Azóta a lakás teljes villamos hálózata cserére került, klíma beszerelve, mosó és számítógép üzemben. Szeretnénk villanybojlert, villanytűzhelyet stb., de kiderült, hogy 15 amper van amit nem lehet tovább bővíteni, mivel a társasház fővezetéke nem bír többet. A lakások fele 32 amperre fel van bővítve. A tarsashaznak vagyona nincs. 8.000.000 ft lenne a bővítés, de ezt nem szavazták meg, főleg azok akik vígan élnek a 32 amperrel. Közös képviselő nem igazán szeretne az üggyel foglalkozni, mivel a bővítés nem lett megszavazva. A kérdésem az lenne, hogy a társasház által kiadott energia tanúsítványon nem kellett volna, hogy ez is fel legyen tüntetve, hogy nem lehetséges a bővítés? Illetve van-e arra lehetőség, hogy az ott lakók között egyenlően legyen elosztva ha már a közös költség egységes. Semmiképp nem fogjuk annyiban hagyni a dolgot. Ha ezt akkor tudtuk volna a lakást sem vásároltuk volna meg. Bármilyen ötlet, tanács jól jönne.
Booszne Erika,
Első lépésben pontosítsd a tényállást, mert ez így nem történhetett meg. Ki, mit vett, mi történt a tulajdonokkal és a tulajdonosokkal. Konkrétan:
„társasház megvásárolta a mellette lévő földet ”
„megvásárolta a társasháztól egy beruházó”
A társasház nem adhat-vehet szomszédos ingatlanokat, Társasházi törvény 3. §. A társasház tulajdonosai, mint magánszemélyek, igen, de maga a társasház nem. Ki írta alá ezeket a szerződéseket, ki volt a tulajdonos a tulajdoni lapon? A társasház összes tulajdonosa, név szerint, nem?
Ha ez egy szomszédos ingatlan volt, önálló helyrajzi számmal, hogy került a társasházba? Pontosan mit vett a vállalkozó? Például: Miután a társasház tulajdonosai megvették a szomszédos ingatlant, egyesítették a társasházzal, a szomszédos ingatlan önálló hrsz-e megszűnt, a szomszédos ingatlan társasházi közös tulajdon lett, majd azt albetétesítették, aminek a társasházi tulajok lettek a tulajdonosai direktben, és azt az albetétet ől eladták a vállalkozónak? Vagy máshogy történt?
„földhasználati joguk volt”
A tulajdoni lapokon ez még ott van? Melyik ingatlant illeti, melyiket terheli?
„csődbe mentek”
A csődvédelem négy hónap. Mi a helyzet ma? Mi van az e-cégjegyzékben? Működik-e ma még ez a cég, felszámolás alatt van, vagy törölték? Ki jár el a nevében: ügyvezető, felszámoló, más?
„a hatos albetéten szereplő tulajdonosnak elvileg semmilye nincs”
Ha az újonnan kialakított albetétet megvette a vállalkozó, ő azzal együtt megvette a közös tulajdon arányos részét is, nem csak a később elbontott épület belsejét (ami külön tulajdon). Nézd meg a társasház alapító okiratát, abban fel van sorolva, mi minden társasházi közös tulajdon. Erre vonatkozik az "eszmei hányad" az albetét tulajdoni lapján, és ez az alapja annak, hogy az albetét tulajdonosa szavaz a közgyűlésen, használhatja az udvart, stb. Ennek értéke van.
Booszne Erika,
Eléggé tartok tőle, hogy ez bíróság nélkül nem nagyon fog menni.
Ha minden, amit itt leírtál, dokumentumokkal is alátámasztható, tehát nincs kétség afelől, hogy hiba történt, a cégnek nincs köze a földterülethez, csak a felépítmény volt az övék, akkor annyit megtehettek, hogy igazolhatóan felszólítjátok őket, hogy egyezzenek bele a módosításba, és jelenjenek meg XY időpontban a társasház közgyűlésén. Ha nem teszik meg, és emiatt pereskedni kell, akkor feltehetőleg a perköltség őket fogja terhelni.
Ugyanakkor az, hogy csődbe mentek, további probléma lehet. Ki nem hajlandó most aláírni az AO módosítást? Kivel tárgyaltok egyáltalán? A felszámolóval?
Ráadásul a fent írt perköltség behajtása is problémás lesz.
Adott egy társasház, ami 5 albetétből áll, de szerkezetileg egy ingatlan. ( A épület ) A társasház megvásárolta a mellette lévő földet és az azon lévő külön szerkezeti egységben álló 145nm2-es ingatlant. Ezt a külön ingatlant, megvásárolta a társasháztól egy beruházó, hogy itt a 145 nm2-es ingatlan lebontása után felépít egy újabb társasházat ez lett volna a B épület. A Földhivatalnál, mivel külön szerkezeti egységben van és nem az A épület folytatása a B/1 jelölést kellett volna kapnia, de tévesen az A épület hatodik albetéteként jegyezték be ( gondolom az ügyvéd elrontotta ) így az A/6 jelölést kapta, mintha az A épület hatodik albetéte lenne. Így kerültek be a társasházba. A föld nem az övék volt, földhasználati joguk volt. A 145 nm2 lebontották, majd csődbe mentek. A Földhivatali nyilvántartásban azonban fennmaradt egy külön tulajdoni lap, amin az A/6-os albetét szerepel, amivel a társasház tagjai. Tudtunkkal egy társasház tagja csak az lehet, aki valamilyen ingatlannal rendelkezik, de így a hatos albetéten szereplő tulajdonosnak elvileg semmilye nincs, hiszen a föld nem az övé, a 145 nm2 -es ingatlant lebontották és ezt már a térképről is törölték. Ahhoz, hogy ki lehessen őket a társasházból rakni, ahhoz a társasház alapítóokiratának a módosítása kellene, de azt minden tagnak alákellene írni, így nekik is. Ők ezt nem írják alá, a társasházból nem hajlandóak kilépni, annak ellenére sem, hogy a külön tulajdonilaon szereplő 145 nm2-es ingatlan már lebontásra került. Pereskedés nélkül, mit lehetne ilyen esetben a többi albetét tulajdonosának csinálni, mivel folyamatosan gátolják a társasházat mindenben. Hogyan tudnánk megszabadulni az A/6-os albetétre bejegyzett, de sem földterülettel és már felépítménnyel sem rendelkező " tulajdonostól". Ilyen esetben mit lehet tenni?