Sziasztok!
Nagyon hálás lennék, ha valaki elküldené nekem a leggyakoribb bv-s bh - gyűjteményt. Lassan szakvizsgázom és jól jönne. Köszönöm szépen!
szabalyzorud@gmail.com
Taktikai megfontolásoknál fogva ez egy régebbi e-mail címem, ami eléggé fullon van...ha elküldted, akkor kérlek szépen írj itt valamit, hogy tudjak róla és keressem...köszönöm!
Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy miként lehet szabályosan BH-kra hivatkozni, ha nem tudom a számukat, netán még a bíróságra sem emlékszem? Simán leírom, hogy (valamelyik) bíróság (valamikor) leírta (valamilyen ügyben), hogy ez meg az? Gondolom, kevesen tudnak emlékezni 10.000 BH számára meg a bíróságra.
Minek ehhez BH?
Mi az elvi kérdés? Hogy mérsékelheti-e a bíróság azt a beszámítani kívánt kötbért, amelynek megfizetésére a felperest jogerős ítélettel kötelezi? Nyilván nem.
Sziasztok!
Keresem azt a BH-t, ami a vállalkozói díjjal szemben beszámítani kívánt késedelmi kötbér mérséklésről szól, ha NEM UGYANAZON jogviszonyból származik és utóbbi bírósági ítélettel alátámasztott.
Tud valaki segíteni?
Előre is köszönöm!
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget, hozzászólásokat, hogy foglalkoztatok az esetemmel!!
Ha megtudom a "megoldást", megírom.
üdb: KisAbi
Szakvizsga, tehát itt nem az anyagi jogi rész, hanem az eljárás maga lenne feladat. Alap, hogy emailos igényérvényesítési kísérletre nem válaszolunk. Ha kártérítési igénye van a cégnek, akkor azt terjessze elő FMH vagy kereset formájában.
@KisAbi
2012.-ben ezt a feladatot kaptam. A fórumon megtaláltam én is a korábbi kérdést, de választ ugye nem kapott a kérdező és később én sem. Megkerestem az akkori hozzászólásomat, amiben a segítséget kértem: „Arra hivatkoztam, hogy a munkavégzés helye lényeges körülmény, az írásbeli munkaszerződést nem írták alá, így a munkaszerződés nem jött létre, ami kifejezetten a munkáltató magatartása miatt hiúsult meg. Nem fizet semmit.”
A szóbeli vizsgán nem is kérdeztek semmit az írásbeli részről, elfogadták.
Az FMH érdekes kérdés: munkaviszonyból eredő követelésekre nem indítható, de hát itt pont nem jött létre a munkaviszony. Ha a cég ezt valami általános kárfelelősség alapján akarja behajtani, akkor szvsz akár indíthat is ilyet.
"Egy hét múlva kap egy emailt a cégtől, hogy fizessen meg részükre 200.000 Ft összegű kártérítést, mivel a cégnek ennyi kára származott abból, hogy nem írta alá a szerződést.
A feladat az volt, hogy X.Y. jogi képviselőjeként írjak választ a cégnek."
Én erre az előzmények ismeretében kb. annyit írtam volna, hogy
Ügyfelemnek meg 200.000 Ft kára származott abból, hogy átbaszták, úgyhogy ezen kártérítési követelését beszámíthatják saját követelésükbe.
Tájékoztatom továbbá a T. cég ügyvezetőjét és fő HR-esét, hogy Bécs nem Tunézia fővárosa, nyilván hiányoztak általános iskola ötödik osztályában, amikor ezt tanították, de az elmúlt 30 évben talán bepótolhatták volna.
Egyébként ügyfelem megengedi, hogy kinyalják neki, üzeni önöknek, örül, hogy végül is nem ment dolgozni egy ilyen köcsög céghez, mint az önöké.
Puszi-pacsi
Jogi képviselő sk.
Köszönöm a hozzászólásokat!
Az FMH-ra nem gondoltam, ebből is látszik, hogy tkp. ahányan vagyunk, annyiféleképpen állunk neki a feladatnak, annyi gondolkodásmód.
Én a válaszlevélben hivatkoztam az Mt. alapelvei közül a jóhiszeműség, tisztesség, tájékoztatási kötelezettség és együttműködési kötelezettségre, meg az Mt. 31.§-a alapján a Ptk. 6:62. § (1),(4) bekezdésre, miszerint:
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
(4) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.
Aztán eszembe jutott, h lehet h itt arra voltak még kíváncsiak, hogy az Mt. 47. §-a alapján a tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – a munkavállalót – legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal – írásban tájékoztatni kell
Az írásbeli tájékoztatás itt nem volt meg, illetve még módosítottak is rajta.
Nem tudom, h mi lehet a megoldókulcs szerinti megoldás...Egyszer még 2010-ben volt ez már itt kérdés a fórumon, de arra nem kapott választ a kérdező.
Köszönöm szépen még egyszer a válaszokat!
Mire föl adnának már be FMH-t?? :)
De ha egyszer a feladat az volt, hogy írjon választ, akkor amatőrként arra gondolnék, hogy a javítókulcs nem tartalmazza a "nem írok válasz, mert" kezdetű megfejtéseket...
Kedves KisAbi!
Egy elektronikus levélben megküldött igényérvényesítés érdekében küldött nyilatkozat jogi relevanciával nem bír, így arra válaszolni sem kell. Ha komolyan igényelik a 200 ezer forint kártérítést, akkor terjesszenek elő FMH-t és annak ismeretében vagy ellentmond a kötelezett vagy elismeri a követelést és nem mond ellent, így az FMH jogerős lesz és végrehajtható.
Kedves Fórumozók!
Munkajogi írásbeli feladat kapcsán szeretném kikérni a véleményeteket a megoldást illetően.
X.Y. állásinterjúra jelentkezik egy külkereskedelmi céghez, üzletkötő munkakörbe. Az interjú sikeres, szóban megállapodnak, hogy 2 nap múlva aláírják a munkaszerződést és a következő hétfőn már kezdhet is. A munkavégzés Bécsben lett volna, 6 hónapi időtartamban. A hazalátogatás és a bérezés körülményeit is egyeztették.
X.Y. a szóban megbeszéltek szerint megjelenik a cégnél, hogy aláírja a munkaszerződést. Akkor közlik vele, hogy nem Bécsben hanem Tunéziában kell munkát végeznie. Erre X.Y. megtagadja a munkaszerződés aláírását.
Egy hét múlva kap egy emailt a cégtől, hogy fizessen meg részükre 200.000 Ft összegű kártérítést, mivel a cégnek ennyi kára származott abból, hogy nem írta alá a szerződést.
A feladat az volt, hogy X.Y. jogi képviselőjeként írjak választ a cégnek.
Köszönöm szépen!
:) A véleményemet írom, remélem lesz más is aki segít.
„A fellebbezési kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kellett volna benyújtani.”
A feladatból nem derült ki, hogy rosszul nyújtották volna be.
„
A felperesnek van jogi képviselője, akkor nem neki kellett volna a fellebbezési kérelmet benyújtani?”
A jogi képviselő nyújtotta be.
„A fellebbezést visszautasító döntéssel szemben lehet, hogy kellett volna jogorvoslati lehetőséget adni?”
A hatáskörrel rendelkező bíróság a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Törvényszék nevében kellett volna határozatot hozni, miszerint az áttétel ellen fellebbezésnek helye nincs, mint ahogy hivatkoztál is rá. (Kp.81 § (2) és (5) bekezdései szerint áttételről szóló végzés esetén fellebbezésnek nincs helye.)
Sziasztok!
Ma volt a C írásbelim és nagyon bizonytalan vagyok. Kérlek segítsetek!
Az alábbi tényállás volt:
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 17-én a pert megszüntette. A végzést az eljáró jogi képviselő elektronikus úton december 21-én átvette.
A végzéssel szemben a jogi képviselő 2018.01.04-én elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Debreceni Törvényszékhez. A Törvényszék a fellebbezést a Kp. 157 § (1) bekezdésére alapozva a 13 § (11) bekezdésnek megfelelően a Fővárosi Törvényszékre áttette.
Az áttételt elrendelő végzéssel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be.
Feladat: a hatáskörrel rendelkező bíróság nevében hozzon határozatot a fellebbezés kapcsán.
Megoldásom: hatásköre a Debreceni Törvényszéknek van. A Kp. (2017.I.) 99 § (3), 102 § (b) re alapozva visszautasítottam a fellebbezést, mivel a Kp.81 § (2) és (5) bekezdései szerint áttételről szóló végzés esetén fellebbezésnek nincs helye.
A végzésemmel szemben nem adtam önálló fellebbezési lehetőséget.
Ami aggaszt: a Törvényszéknek az áttételnél a Kp 157 (2) bekezdésre kellett volna hivatkoznia, nem az (1)-re.
A fellebbezési kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kellett volna benyújtani.
A felperesnek van jogi képviselője, akkor nem neki kellett volna a fellebbezési kérelmet benyújtani?
A fellebbezést visszautasító döntéssel szemben lehet, hogy kellett volna jogorvoslati lehetőséget adni?
Ja, ezért utálok telefonról fórumozni. :-)
Előbbi jó, ha hosszabb, utóbbi jó, ha rövidebb.
"erekcióidő min. 14 métert felemésztett a 24-ből."
Gerbera!
Más az erekcióidő és más a reakcióidő.
„Felperes egy buszon utazik, ami nem az arra kijelölt helyen, hanem az útkereszteződésben áll meg. ”
A motoros kerüli a kereszteződésben álló buszt, vajon miért nem lassít ?
A feladat úgy-rossz ahogy van, olyan helyzetet vázol amit még elképzelni sem lehet.
Személyi sérülés történt, hol a rendőrség !? Rendőrségi vizsgálat nélkül perel a gyalogos, hiszen nincs is felelősség-megállapítás...
Nem. A bíróság elutasította a felperes (gyalogos) keresetét. Ezt kell helyben hagyni másodfokon is.
A 18 méretes féktávot pedig nem tudom elfogadni, mert csak a erekcióidő min. 14 métert felemésztett a 24-ből.
Nem tudjuk, milyen kereszteződés ez (rossz a kérdés), de az sem igaz, hogy nem lehet egy egyenrangú kereszteződésen lassítás nélkül áthaladni, ha a körülmények azt egyébként megengedik.
„Helyben kell hagyni az I.f. ítéletet,”
Nem az ellenkezőjét akartad írni? Az érvelésed nem erre fut ki.
„Ha valóban a féktávolság volt a 18 méter (és nem a fékút), akkor az alperesnek meg kellett volna állnia a 24 méterről észlelt felperes előtt, tehát a károsult magatartása nem hatott közre. (Bár kétségkívül szabályt szegett.)”
Ezzel egyetértek. Tehát 100%-os a felperesnek megítélendő kár.
Hmmm. szabályt szegett...
Ez egy szép közúti veszélyeztetés. Btk. 234. §,
a„z elsőbbségadásra kötelezett ”
Hát igen, egyenrangú útkereszteződésnél a motornak, vagy autónak is kötelezettsége volt. Ha lelassul a kereszteződés előtt annyira, hogy a váratlanul jobbról jövő autónak elsőbbséget tudjon adni, akkor a kereszteződés után, ahol volt a baleset, ott olyan lassan kellett volna mennie, mint egy elinduló autónak.