Haszonélvező Tulajdonos jogok kötelességek

Szomorú örökös,

„Ptk. 5:149. §
(3) A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.

5:150. § [A költségek viselése]
(1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.”

Az alapgondolat az, hogy egyik fél se gazdagodjon a másik terhére. Tehát ami a haszonélvezet fennállása alatt várhatóan elfogy, elhasználódik, az a haszonélvező költsége, ami nem, az a tulajdonosé. Ez alapján ez a tulajdonos kötelezettsége a javítás (felteszem, az új elosztó várhatóan sok évig, évtizedig működik), de a haszonélvező is megcsináltathatja, és (ő vagy az örököse) kérheti a tulajdonostól a haszonélvezet megszűnésekor a még fennálló érték megtérítését (hiszen közben a használat miatt csökkent az értéke).

Üdv!
Egy társasházi lakásban él egy ismerősöm rokona, aki egyben a haszonélvezője is a lakásnak. Az ismerősöm testvére a lakás tulajdonosa egy személyben. A napokban hirtelen tűzveszélyes helyzet miatt (egy kontakt hiba miatt izzott az egyik bekötésnél) gyors beavatkozásra volt szükség, ezért az a döntés született, hogy a régi elosztót le kell cserélni újra. Szerencsére egyetlen nap alatt ez meg is valósult - szinte csoda, hogy találtunk rá ilyen gyorsan szakembert a jó kapcsolatoknak köszönhetően. Én a hiba megjelenésénél a veszélyt átmenetileg elhárítottam, de ez nem volt tartós megoldás, mert hosszú ideig nem bírta volna, viszont másnapig tökéletesnek bizonyult, figyelmeztetve a haszonélvezőt, hogy komolyabb fogyasztókat a cseréig ne nagyon használjon. A tulajdonos közvetlenül utána, utólag kapott róla értesítést, hogy mi is történt. Kérdés, hogy ilyen esetben kit terhel az elosztó cseréjének költsége? A hirtelen veszélyhelyzet miatt arra már nem volt idő, hogy a tulajdonos saját maga keressen rá szerelőt, mondhatni azonnali beavatkozást igényelt. Ő egyébként is úgy gondolja, hogy ez a költség őt nem érinti, hanem a haszonélvező terhe kell legyen. Nektek mi a véleményetek róla?

Mindenkinek köszönöm a hozzászólást!

eulimen

„A "használat"-hoz képest meg belekerült a haszonszedés is."
Teljesen így van, azaz a tulajdonos fog ez esetben rendelkezni ellenszolgáltatás fejében az ingatlan használatáról. Ha ő használja, az is rendben van és ha másnak adja bérbe, az is, mivel jó esetben ezt a haszonélvező már nem fogja számára megszabni, ő pénzt akar érte és kész. Mi több, így volt benne régebben is: ”Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását...„, azaz a haszonélvezeti jog gyakorlása pont azzal jár, hogy a haszonélvező juttatást kap érte, cserébe viszont nincs joga megszabni, hogy ki használja az ingatlant. Javíts ki, ha tévedek!

”Ráadásul az ingatlantulajdonos most már főbérlőként is beléphet: fizet a haszonélvezőnek, miközben nem is ő lakik a lakásban, hanem az ő albérlője.„

És ez pontosan így történt az én esetemben is, ugyanis a rokonom számára ”béreltem vissza az ingatlant a haszonélvezőtől, mivel nekem volt ugyanot saját ingatlanrészem, amelyben laktam. Megnézte mindkét bérleti szerződést - az enyémet és a rokonomét egyaránt - az ügyvédem és teljesen rendben találta. Ennyi!

@Szomorú örökös
kikerült belőle a "csak". A "használat"-hoz képest meg belekerült a haszonszedés is.
Tehát a régi Ptk. szerint a haszonélvezőnek a tulajdonost kógens módon le kellett mondatnia arról, hogy ennyiért bérelné az ingatlant.
A mostani Ptk. bizonyos értelmezése szerint nem szükséges feltétel az ingatlantulajdonos nyilatkoztatása. Ráadásul az ingatlantulajdonos most már főbérlőként is beléphet: fizet a haszonélvezőnek, miközben nem is ő lakik a lakásban, hanem az ő albérlője.

De én csak egy mérnök vagyok. Majd a jogászok úgyis szétszedik mindkettőnket...

eulimen

Én ezt írtam:
„Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt”

Te pedig ezt:
„Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

Szerinted vajon mi jelentés beli különbség van a két szöveg között? Értelemszerűen mindkettő gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Boldogság

„egy kaputelefon szerelő, nem jártas a jogban”

És volt egy ilyen haszonélvezője, aki azt hitte, hogy bármit megtehet az ingatlannal, amire anyukám haszonélvezeti jogot biztosított neki. Pontosan akkor belemásztam én is rendesen, és utána jártam, hogy nem adhatja ki pénzért másnak, ha ugyanazon feltételek mellett én szeretném bérbe venni az ingatlant. Nyilván én ezt a részét írtam le.

@Szomorú örökös
„odairtam én is a törvény pontos szövegét. Kár, hogy nem olvastad tovább.”
A Nemzeti Jogszabálytárat már kollektíven ki is dobhatjuk a pics@ba, mert a chatGPT.Mindet.Jobban.Tud.
Ha az új Ptk. szerinti könyv-jelöléssel nyomja a bullshitet, neki elhisszük azt is, hogy helyesen idéz; még akkor is, ha kiderül, hogy a szakaszhoz valójában a régi Ptk-ból idézett!
Tényleg nagy kár...

Szomorú örökös egy kaputelefon szerelő, nem jártas a jogban! Nézzétek el neki, nem akart rosszat.

Még csak nem is hasonlít a két szöveg egymásra.

Az megvan, hogy a jogban akár egy szó megváltoztatása is gyökeresen megváltoztathatja a passzus jelentését?

eulimen

Ha értelmesen elolvasod, odairtam én is a törvény pontos szövegét. Kár, hogy nem olvastad tovább.

@Szomorú örökös neked a chatGPT súg a Ptk-ból? a hivatkozásaid és idézetek teljesen tévesek, a negyedik könyv egyébként a családjogról szól.

„Igen, de ha a lakás tulajdonosa erre igényt tart, akkor elsősorban neki adhatja csakis bérbe, nem kerülheti meg:”
Ennek hivatkozása helyesen:
5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(1) "A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt."

A PTk. Kommentárja (https://www.mhk.hu/…ommentar.pdf) szerint: „A Ptk. változatlanul biztosítja a tulajdonos számára, hogy visszterhes szerződés esetén maga lépjen a jogviszonyba. Nem egyértelmű, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a haszonélvező az 5:148. § (2) bekezdésben foglaltak mellőzésével, a tulajdonos előzetes megnyilatkoztatása nélkül köt visszterhes szerződést. Jogkövetkezményként szóba jöhet az, hogy a tulajdonos a haszonélvező által megkötött szerződésbe az abban foglalt feltételekkel egyoldalú nyilatkozattal a másik szerződő fél helyébe beléphet (lásd elővásárlási jog), vagy az 5:148. § (2) bekezdésben foglalt szabály felfogható olyannak, amelynek megsértése a szerződés érvénytelenségét eredményezi.”

„„Esetleg a haszonélvezet létrejöttekor kiköthető, hogy ne adhassa majd bérbe a lakást?”
Ilyen kikötést nem lehet tenni a haszonélvezeti jog megalapításakor.”
De. Más kérdés, hogy jóhiszemű bérlővel szemben hatálytalan lesz a kikötés. (Pontosabban a bérbeadás tényét illetően hatálytalan, arra jó, hogy a bérleti díjat a tulajdonos követelheti tőle.)

Nesquik

„Ezesetben a haszonélvező bérbeadhatja a lakást?”
Igen, de ha a lakás tulajdonosa erre igényt tart, akkor elsősorban neki adhatja csakis bérbe, nem kerülheti meg:
„4:174. § (2) A haszonélvező a szerződésen alapuló haszonélvezeti jogot a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja. A törvényen, bírósági vagy más hatósági határozaton alapuló haszonélvezeti jog nem ruházható át.
(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában nincs szükség a tulajdonos előzetes hozzájárulására a birtoklás, a használat és a hasznok szedése joga gyakorlásának átengedéséhez. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.”

„Esetleg a haszonélvezet létrejöttekor kiköthető, hogy ne adhassa majd bérbe a lakást?”
Ilyen kikötést nem lehet tenni a haszonélvezeti jog megalapításakor.

„A haszonélvező eladhatja-e a haszonélvezeti jogát, vagy mivel holtigtartó, azaz személyhez kötött, az ő élete végéig tart, így nem adhatja el a haszonélvezeti jogát?”
Gyakorlatilag meg is válaszoltad. Személyhez kötött, nem adható el a haszonélvezeti jog. Esetedben az illető halálával meg is szűnik.

„És mire, mikre köteles a haszonélvező, és a tulajdonos?”
A haszonélvezőnek viselni kell a rendes terheket, ez konkrétan általában a rezsiköltségeket jelenti. Azonban nem tehet kárt az ingatlanban, nem halmozhatja fel a tartozásokat, nincs joga megterhelni bármivel az ingatlant. Sajnos ha egy idős, nem igazán jogban járatos haszonélvezőt fogsz ki, akkor lesznek gondjaid, mert ő azt hiszi, hogy minden szinten ő rendelkezik, neki ezért semmit nem kell tennie, azonban úgy általában a kötelezettségeiről elfeledkezik. Én is pont így jártam anno, aztán fel lett világosítva őkelme, hogy nem teljesen így van. Végül én béreltem azért az ingatlant, hogy ne egy vadidegent költöztessen a nyakamra, hanem én szabhassam meg a bérlő személyét.

„Olyat is ír az internet, hogy előfordul, hogy a haszonélvező közüzemi tartozásokat halmoz fel. Ezesetben mit tehet a tulajdonos?”
Ez esetben kifizeted őket és utána fizetési meghagyást kérsz a haszonélvező ellen. Ugyanis a közüzemi tartozások általában nem névre, hanem az ingatlanra terhelhető költségek. Ha hagyod őket felszaporodni, akkor bajod lesz belőle később.

„Hogy, milyen gyakorisággal gyakorolhatja a tulajdonos az ellenőrzési jogát, milyen gyakran mehet be megnézni a lakásba, hogy rendben van-e. És ha a haszonélvező ezt megakadályozza, akkor mit lehet tenni?”
Erre itt a válasz:

„4:178. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja, rongálja, gazdasági rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezetet megszüntetheti.”

Megjegyzem, ez utóbbira elég kicsi az esély úgy általában.

Mi lenne, ha konkrétan leírnád, mi nyomja a csőrödet? Olvasd a Ptk. XXX.-XXXII. fejezeteit (5:146.§-5:159.§) , és gyere vissza konkrét tényállással..

1. Igen (Nem)
2. Nem adhatja el
3. A haszonélvező ahogy az elnevezés is mutatja, szedi és élvezi az ingatlan hasznait, de nem tulajdonos. A tulajdonosnak pedig tulajdonjoga van, és ahogy az Alaptörvény XIII. cikke is írja, "a tulajdon társadalmi felelősséggel jár". Hogy mik a rendkívüli javítási költségek? Hát a rendkívüli javítási költségek! A rezsit a haszonélvező fizeti, a kilyukadt bojlert meg a tulajdonos.
4. Ptk. 5:152§ (1)-(3). Nincs meghatározva gyakoriság. Ha a tulajdonos úgyérzi, nem tudja ellenőrizni, hogyan bánik a haszonélvező a tulajdonával, irány a bíróság, és perelnie kell a haszonélvezőt.
5. Rossz a kérdés. Mert erre az a válasz, hogy kifizeti a tartozást a haszonélvező helyett. Ha az a kérdés, hogyan lehet azt megakadályozni, hogy tartozást halmozzon fel: akkor tulajdonosként felszereltethet előrefizetős mérőórát, és majd a haszonélvező "beledobja" a pénzt. Mondjuk ehhez a mutatványhoz nem árt, ha a saját nevén van a mérőóra.

Hello Mindenki!
Segítséget szeretnék érni haszonélvezet versus tulajdonos témakörben. Valaki le tudná tisztázni, hogy hogy oszlanak meg a jogok és kötelezettségek a tulajdonos és a HOLTIGTARTÓ haszonélvező között? Olyan esetről van szó, amikor a haszonélvezet holtigtartó, és az egész ingatlanon fönnáll a haszonélvezet.
1., Ezesetben a haszonélvező bérbeadhatja a lakást? (Esetleg a haszonélvezet létrejöttekor kiköthető, hogy ne adhassa majd bérbe a lakást?)
2., A haszonélvező eladhatja-e a haszonélvezeti jogát, vagy mivel holtigtartó, azaz személyhez kötött, az ő élete végéig tart, így nem adhatja el a haszonélvezeti jogát?
3., És mire, mikre köteles a haszonélvező, és a tulajdonos?
Azt írja az internet, hogy: \\\"A haszonélvező kötelezettsége, hogy a dologgal kapcsolatos rendes fenntartási költségeket és terheket viselje.\\\" De \\\"A rendkívüli javítási és helyreállítási költségek a tulajdonost terhelik.\\\" Mik tartoznak ide, mik ezek a rendkívüli javítási és helyreállítási költségek, amik a tulajdonost terhelik?
4., \\\"Lényeges, hogy a tulajdonosnak ellenőrzési joga van. Ez azt jelenti, hogy jogosult megtekinteni, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant. \\\" Hogy, milyen gyakorisággal gyakorolhatja a tulajdonos az ellenőrzési jogát, milyen gyakran mehet be megnézni a lakásba, hogy rendben van-e. És ha a haszonélvező ezt megakadályozza, akkor mit lehet tenni?
5., Olyat is ír az internet, hogy előfordul, hogy a haszonélvező közüzemi tartozásokat halmoz fel. Ezesetben mit tehet a tulajdonos?