„Nem egészen értem ennek a paragrafusnak a funkcióját.”
Mármint a 8.§-nak?
A támogatott hitelt az épülethez akarják adni, az lehet 150 millió legfeljebb. A telek megvásárlásához nem jár - se építkezésnél, se kész otthon vásárlásánál, így nem is számít a limitbe. Nem számít neked milyen célod lenne vele. Meg kell osztani a vételárat, és csak a lakóépülethez jár a támogatás.
Mindenesetre köszi az infót, mint egyéni vállalkozó mindenképp nyilatkoznom kell, hogy székhelyet is szeretnék ott. Csak melléképület nincs, csak a kerítéssel elfelezett kert.
Nem egészen értem ennek a paragrafusnak a funkcióját. Ha üzleti célom lenne az egyébként osztatlan közös tulajdonban álló (vagy ki tudja, mit ír az alapító okirat) kertrésszel, akkor az külön árban lenne megállapítva? De ha egy szerződésben van az egész, akkor nem ugyanúgy a teljes összeg számít? Ez elég ködös, nem is értem ennek a paragrafusnak a célját, és hogy milyen esetekben alkalmazandó.
Ha kitalálom, hogy én a kertben mint bejelentett ev. tevékenységet folytatok, akkor arra a hányadra/vételárrészre nem jár talán a hitel?
Pedig a 16.§(1) "12" pont alapján az egylakásos lakóépület önálló tetőszerkezetét igazolnod is kell.
Ha nem olyan, akkor az nem egylakásos lakóépület.
Esetleg a 8.§(5) alapján a vételár megosztással lehetne kihozni a 100M alatti lakásvételárat. Nem ér 24M-et a földrészlet és esetleg melléképület?
Sziasztok!
Épp elkeseredtünk a párommal az alábbiak miatt:
Van egy 16. kerületi, társasházzá alakított ikerház 124 millióért, melynek az egyik felét szeretnénk megvenni, igénybe véve az Otthon Startot. A gond csak az, hogy a rendelet szerint csak olyan ikerház számít háznak, ami "egylakásos lakóépület", ha nem az, akkor lakásnak minősíti a bank, ahogy a tulajdoni lapon is szerepel, így a 100 milliós értékhatár lenne a mérvadó.
Az egylakásos lakóépület fogalma nem egyértelmű számunkra, de elsőre kiesik sajnos: olyan ikerház stb. amely önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik... Na de az ikerházak szerintem 99%-ban közös tetővel és egy közös fallal bírnak, így nem látom értelmét ennek.
Klasszikus ikerház ez, ami egy nagy családi ház középen, a tető gerince mentén használatilag elfelezve mint társasház, külön bejárattal, tehát egy közös nyeregtető alatt van mindkét része. A telek is türközi ezt, elkülönített kert és utcafronti kapu, teljesen önálló ház funkció, csak közös tető alatt vagyunk, az közös fallal.
Most abban reménykedünk, hogy mint házat tekintené a bank (Erste), hogy megkapjuk rá az otthon startot. Szerencsére nem foglalóztunk még.
Ha valaki ismer erre precedenst, vagy van infója erről, hálásak lennénk!
Köszi!
Ádám
„Azaz mikortól felel meg az Otthon Start feltételeinek?”
Pedig magyarul van.
Akkor, ha azt a 28 napot gondolatban kivágod az idősorből, és így az előtte-utána egybefüggő biztosítotti időszakból megvan a két év.
„Szerintem ennek sincs semmi értelme”
Az egy dolog, hogy nem érted...
Akkor itt egy példa: az egyetemi hallgató lediplomázott, hallgatói jogviszonya megszűnt, onnan számítva 4 hónap múlva elhelyezkedett, munkaviszonyt létesített. 3 hónapnyi munkaviszony után kölcsönkérelmet ad be. A 4 hónap biztosítási szünet nem minősül megszakításnak, az előtte-utàna lèvő időszakot kell számolni. 3 hónap munkaviszony pipa, ha emellé megvan a lediplomázását közvetlenül megelőző 21 hónap egybefüggő hallgatói jogviszony, akkor jogosult. Ez az ő esetében nyilván azt jelenti, hogy 2 év 4 hónap alatt jön össze a 2 év "egybefüggő" biztosítotti jogviszony.
Sziasztok!
Valaki értelmezni tudná nekem az Otthon Startról szóló jogszabály 8 §-ban lévő következő részt:
"a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap – illetve a cb) alpont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap – megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele"
Tehát akinek van mondjuk 28 nap megszakítása, annak ez a 28 nap a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele. Azaz mikortól felel meg az Otthon Start feltételeinek?
Ugyanígy azt se értem, mit jelent az, hogy
" valamint a ca), cb) és cd) alpont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele"
Szerintem ennek sincs semmi értelme, de majd talán kisegítetek.
Alapos
„Néha földhöz kötik az egyént a saját tulajdonú lakással”
Pontosan így van! Már a CSOK-nak és egyéb családtámogatott hiteleknek is ez lett volna a feladata. Azt akarják ezzel is meggátolni, hogy a sok fiatal és középkorú ne külföldön keresse a megélhetést, hanem itthon. Azonban ahhoz fizetést is kellene adni a melósnak.
Néha földhöz kötik az egyént a saját tulajdonú lakással.
Hajdúpésen nem biztos hogy célszerű egy vétel.
Köszönöm!
@baranyai rita
„lehet még várni az esetleges további részletekre vagy ez már fixen igy marad?”
Nincs kizárva, hogy szeptember 1-jéig még tekernek egyet rajta (ahogy most hétfőn is tekertek), mindenesetre a jogszabály jelenlegi állapota alapján nem jogosult igénybevenni. De nem az eladás ténye hiúsítja meg a jogosultságot, hanem mert ekkora értékű lakóingatlant tulajdonolt.
„Nem számit első lakásvásárlásnak az örökölt ingatlan tudomásunk szerint”
Annak valóban nem. De nem is ez számít. A jogszabályt olvasd el, abban mi áll!
4.§ (2) "A kölcsön abban az esetben igényelhető, ha az igénylő a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül nem rendelkezett saját tulajdonú belterületi lakóingatlannal."
és ezután jönnek sorolva a kivételek ,amiket az imént már kbencének kielemeztem.
Főszbaályként nem a lakásvásárlás számít, sem a bejelentett lakcím, hanem egydül a tulajdonjog. Azt meg szerezheti adásvétellel, ajándékozással, árverési vétellel, örökléssel, osztályos egyezséggel, elbirtoklással,....
Üdvözlöm!
A kérdésem az lenne hogy a lányom örökölt egy ingatlant kb 1 éve,
nem jelentkezett be oda nem lakott ott ,terhelt felújításra szoruló ingatlan volt amit banki kölcsönnel fizetett ki .
Most sikerült eladnia 41 millióért.
Szeretné egyedül állóként igènybe venni a 3%-os hitelt.
Az eddigi információk szerint erre nem lesz jogosult,lehet még várni az esetleges további részletekre vagy ez már fixen igy marad?
Nem számit első lakásvásárlásnak az örökölt ingatlan tudomásunk szerint de mivel az értèke meghaladja a 15 milliót tulajdonhányada az 50 % -ot igy nincs esély
„Kizárja az Otthon Start FIX 3%-os lakáshitelre a jogosultságomat”
Szerinten nem. Nem vagyok jogász, de a szöveg nyelvtani értelmezése az alábbi következtetést adja.
A jogszabály 4.§-a (2) bekezdése azt a feltételt támasztja, hogy az igénylőnek nem lehet az igénylést megelőző 10 éven belül saját tulajdonú belterületi lakóingatlana.
A (3) bekezdés az egész § vonatkozásában kifejti, hogy milyen ingatlantulajdonlási esetek minősülnek nemtulajdonlásnak, azaz, a (2) bekezdés feltételének telesülésének. Ebben említi a max. 15M Ft értékű tulajdonrész, bármekkora tulajdoni hányadban. A 15M Ft-os szabály pedig nem az ingatlan egészére, hanem a tulajdoni hányadra állít értékmaximumot (hozzáteszem, a (3) bekezdésből az következik, hogy akár egynél több ilyen ingatlan tulajdonlása is megengedett).
A jogszabály szempontjából tehát a 15M-t el nem érő értékű tulajdonjogod nem minősül tulajdonlásnak, az egész § vonatkozásában pedig nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a (4) bekezdésben sem kell figyelembe venni.
A (4) bekezdése pedig azzal az esettel foglalkozik, amikor nem tekinthető nemtulajdonlásnak az ingatlan tulajdonjoga, ebben az esetben értékhatár nélkül, tulajdoni hányadra ad maximumot.
„Elbizonytalanít, hogy a nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadról szóló (4) így kezdődik”
Az "ezen kívül" fordulat úgy értelmezhető, hogy akinek mégis van/volt a § szerint tulajdonjoga, de megfelel a (4) bekezdés felételeinek, az is igényelheti.
„A feleségem ugyanebben a helyzetben van, és vele együtt igényelnénk”
4.§ (5a) "Házastársak hitelprogramban való részvétele esetén elegendő, ha a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak az egyik házastárs maradéktalanul megfelel."
Kizárja az Otthon Start FIX 3%-os lakáshitelre a jogosultságomat, ha jelenleg csak egy nagy értékű (több, mint 150 millió forint) belterületi lakóingatlanban van 50%-os tulajdoni hányadom, de az elmúlt 10 évben volt alacsony értékű (15 millió forintnál kevesebbet érő) tulajdoni hányadom belterületi lakóingatlanban? (A feleségem ugyanebben a helyzetben van, és vele együtt igényelnénk).
A 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet 4. § (2)-(4) szól a tulajdoni hányadokra vonatkozó megkötésekről.
Én így értelmezem: (3) szerint az egész 4. § vonatkozásában (tehát a (4)-ben szabályozott, nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadra vonatkozóan is) nem számít az alacsony értékű (15 millió forintnál kevesebbet érő) tulajdoni hányad, így nem zárja ki a jogosultságot a korábbi és jelenlegi tulajdoni hányadom. Elbizonytalanít, hogy a nagy értékű ingatlanban lévő 50%-os tulajdoni hányadról szóló (4) így kezdődik: "A (2) és (3) bekezdésen kívül..., tehát külön esetként kezeli a jelenleg fennáló nagy értétű 50%-os tulajdoni hányadot, ezért nem vagyok biztos abban, hogy ilyenkor sem számít a korábbi alacsony értékű tulajdoni hányad, ahogy (3) írja.