használatba vételi engedély

Tisztelt jogtudók!
Építési engedéllyel a határidőn belül elkészült egy gazdasági épület felújítás és átalakítás. Az épitkezés 2004.augusztusban lett megkezdve és teljes egészében elkészült. A jogszabály szerint az építkezés megkezdését követő 5 éven belül kell megkérni a használatba vételi engedélyt.
Kérdésem:
1.eszerint 2009-ben ráérek ezt megkérni vagy még idén kellene?
2.mi az ügymenet, hogyan zajlik egy ilyen átvétel a gyakorlatban? Ha valaki leírná nekem megköszönném, mire kell figyelni, mire háklisak stb.
3.Az átépítés a terveknek megfelelően történt, egyetlen nyílászáró lett csak 40 cm-rel nagyobb mint az eredeti tervben. Ez lehet-e gond? Vagy igaz az amit hallottam, hogy 30 - 40 cm a tűréshatár? Jelezném az építmény egy külterületi gazdasági épület,a hozzá tartozó terület termőföld, még rendes út sincs a környéken és az a település amihez tartozik jelenleg nem rendelkezik települési rendezési tervvel.
3. kelle-e az illetékes kéményseprő vállalattól előzetesen a kéményekre átvételi szemlét kérni?(Az építkezési engedélyezésnél megadtak már egyet)
Előre is köszönöm!

1.: A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmassá válásakor, a tényleges használatbavétel előtt kell megkérni. Engedély hiányában az épület nem használható.
2.: Kérelem benyújtása formanyomtatványon, a szükséges mellékletekkel. (Ide tartozik pl a közművek nyilatkozata és a kéményseprőé is.) A kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság bevonja az érintett szakhatóságokat, helyszíni szemlét tart és dönt. Mire kell figyelni? Utólag már semmire. Egyébként a lényeg, hogy a terveknek megfelelő és rendeltetésszerű biztonságos használatra alkalmas legyen. Ezt egyébként a felelős műszaki vezető nyilatkozatának is ki kell mondania.
3.: Igen. Nem. Ha nagyobb kiváltót kellett beépíteni, akokr az eltérés érintette a teherhordó szerkezetet, tehát engedély kellett volna rá. Tűréshatár ebben a kérdésben nincs, bírság kiszabásánál van kizárólag az épület befoglaló méretei tekintetében, ez viszont 10 cm.
másik 3.: már 2-ben válaszoltam. Az építési engedély előtt a kéményseprő csak a terveket vizsgálta, azt akkor nem tudta volna lenyilatkozni, hogy megfelelő minőségben készült el, és a füst elvezetésére alkalmas.

Teljesen világos. Köszönöm.
Az ablak szélességében nem változott, a tetőtér szerkezetébe van beillesztve. Annyi történt, hogy nem a tetőszerkezeten nyugszik az alja hanem annyival lett hoszabb(értsd magasabb), hogy a főfalon, a beton koszorún nyugszik.
Majd kiderül, hogy mit fognak szólni.

További kérdésem:

1. Van-e költség vonzata az engedély kérésének?
2. Mi van ha nem kérek használatba vételi engedélyt?

Ha az áthidaló a terv szerinti, csak az un parapetfal lett kisebb, akkor nem lesz gond belőle. Max ha padlóig megy, akkor kérni fogják biztonsági védőkorlát beépítését a kiesés megakadályozása céljából.

Költségek a formanyomtatvány árán túl 10.000,- Ft illeték. Meg esetleg az eljárás során keletkező postaköltségek, de ezt még elég kevés hivatal fizetteti meg (bár egyre többen vannak.... mert nem kevés pénz éves szinten).
Határozat jogerőre emelkedését követően a földhivataltól kérni kell az épület feltüntetését, amihez geodéta által készített mérési vázrajz is kell, de ez már egy másik eljárás.

Ha nem kéred meg az engedélyt, és a hatóság tudomására jut, hogy elkészült (ellenőriznie kell... tehát sanszos), akkor egyrészt kötelezni fog a kérelem benyújtására, másrészt símán megtiltja az épület használatát..... A határozatok be nem tartása esetén szankcionál.....végrehajtásig, magánszemély esetében alkalmanként legfelejebb 500.000,- Ft-ig.
(magyarán nem éri meg újjat húzni... )

Azt szeretném megkérdezni, hogy amikor a hatóság az engedélyezés folyamán hivatalosan eljár (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély) és helyszíni szemlét tart (merthogy erre a jogszabály/törvény kötelezi) köteles-e helyszíni jegyzőkönyvet készíteni?

Helyszíni jegyzőkönyv nélkül hogyan- miként tudna utóbb adminisztrálni, aminek alapján a használatbavételi engedély már kiadható. (Ugye nem arra gondolsz, hogy "elmennek" a ház előtt és mint egy Patyomkin falu...)

Ha esetleg elmulasztották a helyszini jegyzőkönyvezést, utólag kérheted tőlük.

Tehát látniuk kell és rögziteni a készültség százalékos voltát.

Monalisa
laikus hozzászóló

A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet, vagy léegalább feljegyzést kell készíteni. A kettő között pl az a különbség, hogy a jegyzőkönyvet valamennyi rélsztvevő aláírja, míg a feljegyzést kizárólag annak készítője.

A jegyzőkönyv egyébként 1 példányban készül, abból az ügyfél nem kap, de külön kérelme alapján másolat adható róla persze a másolati illeték leróvásának kötelezettsége mellett).

Egyébként mi a kérdés apropója?

Még valamit kérdeznék: van annak jelentősége, hogy én, mint szomszéd megkapom a szomszédos ingatlannal kapcsolatban a használatbavételi engedélyről az értesítést? Van valami jogi lehetőségem még ilyenkor?

Fellebbezési jogod van. (30.000,- Ft-ért)

Egy kérdés nanemaaa-hoz és a többi hozzáértőhöz !

Írod :

„A kettő között pl az a különbség, hogy a jegyzőkönyvet valamennyi rélsztvevő aláírja, míg a feljegyzést kizárólag annak készítője.”
Az én korábbi gyakorlatomban az első ok. viszont én a másodikat inkább "emlékeztetőnek" nevezném, az én gyakorlatomban a feljegyzés egy hivatalon belüli levelezés volt. Osztályok főosztályok egymás között.
vagy tévedek ?
Üdv.
SM.

Igen, tévedsz. A Ket ismeri a fogalmat és az eljárással kapcsolatos információk rögzítésére szolgál. Mint pl egy helyszíni szemle tapaszalatainak leírása. És ugyanúgy közokiratnak minősül. Vannak persze, amiket kötelező jkv-ben, ilyen pl egy egyezség jóváhagyása.

Tiszteletem Hozzászólók!

Helyzet: Új, szerkezetkész ikerházfél vétele.
Kérdés:

• Ha az eladó megkéri a használatba vételi engedélyt, akkor onnantól már használt lakáskánt jegyzik a lakást és 6% illetéket kell fizetni az értékbecslési díjat figyelembevéve? (A lakás nem értékesítésre lett építve, illetve nincs ütemekre bontva az építkezés.)

Elkerülhető ez valahogy? A lakásban a vevő(k) lesznek az első lakók.

• Illetve ha nincs meg az engedély, akkor csak telekként értékesíthetné?
• Ha nem kéri meg az engedélyt, akkor nem tud tulajdonlapot sem kérni, így nem kapunk hitelt... nem? Vagy igen?
• Szükséges-e társasházzá nyilvánítani az épületet, hogy az ikerház másik felének tulaja nélkül lehessen rendelkezni az ingatlanfél felett. (Jelenleg osztatlan közös tulajdon...) Vagy elég egy megáálapodás az ikerházfél-tulajdonosoktól, hogy ez az enyém, az a tiéd...?

Előre köszönöm a válaszokat.

• Ha a használatbavételi engedély kiadásra kerül, onnantól már csak készt lakást vásároltál, ergo önkéntes beépítési kötelezettségnek (átírási illetékmentesség céljából) nincs helye.
• Ha az épület, s benne a lakás még csak szerkezetkész, akkor nem is fog rá használatbavételi engedélyt kapni.
• Kész lakás vásárlására is lehet hitelt felvenni, legfeljebb nem ugyanannyit és más kondíciókkal.
• Megoldás: Megvenni így, jogutódként bejelntkezni az építésügyi hatóságnál, utána neked használatbavételi engedélyt kérni. Vigyázat, ha többen veszitek a tul hányadot, akkor mindenkinek be kell lépnie építtetőnek, mert különben a rájuk eső rész után utólag meg kell fizetni az átírási illetéket.
• Ha egy telken van, akkor nem ikerház, hanem sima kétlakásos. Az ikerház lakásonként önálló telken álló, a közös telekhatár mentén egymás mellé épülő, de saját határfalakkal rendelkező két épület, melyek külsőre egy épület képét mutatják.
• Ha meg lesz a végleges használatbavételi (mindkét lakás elkészült), akkor lehet társasházzá alakítani. Az alapító okirat tiszta képet teremt, és az önálló albetétekbe kerülő külön tulajdonok önállóan forgalomképesek lesznek.
• Mielőtt megveszed nézesd meg szakemberrel, hogy az engedélyezett tervek szerint épült-e a ház, mert különben rengeteg problémának nézhetsz elébe.

Tisztelt Szakértők!

A következőben kérném a segítségeteket:
Házastársak A és B.

Adott egy építési telek, ami A tulajdona.
Adott egy építési engedély, amit A és B közösen kapott.
Időközben kötöttek egy házassági szerződést, hogy a telken felépülő ház A külön vagyonaként kezelendő.

Most A szeretne használatbavételi engedélyt kérni úgy, hogy kizárólag az ő nevére szóljon, azt követően pedig a földhivatal kizárólag az ő tulajdonába sorolja a telkén megépült házat.

Kért A az önkormányzattól jogutódlást, ahol B lemondott az építési jogáról.

Használatbavételi szemle megtörtént, de építési előadó elbizonytalanodott, hogy jegyző úr jóvá fogja-e hagyni a jogutódlást, és csak A-nak ad használatbavételre engedélyt? Indok: nem-e illetéket vagy más adózást akarnak-e kikerülni ezzel a házastársak?

Ez a rész még feltételes, de itt kérem a segítséget, hogy valóban elutasíthatják-e ebben az esetben a jogutódlást? Ha ez történik, hogyan lehet az épület mindenféle illeték nélkül A kizárólagos tulajdona?

Köszönöm a segítséget!
Üdv. AMiklós

Nem.
Az Étv szerint az építési hatóság engedélye az engedélyezett építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényeket nem dönti el.
Ha a jogutód igazolta az építési jogosultságát, akkor szerintem megalapozottan nem tagadható meg annak tudomásulvétele.

Köszönöm nanemaaa a hozzászólást, remélem jegyző úr is így gondolja, és nem gördít akadályt olyanba, amiben két fél már megegyezett.

Üdv. AMiklós

Nem látom lehetőségét a megtagadásnak, ha érvényes még az építési engedély.
Ha elutasítják, akkor még mindig ott a fellebbezés lehetősége. ;)

Tisztel szakértők!
Szeretnék segítséget kérni.
1996-ban épült egy emeletes gazdasági épület építési engedéllyel sajnos használatba vételi engedély nem lett az épületre megkérve.
Most elutasíthatják a kérelmemet?
Milyen lehetőségeim lehetnek?
Köszönettel Ráczné

Az, hogy lehet éppen intézni attól függ mi a cél.

1.
Lehet akár hatósági bizonyítvány+földmérővel is.
HA csak az ingatlan nyilvántartásban való feltüntetés a cél (eladás, hitel okból).

Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
http://kormanyablak.hu/…9/JEGYZ00014
"az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából
a telken építmény meglétére vagy hiányára... hatósági bizonyítványt állít ki."

(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából
az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak
a külön jogszabályban meghatározottak szerint
az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez !!!
helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

2.

Lehet fennmaradásival is.

• építész felméri
• papírok kitölt
• ügyet intéz
• földmérő

Jobb esetben nem kell a mai előírásoknak megfelelőre átalakítani semmit rajta...

3.

Mivel volt építési engedély...
Elvben a használatba vételi pótlásával is intézhető.
Itt az építési napló és FEMŰ aláírások hiánya az, ami gond lesz, alighanem.

- -

Elsőre az 1. módszert javasolnám...

Mivel 10 évnél régebbi,fennmaradási engedély!

Köszönöm a válaszokat. Az ingatlan nyilvántartásba szeretném a épületet bejegyezgetni.Édesapám építette az épületet az én nevemre.Építési naplót nem találtam.
A tervező/kivitelező sem él már.
Tisztelettel :Ráczné

rácz judit

Ha az épület az engedélyezett terveknek megfelelően épület, akkor kérhetsz használatbavételi engedélyt. A felelős műszaki vezetői nyilatkozat szakértői véleménnyel pótolható.

Nem olcsón!

Tisztelt Szakértők!
Fokozódik a problémám van 2 melléképület és disznóól a mi nincs a terveken és építési engedély is hiányzik. Tanácstalan vagyok.
Ráczné