használatba vételi engedély

Köszönöm a válaszokat. Az ingatlan nyilvántartásba szeretném a épületet bejegyezgetni.Édesapám építette az épületet az én nevemre.Építési naplót nem találtam.
A tervező/kivitelező sem él már.
Tisztelettel :Ráczné

Mivel 10 évnél régebbi,fennmaradási engedély!

Az, hogy lehet éppen intézni attól függ mi a cél.

1.
Lehet akár hatósági bizonyítvány+földmérővel is.
HA csak az ingatlan nyilvántartásban való feltüntetés a cél (eladás, hitel okból).

Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem
http://kormanyablak.hu/…9/JEGYZ00014
"az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából
a telken építmény meglétére vagy hiányára... hatósági bizonyítványt állít ki."

(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából
az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak
a külön jogszabályban meghatározottak szerint
az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez !!!
helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

2.

Lehet fennmaradásival is.

• építész felméri
• papírok kitölt
• ügyet intéz
• földmérő

Jobb esetben nem kell a mai előírásoknak megfelelőre átalakítani semmit rajta...

3.

Mivel volt építési engedély...
Elvben a használatba vételi pótlásával is intézhető.
Itt az építési napló és FEMŰ aláírások hiánya az, ami gond lesz, alighanem.

- -

Elsőre az 1. módszert javasolnám...

Tisztel szakértők!
Szeretnék segítséget kérni.
1996-ban épült egy emeletes gazdasági épület építési engedéllyel sajnos használatba vételi engedély nem lett az épületre megkérve.
Most elutasíthatják a kérelmemet?
Milyen lehetőségeim lehetnek?
Köszönettel Ráczné

Nem látom lehetőségét a megtagadásnak, ha érvényes még az építési engedély.
Ha elutasítják, akkor még mindig ott a fellebbezés lehetősége. ;)

Köszönöm nanemaaa a hozzászólást, remélem jegyző úr is így gondolja, és nem gördít akadályt olyanba, amiben két fél már megegyezett.

Üdv. AMiklós

Nem.
Az Étv szerint az építési hatóság engedélye az engedélyezett építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényeket nem dönti el.
Ha a jogutód igazolta az építési jogosultságát, akkor szerintem megalapozottan nem tagadható meg annak tudomásulvétele.

Tisztelt Szakértők!

A következőben kérném a segítségeteket:
Házastársak A és B.

Adott egy építési telek, ami A tulajdona.
Adott egy építési engedély, amit A és B közösen kapott.
Időközben kötöttek egy házassági szerződést, hogy a telken felépülő ház A külön vagyonaként kezelendő.

Most A szeretne használatbavételi engedélyt kérni úgy, hogy kizárólag az ő nevére szóljon, azt követően pedig a földhivatal kizárólag az ő tulajdonába sorolja a telkén megépült házat.

Kért A az önkormányzattól jogutódlást, ahol B lemondott az építési jogáról.

Használatbavételi szemle megtörtént, de építési előadó elbizonytalanodott, hogy jegyző úr jóvá fogja-e hagyni a jogutódlást, és csak A-nak ad használatbavételre engedélyt? Indok: nem-e illetéket vagy más adózást akarnak-e kikerülni ezzel a házastársak?

Ez a rész még feltételes, de itt kérem a segítséget, hogy valóban elutasíthatják-e ebben az esetben a jogutódlást? Ha ez történik, hogyan lehet az épület mindenféle illeték nélkül A kizárólagos tulajdona?

Köszönöm a segítséget!
Üdv. AMiklós

• Ha a használatbavételi engedély kiadásra kerül, onnantól már csak készt lakást vásároltál, ergo önkéntes beépítési kötelezettségnek (átírási illetékmentesség céljából) nincs helye.
• Ha az épület, s benne a lakás még csak szerkezetkész, akkor nem is fog rá használatbavételi engedélyt kapni.
• Kész lakás vásárlására is lehet hitelt felvenni, legfeljebb nem ugyanannyit és más kondíciókkal.
• Megoldás: Megvenni így, jogutódként bejelntkezni az építésügyi hatóságnál, utána neked használatbavételi engedélyt kérni. Vigyázat, ha többen veszitek a tul hányadot, akkor mindenkinek be kell lépnie építtetőnek, mert különben a rájuk eső rész után utólag meg kell fizetni az átírási illetéket.
• Ha egy telken van, akkor nem ikerház, hanem sima kétlakásos. Az ikerház lakásonként önálló telken álló, a közös telekhatár mentén egymás mellé épülő, de saját határfalakkal rendelkező két épület, melyek külsőre egy épület képét mutatják.
• Ha meg lesz a végleges használatbavételi (mindkét lakás elkészült), akkor lehet társasházzá alakítani. Az alapító okirat tiszta képet teremt, és az önálló albetétekbe kerülő külön tulajdonok önállóan forgalomképesek lesznek.
• Mielőtt megveszed nézesd meg szakemberrel, hogy az engedélyezett tervek szerint épült-e a ház, mert különben rengeteg problémának nézhetsz elébe.

Tiszteletem Hozzászólók!

Helyzet: Új, szerkezetkész ikerházfél vétele.
Kérdés:

• Ha az eladó megkéri a használatba vételi engedélyt, akkor onnantól már használt lakáskánt jegyzik a lakást és 6% illetéket kell fizetni az értékbecslési díjat figyelembevéve? (A lakás nem értékesítésre lett építve, illetve nincs ütemekre bontva az építkezés.)

Elkerülhető ez valahogy? A lakásban a vevő(k) lesznek az első lakók.

• Illetve ha nincs meg az engedély, akkor csak telekként értékesíthetné?
• Ha nem kéri meg az engedélyt, akkor nem tud tulajdonlapot sem kérni, így nem kapunk hitelt... nem? Vagy igen?
• Szükséges-e társasházzá nyilvánítani az épületet, hogy az ikerház másik felének tulaja nélkül lehessen rendelkezni az ingatlanfél felett. (Jelenleg osztatlan közös tulajdon...) Vagy elég egy megáálapodás az ikerházfél-tulajdonosoktól, hogy ez az enyém, az a tiéd...?

Előre köszönöm a válaszokat.

Igen, tévedsz. A Ket ismeri a fogalmat és az eljárással kapcsolatos információk rögzítésére szolgál. Mint pl egy helyszíni szemle tapaszalatainak leírása. És ugyanúgy közokiratnak minősül. Vannak persze, amiket kötelező jkv-ben, ilyen pl egy egyezség jóváhagyása.

Egy kérdés nanemaaa-hoz és a többi hozzáértőhöz !

Írod :

„A kettő között pl az a különbség, hogy a jegyzőkönyvet valamennyi rélsztvevő aláírja, míg a feljegyzést kizárólag annak készítője.”
Az én korábbi gyakorlatomban az első ok. viszont én a másodikat inkább "emlékeztetőnek" nevezném, az én gyakorlatomban a feljegyzés egy hivatalon belüli levelezés volt. Osztályok főosztályok egymás között.
vagy tévedek ?
Üdv.
SM.

Fellebbezési jogod van. (30.000,- Ft-ért)

Még valamit kérdeznék: van annak jelentősége, hogy én, mint szomszéd megkapom a szomszédos ingatlannal kapcsolatban a használatbavételi engedélyről az értesítést? Van valami jogi lehetőségem még ilyenkor?

A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet, vagy léegalább feljegyzést kell készíteni. A kettő között pl az a különbség, hogy a jegyzőkönyvet valamennyi rélsztvevő aláírja, míg a feljegyzést kizárólag annak készítője.

A jegyzőkönyv egyébként 1 példányban készül, abból az ügyfél nem kap, de külön kérelme alapján másolat adható róla persze a másolati illeték leróvásának kötelezettsége mellett).

Egyébként mi a kérdés apropója?

Helyszíni jegyzőkönyv nélkül hogyan- miként tudna utóbb adminisztrálni, aminek alapján a használatbavételi engedély már kiadható. (Ugye nem arra gondolsz, hogy "elmennek" a ház előtt és mint egy Patyomkin falu...)

Ha esetleg elmulasztották a helyszini jegyzőkönyvezést, utólag kérheted tőlük.

Tehát látniuk kell és rögziteni a készültség százalékos voltát.

Monalisa
laikus hozzászóló

Azt szeretném megkérdezni, hogy amikor a hatóság az engedélyezés folyamán hivatalosan eljár (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély) és helyszíni szemlét tart (merthogy erre a jogszabály/törvény kötelezi) köteles-e helyszíni jegyzőkönyvet készíteni?

Ha az áthidaló a terv szerinti, csak az un parapetfal lett kisebb, akkor nem lesz gond belőle. Max ha padlóig megy, akkor kérni fogják biztonsági védőkorlát beépítését a kiesés megakadályozása céljából.

Költségek a formanyomtatvány árán túl 10.000,- Ft illeték. Meg esetleg az eljárás során keletkező postaköltségek, de ezt még elég kevés hivatal fizetteti meg (bár egyre többen vannak.... mert nem kevés pénz éves szinten).
Határozat jogerőre emelkedését követően a földhivataltól kérni kell az épület feltüntetését, amihez geodéta által készített mérési vázrajz is kell, de ez már egy másik eljárás.

Ha nem kéred meg az engedélyt, és a hatóság tudomására jut, hogy elkészült (ellenőriznie kell... tehát sanszos), akkor egyrészt kötelezni fog a kérelem benyújtására, másrészt símán megtiltja az épület használatát..... A határozatok be nem tartása esetén szankcionál.....végrehajtásig, magánszemély esetében alkalmanként legfelejebb 500.000,- Ft-ig.
(magyarán nem éri meg újjat húzni... )

További kérdésem:

1. Van-e költség vonzata az engedély kérésének?
2. Mi van ha nem kérek használatba vételi engedélyt?

Teljesen világos. Köszönöm.
Az ablak szélességében nem változott, a tetőtér szerkezetébe van beillesztve. Annyi történt, hogy nem a tetőszerkezeten nyugszik az alja hanem annyival lett hoszabb(értsd magasabb), hogy a főfalon, a beton koszorún nyugszik.
Majd kiderül, hogy mit fognak szólni.

1.: A használatbavételi engedélyt az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmassá válásakor, a tényleges használatbavétel előtt kell megkérni. Engedély hiányában az épület nem használható.
2.: Kérelem benyújtása formanyomtatványon, a szükséges mellékletekkel. (Ide tartozik pl a közművek nyilatkozata és a kéményseprőé is.) A kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság bevonja az érintett szakhatóságokat, helyszíni szemlét tart és dönt. Mire kell figyelni? Utólag már semmire. Egyébként a lényeg, hogy a terveknek megfelelő és rendeltetésszerű biztonságos használatra alkalmas legyen. Ezt egyébként a felelős műszaki vezető nyilatkozatának is ki kell mondania.
3.: Igen. Nem. Ha nagyobb kiváltót kellett beépíteni, akokr az eltérés érintette a teherhordó szerkezetet, tehát engedély kellett volna rá. Tűréshatár ebben a kérdésben nincs, bírság kiszabásánál van kizárólag az épület befoglaló méretei tekintetében, ez viszont 10 cm.
másik 3.: már 2-ben válaszoltam. Az építési engedély előtt a kéményseprő csak a terveket vizsgálta, azt akkor nem tudta volna lenyilatkozni, hogy megfelelő minőségben készült el, és a füst elvezetésére alkalmas.

Tisztelt jogtudók!
Építési engedéllyel a határidőn belül elkészült egy gazdasági épület felújítás és átalakítás. Az épitkezés 2004.augusztusban lett megkezdve és teljes egészében elkészült. A jogszabály szerint az építkezés megkezdését követő 5 éven belül kell megkérni a használatba vételi engedélyt.
Kérdésem:
1.eszerint 2009-ben ráérek ezt megkérni vagy még idén kellene?
2.mi az ügymenet, hogyan zajlik egy ilyen átvétel a gyakorlatban? Ha valaki leírná nekem megköszönném, mire kell figyelni, mire háklisak stb.
3.Az átépítés a terveknek megfelelően történt, egyetlen nyílászáró lett csak 40 cm-rel nagyobb mint az eredeti tervben. Ez lehet-e gond? Vagy igaz az amit hallottam, hogy 30 - 40 cm a tűréshatár? Jelezném az építmény egy külterületi gazdasági épület,a hozzá tartozó terület termőföld, még rendes út sincs a környéken és az a település amihez tartozik jelenleg nem rendelkezik települési rendezési tervvel.
3. kelle-e az illetékes kéményseprő vállalattól előzetesen a kéményekre átvételi szemlét kérni?(Az építkezési engedélyezésnél megadtak már egyet)
Előre is köszönöm!