INGATLAN LÍZING SÚLYOS KITÉTEL


Pjotr # 2008.09.16. 14:55

Egy fontos NEM kimaradt:

vagy esetleg NEM abrokernet akadémiát vagy még azt sem végzett „szakértőkre“ hallgatnának, akkor sokkal kevesebb gond lenne”.

Pjotr # 2008.09.16. 14:49

Az az igazság, hogy elegem van néha az emberi butaságból, az emberek mindig csak a saját érdekeiket nézik, ráadásul a pillanatnyi érdeküket, nem törödve semmivel beleugranak mindenbe, alárínak bármit, úgy, hogy nem gondolkoznak, el sem olvasva mit írnak alá és utána meg jön a sírás meg az anyázás, hogy micsoda szemét a másik fél.
Ha az emberek több tizmilliós döntések elött nem csak a szines szórólapokat olvasnák el vagy esetleg a brokernet akadémiát vagy még azt sem végzett "szakértőkre" hallgatnának, akkor sokkal kevesebb gond lenne.
Jamina is azon háborog, amik szerintem nagyjából érthetőek és logikusak és ugyanígy működik mind hitelnél mind lízingnél.
Meg azon, hogy mennyivel jobb a lízingnél a bérlet, hát akkor béreljen.
Mert van amikor tényleg jobb a bérlet, pl. ha egy 15 millás lakást kit tudsz bérelni hosszú távra havi 50-70.000-ért rendesen berendezve, akkor azt nem érdemes megvenni, mert annak a lízingdíja 93000Ft havonta.

guba # 2008.09.16. 14:28

A banknak nem ott kellene megakadályozni a vagyonvesztést, hogy pofátlan feltételeket alkalmaz, hanem a hitelképesség gondos vizsgálatánál. Igen, vizsgálja csak a lízingbevevő hitelképességét is, és ha nincs neki olyan, akkor ne kössön vele szerződést.

A feltételek nem túl méltányosak esetleg, de nem pofátlanok azért szerintem. A hitelképességet éppen azért vizsgálja kevésbé, mert a lízing sajátosságaiból adódóan így, vagy úgy, de a pénzéhez jut. Egyébként mi lenne a nem pofátlan feltétel, azon kívül, hogy ő maga hasznosítsa? Az ingatlanpiaci mozgások rizikóját nyilván nem vállalja fel, ha meg talál rá madarat, nyilván újra lízingbe adja, de ezt nem lehet megkövetelni tőle.

nandy # 2008.09.16. 14:11

hanem a hitelképesség gondos vizsgálatánál

Kérdés: a mai világban a bank vajon képes-e felmérni, hogy az ügyfél hosszú távon fizetőképes lesz-e vagy sem. Mert szerintem ehhez vátesz kell.
Vagy mondják azt, hogy csak menedzsertől felfelé adnak hitelt, a sima alkalmazott pedig felejtse el? Vagy mi alapján szortírozzanak?

A kedves ügyfelek csalásait se feledjük. Kedvenc "trükk" a valótlan tartalmú munkáltatói igazolás.

Ennek ellenszere újabban az, hogy APEH által kiadott jövedelemigazolást kérnek - sebaj, sokan arra is hajlandóak, hogy 1-2 évig magasabb jövedelemmel jelentsék be magukat (főleg vállalkozók, cégtulajdonosok). Ráadásul az APEH általában csak az előző évekről tud igazolást adni, tárgyévről általában nem.

Vagy amikor megkérdezik az eltartottak számát. Ilyenkor szokott a kedves ügyfél 1-2 gyerekről megfeledkezni.

Szóval sokszor maguk okozzák a saját később bekövetkező bajukat.

monalisa1 # 2008.09.16. 14:04

Kedves kbs:
tudom, hogy ez már rég a jogászok közti eszmecsere., inkább ezt szeretem olvasni szemben azzal mint amikor valaki sárdobál a volt társára, és még ő van kiakadva a következmény miatt, oszt kér jogi tanácsot, segítséget.

Különösen Pjotr egyik-másik hozzászólása volt kellően magvas - Jaminának címezve.

nandy # 2008.09.16. 14:00

Ha túlértékeltnek tartja az ingatlant, ne vegye meg, és ne adja nekem lízingbe.

Ja, és ezzel veszítsen el egy lehetséges ügyfelet... Az ügyfél meg ide jön majd panaszkodni, hogy vajon miért érdekli a bankot az ingatlan értéke, és az, tud-e egyáltalán fizetni az ügyfél 20 éven át. :)

Nem tudom máshoz hasonlítani, mint a devizahitelekhez.

A bank x árfolyamon folyósítja a hitelt, aztán te x +/- 1 árfolyamon törleszted. A kockázat itt is a tiéd, nem a banké. Vagy kérdezzük meg, miért adnak devizahitelt, ha egyszer kockázatos az ügyfél számára?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 13:59

Nézd nandy! A banknak nem ott kellene megakadályozni a vagyonvesztést, hogy pofátlan feltételeket alkalmaz, hanem a hitelképesség gondos vizsgálatánál. Igen, vizsgálja csak a lízingbevevő hitelképességét is, és ha nincs neki olyan, akkor ne kössön vele szerződést.

Tudod, hiába a szemét feltétel, ha az az alapján keletkezett - mondjuk 7-8 milliós - követelést úgysem tudják behajtani.

nandy # 2008.09.16. 13:56

:)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 13:55

OFF
Monalisa, szvsz már rég nem Jaminának írjuk, amit írunk.
ON

nandy # 2008.09.16. 13:54

Ha bankról beszélünk, egy nagyon fontos dolgot ne felejtsünk el: a bank nem a saját pénzéből hitelez, vásárol. A banknak is vannak hitelezői - a betétesek. Az ő pénzükkel gazdálkodik a bank, velük szemben folyamatosan elszámolási kötelezettsége van.
Ezért a banknak kutya kötelessége elsősorban a betétesek érdekét és pénzét védeni!
A vagyonvesztés ebbe nagyon nem fér bele. A likviditás romlása sem.

(Mindamellett én sem nagyon csípem a bankokat - de ez más tészta)

monalisa1 # 2008.09.16. 13:51

Bocs, de szerintem most szusszannyatok egyet, vagyis Jamina ha újra betér ide, hadd eméssze mindazt amít írtatok neki.

Kíváncsian várom én is mit ír ismét.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 13:33

hiszen hitel nyújtása esetén lehetősége van a túlértékelt lakásokat normál áron finanszírozni.
Itt is lehetősége van. Ha túlértékeltnek tartja az ingatlant, ne vegye meg, és ne adja nekem lízingbe.
Kisebb összegbe mernék fogadni, hogy a bank lakáslízing-szerződést sem köt értékbecslés nélkül.

nandy # 2008.09.16. 13:33

De itt egy hóttközönséges lakásingatlanról van szó, ráadásul egy olyan társaság tulajdonában álló lakásingatlanról, amely társaság ezres nagyságrendben köt lízingügyleteket ugyanilyen lakásokra. Miért ne lenne elvárható tőle, hogy ezt is ismét lízingbe adja?

Az utóbbi évben épült lakások 50%-át nem tudják eladni. A kínálat jóval meghaladja a keresletet. Így elég kicsi az esélye annak, hogy rövid időn belül új lízingbevevőt találjon, vagy jó áron eladja (bár kétségkívül ez lenne a leghumánusabb lépés).

nandy # 2008.09.16. 13:27

Fura dolog, én szoktam a rossz rendőr lenni, de most értem Jaminát. Én is úgy gondolnám, hogy ha már lízing, akkor az azt jelenti, hogy ha nem tudom fizetni a díjakat, akkor elvesztem az addig befizetett díjakat, kiköltöztetnek és passzé. De hogy a bank elárverezteti a saját lakását (hiszen az övé), és aztán én tartozzak azzal, amit emiatt veszít… Ez nekem is erős.
Tudom, hogy a kölcsönnel hasonló a helyzet – de hát ez nem kölcsön.

Azt te is tudod, nem úgy zajlik az ügylet, hogy a bank megveszi a lakást, aztán megpróbálja lízingbe adni. A bank helyetted veszi meg - neked.

Emiatt pl. rosszabb helyzetben van, mint egy hitelnél, hiszen hitel nyújtása esetén lehetősége van a túlértékelt lakásokat normál áron finanszírozni.
Ha megveszi, ez a lehetősége elvész.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 13:05

A zálogjogosultnak arra nincs joga. Ő nem tehet mást, mint hogy árvereztet.

Nézd, megérteném, ha valami ritka vagy egyedi gépről berendezésről lenne szó, ami nem kell a lízingbevevőn kívül senki másnak. De itt egy hóttközönséges lakásingatlanról van szó, ráadásul egy olyan társaság tulajdonában álló lakásingatlanról, amely társaság ezres nagyságrendben köt lízingügyleteket ugyanilyen lakásokra. Miért ne lenne elvárható tőle, hogy ezt is ismét lízingbe adja? Ha pedig ragaszkodik a borítékolhatóan vagyonvesztéssel járó árveréshez, akkor ne kívánja, hogy más fizesse meg az ő rossz döntésének az árát.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 12:59

A zálogjogosult se hajtsa végre akkor a tartozást, hanem adja ki bérbe a lakást, ha a tulajdonos nem fizeti a kölcsönt.

Pjotr # 2008.09.16. 10:13

Te még azt sem olvasod el amit itt irunk (vagy nem birod megérteni) nemhogy egy 62 oldalas szabályzatot, és továbbra is butaságokat írsz.
Azt kéne felfognod neked is meg az emberek pici agyáűnak is, hogy mindennek következménye van és nincs jótündér aki helytáll helyettük a baromságaik és felelőtlenségük miatt.
Ha felfogtad volna a szerződési feltételeket, akkor látnád, hogy tényleg össze-vissza beszélsz.
Renegeteg lehetőség van kiszállni a lizingből (ahogy már más is írta...) egyrészt kérhetsz átütemezést, vagy köthetsz biztosítást ami azt az időt biztosítja amíg nincs munkád és jövedelmed, ha van pénzed előtörleszthetsz vagy akár ki is fizetheted az egészet.
Vagy keresel rá vevőt és eladod és kifizeted a bankot.
Ha nem tudsz fizetni és nem is próbálsz meg semmit, akkor először felszólítanak, hogy vedd meg a lakást és fizesd ki a bankot, ha ez nem megy, akkor árverés lesz, felértékelik és három hónapig nem adható el az értéklés 70% alatt.
Ha nem megy el ennyiért, az azt jelenti, hogy nincs rá kereslet és túl van árazva és te sem tudnád drágábban eladni.
Mindenesetre a szerződés felmondásának napjára kiszámolják a tartozásodat, hozzáteszik a költségeiket a kamatot, mégis mit várnál, hogy mindezt engedjék el???
Nem sokban különbözik egy lakáshitelhez, ha ott nem fizetsz, akkor ott is viszik a lakást és elárverezik...

De továbbra sem értem mi a bajod, ha nem teszenek a feltételek akkor nem kell odamenni, ha senki nem megy oda, akkor majd megszűnik a cég vagy változtatnak a feltételeken.
Ha meg mégis sokan mennek oda, akkor lehet, hogy mégsem a céggel van a baj, hanem veled....
Ha nem tetszik alizoing, akkor vegyél fel hitelt, ha nem kapsz azt sem, akkor ne vegyél lakást, de ne a cégeket tedd ezért felelőssé.
(hozzáteszem, hogy szerintem is pofátlan módon, irreális költségekkel és kamatokkal számolnak gyakran és leginkább nekik előnyősek a szerződéseik, de ez van, magáncégek, a kommunizmus már elmúlt)

guba # 2008.09.16. 09:59

Ha 5 év múlva olyan anyagi helyzetbe kerülsz, hogy úgy ahogy van visszaadnád? Nem lelakva, ugyanolyan állapotban ahogy átvetted. Miért csinálnak neked egy x millió tartozást a te károdra.

Jamina, értesz te a szóból? A bank a különbséget követeli csak rajtad, a még fennálló tartozásod és az értékesítésből befolyt összeg különbségét. Amennyiben ez negatív számot ad. Ha ez pozitív szám lesz, akkor az az összeg a tiéd.

guba # 2008.09.16. 09:52

De mi szerinted a félreértés? Hogy lenne helyes?

A lízing egy olyan öszvércsikó, aminek a bérlet az anyukája, de nem lehet tudni, hogy a részletvétel volt-e az apuka, vagy a bankkölcsön. Mindegyikre hasonlít egy kicsit.:))

Itt viszont – hangsúlyozom: ha igaz – a lízingbeadó saját felróható magatartására alapozhat követelést.

Mit akarsz a l.adónak felróni, hogy miért nem adja ki bérbe? Ne viccelj már, ezt a lakást a l.vevő választotta ki, rá való tekintettel vette meg, neki erre semmi szüksége, és nem is akarja használni vagy hasznosítani. Komolyan gondolod, hogy bérbeadással kellene kivárnia azt az időt, amíg a pénzénél lesz?
A zálogjogosult se hajtsa végre akkor a tartozást, hanem adja ki bérbe a lakást, ha a tulajdonos nem fizeti a kölcsönt.

Jamina # 2008.09.16. 09:51

Nem BÉla ez nem félreértés ez a kőkemény magyar valóság.

Biztos hitelnél is így van.

És biztos hogy tök frankón megy minden ha a részletek rendben mennek, ha 5 év múlva is fizeted, ha van állásod, ha kiadod, ha az albérlőd fizet rendesen. Minden ha, ha, ha.

De mi van akkor ha baj van?

Ha 5 év múlva olyan anyagi helyzetbe kerülsz, hogy úgy ahogy van visszaadnád? Nem lelakva, ugyanolyan állapotban ahogy átvetted. Miért csinálnak neked egy x millió tartozást a te károdra.

ÉN mindent átolvastam rendesen. És tényleg így van ahogy leírtam.

Jamina # 2008.09.16. 09:45

Sziasztok jó sokan írtatok!

Nandy, nem beszélek össze vissza és megkérnélek ha már nem olvasol figyelmesen ne minősíts. Igen van lakásom, tehermentes, Budapesten de szükségem lett volna arra hogy vidéken vegyek mégegyet amihez meg nem volt önerőm.

Ha önerőből vásárolok és csak nyomott áron tudnám eladni az az én kockázatom viszont akkor megvan a lehetőségem hogy én értékesítsem a lakást és ne csak ölbetett kézzel tűrjem ahogy eladják alólam.

Történet ott kezdődik milyen frankó albérlet helyett lakást lízingelni, mert nem abalkon kidobott pénz. Légyszi maradjunk a témánál.

Monalisa igen ez egy megoldás lehet személyi + hitel elgondolkodtató lehetőség
szerencsére hála istennek a helyeztem még szerencsés, nem halok bele, mivel van saját tehermentes lakásom lesz fedél a fejem fölött, de ha időnként vidékre utazok, most már inkább úgy gondolom kiveszek egy panzióban egy szobát még az is jobban megéri - utánaszámoltam

Béla örülök hogy megértesz, na pont ez a problémám. És ha a bank áron alul elárverezi akkor miért nem ajánlja fel nekem hogy azért az összegért veszem meg én?

Enteki új lakás után nem kell, azt hiszem 15 millióig akár lízing akár hitel. Az összeghatárban nem vagyok biztos

Guba válaszaim fentebb
Egyébként akkor jár jól, ha sikerül. ÉS ha nem?

Pjotr: Ha csöndben maradtál volna okosabb maradtál volna. Mint lentebb olvashatod. Utána olvastam. Utánajártam. És nem veszem igénybe. VÉleményekre voltam kíváncsi. NYitott ajtókat döngetsz.

Egyébként valamilyen szinten még a bankot is meg tudom érteni! VISZONT: akkor a vezérigazgatójának nem kell olyan nyilatkozatot tennie hogy "azért jó a lízing mert nemfizetés esetén az ügyféllel elszámolunk és a tőkerész nem veszik kárba." Akkor írja oda azt is, akkor nem veszik kárba ha magasabb árért tudjuk eladni az ingatlant. Ha alacsonyabbért akkor az az ügyfél tartozása, pontosabban a különbözet megmarad. Ez így lenne korrekt!

Ma reggel beszéltem az ügyintéző hölggyel aki teljes mértékben igazat adott nekem. PEdig ő a saját alkalmazottjuk.

Mégvalami az is benne van az üzletszabályzatban hogy egy esetleges árverés során azt tekintik elfogadható vevőnek aki a licit során a vételárat 30 napon belül kiegyenlíti. Tekintve az ország lakosságának anyagi helyzetét, mondja meg nekem vki, ki az aki egyből lerak majd nekik a becsült érték 70%-át 30 napon belül? Így már előre borítékolható, hogy az árverés sikertelen lesz, amit majd 2x megismételnek és ezt követően árra tekintet nélkül (azaz akármennyiért) eladják az ingatlant. Az ügyfélnek meg megmarad a különbözeti tartozása.
Veszélyes ügylet ez.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 09:27

a l.vevőnek fel nem róható okból megsemmisülne, akkor is ki kell fizetnie a lízingdíjat, holott nem ő volt a tulajdonos.

Az más. Az a kárveszély viselésének kérdése, amely a lízingszerződésekben jellegzetesen így van megoldva. Szar ügy az is - de szokásos. (És nem terjed ki arra az esetre, ha a lízingbeadó gyújtja fel azt a kecót.)

Itt viszont - hangsúlyozom: ha igaz - a lízingbeadó saját felróható magatartására alapozhat követelést. Hogy tudniillik kényszerárverésre bocsátja az ingatlant, más hasznosítási módok (bérbeadás, lízingbe adás, stb.) helyett. Ezzel olyan helyzetbe hozza saját magát, amilyenbe jellemzően kényszerből kerülnek az alanyok (l. végrehajtás). Könnyen teszi, mert a kárát már eleve továbbhárította a lízingbevevőre.
Ez nem csupán méltánytalan, hanem súlyos visszaélésekre is módot ad. (Értsd: átjátszás havernak baóért - a különbözet behajtása a lízingbe vevőn, akinek, persze, elővásárlási jogot sem hagynak.)

De továbbra is azt hiszem, hogy ez valami félreértés.

Pjotr # 2008.09.16. 09:25

Jamina egyáltalán nem olvasta a szerződését:

A Lízingszerződés felmondása esetén (a) a Lízingbeadó a Lízingbevevőt felhívhatja a Tartozás – alábbiak szerinti - megfizetésére az értesítésben
meghatározott időpontban, mint a felmondás hatályosulásának napján (melynek következtében az ott megjelölt napon a Lízingbevevő a
Lízingbeadóval szembeni Tartozása azonnal esedékessé válik), és felhívhatja, hogy a Tartozás teljes összege alábbiak szerinti megfizetésének
feltételével (mint felfüggesztő feltétel), az értesítésben meghatározott időtartamon belül gyakorolja Tulajdonszerzési jogát; és / vagy (b) a
Finanszírozási Dokumentumok bármely más rendelkezésének érintése nélkül kijelentheti, hogy a Biztosítéki Szerződések (vagy azok bármelyike)
végrehajthatóvá váltak, és azok mindegyikét vagy bármelyikét kikényszeríti. A Lízingbeadó a felmondásról szóló értesítésben közli a
Lízingbevevővel a felmondás kiállításának napjára kiszámított Lízingdíj Tőketartozását, annak járulékait, valamint a Lízingbeadó által kiszámlázott,
de meg nem fizetett Havi Lízingdíjak összegét, amelynek megfizetését követően számítja ki Lízingbeadó a Tartozás előbbiekben meghatározott és
Lízingbevevő által megfizetett összeggel csökkentett mértékét - figyelemmel a felmondásról szóló értesítésben meghatározott összeg tekintetében
számított, a felmondás kiállításának napjától a megfizetés napjáig eltelt napokra vonatkozó ügyleti kamatra, valamint esetleges késedelmi kamatra,
egyéb járulékokra, általános forgalmi adóra, valamint deviza alapú lízing esetében a Bázis Árfolyam és a megfizetés napjára érvényes Eladási
Árfolyam közötti árfolyamkorrekcióra -, amely összegről, a Tartozás végleges elszámolása érdekében a Lízingbevevő részére Lízingbeadó
végszámlát állít ki, amelyet a végszámlában feltűntetett határidőre köteles Lízingbevevő megfizetni.

guba # 2008.09.16. 09:10

De ez azt jelenti – ahogyan te is írod -, hogy amennyiben a szerződés megszűnik, a lízingbevevő a megfizetett díjak egy részének (közelebbről a tőketörlesztésnek) a visszakövetelésére jogosult, hiszen nem fog tulajdont szerezni

És hogy szűnik meg a szerződés? Talán közös megegyezéssel? Nem. Ha a lízingbevevő felmondja, akkor valóban nem fog tulajdont szerezni, de ő arra vállalt kötelezettséget, hogy fizeti a díjat, és a futamidő lejártával tulajdont szerez.
De ez a szerződés ettől még sokkal gonoszabb, mert, ha tételezzük fel a lízingtárgy a l.vevőnek fel nem róható okból megsemmisülne, akkor is ki kell fizetnie a lízingdíjat, holott nem ő volt a tulajdonos.

Ám Jamina azt állítja, hogy a lízingbe vevő nemhogy elveszíti a már megfizetett díjak teljes összegét; hanem egyenesen további tartozással terhelik meg.

Ez nem feltétlenül lesz így, attól függ, hogy mennyiért sikerül eladni a lakást. Ha pl sikerül találni valakit, aki árában megveszi, vagy belép a szerződésbe jogutódként és fizeti tovább a díjakat, dehát...

Kovács_Béla_Sándor # 2008.09.16. 08:23

Gondoljuk végig, guba kolléga!
Messzemenőkig egyetértek veled, ha azt mondod, hogy a tárgyalt esetben a lízingbe vevő által fizetett havi összegek egy része kvázi bérleti díj, a másik része viszont egyfajta tőketörlesztés a majdani tulajdonjog megszerzése fejében.
De ez azt jelenti - ahogyan te is írod -, hogy amennyiben a szerződés megszűnik, a lízingbevevő a megfizetett díjak egy részének (közelebbről a tőketörlesztésnek) a visszakövetelésére jogosult, hiszen nem fog tulajdont szerezni.
Ám Jamina azt állítja, hogy a lízingbe vevő nemhogy elveszíti a már megfizetett díjak teljes összegét; hanem egyenesen további tartozással terhelik meg.

No, ezért mondtam már az elején, hogy szerintem valamit félreértett - ám ha mégis úgy lenne, akkor az nekem meglehetősen tisztességtelennek tűnik, hiszen a lízingbeadó olyan veszteséget is áthárít, ami kifejezetten az ő döntésén múlik. Értem ezalatt, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy árverésre bocsássa a saját ingatlanát, megpróbálhatná máshogy is hasznosítani. Pl. lízingbe adhatná másnak.

De még mindig az a gyanúm, hogy egy félreértésen polemizálunk.