Az alábbi levelet elküldtem az APEH-nek állásfoglalásra, de azért kiváncsi vagyok a Ti véleményetkre is.
Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 63/A § (1)-(2) bekezdése 2004.01.01-én lépett hatályba, ami véleményem szerint érinti az egyik ügyfelemet is.
Ügyfelem magánszemélyként évente 3-4 lakást vesz és ad el, közben teljesen felújítja, így növeli az értékét. Eddig alkalmazta az Szja törvény 60-63§ rendelkezéseit, a lakásszerzési kedvezményt az újabb lakás megvételekor igénybe vette. 2003.év végén úgy döntött, hogy nem göngyölíti tovább a lakásszerzési kedvezményt, hanem adóbevallásában bevallja és megfizeti a 20% forrásadót az eddig felszaporodott jövedelme után.
Az Szja törvény 63/A§ szerint nem alkalmazhatók a 60-63§ rendelkezései ha az ingatlan, vagyon értékű jog átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik. Ekkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Kérdéseim a következők:
· Mi számit rendszeresen végzett tevékenységnek,mi ennek a pontos definíciója ?
· Mikortól számit rendszeresen végzett tevékenységnek, hány évet kell nézni ? Esetünkben ha 2003.év végén a magánszemély megfizette az adót és nem viszi tovább a lakásszerzési kedvezményt, akkor a 2003.évi (vagy ez előtti évek) lakás adás-vételei beszámítanak-e a rendszeres tevékenység elbírálásánál ?
· Ha az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazom, tételes költségelszámolásnál milyen költségek számolhatók el lakás adás-vétel esetén. Pl: lakás beszerzési értéke, felújításra, átalakításra fordított költségek, rezsiköltség (a tulajdonos nem lakik ott, tehát nem személyes szükségleteket szolgál), gépkocsi üzemanyag költség (pl: útnyilvántartás alapján, a felújítási munkák miatt és a lakás eladás miatti utak.)
· Az így kiszámított jövedelem utáni adóelőleget mikor kell bevallani és megfizetni.
· Kell-e, és milyen mértékű járulékot fizetni az ilyen jövedelem után ?