családi házból társasházzá alakulás

„OTÉK 1. számű melléklet:
72. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van.”

Magyarán a meghatározott célra önállóan alkalmas azt jelenti, hogy nem kell a szomszédba csámborognom, esetleg térdenállva könyörögnöm, hogy gyújtson be, mert fázom, vagy engedjen be biztosítékot cserélni, mert nálunk momentán nincs áram.

De ha felétek találsz olyan társasházat, ahol valamennyi lakás gázórája és villanyórája, valamint a főcsapjai egy lakásban koncentrálódnak, szólj. ;D

Jelen esetben az ideg elme szanatórium nem tekinthető társasháznak. ;)

Ez igaz, de vizfőmérő pld. 1 lehet, s egymás között kell elszámolniuk !

Tehát nincs külön gázóra - mégis társasház. Ergo: nem feltétel a klön gázóra. A külön fűtés sem.

kbs
A távfűtést ne keverd az etázsfűtéssel. ;)
Mellesleg a panelban sem úgy van a fűtés, hogy egy lakásból fűtik, és ha véletlenül elutazik a tulaj, akkor a szomszéd megfagy. ;)
Gázóra sem lakásban van.

Olcsóbb ha azt mondjátok megkölykezett a nagyszülők kutyusa !

( persze ha fiu, akkor ez sem megoldás)

Köszönöm a gyors választ :)

Külön fűtésünk és külön bejáratunk is van. Külön kapunk is van (postaládával :))
Elegendő, ha a villanyóra almérővel van ellátva?
Azt hiszem a többi megvan, de persze ehhez kell még 1-2 nálam sokkal okosabb ember, akik ehhez értenek.

Valóban drága kiskutya... :-)

Már maga a társasházzány alakítás is az, nemhogy a feltételeinek megvalósítása :-)

Köszönöm szépen

Ja, és külön gázórák sincsenek. Pedig gáz van.

„ valamint külön fűtése. ”

Errefelé egész lakótelepeknek nincs külön fűtése. Valahogy mégis társasházakból állnak.

Nagyon sokba kerülne a k,iskutya !

( itt nem lehet szó társasházról )

Nem két lakrész, hanem két önálló lakás kell hozzá. A két önálló lakás fogalma magában foglalja, hogy van saját villanyórája és gázórája, valamint külön fűtése. Víz csatorna lehet közös, mivel telkenként max egy bekötést és ehhez egy vízórát engedélyez a vízmű.
Persze a lakásokban önűlló almérők lehetnek, de nem szükséges.
A lakásszám válozás építési bejelentés köteles tevékenység.

Üdvözlök mindenkit!
Ahogy írtátok a családi ház társasházzá alakításához két különálló lakrésznek kell lennie. Ez nálunk is megvan.
Igazából mi hagyományos több generációs családiházban élünk (fsz-szülők, emelet gyerekek). Mi nem is eladás céljából szeretnénk társasházzá alakítani sokkal inkább a bürökrácia miatt... (gyermekink szeretnének kiskutyát, de a hatóság nem engedi, mert nagyszülőknek már van)

A kérdésem az lenne, hogy a társasházzá alakítás feltétele a külön víz, villany, csatozna, gáz... órák, rendszerek kiépítése is? Erre nem sikerült választ találnom az előzőekben. Elnézést, ha már volt kérdés.

Köszönöm előre is segítségetek

nanemaaa, köszönöm!

Nem kell minden tulajdonosnak építtetőnek lennie. Ezt már írtam. Viszont olyan nincs, hogy ezért a cserépért én felelek, azért az ablakszárnyért meg te. Tehát aki építtető, annak joga, kötelezettsége és felelőssége egyetemleges.
Megoldást már írtam. Eladod a tul hányadokat, az új tulajdonosok bejelentjeznek építtetőtársakként, a köztetek fennálló megállapodás alapján befejezik a lakásaikat, vagy akár az egész épületet, majd együtt megkéritek a végleges használatbavételit a teljes házra. Közben ügyvédet fogadtok, aki elkészíti a társasház alapító okiratot. A jogerős használatbavételi engedély és az alapító okirat, valamint az épületfeltüntetési vázrajz csatolásával pedig a földhivatalnál kéritek a társasház bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
és máris happy end

Azt értem, hogy az építtetők felelőssége egyetemleges, de ha több tulajdonos van, muszáj mindenkinek építtetőnek lenni? Nem lehet az egyik az ő tulajdoni aránya felett egyedüli építtető?
Egyébként mi korábban építkeztünk, mert több generációs házat szerettünk volna, de közben megváltozott a felállás, ezért most szeretnénk megtartani az 1 db meglévő kész lakást és az emeleti 2 db-ot hasznosítani, de mivel nincs pénzünk befejezni és úgy eladni, gondoltuk, valaki megvehetné jelen állapotban és befejezhetné. De ha ez ennyire rázós, Ti sem ajánlanátok senkinek, akkor valószínüleg nem lesz, aki vállalkozzon erre. Csak tudnám, akkor hogy lehet ebből jól kijönni...
Mindenesetre köszönök minden választ.

Az építetők felelőssége (joga és kötelezettsége) egyetemleges.
Alapból onnan indultunk, hogy TI építkeztek, s lakásokat akartok továbbadni. Erre a megoldás az 1-es. Te viszont láthatóéag a 3-as felé kacsingatsz, magyarán ha átveszik, akkor kimaradnál a továbbiakból.
Elméletileg azt is lehet, ha van aki így át meri venni. Ebben a variációban kbs sporttárs véleménye mellé állnék (vevőnek ilyet nem ajánlanék).

Az 1. verzió nem jó, mert mi nem tudunk építkezni, nincs pénzünk (sem kedvünk :-)
Ha építőközösségre lépünk, akkor mindenért, amit ő csinál a befejezés során, én is felelős vagyok?
Olyan nincs, hogy az egyik tulaj építkezik, a másik pedig nem, és aki építkezik, felel a saját ügyeiért?

Elméletileg a tulajdoni hányadokat eladhatod, a befejezésre meg lehet egymás között különféle szerződéseket kötni.
Pl
1: Te befejezed és átadod (kötbér terhe mellett) határidőre a lakásokat.
2: Vagy az új tulajdonosok belépnek építtetőként az építkezésbe, ekkor létrehozhattok egy építőközösséget a tárasház építésére. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy építtető az, akit az építési hatóság a végzésében építtetőként elismert. Ebben az esetben az új tulajdonosok egyenrangú építtetőkké válnak, s a használatbavételi engedélyt is együtt kell megkérnetek.
3: Persze jogutódlás lehet úgy is, ha ti meg kiléptek, s az újak lesznek a befejezők... Ezekből szokott utólag a legtöbb gond lenni.

Előszerződést elvileg éppen lehet kötni rájuk, ha találtok vevőt.
De a vevő szempontjából túl nagy a kockázat, én nem javasolnám neki.

Kedves kbs és nanemaaa,
köszönöm a gyors válaszokat. Ezek szerint patthelyzetben vagyunk, mert szeretnénk eladni a félkész házrészeket, mivel nincs pénzünk befejezni; de csak akkor tudjuk ezt megtenni, ha önálló egységek lennének, addig viszont nem lehetnek azok, amíg nem készülnek el - ha jól értem. Van esetleg valamilyen kiút ebből az körből?
Üdvözlettel, Kati

Az épületre végleges használatbavételi engedély kell. Ez azt jelenti, hogy az összes lakásnak készen kell lennie.

Nem elég az egy kész lakás.

Kedves Fórumozók!
Lejjebb írták, hogy a társasházzá alakítás feltétele a min. 2 önálló rendeltetési egység. Ez megvan vajon olyan épületben, melynek földszintjén van egy kész lakás,használatbavételi engedéllyel, az emeleten pedig 2 db szerkezetkész lakás építési engedéllyel, de nem készült el? Be kell ahhoz fejezni legalább az egyiket és megszerezni a használatbavételit, csak akkor számít 2 önálló rendeltetési egységnek? Köszönöm előre is!

Szerintem egy dolog a házfal bevakolása (= állagmegóvás) és másik a házfal utólagos hőszigetelése., ha az egyikre csak most jött össze a pénz és lévén állványozás szükséges, egy füst alatt a szigetelés is elvégezhető - normális esetben.

Ha a szomszéd tiltakozna hogy a szigeteléssel "elveszel" az ő telkéből akkor nincs más mint azért a 10-20 cm-es sávért fizetni neki, vagyis megvásárolod tőle azt a darabkát.

Ha pénzt "szagol" valószínűleg létrejön a megegyezés, de ezt rendesen le kell papírozni: földmérő-, ügyvéd- és földhivatal.

Szerintem köteles a szomszéd tűrni, hogy a házfalad bevakolását, szigetelését elvégezhesd, éppúgy az időszakos karbantartást, állagmegóvást, vagy az esetleges szükséges javítást. Ha ezt nem engedné az ebből adódó károdat köteles lenne megtéríteni.

Igaz, a munkálatok miatt a telként/növényzetén keletkezett "rombolást" helyre kell hozni, illetőleg őt emiatt kártalanítani.

Javaslom a munkálatok megkezdése előtt készüljön fénykép és/vagy videofelvétel az esetleges túlzott anyagiasság ill. követelést elkerülendő.

Ha sehogy sem értené a szót, panasszal fordulj az önkormányzathoz.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Családiházunk építését a 1998-ban kezdtük meg.
Szabályos építési engedéllyel, a ház hátsó főfalát a telekhatárra építettük (kerítés helyett).
Nagyon jó volt a kapcsolat a szomszédokkal, akiket -lévén, hogy a nagyszüleim telkén építkeztünk- már gyerekkorom óta ismertünk, így ez náluk sem jelentett gondot.

Időközben sajnos meghaltak és az odaköltözött lány unokájuk és párjuk nem a legideálisabb szomszéd. (Tudatos állásnélküliek, segélyekből élnek, a férj rendszeresen alkoholizál, veri a családot, stb. Néha rendőrök jönnek, néha meg ők mennek valamelyik -gondolom fizetős- TV showba szerepleni.)
De mindez nem is lenne lényeges...

Ami viszont az, hogy a házunkat annak idején anyagi okok miatt nem tudtuk leszigetelni, levakolni.... és most szeretnénk.
De egyszer azt monja a szomszéd, hogy beenged a telkére, máskor meg azt, hogy nem enged be...
A nyáron már készítettem egy nyilatkozatot, amit ők is és én is aláírtunk, ami arról szólt, hogy be fog engedni a munkák idejére a telkére. De azóta megint "háború" van.
Nekünk viszont az anyagok megvásárlása miatt sem mindegy, hogy mi lesz. Megvesszük az egész házra és a végén rajtunk marad, stb...

Már ott tartunk, hogy inkább hagyjuk szigeteletlenül és vakolatlanul a hátsó falat, pedig az a fal az északi.
Most elkeseredésemben utólsó lépésként úgy döntöttem utána járok, hogy mit lehet ilyenkor tenni.
Valóban megteheti jogszerűen, hogy nem enged be a telkére, hogy leszigeteljük a házat???
A válaszokat, javaslatokat előre is köszönöm.
Üdv': Ronix