Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Hozzáértők!

Az alapszituáció: van egy telek saját helyrajzi számmal, osztatlan közös tulajdonban. A telken szintén önálló helyrajzi számmal van két lakóingatlan. Az önkormányzat által kiadott térképmásolaton fel van tüntetve a telken elhelyezett kerítés, ezen van egy kiskapu is (később kiderül, miért). Mindkét telekrésznek van utcai, önálló bejárata.
Mivel a telek korábban osztatlan volt (1 tulajdonos kezében), a közművekkel van egy kis bibi. Nevezetesen a mi telekrészünkön van a vízakna, külön almérőkkel. Létezik két rendelkezés: az egyik a vízművek részéről, akik előírják, hogy a mérőóra leolvasását biztosítani kell, azt megkadályozni nem lehet. A másik pedig a megállapodás földhasználatról, amelyben kimondatik, hogy a én telekrészemre csak az én tudtommal és az én engedélyemmel jöhet át a másik (vica versa, természetesen).
A minap a szomszéd - se szó-se beszéd - átsétált a kiskapun megmutatni a vízórát a vízműveknek. Ez önmagában nem gond, de nyilván meg kellett volna kérdeznie, átjöhet-e.
Kérdés: jogilag van-e mód arra, hogy én bezárom a kiskaput. Havonta, teszem azt 5-én, beengedem a szomszédot, hogy olvassa le az órát, aztán mindenki megy a maga részére? Nyilván nem fogom megakadályozni, hogy megnézze a mérőjét, nem is akarom, de az érdekel, hogy ezt az időszakot leszámítva köteles vagyok-e nyitott állapotban tartani a kaput?

Köszönettel,

Halcsont

Ha tényleg van területhasználati szerződés, akkor a telekhasználat az abban foglaltak szerint történhet. Ennek megfelelően kell nyitva, vagy zárva tartani a "kiskaput". A közmű szolgáltatónak édes mindegy, hogy ki mutatja meg neki az órát. Valószínűleg a társtulajodonos (a te fogalmazásodban szomszéd) nevén van a főmérő, így nála csengetnek a leolvasók. A probléma megoldható úgy is, hogy átiratod a saját nevedre és onnantól a te dolgod lesz, hogy otthon legyél és biztosítsd a leolvasás lehetőségét. (Max, ha nem érsz rá, majd megkéred a "szomszédot", hogy engedje be őket. :)

Kedves Hozzáértők!

Egy évek óta folyó perrel kapcsolatban kérdezem véleményüket:
Adott egy ikerház, mely két lakásos, a két lakás két tulajdonosé, de a telek osztatlan közös tulajdon.
A szomszéddal évtizedek óta megromlott a viszony, ennek következtében (szintén perek útján) megtörtént a közművek megosztása. Az egyik tulajdonos (T1) el akarta adni az ingatlanját, erről tájékoztatta a szomszédot is, mire az pert indított. A szomszéd a megromlott viszonyra és a megosztás lehetetlenségére hivatkozva meg akarja vásárolni T1 ingatlanját, természetesen szakértő által megállapított, a piacinál lényegesen alacsonyabb áron. A telek kerítéssel megosztható, a közművek már megosztottak, külön bejárat/kapu építése is megoldható, egyedül a T1-félen lévő közös garázs probléma, amely helyett nincs mód a szomszéd oldalán új garázs építésére.
Létezik az, hogy a bíróság végül olyan ítéletet hozzon, hogy egy garázs miatt kénytelen legyen T1 AKARATA ELLENÉRE a szomszédnak eladni az ingatlanját, ráadásul piaci áron alul?

A mai közismert pangó ingatlanpiaci időkben nincs "piaci ár", ezzel szemben majd' mindig annyi a vételár amennyit a vevő hajlandó fizetni. (Okos ember az első ajánlattevőnek odaadja a lakást, mert ki tudja jön-e ujabb és főleg "mekkora" ajánlattal...)

Végső esetben a bíróság dönt - egy újabb szakvélemény alapján, de az is csak irányár jellegű lesz, mivel "a" bíróság nem vásárol lakást...

Értsd: bíróság senki magánembert nem kötelezhet arra, hogy xy lakását csakis egybizonyos összegért veheti meg, nem.

Valóban "piaci" árak vannak: mindenki olcsón akar venni - sajna ezt muszáj tudomásul venni.

Azt nem íratad, hogy T2 területén miért nem épülhet másik- T1-től független garázs...

"Lisa"
laikus hozzászóló

„Értsd: bíróság senki magánembert nem kötelezhet arra, hogy xy lakását csakis egybizonyos összegért veheti meg, nem.”

Dehogynem.

Kedve Lisa és Obudafan!

Köszönöm a választ, bár előrébb nem jutottam.
Tényleg a törvény módot adhat arra, hogy ha lenne jobb áron vevő, akkor a garázs megoldhatatlansága miatt a bíróság kötelezhet valakit arra, hogy a szomszédjának adja el (olcsóbban= feleár!) az ingatlanját? És ha akkor inkább nem akarja eladni? Akkor is kötelezhetik az eladásra?
A T1 félen felépített 2. garázs megoldhatná a megosztási problémát?)

A bíróság magát az árverést rendeli el, és minimumárat szab. Aztán az árverésen az vagy feljebb megy, vagy nem. De attól árverés, hogy ha van jobb ajánlat, akkor feljebb megy.

Illetve a tulajdonostárs persze megválthatja, a szakértő által megállapított áron, árverés nélkül. De ha van jobb ajánlat, akkor te a saját részedet eladhatod, a tulajdonostárs elővásárlási jogával.

Köszönöm a választ. Még egy kérdés: Akkor is árverést írnak ki, ha (nagyszülői) haszonélvezet van T1 ingatlanján?

A haszonélvezet nem korlátozza a tulajdonjogot, azonban "miatta" az ingatlan jóval kevesebbet ér... Az árverezés ettől függetlenül megtartható.

A hagyonélvezettel három dolog történhet: ingyen lemondanak róla, vagy pénzért megváltható, vagy az új tulajdonos "megörökli" a haszonélvezőt...

Tisztelt Hozzáértők!

Segítségüket kérném az alábbiakban.
Röviden vázolnám a problémámat:
1994-ben vásároltam meg egy belvárosi osztatlan közös tulajdonban lévő kb.: 600 m2-es teleknek a 4/6-od utcai front részét.
Rajtam kívűl csak 1 tulajdonosa van, akié értelemszerűen a másik 2/6-od belső rész.
Az enyém az utcai front az övé a belső rész.
Sajnos ugye biztosítanom kell neki a bejárási lehetőséget a telkéhez, ami az én telkemből vesz el.
Még a vásárláskor lebontásra került a régi utcai frontra néző ház ahová én építkeztem és kettőnk között pontosan félúton egy kerítés került. Ez a mai napig a telek felénél van.
Szerencsémre a mai napig nem lakott a belső öreg háziban senki, amely ezáltal romlott és az udvar is gondozásra szorul. A kerítés miatt évekig nem szóltunk, hátha egyszer eladják nekünk a belső portát.
Én minden évben felajánlottam a belső telek tulajdonosának, hogy megvásárolom tőle a belső telket, de ő nem adja el és nem is laknak benne.
Kérdésem, hogy ha már nem adja el, többet várni szerintem nincs értelme (mint 15 év), hogy van-e esélyem az általam jogosan vásásolt 4/6-od részt valahogy jogos tulajdonomba venni, mert ő ragaszkodik a most félúton húzott kerítéshez, valamint én még most is megvenném a tulajdonát, hogy ezt lehet-e jogi úton követelni tőle valahogyan?
Köszönöm segítségüket!
Üdv.: csa8

Indíthatsz közös tulajdon megszüntetése iránti pert, és kérheted, hogy magadhoz válthasd az ő részét.

Kedves Hozzáértők!
Én kis laikus szeretnék segítséget kérni!
4 éve elváltam, sajnos a vagyonmegosztást nem csináltuk még meg. 1,5 éve elköltöztem – csak a szükséges holmikat vittem el, bútor és néhány holmi még maradt ott -. Az ex férjem elég rendes rezsi tartozásokat hozott össze. A gázóra a nevemen volt… már kifizettem a közel 300 eFt tartozást. A villany és a víz az Ő nevén van, komoly összegű hátralékokat hozott össze.
Igaz-e, hogy ha az lakcímkártyámon még ez a cím szerepel akkor még én is felek a tartozásokért?
Ha kijelentkeznék, az mit jelentene a vagyonmegosztásnál? (állandó lakcímre vagyok ott bejelentve.)
Üdvözlettel:
Zsanka

Olvastam a másik topicodat, de mindenképpen ügyvédhez kell fordulnod, mert egy csomó hibát elkövettél, és úgy tűnik, most sem szeretnél véglegesen szabadulni a terhektől.

Mindegy, hogy be vagy-e jelentve, vagy sem, a rezsifogyasztást akkor kell fizetned, ha te vagy a fogyasztó. A kifizetett 300e Ft-ot követelheted a férjedtől.
Mivel a gázóra a neveden van, szereltesd le, a másik két óránál az a helyzet, hogy hiába a férjed nevén van, attól még a költségeket simán a lakásra fogják terhelni. Ha a férjed felhalmozza a tartozásokat árverezés lesz a vége.
Vagy vásárold ki a férjedet a lakásból, vagy szabadulj meg a részedtől.

Kedves Immaculata!
Köszönöm a segítséget. Ügyvédhez fordultam és majd meglátjuk, hogy miképp tudok megszabadulni az ex-től.
Most már nagyon kemény leszek.
Mégegyszer köszönöm!!!
Zsanka

Kedves Szakértők!

Szüleim 10 év pereskedés után végre tulajdonjogot szereztek egy 1971-es ráépités után. Közös osztatlan tulajdon a testvérével. Sajnos még a hagytéki hátra van az egyik szülő után. Két kérdésem is lenne:

1. Több mint egy éve román családot költöztetett be akik most már kb 15-en vannak. Éjjel zenélnek és megfenyegették a szüleim (ez most már rendőrségen van mert nem először tették). Fordultunk az önkormányzathoz ahol mivel 1 év eltelt nem tett a jegyző semmit. Azonban van olyan része a családnak amely nem lakik még ott egy éve. Mit tehet ilyenkor a tulajdonostárs? Anno nem egyezett bele a kiadásba (feketén adta ki), tehát ha úgy vesszük a szivességi kiadásba sem.
2. Ha megvan a végleges tulajdonhányad (most 40%-ék) akkor, mivel a viszonyok igen rosszak milyen eljárással lehet a telek, további házrész átadását kikényszeriteni?
3. Van-e mód arra, hogy megvegyük a tulajdonostárs részét, ha azt nem akarja eladni?

Előre is köszönöm a segitséget!

Rita

3. Van.

Egy 3 lakásos ingatlanban készülünk lakást venni. Nemrég derült ki, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon. A tulajdonosok anno nem tartották fontosnak a társasház megalapítását. Mi szívünk szerint úgy vennénk meg a lakást, hogy a társasházzá alapítás megtörténjen. Használati szerződés van a jelenlegi lakók között.Kell-e minden tulajdonosnak a hozzájárulása ehhez? Milyen költségekkel kell számolnunk, ha aszeretnénk elintézni a társasházzá nyilvánítást? Mennyivel lenne “macerásabb” az életünk, ha ezt megtesszük? Gondolok itt közös költségre, év végi beszámolási kötelezettségre, stb.?

Hat lakásnál kisebb épület úgy is társasházzá alakulhat, hogy csak jogilag az, de a működésre egyebekben a közös tulajdon szabályait alkalmazzák. (Értsd: nincs szmsz, közös képviselő, beszámoló, ilyesmi)

Mindig az egyezség a jobb. De ha muszáj, a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérésére megalakítja a társasházat.

Az ügyvéd munkadíja szabad megállapodás tárgya, a földmérő munkadíja szintén, a földhivatali bejegyzés 6000 + lakásonként 6000. Szvsz kétszázezerből megvan.

Tisztelt Hozzáértők!

A joggyakorlat szerint, nehezen vagy egyáltalán nem lehet egy osztatlan közös tulajdont úgy megszüntetni,hogy az egyik fél nem akarja a többi tulajdonossal válvetve értékesíteni a tulajdonrészét, kivásárolni sem akarja a többi tulajdonost, illetve az adott ingatlanban él!Tehát védelmet élvez azáltal, hogy az ingatlan lakóhelyéül szolgál!

A kérdésem,hogy abban az esetben is fenáll ez a védelem ha csak ott lakik de nem ő a tulajdonos?
Haszonélvezeti jog esetén elég?

Segítségüket előre is köszönöm!

Ezt honnan veszed? Simán elárvereztetik az ingatlant,m hiába rugkapálózik a tulajdonostárs.

A kérdést meg nem is értem. Hogy jön a haszonélvező a közös tulajdon megszüntetéséhez?

laszló81

A közös tulajdon megszüntetéseként a bíróság elrendelheti a kényszerárverezést - ha a tulajdonosok nem tudnak sehogy sem megállapodásra jutni. Vagyis azt a tulajdoni hányadot fogják elárverezni amelyik "problémás".

Tudni kell, hogy senki sem ülhet végtelen időkig másnak a vagyoni értékén.

Ha lesz vevő (?) "megörökli" majd a haszonélvezőt - egy puppal több a hátán...

"Lisa"
laikus hozzászóló

„Vagyis azt a tulajdoni hányadot fogják elárverezni amelyik „problémás“.”
Fenét. Ha árvereznek, akkor az egészet.

Köszönöm a kijavítást - elírtam...

Akkor meg méginkább közös érdekük, hogy valahogy egyezségre jussanak, mert egy árverezésből anyagilag nem lehet jól kijönni - senkinek se.

Tisztelt KBS!

A tulajdon elárverezetése valóban megtörténhet de, azt ahogy Monalisa 1 is írta az jelentős anyagi veszteséggel járna minden tulajdonos számára!Másrészt ezek a polgári perek évekig elhúzódhatnak, és az új tulajdonosnak biztosítania kell, a bent lakónak egy ugyanolyan komfortu cserelakást,abban az esetben ha a bentlakó nem tud lakást vásárolni az árverezés során kapott összegből.Erre értettem, hogy nagyon nehéz és szinte lehetetlen árverezés útján értékesíteni,ezáltal "védett" hiszen egy ilyet ki venne meg?

A haszonélvezői jogot pedig úgy értem, hogy az a tulajdonostárs aki nem akarja semmilyen formában értékesíteni a részét, viszont elajándékozná a részét úgy, hogy haszonélvezeti joga maradjon az ingatlanon, árverezés során a haszonélvezőnek, cserelakást kell biztosítani "védett"?

Köszönöm az eddigi válaszokat!