Osztatlan közös tulajdon

Gyufa, ehhez ügyvéd kell.

Tisztelt Cím!

Összetett kérdésem lenne.
Egy osztatlan közös tulajdonú telken, mely egy helyrajzi szám alatt található két ház van.
Egyik elhalt szüleimé, másik pedig nővéremé, akinek szüleim még életükben 1/4 telekrészt ajándékoztak és férjével egy házat építettek.
Hagyatéki tárgyalásra elhozta az építési papírokat és úgy kérte, hogy a fél hagytaék övé és elhalt férjének gyermekeié, mivel azt az új épületet ők építették.
A közjegyző úgy osztatta el, hogy az örökség fele a nővéremé + a két gyermekéé 1/2-1/4-1/4 arányban és a másik fél részből négyen öröklünk testvére, köztük a nővérem is.
A közüzemi szolgáltatók elhunyt édesapám nevén vannak még, nővérem csak gázból 104 ezres hátralékot csinált.
Ő társasházzá szeretné nyilvánítani én pedig az egyik bátyámmal el akarjuk adni a részünket.
Kérem adjanak tanácsot

• Hogyan tudnánk eladni részünket a testvéremmel, hogy ne nekünk kelljen majd a nővérem közüzemi számláit fizetni?
• Vihetek közvetlenűl vevőt, vagy előtte fel kell ajánlanom megvételre az örökös társaimnak elővásárlás jogcímen?
• Milyen költsége van a tulajdonközösség megszüntetésének, mennyi ideig tart az ilyen?
• Amennyiben nem járulok hozzá a társasház alapításához milyen következményei lehetnek ennek?

Eéőre is köszönöm!

Köszönöm a hozzászólásokat, nagy segítség volt.
pkriszti

pkriszti

Újra olvasva a beírásaidat, én a fiatalabbik "gyerek" helyében a garzonban lévő örökrész eladásához sem járulnék hozzá, mert amint nincs a garzon a telek+ház már nem biztosít megfelelő cserealapot a két testvér között.

Tehát vagy a garzon vagy a ház, EZT kell elosztaniuk egymásközt, nem pedig az egyik-másik ingatlant elkótyavetyélni.

A beírásaidban nekem az jön le hogy az idősebbik testvér "diktál"...

Nos ha te családtag vagy akkor külön is és együtt is beszélj mindkettőjükkel.

Akarod-e hogy az egyik -a védtelenebb- családtagod földönfutó legyen?...

Fogd azt a kalapácsot és te verd le azt a zárat/lakatot, és engedd be a tulajdonrészébe a fiatalabbik testvért.

És védd is meg a másikkal szemben!

"Mona"
laikus hozzászóló

A kérdésre válaszolva NEM lakoltathatnák ki a fele tulajdonában lévő házból. És én is azt írom: bármelyikük jogosult a közös ingatlant használni. Tehát egy esetleges zárcsere az idősebbik részéről bírtokháborítást jelentene, vagyis eljárás indulna őellene.

Az idősebbik a saját tulajdoni részét eladhatja a házból - ha talál rá vevőt, azonban a testvére tulajdonában lévő házrész felett nem diszponál.

Egy közös tulajdont végül is egy bírósági eljárás oldhat fel - igen, végső soron árverezés, de az időben jelenleg még nagyon odébb van.

A garzon legyen a fivéré és a telek nagyobbik része, a tesót meg hagyja békén élni!...

A telek nagyobb részével kifizetheti mindazt a tartozást amit a garzonban felhalmozott közműszámlákkal stb.

Valamint még annyi ha a kisebbik telekrészre -ahol a ház is áll- nincs közvetlen kocsiút és gyalogút bejárási lehetőség, akkor a fivérnek a telekmegosztáskor szorgalmi utat kell biztosítania a tesó részére - és ezt a fölhivatalban bejegyeztetni.

Ügyvédre szükség lesz "a" dolgok lepapírozásához.

Egy garzon az garzon, de azt nem írtad hogy a ház az mekkora, vagyis az alapterület, a szobák száma, a komforfokozat, a telek nagysága stb. Valamint város vagy község.

Mert végül is akár megoszhatnák egymásközt a két örökölt ingatlant: a garzon az idősebbiké lesz a ház a fiatalabbiké - vagy fordítva.

Mert a leírás szerint csak a garzont van eladásban, a ház meg nem - vagy legalább is még nem...

Az idősebbiknek van hol laknia, a fiatalabbik meg miért ne használhatná a házat?!

A munkanélküliség remélve nem tart végtelen időkig, tehát előbb-utóbb csak lesz munkája és fizetése, abból meg fenn tudná tartani a házat - a tartozást is rendezheti idővel.

A tulajdonosok mindegyike jogosult a közös tulajdont használni.
A kisebb testvér beköltözhet jogosan,a garzon árából maradó pénzből tudja fizetni a többlethasználati dijat a másik testvérnek.

A közös tulajdon megszüntetése iránt lehet pert inditani, de avége árverés lesz fillérekért, eredménye egy hajléktalan s gyűlölködő testvér, s egy- másik-aki megszabadult az anyai örökségtől s a testvérétől-is.

A két gyermek és a két tulajdonos egy és ugyanaz. A történetben nem közvetlenül, de családtagként érintve vagyok. A vagyonelkülönítési per már megkezdődött. A teljesség kedvéért szeretném elmondani, hogy eredetileg a két testvér a mamától örökölt egy garzonlakást és a szóban forgó telket is. A garzonlakásba beköltözött a fiatalabb testvér, aki, mivel munkanélküli lett időközben tetemes adósságot is felhalmozott közüzemi díjakból. A lakás eladása jelenleg folyamatban van, és a megegyezés szerint az eladási árból a fiatalabbik testvér részéből levonják a tartozást, illetve visszamenőlegesen a lakbért. Mivel garzonról van szó, szinte alig marad valami a kisebbik testvérnek és lakni sem tud majd sehol. Ekkor jött az ötlet, hogy ő beéri a telek kisebbik részével, amin a ház is van, hogy tudjon hol lakni. A nagyobbik testvér azonban nem szeretné ezt, sőt a zárat is lecserélte. Mivel a telket elég nevetséges összegre becsülték,- elképzelhető, hogy a nagyobbik testvér az árverezésre játszik- ha még el is lehetne adni, nem jutna annyi a kisebbik testvérnek, hogy lakást vegyen belőle. Innen a kérdés, hogy vajon, ha leveri a zárat és beköltözik az ő tulajdonát is képező házba, akkor onnan kilakoltathatják-e, illetve, elárverezés ebben az esetben hogyan történne.

Bocs de a két gyermek és a két tulajdonos azok egyazonos személyek?

Mível az ingatlan osztatlan közös tulajdon, az lakik a házban amelyik akar., ha csak egyikőjük akkor a másiknak többlethasználat címén fél háznyi (al)bérleti díjat köteles fizetni.

Zárcsere nem lehetséges mert senkit sem lehet kizárni a tulajdonrészéből, ha ezt történne joggal kérhetne bírtokvédelmet.

Az esetleges árverezés majd csak akkor ha egyikőjük bírósághoz fordult a közös tulajdon megszüntetése végett, és a peres eljárásnak ez lenne "a" végkifejlete.

Bölcs dolog lenne közösen eladni az ingatlant annyiért amennyiért -közismerten erősen nyomott árak vannak-, a pénzt elfelezni és mindenki
azt kezd az életben a továbbaikban amit tud - egyéni szerencse dolga.

"Mona"
laikus hozzászóló

Kedves Szakértők!
A következő vagyonmegosztási témában szeretnék véleményt kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek, ami két helyrajzi szám alatt van nyilvántartva. A kisebbik részhez tartozik egy kis ház. Két gyermek örökölte meg a telket anyukától, de sajnos a két tulajdonos nem tud megegyezni a megosztást illetően. Az egyik tulaj a mama halála után lecseréltette a házon levő zárat, hogy a másik ne tudja használni. A másik viszont a telek kisebb részét szeretné a házzal, mivel nincs hol laknia. Kérdés az, ha a másik tulaj leveri a zárat és beköltözik a házba, mivel nincs hol laknia, akkor ő bűncselekményt követ el, illetve kitehetik-e a házból? Zárcsere óta kb. 1 év telt el. Továbbá kérdés az is, hogy ilyen esetben elrendelheti-e a bíróság a telek elárverezését?
pkrisztina

Kedves Szakértők!

Kissé problémás örökségi és ingatlanügybe csöppentem.
A családunkban van egy családi ház és egy hétvégi ház. Nagymamám év elején meghalt és én mint unoka, valamint a lánya ( az én nagynéném) örököltünk. A hétvégi házat felesben, a családi házat pedig 5/16-11/16-od arányban. Az ő része azért 11/16-od, mivel ebben a családi házban létezik egy üveges műhely, és bemutató terem, amit a nagynéném vett át anno a szülőktől, ugyanitt ebben a házban ( mivel elég nagy házról van szó ) a padlástérben két garzonlakás került kialakításra, az egyikben lakok, amit még anno édesanyám révén örököltem, és erre született egy használati megállapodás is.Na már most, a gond a következő, már féléve megy a vitatkozás és az agyalás hogy osszuk meg a dolgokat. Ugyanis ők az üveges műhely miatt kötve vannak, ahogy én a lakás miatt, mert nem lenne hova máshova költöznöm. Ki fizetni egyikünk se tudná a másikat, mivel elég komoly milliókról van szó. A nagynéném akarja a családi házat, én meg a hétvégi házat, csakhogy még tulajdoni hányad csere esetén is, a nagynénémnek 8,5 millió forintot kéne kifizetnie, mivel a két ingatlan értéke elég nagy mértékben eltér egymástól, na már most ezt ő nem hajlandó kifizetni. A családi ház felújításra is szorul elég rendesen, de mivel én ott lakok, ő nem hajlandó addig befektetni a házba. Úgyhogy elég patthelyzet van. Én felajánlottam neki, hogy bizonyos tulajdoni hányadról lemondok a hétvégi ház fejében, és a fennmaradó 8,5 millió értékében a másik garzon lakás + garázs használatot nekem adná. De ez se tetszik neki. Én viszont nem igazán akarok 8,5 M Ft-ot veszni hagyni úgy, hogy utána még lakni se fogok tudni sehol se. Viszont nem akarok bíróságra se menni, mert én úgy gondolom bármikor ezt megtehetném velük szembe, mivel még ha nem is "szeretjük" egymást azért csak család.Valakinek van valami épkézláb ötlete erre a patthelyzetre?
Remélem valamennyire érthető, mert eléggé bonyolult a dolog.

Nagy Eszter

Tisztelt KBS!

A tulajdon elárverezetése valóban megtörténhet de, azt ahogy Monalisa 1 is írta az jelentős anyagi veszteséggel járna minden tulajdonos számára!Másrészt ezek a polgári perek évekig elhúzódhatnak, és az új tulajdonosnak biztosítania kell, a bent lakónak egy ugyanolyan komfortu cserelakást,abban az esetben ha a bentlakó nem tud lakást vásárolni az árverezés során kapott összegből.Erre értettem, hogy nagyon nehéz és szinte lehetetlen árverezés útján értékesíteni,ezáltal "védett" hiszen egy ilyet ki venne meg?

A haszonélvezői jogot pedig úgy értem, hogy az a tulajdonostárs aki nem akarja semmilyen formában értékesíteni a részét, viszont elajándékozná a részét úgy, hogy haszonélvezeti joga maradjon az ingatlanon, árverezés során a haszonélvezőnek, cserelakást kell biztosítani "védett"?

Köszönöm az eddigi válaszokat!

Köszönöm a kijavítást - elírtam...

Akkor meg méginkább közös érdekük, hogy valahogy egyezségre jussanak, mert egy árverezésből anyagilag nem lehet jól kijönni - senkinek se.

„Vagyis azt a tulajdoni hányadot fogják elárverezni amelyik „problémás“.”
Fenét. Ha árvereznek, akkor az egészet.

laszló81

A közös tulajdon megszüntetéseként a bíróság elrendelheti a kényszerárverezést - ha a tulajdonosok nem tudnak sehogy sem megállapodásra jutni. Vagyis azt a tulajdoni hányadot fogják elárverezni amelyik "problémás".

Tudni kell, hogy senki sem ülhet végtelen időkig másnak a vagyoni értékén.

Ha lesz vevő (?) "megörökli" majd a haszonélvezőt - egy puppal több a hátán...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Ezt honnan veszed? Simán elárvereztetik az ingatlant,m hiába rugkapálózik a tulajdonostárs.

A kérdést meg nem is értem. Hogy jön a haszonélvező a közös tulajdon megszüntetéséhez?

Tisztelt Hozzáértők!

A joggyakorlat szerint, nehezen vagy egyáltalán nem lehet egy osztatlan közös tulajdont úgy megszüntetni,hogy az egyik fél nem akarja a többi tulajdonossal válvetve értékesíteni a tulajdonrészét, kivásárolni sem akarja a többi tulajdonost, illetve az adott ingatlanban él!Tehát védelmet élvez azáltal, hogy az ingatlan lakóhelyéül szolgál!

A kérdésem,hogy abban az esetben is fenáll ez a védelem ha csak ott lakik de nem ő a tulajdonos?
Haszonélvezeti jog esetén elég?

Segítségüket előre is köszönöm!

Hat lakásnál kisebb épület úgy is társasházzá alakulhat, hogy csak jogilag az, de a működésre egyebekben a közös tulajdon szabályait alkalmazzák. (Értsd: nincs szmsz, közös képviselő, beszámoló, ilyesmi)

Mindig az egyezség a jobb. De ha muszáj, a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérésére megalakítja a társasházat.

Az ügyvéd munkadíja szabad megállapodás tárgya, a földmérő munkadíja szintén, a földhivatali bejegyzés 6000 + lakásonként 6000. Szvsz kétszázezerből megvan.

Egy 3 lakásos ingatlanban készülünk lakást venni. Nemrég derült ki, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon. A tulajdonosok anno nem tartották fontosnak a társasház megalapítását. Mi szívünk szerint úgy vennénk meg a lakást, hogy a társasházzá alapítás megtörténjen. Használati szerződés van a jelenlegi lakók között.Kell-e minden tulajdonosnak a hozzájárulása ehhez? Milyen költségekkel kell számolnunk, ha aszeretnénk elintézni a társasházzá nyilvánítást? Mennyivel lenne “macerásabb” az életünk, ha ezt megtesszük? Gondolok itt közös költségre, év végi beszámolási kötelezettségre, stb.?

3. Van.

Kedves Szakértők!

Szüleim 10 év pereskedés után végre tulajdonjogot szereztek egy 1971-es ráépités után. Közös osztatlan tulajdon a testvérével. Sajnos még a hagytéki hátra van az egyik szülő után. Két kérdésem is lenne:

1. Több mint egy éve román családot költöztetett be akik most már kb 15-en vannak. Éjjel zenélnek és megfenyegették a szüleim (ez most már rendőrségen van mert nem először tették). Fordultunk az önkormányzathoz ahol mivel 1 év eltelt nem tett a jegyző semmit. Azonban van olyan része a családnak amely nem lakik még ott egy éve. Mit tehet ilyenkor a tulajdonostárs? Anno nem egyezett bele a kiadásba (feketén adta ki), tehát ha úgy vesszük a szivességi kiadásba sem.
2. Ha megvan a végleges tulajdonhányad (most 40%-ék) akkor, mivel a viszonyok igen rosszak milyen eljárással lehet a telek, további házrész átadását kikényszeriteni?
3. Van-e mód arra, hogy megvegyük a tulajdonostárs részét, ha azt nem akarja eladni?

Előre is köszönöm a segitséget!

Rita

Kedves Immaculata!
Köszönöm a segítséget. Ügyvédhez fordultam és majd meglátjuk, hogy miképp tudok megszabadulni az ex-től.
Most már nagyon kemény leszek.
Mégegyszer köszönöm!!!
Zsanka

Olvastam a másik topicodat, de mindenképpen ügyvédhez kell fordulnod, mert egy csomó hibát elkövettél, és úgy tűnik, most sem szeretnél véglegesen szabadulni a terhektől.

Mindegy, hogy be vagy-e jelentve, vagy sem, a rezsifogyasztást akkor kell fizetned, ha te vagy a fogyasztó. A kifizetett 300e Ft-ot követelheted a férjedtől.
Mivel a gázóra a neveden van, szereltesd le, a másik két óránál az a helyzet, hogy hiába a férjed nevén van, attól még a költségeket simán a lakásra fogják terhelni. Ha a férjed felhalmozza a tartozásokat árverezés lesz a vége.
Vagy vásárold ki a férjedet a lakásból, vagy szabadulj meg a részedtől.

Kedves Hozzáértők!
Én kis laikus szeretnék segítséget kérni!
4 éve elváltam, sajnos a vagyonmegosztást nem csináltuk még meg. 1,5 éve elköltöztem – csak a szükséges holmikat vittem el, bútor és néhány holmi még maradt ott -. Az ex férjem elég rendes rezsi tartozásokat hozott össze. A gázóra a nevemen volt… már kifizettem a közel 300 eFt tartozást. A villany és a víz az Ő nevén van, komoly összegű hátralékokat hozott össze.
Igaz-e, hogy ha az lakcímkártyámon még ez a cím szerepel akkor még én is felek a tartozásokért?
Ha kijelentkeznék, az mit jelentene a vagyonmegosztásnál? (állandó lakcímre vagyok ott bejelentve.)
Üdvözlettel:
Zsanka

Indíthatsz közös tulajdon megszüntetése iránti pert, és kérheted, hogy magadhoz válthasd az ő részét.