Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Hozzáértők!

Segítségüket kérném az alábbiakban.
Röviden vázolnám a problémámat:
1994-ben vásároltam meg egy belvárosi osztatlan közös tulajdonban lévő kb.: 600 m2-es teleknek a 4/6-od utcai front részét.
Rajtam kívűl csak 1 tulajdonosa van, akié értelemszerűen a másik 2/6-od belső rész.
Az enyém az utcai front az övé a belső rész.
Sajnos ugye biztosítanom kell neki a bejárási lehetőséget a telkéhez, ami az én telkemből vesz el.
Még a vásárláskor lebontásra került a régi utcai frontra néző ház ahová én építkeztem és kettőnk között pontosan félúton egy kerítés került. Ez a mai napig a telek felénél van.
Szerencsémre a mai napig nem lakott a belső öreg háziban senki, amely ezáltal romlott és az udvar is gondozásra szorul. A kerítés miatt évekig nem szóltunk, hátha egyszer eladják nekünk a belső portát.
Én minden évben felajánlottam a belső telek tulajdonosának, hogy megvásárolom tőle a belső telket, de ő nem adja el és nem is laknak benne.
Kérdésem, hogy ha már nem adja el, többet várni szerintem nincs értelme (mint 15 év), hogy van-e esélyem az általam jogosan vásásolt 4/6-od részt valahogy jogos tulajdonomba venni, mert ő ragaszkodik a most félúton húzott kerítéshez, valamint én még most is megvenném a tulajdonát, hogy ezt lehet-e jogi úton követelni tőle valahogyan?
Köszönöm segítségüket!
Üdv.: csa8

A haszonélvezet nem korlátozza a tulajdonjogot, azonban "miatta" az ingatlan jóval kevesebbet ér... Az árverezés ettől függetlenül megtartható.

A hagyonélvezettel három dolog történhet: ingyen lemondanak róla, vagy pénzért megváltható, vagy az új tulajdonos "megörökli" a haszonélvezőt...

Köszönöm a választ. Még egy kérdés: Akkor is árverést írnak ki, ha (nagyszülői) haszonélvezet van T1 ingatlanján?

Illetve a tulajdonostárs persze megválthatja, a szakértő által megállapított áron, árverés nélkül. De ha van jobb ajánlat, akkor te a saját részedet eladhatod, a tulajdonostárs elővásárlási jogával.

A bíróság magát az árverést rendeli el, és minimumárat szab. Aztán az árverésen az vagy feljebb megy, vagy nem. De attól árverés, hogy ha van jobb ajánlat, akkor feljebb megy.

Kedve Lisa és Obudafan!

Köszönöm a választ, bár előrébb nem jutottam.
Tényleg a törvény módot adhat arra, hogy ha lenne jobb áron vevő, akkor a garázs megoldhatatlansága miatt a bíróság kötelezhet valakit arra, hogy a szomszédjának adja el (olcsóbban= feleár!) az ingatlanját? És ha akkor inkább nem akarja eladni? Akkor is kötelezhetik az eladásra?
A T1 félen felépített 2. garázs megoldhatná a megosztási problémát?)

„Értsd: bíróság senki magánembert nem kötelezhet arra, hogy xy lakását csakis egybizonyos összegért veheti meg, nem.”

Dehogynem.

A mai közismert pangó ingatlanpiaci időkben nincs "piaci ár", ezzel szemben majd' mindig annyi a vételár amennyit a vevő hajlandó fizetni. (Okos ember az első ajánlattevőnek odaadja a lakást, mert ki tudja jön-e ujabb és főleg "mekkora" ajánlattal...)

Végső esetben a bíróság dönt - egy újabb szakvélemény alapján, de az is csak irányár jellegű lesz, mivel "a" bíróság nem vásárol lakást...

Értsd: bíróság senki magánembert nem kötelezhet arra, hogy xy lakását csakis egybizonyos összegért veheti meg, nem.

Valóban "piaci" árak vannak: mindenki olcsón akar venni - sajna ezt muszáj tudomásul venni.

Azt nem íratad, hogy T2 területén miért nem épülhet másik- T1-től független garázs...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Hozzáértők!

Egy évek óta folyó perrel kapcsolatban kérdezem véleményüket:
Adott egy ikerház, mely két lakásos, a két lakás két tulajdonosé, de a telek osztatlan közös tulajdon.
A szomszéddal évtizedek óta megromlott a viszony, ennek következtében (szintén perek útján) megtörtént a közművek megosztása. Az egyik tulajdonos (T1) el akarta adni az ingatlanját, erről tájékoztatta a szomszédot is, mire az pert indított. A szomszéd a megromlott viszonyra és a megosztás lehetetlenségére hivatkozva meg akarja vásárolni T1 ingatlanját, természetesen szakértő által megállapított, a piacinál lényegesen alacsonyabb áron. A telek kerítéssel megosztható, a közművek már megosztottak, külön bejárat/kapu építése is megoldható, egyedül a T1-félen lévő közös garázs probléma, amely helyett nincs mód a szomszéd oldalán új garázs építésére.
Létezik az, hogy a bíróság végül olyan ítéletet hozzon, hogy egy garázs miatt kénytelen legyen T1 AKARATA ELLENÉRE a szomszédnak eladni az ingatlanját, ráadásul piaci áron alul?

Ha tényleg van területhasználati szerződés, akkor a telekhasználat az abban foglaltak szerint történhet. Ennek megfelelően kell nyitva, vagy zárva tartani a "kiskaput". A közmű szolgáltatónak édes mindegy, hogy ki mutatja meg neki az órát. Valószínűleg a társtulajodonos (a te fogalmazásodban szomszéd) nevén van a főmérő, így nála csengetnek a leolvasók. A probléma megoldható úgy is, hogy átiratod a saját nevedre és onnantól a te dolgod lesz, hogy otthon legyél és biztosítsd a leolvasás lehetőségét. (Max, ha nem érsz rá, majd megkéred a "szomszédot", hogy engedje be őket. :)

Tisztelt Hozzáértők!

Az alapszituáció: van egy telek saját helyrajzi számmal, osztatlan közös tulajdonban. A telken szintén önálló helyrajzi számmal van két lakóingatlan. Az önkormányzat által kiadott térképmásolaton fel van tüntetve a telken elhelyezett kerítés, ezen van egy kiskapu is (később kiderül, miért). Mindkét telekrésznek van utcai, önálló bejárata.
Mivel a telek korábban osztatlan volt (1 tulajdonos kezében), a közművekkel van egy kis bibi. Nevezetesen a mi telekrészünkön van a vízakna, külön almérőkkel. Létezik két rendelkezés: az egyik a vízművek részéről, akik előírják, hogy a mérőóra leolvasását biztosítani kell, azt megkadályozni nem lehet. A másik pedig a megállapodás földhasználatról, amelyben kimondatik, hogy a én telekrészemre csak az én tudtommal és az én engedélyemmel jöhet át a másik (vica versa, természetesen).
A minap a szomszéd - se szó-se beszéd - átsétált a kiskapun megmutatni a vízórát a vízműveknek. Ez önmagában nem gond, de nyilván meg kellett volna kérdeznie, átjöhet-e.
Kérdés: jogilag van-e mód arra, hogy én bezárom a kiskaput. Havonta, teszem azt 5-én, beengedem a szomszédot, hogy olvassa le az órát, aztán mindenki megy a maga részére? Nyilván nem fogom megakadályozni, hogy megnézze a mérőjét, nem is akarom, de az érdekel, hogy ezt az időszakot leszámítva köteles vagyok-e nyitott állapotban tartani a kaput?

Köszönettel,

Halcsont