Társasház és közös tulajdon

Tisztelt Szakértôk!

A segítségüket szeretném kèrni azzal kapcsolatban, hogy egy társasházban vagyok lakástulajdonos. Tavaly a lakógyûlésen a jelenlétemen kívül a lakók megszavazták azt a határozatot, melyben az általam engedéllyel a társasház tetejére szerelt 9 db napelem után fizessek 9000ft/hó "tetôhasználati" díjat (így tulajdonképpen több pénzbe kerülne a napelem mint amennyit èvente visszaigényelhetek az Émásztól). Ez is csak az irigység mûve. A lényeg, hogy idôközben többségi tulajdonos lettem és szeretném a határozatot visszamenôlegesen töröltetni. A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e? A másik kèrdèsem az lenne, hogy a közös kèpviselôvel a múlt èvben egyeztettük hogy minden csekk be lett fizetve, erre azert volt szükség, mert olyan díjat tüntetett fel rèszemre, Amit már befizettem. Ezt akkor jelentettem a városi jegyzônek, aki felhívta a figyelmét a helyes díjmeghatározásra. Ezt követôen idén ismét helytelenül számol és a többi lakó részére olyan elszámolást küldött, melyben ismét szerepel a tavalyi tartozás. Ez ügyben milyen eszközzel léphetek fel a képviselô ellen? Válaszukat elôre is megköszönöm.

Kedves Szakértők!

Időközben megtaláltam a kérdéseimre a választ. Viszont maradt még 1 kérdésem.

A használati megosztási vázrajzról plusz a hozzátartozó táblázatról kitől kérhetek hiteles másolatot?
Ügyvédtől, Földhivataltól, Földmérőtől, Közjegyzőtől?

A Földmérő sajnos elhunyt aki mérte.

Kedves Szakértők!

Ma lemértem mindent precízen.

Átnéztem az 1985 – ös használati megosztási vázrajzot amelyben az szerepel, hogy én nekem jut 564 m2 a szomszédomnak pedig 324 m2. Lemértem az elkerített portámat és 564 m2-re jött ki. Egyezik a papíron feltüntetett négyzetméter a valóssággal.

Az 1985 – ös használati megosztási vázrajzon szerepel, hogy a méretarány 1:1000

A használati megosztási vázrajzon vonalzóval lemértem a telkem hosszát, eredmény 40mm = 40 méter, ez stimmel a valóságban is.

A használati megosztási vázrajzon vonalzóval lemértem a telkem szélességét, eredmény 12mm = 12 méter. A valóságban a telkem szélessége 14 méter + 10 centiméter.

Az 1985 – ös használati megosztási vázrajzon az szerepel, hogy én nekem jut 564 m2. Ez pedig csak úgy jöhet ki, hogy 14,10 méter X 40 méter.

Rosszul rajzolták volna meg a rajzot? A rajz és a táblázat 1 Földmérő által készített papíron szerepel ami egyértelműen leírja, hogy Én 564m2 területnek vagyok a tulajdonosa.

A táblázat Nekem ad igazat. A rajz meg nem?

Kedves Szakértők!

Nagyon szépen köszönöm a segítséget.

Átnéztem az 1985 – ös használati megosztási vázrajzot amelyben az szerepel, hogy én nekem jut 564 m2 a szomszédomnak pedig 324 m2. Ma csak futólag lemértem az elkerített portámat és 14X40 méteres ez így 560 m2-re jött ki. Mérésem nem hajszálpontos.

Az 1985 – ös használati megosztási vázrajzon szerepel, hogy a méretarány 1:1000

A használati megosztási vázrajzon vonalzóval lemértem a telkem hosszát, eredmény 40mm = 40 méter ez stimmel a valóságban is.

Vonalzóval lemértem a telkem szélességét, eredmény 12mm = 12 méter ez nem stimmel, mert a valóságban ez 14 méter. Viszont a használati megosztási vázrajzon az szerepel, hogy én nekem jut 564 m2, ez pedig csak úgy jöhet ki, hogy ha 14 méter széles a telkem.

A kérdésem az, hogy ilyenkor mi a teendő?

ONLINE!!!!

Megvan az a HÉSZ az önkormányzat honlapján is.
(kötelező ott lennie)

- -

Az OTÉK-ban biztosan nincs ilyen előírás.

Kedves drbjozsef!

Igen, én is erre gondoltam, ha nem jutok előrébb.
Csak megyeszékhelyen élünk, itt nem egyszerű csak úgy besétálni az építési osztályra (időpont foglalás előre stb) és nagyon szorít az idő egy adásvétel miatt. Ezért reménykedtem hátha megtalálom a vonatkozó jogszabályt.

Jiguti,

én nem tudom, de nem lehet, hogy ez helyi építési szabályzat? De ha nem is, keresgélni most nincs kedvem, de nem egyszerűbb, ha bemész az adott telek fekvése szerinti önkormányzat építési osztályára is megkérdezed? Biztos meg tudják mondani, hogy az adott övezetben éppen most mit lehet építeni és hogyan.

Kedves Mindenki!
Van közöttünk olyan, aki a társasház építési szabályzatokkal tisztában van? Azt az infót kaptuk,hogy 2017.07.01-től csak olyan telekre építhető társasház/ikerház, amelynél lakóegységenként 445nm telekhányad rendelkezésre áll, azaz a telek nagysága min. 890nm. Igaz lehet ez??? Esetleg tudja valaki a vonatkozó jogszabályokat? Próbáltam a neten utánaolvasni, de sehol sem találtam idevonatkozó szabályokat.
Előre is hálás köszönet!!!

Tisztelt "nonolet"!

Köszönöm a választ. Ebben az esetben elengedem a sztorit.

..tilis felsorolni!
Ezt a marhaságot ki mondta neked?
Zoltanka..

Általános csak a tul.hányad rögzitése.
Nem kell,mert az A.okirat hatálya mindem tulajdonosra,s azok jogutódjaira kiterjed.

Alapító Okiratban konkrét tulajdonosokat tilos felsorolni!

Az Alapító Okirat III. fejezetében kell felsorolni a külön tulajdonú lakásokat és egyéb helységeket, a eszmei hányadukkal.

Az Alapító okirat módosítása tetemes költségekkel (Ügyvédi, bejegyzési) jár, csak feltétlen fontos esetekben tegyük!

Egy tízlakásos társasház alapító okiratában fel kell-e sorolni a tulajdonosokat, vagy elég a tulajdonokat és eszmei hányadukat? Ha a tulajdonosokat is fel kell sorolni, minden egyes tulajdonosváltásnál (valamelyik ingatlan eladásánál) új alapító okiratot kell készíteni?

tmsnmeth80

Végig gondolva az eseted ...

Fogjátok a meglévő "Használati megosztás" szerződés papírjait.

Elmentek vele egy ügyvédhez és kértek rá ellenjegyzést!

Aztán az ellenjegyzett szerződéssel
már mehet a szomszéd a bankba a hitelért.

A hitel így már csak az ő részt terheli majd.
Téged nem érint.

Bejegyzés alatt ezt értsd...

A megállapodás a felekre nézve kötelező akkor is, ha nem ügyvéd által ellenjegyzett okiratban történik, hanem például teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Azonban ahhoz, hogy a bankok az egyik részre nyújtott hitel fedezetéül elfogadják ügyvédi ellenjegyzett és a jogutódokra!!!! is kiterjedő megosztási szerződés szükséges.

A megosztási szerződés létéről/nemlétéről a tulajdoni lap nem ad eligazítást, erről csak a tulajdonosok tudnak nyilatkozni.

A megosztási szerződést a földhivatalhoz legfeljebb folyamatban lévő eljárásban

• például az adásvétel során -

csatolt iratként lehet benyújtani,
a tulajdoni lapon nem jelenik meg erre utalás sem.

Osztatlan közös tulajdonban lévő földrészletek esetén készíttethető vázrajz, amely a földrészleten belül az egyes tulajdonosok használatában lévő területrészeket különíti el.

Az egyes területrészeket római számokkal jelöli, és feltünteti azok területét és használója nevét.

A nyilvántartási térképen illetve a tulajdoni lapon nem kerül feltüntetésre, de mint a szerződés melléklete rögzíti, hogy melyik tulajdonos melyik területet használja.

tmsnmeth80

6155/II volt a szomszédomé 6155/I.

Ez aligha két külön helyrajziszám...
Hanem csak a HASZNÁLATI megosztás szerinti részeket jelezte vélhetően.
DE az egyetlen KÖZÖS helyrajziszámon belül.

Hisz ÉPP AZÉRT kellett anno a HASZNÁLATI!!!! megosztás
mert
csak egy közös telek volt (és van is),
ami NEM megosztható két külön telekre.

- -

Osztatlan közös tulajdon:

• több tulajdonosa van
• akik MIND használhatják
• az EGÉSZ telket (közösen)

Ez az állapot azonban gyakran zavaró...
Ezért létezik a HASZNÁLATI megosztási MEGÁLLAPODÁS!

Amiben a tulajdonosok MEGEGYEZNEK egymással, hogy

• nem használják az EGÉSZ telket KÖZÖSEN

hanem

• kijelölik, hogy ki melyik részt
• használhatja KIZÁRÓLAGOSAN!!! "sajátként"

(a többihez pedig "semmi köze" nem lesz
majd a közös tulajdonjogos kívül)

Nos, ilyen HASZNÁLATI megosztás történt nálatok is.
Azaz ki-ki a maga részét használhatja csak!

DE!! ettől még EGY telek van (egy helyrajzi számmal) és a KÖZÖS tulajdonotokban.

- -

A hitellel terhelésről...

Két eset van.

1.
HA NINCS ÉRVÉNYES és földhivatalban is bejegyzett "Használati megosztás".

Ekkor együtt sírtok és együtt nevettek.
Azaz kell az engedélyed a másik fél hiteléhez és a hitel a TELJES ingatlant terheli!!! (együtt árverezik el pl.)

Ezt az esetet nyilván nem akarod...

-

2.
HA VAN!!! ÉRVÉNYES és földhivatalban is bejegyzett "Használati megosztás".

Ekkor a hitel CSAK a másik fél részét terheli majd.
A tiédet nem érinti!!!!!
Ezért nem kell az engedélyed sem hozzá.
HA netán elárverezik , akkor csak a másik fél részét verik dobra.
(amit akkor majd te IS megvetsz akár, olcsón)

Nyilván ezt az esetet szeretnéd...

EZÉRT újra be kell adni az érvényes
"Használati megosztást" a földhivatalba
és bejegyeztetni a nyilvántartásba.

Ehhez kell

• szerződés+ügyvéd+illeték (20-40 eFt)
• földmérőtől vázrajz (30-50 eFt)

Azt, hogy ki és milyen arányban fizeti a költséget eldöntitek (alapeset a fele-fele).

- -

Viszont...
HA állításod szerint volt már egy bejegyzett használati megosztás, akkor ki kell nyomozni, hogy

• anno VALÓBAN bejegyzésre IS került-e?

(vagy elhalt valamiért menet közben)

• ha bejegyzésre IS került, akkor miért tűnt el?!

ÉS

• ekkor visszarakható-e "hivatalból" ?

HA kiderül, hogy nem került valamiért bejegyzésre anno, akkor meg most kell bejegyeztetni...

- -

Röviden...

KÉT FÜGGETLEN telek/ingatlan ebből SOHA nem lesz.

DE!!!

Egy bejegyzett "Használati megosztás"-sal elérhető,
hogy
az ingatlan terhei CSAK azt a tulajdonost érintsék,
aki az adott terhet vállalta.

Ehhez kell

• vagy a régi bejegyzést (ha anno megtörtént a bejegyzés) újra élesíteni
• vagy egy új bejegyzést csinálni, most

Az első hozzászólásodban nem tulajdoni lap volt, hanem "földhivatali papír". Megjegyzem, római számmal alátört helyrajzi szám szerintem nincs is.

A használati telekmegosztás nem telekmegosztás. Az előbbit nem is lehet bejegyeztetni.

Az Én helyrajzi számom 6155/II volt a szomszédomé 6155/I. Erről egy 1994-es tulajdoni lap is tanúskodik. Most már csak 6155 a hrsz mindkettőnknek. Hogy történhetett ez? Én nem írtam alá semmit. Mi jogon lett törölve?

Vissza?

Kedves Szakértők!

Adott egy porta 2 darab lakóházzal. Ez a porta 1985. Augusztus 6.-án meg lett osztva egy használati megosztási vázrajzon, amelyet egy hivatalos földmérő, üzemmérnök készített. Ezen az iraton a földhivatal pecsétje is szerepel. Nemrég személyesen jártam bent a földhivatalba és az Ő nyilvántartásukban nincs megosztva a porta egyáltalán. Az 1985-ös használati megosztási vázrajzon szerepel a két porta között egy szaggatott vonal. Erre a szaggatott vonalra építettek egy kerítést 1985. Augusztus 6.-án, ami a mai napig is áll és így használjuk. A szomszédom építette a kerítést. A két háznak különálló ház száma van. A szomszédom jelzáloghitelt akart felvenni a házára, de nem bírt, mert kellett volna a hozzájárulásom. 1985. Augusztus 6.-án kelt használati megosztási vázrajzon volt külön helyrajzi számom a szomszédomtól. Most már nincs, nem értem miért. Egy 1994.-es Földhivatali papíron is még külön helyrajzi számom volt és a szaggatott vonal is be volt rajzolva. Mára se különálló helyrajzi számom, se szaggatott vonal a Földhivatal szerint és ezt nem értem miért. Nem szeretném, hogy a szomszédom bármit is követeljen Tőlem. Nem szeretnék a közös helyrajzi számon lévő szomszédommal közös tulajdonos lenni.

Mit tegyek, hogy meglegyen osztva a porta és visszakapjam a különálló helyrajzi számomat?

Panelben... ahol sok lakás van.
Több (tíz)milliós inkább.

nonolet!

Köszönöm szépen.

Nem hangzik túl jól.

CSak kiváncsiságból:
A jókora költség tízezres-százezres-vagy akár milliós tétel ?

Így van.

- -

Végig viszel egy szavazást és utána
módosíttatod az alapító okiratot
a saját JÓKORA költségeden.

Magyarul: NINCS értelmes gyakorlati megoldás.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem a következő: Panel lakásban lakom ( tulajdonom). A lakás mellett van egy tároló helység. A lakásszövetkezeti elnöknek megemlítettem, hogy szeretném megvásárolni, és összenyitni a lakásommal, mivel nyernék vele egy plusz szobát. Azt mondta, hogy mivel nincs külön helyrajzi száma
a helyiségnek, így eladni nem lehet, csak bérelni ( mint ahogy jelenleg is bérlik). Valóban így van? Van rá megoldás, hogy megvásároljam?

Köszönöm!

ÜDV:József

Szerintem mindenki lárja, hogy többször is feltetted a kérdést. Hogy erre mi késztetett, inkább nem akarom tudni.

Hát akkor MajorDomusnak is köszönöm!
Vajon miért gondoltam eddig, hogy ez a fórum nem a lesajnálásról és a beszólásokról szól, hanem a tanácsadásról és a segítségről?
Azt ki fogja elsőként megérteni, hogy nem azt kérdeztem, hogy mi a szabály, hanem hogy hol található ez a szabály?
Nem az a kérdés, hogy én mit fogadok el, hanem hogy mit fogad el az, aki vitatja. Neki nem mondhatom, hogy azért van így, mert drb is azt mondta. (Elnézést kérek attól az olvasótól, aki nem érti: párhuzamosan több beszélgetésben is megkérdeztem ugyanazt és kaptam választ - már ahol éppen nem beszólást kaptam válasz helyett.)