Társasház és közös tulajdon

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy 600 lakásos lakásszövetkezet működhet, csak alapszabály szerint, vagy szükséges-e SZMSZ-t is készíteni? A panelprogramhoz hitelfelvétel esetén kell közgyűlési határozat a pontos összeg felvételével, vagy elég csak majd " utólag" közölni, hogy mennyit vettek fel. Bocsánat ezért a kissé értelmetlennek tűnő kérdésért, de most volt közgyűlés és ott csak annyit mondtak el, hogy már intézik a hitelfelvételt. Aztán a honlapon lévő jegyzőkönyvben már "megjelent" a számszaki adat is, de csak összesítve. Sem lejárati idő, sem semmi más nem szerepel benne. Ez így rendben van?

Köszönöm a segítséget. Power

Először is: Köszönöm a korábbi kérdéseimre kapott hasznos válaszokat a fórumozóknak.
A jelenlegi kérdésem, problémám: 40 lakásos társasházban lakom, melynek a tetőszigetelése rossz, a lakások áznak. Idei évben javításra került a tető, melynél jelen voltam. Tapasztaltuk, hogy az egyik 10. emeleti lakó (aki éppen nem ázott) beszereltette a Digi Tv-t, melynek paraboláját a tetőre szerelték fel. Az akkori közös képviselet műszaki ellenőre jelezte, hogy ezt nem lehet, a parabolát az illető tulaj leszereltette.
Most új közös képviselőnk van, aki belátta, hogy a tető teljes felújítására van szükség. Tegnapi napon kint voltak a tetőfedők. Akkor tapasztaltuk, hogy a fenti lakó ismét felszereltette az antennát a tetőre! A tetőfedő is jelezte, hogy így nem tudják megcsinálni a munkálatokat. A parabola egy szellőzőre van felszerelve, a kábelek végigfutnak a tető egy részén. Ahhoz, hogy azt felszereljék, pont a mi lakásunk feletti tetőrészen kellett keresztülhordani mindent a felszereléskor. Félek, hogy az antenna egy viharban felszakíthatja a tetőszigetelést stb. Józan ésszel gondolva szerintem ez nem szabályos. Korábban hallottam valami olyasmit, hogy ehhez közgyűlési jóváhagyásra lett volna szükség - egy ismerősöm fel akarta szereltetni a parabolát, de jóváhagyás hiányában nem tudta megtenni. Jeleztem a szomszédnak, hogy szedesse le az antennát a tetőről. Azt válaszolta, hogy azt a Digi tette oda, majd ha akarja a Digi leveszi (megjegyzem, ő engedte ki őket a tetőre). Nem szívesen veszem, ha az ő hibája miatt az én zsebemből vennék ki a pénzt a tető újabb hibája miatt. A környéken (panelházak vannak a környéken) ilyet egy tetőn se látni, csak nála, mindenki másnál, az ablakra, erkélyre van felszerelve az antenna.
Kérdésem: szabályos volt-e, hogy ő csak úgy felszereltette a tetőre a parabolát, mindenki tudta nélkül? Mit tehetek, hogy a parabola a tetőről végérvényesen lekerüljön (természetesen a nő nem lesz hajlandó leszereltetni)?

Hianita

Nem hajlandóság kérdése.
Nekem szerdán lesz egy tetőátadásom.
Tavaly kerűlt hozzám az épület,ezért voltak még ilyen vadhajtások mint parabolák a tetőn.

2 hete kirtam a liftajtóra, s minden lakásba eljuttattam a tájékoztatót, hogy tetőfelujitás lesz, mindenki vigye el az antennáit, mert a tetőfelujitás során leszereljük, a felujitás után senki nem mehet ki a tetőre .pont. 2 antennát elvittek,a többi 3-at leszedtük és kidobtuk. Tetőajtón zárcsere. Kijárás megszüntetve. Pont.

Keresd meg a közös képoviselőt, s szereltesd le az antennákat.

MajorDomus!

Köszönöm a választ, meglesz!
Egyet azért a leveleddel kapcsolatban megjegyeznék: a tetőajtón ha lecserélteted a zárat, akkor biztosítanod kell hozzá minden lakásnak kulcsot, mivel (gondolom, lapostetős társasházról van szó) nem zárhatsz le menekülési útvonalat. Korábban nálunk is le volt zárva a tetőre vezető feljáró, azonban fenti érvelésem hatására (tűzoltóságnál jelenthetik a lakók, ha nem biztosítod a szabad járást), lecserélték olyan zárra, amit a lenti bejárati ajtó kulcsaival tudok nyitni.

A tűzoltóság keményen büntet ezért. Ha meg valami komolyabb dolog történik, akár börtön is lehet a vége.

Az- esetek 90 %-ban ez igaz, ebben az épületben nem !
Kűlön tüzlépcsője van ! Kijelölt menekülési utvonallal !

Segísetek légyszi!
A gondom összetett. A tház I.e.lakásának erkélye az építés során rosszul lett beszintezve, az összes csapadék megáll, leáztatja a többi tulajdoni részt, szóval mindent - már nincs garancia -. A tulajdonosa más városbeli, aki csak papíron a tulaj, nem biztosít semmilyen bejutást a műszaki gond elhárítására.
A felgyűlemlett tartozását fiz.meghagyással sem tudom behajtani. Az ügyvédünk "felszívódott", miden papír nála van, mit tudok ilyen esetben tenni? Új ügyvéd megbízásával a jelzálogot bekegyeztethetem, utána indíthatom a végrehajtást? Jogtudók köszi a segítségeteket.Katus

Nem nehéz ügy elméletben,gyakorlatilag a kivitelezés nehézkes.

Menjünk sorjában !
1./ erkély.
Nézd meg az Alapitó Okiratot, mi van benne. Ha a lakásnál van feltüntetve,a gond a tulajé, perben kötelezheted a hiba elháritására.
Ha homlokzati elem, s nem szerepel a kűlön tulajdoni albetéteknél,akkor azt a társasháznak kell kijavitania. Anyagi kár elháritása miatt az alpinista bemászhat az erkélyre,javitani,de arra vigyázz hogy - előtte -legyen 2 ajánlott leveled ,,nem kereste,, jelzéssel hogy beálljon a kézbesitési vélelem.

2./ közös költség
Forditva ! Futtass le egy sima fizetési meghagyásos ügyet,ha nem törődik vele, s nem mond ellent,akkor a jogerősitő végzéssel, s az Szmsz-el keress egy ügyvédet, s tedd rá a jelzálogot. Költsége 25,000 ft ! Magánokiratba foglalva, ügyvédi ellenjegyzéssel fogadja be a Földhivatal !

Kis segítséget szeretnék kérni, az alábbi problémámmal kapcsolatban.
4-es társasház földszinti lakásában élünk, már legalább 3 éve a felső szomszédunk a tető megjavításával "zaklat" minket. Ezidáig nem mind a 4 lakó egyezett bele, de idén úgy fest, hogy rajtunk kívül mindannyian benne lennének. Mi anyagi okok miatt nem tudunk ebbe beszállni.
Kérdésem az lenne, ilyenkor mi a teendőnk? Az már eldöntött tény, hogy idén megjavíttatják a tetőt. Azon kívül, hogy ránk fúj a másik 3 szomszéd, tudnak e velünk mást tenni? Sajnos épp elég kiadásunk van már így is, újabb hitelbe nem szeretnénk magunkat verni. Sajnos ezt nem látják be a többiek.....
Mit tudunk tenni, illetve a szomszédok mit tehetnek?
előre is köszönöm, üdv. Luszu

Ha nem tudtok fizetni hitelt vetetnek fel veletek - fizetik ők, DE a lakásra a bank a hitel erejéig jelzálogot rak. (Ha valamikor eladásra kerül a lakás a pénz a hitelösszeg erejéig a másik három tulajdonostársat illeti.)

Ha valaki saját cs. házban lakik és nincs pénze a javításra - nem javíttat, bár tudja hogy emiatt romlik az épület állaga és egyéb problémák.

Vagyis társasházban nagyjából ekként működnek a dolgok.

"Mona"
laikus hozzászóló

Luszu

A felső szomszéd nem ,,zaklat,, a tető megjavitásával,hanem a kötelességedre figyelmeztet. Ha te áznál a felső lakásban akkor azért siránkoznál itt, hogy ázol és senki nem segit rajtad pénzhiányra hivatkozva !

A tető közös tulajdon, azt is megvetted,ha a szonszéd nem törölgetné a vizet, már te is áznál !

A közös tulajdon felujitása minden tulajdonos kötelessége, erre van a közös költség meg a felujitási alap !

Ha a csatorna eldugul, s feljön nálad a szarlé, akkor a felső tulaj is köteles ebbe anyagilag beszállni s a másik 2 is.

Én a felső szomszéd helyében leengedném hozzád a vizet, hogy átérezd a dolgokat.

A megoldás ?

A 3 tulaj megjavittatja a tetőt, s kamatokkal együtt végrehajtást indit ellened. Ha ez olyan 300 ezer ft körül van, akkor a végrehajtó már -kitüzi a lakásod árverezését.

Egyezz meg a többiekkel, hogy a te részedet részletekben havonta kifizeted ! Igy a legolcsóbb !

Ilyen szemlélettel nem lehet társasházban lakni !

Üdv, remélem, jó topikban járok a kérdésemmel.
4 lakásos társasházban (sorház) lakunk, az alapító okiratunk egy összedobott sz*r, ügyvédünk nem volt a helyzet magaslatán. A tulajdoni hányadok olyan remekül vannak kiszámolva, hogy még véletlenül sem adják ki az össz területet, a lakások méretei közelítőleg sem a valósak.... 3 éves a ház, eddig minden költséget negyedeltünk, nem voltak nagy összegek, de most egy többszázezres kiadás terveztek a nagylakásosak, és ők természetesen továbbvinnék a szép hagyományt, hogy negyedét fizetik. De azért ekkora összegnél nekünk már nem mindegy, hogy 100 vagy 300 ezret fizetünk. Kb háromszoros területük van. Na azt kihagytam, hogy remekbeszabott alapító okiratunkban tulajdoni hányad szerinti költségmegosztásról van szó. Eddig miért nem éltünk vele? Balekok vagyunk.
A"nagyok" kényszeríthetnek bennünket a negyedelésre? Hogy tudjuk rávezetni a házat a tulajdoni hányad szerinti költségmegosztásra?
Előtte mindenképp ki kell javíttatni az ügyvéddel a tulajdonit, ő mi alapján fog a fal számok helyett valós adatokat tudni beírni? Kerül-e az nekünk pénzbe, hogy a saját összecsapott slendrián munkáját 3 év múlva kijavítja (remélhetőleg)?
Egyelőre ennyi, szerintem még jövök, nem tűnik egyszerű menetnek, bár leírva annak tűnhet, de félek, hogy a nagydumások sarokba szorítanak.

Előre is köszi: dh

Úgy látom aludni sem tudsz emiatt.

Ezek szerint nincs Szmsz, s mivel csak 4 lakás vagytok, a PTK alapján müködtök.

Nagy vész nincs ! A te igazadat 2 jogszabály e egy alapdokumentum is alátámasztja, a Polgári Törvénykönyv ( a közös tulajdon) a Társasházi törvény, valamint az Alapitó Okirat.

Tagadd meg a fizetést, ha konfliktusra kerül a sor neked lesz igazad.
Az Alapitó Okiratot ki kell javitani a használatbavételi engedély alapján. Ehhez megint ügyvéd kell, de másik !

MD, köszönöm, jövő héten lesz a nagy összecsapás...

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretnék választ kapni. 21 lakásos társasházban lakom, és a szomszédom épp bútort készíttet, ami persze nem volna probléma, csakhogy mindezzel járó asztalos munkálatok a közös folyosón zajlanak 21.00 ig /esti órákban ez elég zavaró/. A másik ebből eredő probléma, hogy a munka során keletkezett kosz /fűrészpor/ nem került eltakarítása, szóltam a szomszédnak, hogy takarítson össze és az ilyen jellegű munkálatokat fejezze be a folyosón. Természetesen a takarítás elmaradt, így nekem kellett a takarítást elvégezni, viszont a vakolatról nem sikerült a koszt eltávolítanom – elég undorító látvány. Ugyanakkor a szomszéd közölte, hogy számíthatunk még hasonló munkálatokra. /takarítás meg majd vagy lesz, vagy nem/. Kérdésem mit lehet tenni ilyen esetben a társasház tavaly épült, szerintem elég jó kivitelezésben, és zavar, hogy a vakolatot máris így összekoszolták, valamint ezek a munkálatok így rendben is vannak, fúrhatunk faraghatunk a folyosón bármikor??

a Házirend alapján „A tulajdonosoknak – a külön tulajdonon belüli építési, szerelési munka, zajjal járó más tevékenység végzésekor- a lakók nyugalmát szolgáló egyéb szabályokat be kell tartani. Az ilyen munkák, tevékenységek nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetve a zajszint határértékére, a lakóépületre vonatkozó irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.”
„a.) Zaj

 Az épületben tartózkodni kell a mások nyugalmát zavaró hangos tevékenységtől. TV, rádió, stb. csak úgy használható, hogy az ne zavarja mások nyugalmát.
Zajt okozó háztartási géppel dolgozni, zajjal járó szerelési, építési munkát végezni (az azonnali beavatkozást igénylő tevékenység kivételével),
 munkanapon 8 óra és 20 óra,
 szombaton 8 óra és 14 óra,
 vasárnap 9 óra és 13 óra között szabad.

A szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekek zajos játékot az udvaron ne folytassanak.”

Válaszukat előre is köszönöm! Gini

MD, még valami, ha négyből hárman támogatják a felújítást, egy nem, akkor ő megvétózhatja a dolgot? Vagy köteles beszállni?
Ismét köszönöm! Dh

dh(- még jó hogy nem az egész- abc a neved)

Két kűlön dologról beszélünk !

A felujitásba mindenképpen köteles vagy beszállni, mivel nálatok nincs közgyülés, a ptk alapján viselitek a terheket.

Ez a A kérdés nem kérdés, a lényeg az viszont, , hogy nem vagy köteles a negyedét fizetni, csak a tul. Hányadod szerinti részt !

Gina !

Szólitsd fel a közös képviselőt, hogy szerezzen érvényt a házirendnek !

Gina !

Szólitsd fel a közös képviselőt, hogy szerezzen érvényt a házirendnek !

A Házirendre és is felhivtam a szomszéd figyelmét, de ez kb = 0.

A szomszédnak az a dolga, hogy betartsa a házirendet, a k.k-nak meg az, hogy betartassa ! Nagy különbség !

Ezt én is tudom, de mikor szóltam neki az ügyben, az volt a válasz hogy ö nem tartozik nekem bejelenteni hogy ö ezen a kis folyosón mit csinál, és a megkezdett munkát folytatni fogja /az ajtónk elött/,
a Házirend pedig igazán érdekli, pedig ismeri a tartalmát. Most akkor viseljem el hogy odakoszol elénk, esetleg feljelenthetem?

Olvasd el amit irtam !

MD, én benne vagyok a felújításban, sose voltam a fejlődés gátja. A másik szomszéd a hunyó. Én ragyogóan kiegyeznék a részarányos fizetéssel, ami ezek szerint jogos.
Nagyon köszönök mindent, sokat segítettél!

Na mindig utólag jut eszembe valami, mi van akkor, ha a szomszéd azt mondja, nem fizetek, és kész? Valahol mélyen én is emberből vagyok, és megértem, ha nem tud előrángatni százezret mellényzsebből, de akkor is rendbe kell szedni a házat.

Teremtse elő !
Egyéni szoc probléma a társasházi élet erről szól.

Üdvözlet Minden kedves fórumozónak. Elnézést hogy a történetem nem rövid, de egyszerűen annyira szövevényes, hogy lehetetlen röviden összefoglalni.

A magántulajdon visszaállamosítása 2010-ben

A részletek ismertetése előtt álljon itt két mondat a Földhivataltól: “Amennyiben a fenti hiányt nem pótolják, a Fővárosi Földhivatal döntésének megfelelően a társasházat megszüntetem és ezzel egyidejűleg a Magyar Állam tulajdonjogát visszajegyezve a tulajdoni lapokat törlöm.” Ez abban a Surányiné Marcinek Erzsébet által ellenjegyzett hiánypótlási felhívásban olvasható, melyet társasházunk kezelője 2010. június 7-én vett kézhez. Két nappal később már a Földhivatalban ülve, telefonon személyesen beszéltem a vezető-főtanácsos asszonnyal, aki kérdésemre elmondta, hogy igen, jól értem, a közel 8 hónapja, piaci áron megvett lakásunkat visszaállamosítják, ha nem teszünk eleget a követelésének.

De kezdjük a legelején. 2009. október 8-án boldog tulajdonosaivá váltunk a Budapest XXI. kerület, Komáromi u. 1-9. szám alatt bejegyzett társasház egyik lakásának. A 4508 nm-es telken körbekerítve egy nagy kert, játszótér és parkoló mellett két négyemeletes ház található, benne összesen 36 családdal – továbbá egy étterem könnyűszerkezetes épülete, kerítéssel leválasztva. A téglaházak a ‘60-as évek végén, ‘70-es évek elején épültek, és akármilyen hihetetlen, azóta nem kerültek felújításra. Statikailag azonban rendben vannak, nem vizesednek, így nyugodt szívvel kötöttük meg az adásvételt, tudván, hogy ezen felújítási munkák beindítása rajtunk is múlik majd. Az eladó korrekt módon tájékoztatott minket, hogy noha a lakás per-, illeték- és tehermentes, a társasház maga sok éve perben áll a területén elhelyezkedő Bogrács vendéglővel, de mivel miénk a földterület, amin áll, csak idő kérdése, hogy lezáruljon az ügy.

Építés és elidegenítés

A Bogrács vendéglőt (329,19 nm és 60,16 nm terasz) 1980-ban építtette a magyar állam, majd 1990-ben a privatizációk során az Állami Vagyonügynökséghez került. Az Állami Vagyonügynökség nevében a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat 1992. december 17-én értékesítette – a XXI. kerületi Tanács építési engedélye alapján – a felépítményt és 500 nm földrészlet bérleti jogát Balogh Józsefnek 9,7 millió forintért, aminek nagy része kárpótlási jegyben került kifizetésre. Az adásvételi szerződés egyik érdekessége, hogy a benne szereplő helyrajzi szám “nem tárgya az ingatlannyilvántartásnak”. Ráadásul, amikor a tulajdonjogbejegyzés iránti kérelem a Földhivatalhoz megérkezett, a kérelemben szereplő helyrajzi szám nem egyezett az adásvételiben szereplővel. Ez csak az egyik oka volt, amiért 2002. júliusában a Földhivatal elutasította a tulajdonjogbejegyzési kérelmet. A másik az volt, hogy sem az állam, sem a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat nem bejegyzett tulajdonosa a területnek.

Ez pedig úgy lehetséges, hogy a folyamatban lévő kérelmet figyelmen kívül hagyva a Csepeli Önkormányzat Vagyonkezelő Vállalata 1993. április 1-jén megalapította társasházunkat, melynek területe a fent leírtakat foglalta magában (tehát a Bogrács étterem alatt levő földterületet is). A 36 öröklakást a tulajdonosok ekkor kedvezményes áron vehették meg, vagy részletfizetéssel törleszthették (van olyan lakótársunk, aki a mai napig is fizeti a részleteket az IKV-ból azóta CseVak-ká nevezett szervnek). Az alapító okirat kimondja, hogy a társasházi lakások mellett osztatlan közös tulajdont képez többek közt a telek is.

Kérelem és elutasítás

Ám a Bogrács tulajdonjogának bejegyzését a tulajdonosok – 2001-ben Balogh József a tulajdon felét Nagy Sándor részére értékesítette – továbbra is kérelmezték, ezért a házunk képviseletében eljáró ügyvéd megállapodást keresve telekosztási kérelmet adott be a Földhivatalnak, ami az 1996. július 9-i dokumentum első oldalán helyt ad ennek. Két új helyrajzi szám alatt megosztva, immár 840 nm-t adva a Bográcsnak, 3676 nm maradt volna a házé. A telekterület megosztás után is értékes építési telek marad, ami a rendezési terv előírásainak megfelel – mondja ki az irat. A hátoldala azonban már azt tartalmazza, hogy a határozat végrehajtása nem rendelhető el, mert az ingatlannyilvántartásba történő átvezetést csak szerződés alapján kérhetik.

Bizonyítékok hiánya

A tulajdonjogbejegyzési kérelem fent említett, 2002. júliusi elutasítását egy 2001-ben indított per előzte meg, melyben a Bogrács ügyvédje sürgősségi kérelmet adott be a vendéglő rendeltetésű felépítmény önálló ingatlanként való ingatlannyilvántartási bejegyzése iránt. Ez tehát elutasításra került, azonban a Földhivatal még 2002. novemberében határozatban marasztalta el önmagát a rangsor elvének megsértése miatt (vagyis hogy nem a Bogrács elsőként beérkezett kérelmét vette alapul 1992-1993-ban). Ez a határozat ugyanakkor azt is kimondja, hogy noha ez hiba volt, azért vannak még itt felmerülő kérdések, melyek tisztázására nem állnak rendelkezésre a megfelelő dokumentumok, ezért a Földhivatal abban is hibás, hogy elmulasztotta a hiánypótlási eljárás lefolytatását. Noha az étterem adásvételi szerződése rendelkezésre áll, a helyrajzi számokkal problémák vannak, a telekmegosztás nem történt meg, és ügyleti meghatalmazás sem áll rendelkezésre. (A történet szépsége, hogy mivel a társasház lakói jóhiszeműen megvásárolták a fölterületet, amin a Bogrács áll, érintetté és kárvallottá válnak abban, ha tőlük ezt a földrészletet elcsatolják, azonban a Földhivatal sem a társasházközösségnek, sem annak képviselőjének nem küldött másolatot ebből az iratból.)

A Bogrács ügyvédje ezért hozzálátott a hiánypótláshoz, mely során megkereste az ÁPV Rt-t, hogy segítsen igazolni a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát. Az ÁPV Rt. írásos tájékoztatásában (2003. április 25.) az olvasható, hogy mivel a Bogrács vendéglő önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik, tulajdonjoga az ingatlannyilvántartás adataival nem igazolható, és a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat kezelői jogát közvetlenül igazoló dokumentum az ÁPV Rt. irattárában nem lelhető fel. A kezelői jogot közvetve igazolják a Tanács területfelhasználási engedélyei és a bérelt terület bérközlései.

Összefoglalva, amennyiben valamilyen hivatalos papírt nem tudnak felmutatni, nem tudják igazolni, hogy a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalatnak joga lett volna eladni a felépítményt. Ami a földterületet illeti, az sosem volt az étteremé, hiszen csak bérleti jogot vásároltak meg. Az igaz, hogy ennek kapcsán a privatizáció során elővásárlási joguk lett volna, de a felmerülő visszásságok ismeretében ehhez már bírói döntés szükséges.

A vendéglő az általuk megindított pert elsőfokon elvesztette, majd másodfokra továbbvitte, és tudomásunk szerint 3 éve szünetelteti, ez a jelenlegi helyzet. A Földhivatalnál iratbetekintés során rendelkezésünkre bocsátott (kb. 140 oldalas) dokumentáció dátum szerint utolsó irata 2004. október 29-ről való, melyben a Bogrács ismételten tulajdonjogbejegyzési kérelemmel élt, de a Földhivatal a kiadott hiánypótlás teljesítéséig “határidő nyilvántartásba” helyezte az ügyet. Ennek ismeretében nem értjük, mi vezetett ahhoz, hogy a társasház lakóit, akiket a Földhivatal a fejleményekről nem értesített, egy földhivatali vezető főtanácsos tulajdonuk elvonásával fenyegesse.

Földhivatali kálvária

A hiánypótlási felhívásról a társasház lakói 2010. július 8-án értesültek. Mint tulajdonosok, haladéktalanul értesítettük személyes ügyvédünket és felhívtuk a Földhivatalt, ahol eljutottunk Surányiné Marcinek Erzsébet irodájáig. Kolléganője készségesen tájékoztatott minket, hogy bár a főtanácsos asszony szabadságon van, másnap bátran hívhatjuk őt, és mivel őrajta kívül más nemigen ismeri a szóban forgó anyagot, nem szeretne erről nyilatkozni. Mivel a ház több lakója aggodalmát fejezte ki a Földhivatal hivatalos papírjának láttán, másnap reggel személyesen jelentünk meg a Földhivatalban, ahol ismételten felhívtuk a főtanácsos asszony irodáját. A kolléganő meglepődött azon, hogy személyesen vagyunk jelen, és tájékoztatott, hogy személyes találkozóra minden hónap első hétfőjén van lehetőség – ez éppen 2 napja múlt el, tehát egy hónapot várnunk kell.

Felhívtuk figyelmét, hogy ha az ügyben 15 napon belül nem történik lépés, a hiánypótlási felhívás szerint a határidő után beérkezett minden további kérelem elutasításra fog kerülni, vagyis nincs 1 hónapunk. Válaszában azt mondta, a főtanácsos épp egy rövid megbeszélésen van, de ha annak vége, leszól a portára és beszélhetünk vele. Mivel a telefon egy fél óra elteltével sem csörgött, ismét felhívtuk, amire közölte, hogy a főtanácsos asszony nem jön le, mi nem mehetünk fel, és csak telefonon fog a rendelkezésünkre állni további negyed óra múlva.

A megadott időpontban felhívtam, érdeklődve arról, hogy mivel a Földhivatalnak saját hatáskörében törvény szerint jogot elvonni, megállapítani nem áll módjában, tájékoztasson arról, hogy milyen döntés vezetett a hiánypótlási felhívás kibocsátásához, illetve tőlünk egyáltalán mit várnak ebben az ügyben. Válaszában ingerülten közölte, hogy ez egy régóta húzódó eljárás, aminek a Fővárosi Földhivatal pontot akar tenni a végére, és őket (az 1. sz. Körzeti Földhivatalt) másodfokú eljárás lefolytatására utasította, mivel a Bogrács tulajdonjogbejegyzési kérelmének elutasítása után a vendéglő tulajdonosai ismét fellebbezést nyújtottak be. (Ez még mindig nem volt válasz a kérdésemre.) Elmondta továbbá, hogy a társasház korábban lett megalapítva, mint hogy a Bográcsról döntés született volna, ezért visszaállítják (?) a Bogrács tulajdonjogát. Elmondása szerint a Bogrács ügyvédjétől már bekérték a papírokat, de a társasház lakóinak is alapító okiratot kell módosítani, melyben ingyen, kártérítés nélkül lemondunk az általunk pénzért megvásárolt ingatlanhoz tartozó földrészletről. Ezután a Földhivatal leválasztja majd a vendéglőt, és a társasház új helyrajzi számot kap, és “minden marad a régiben”. Ha viszont ellenállunk, visszatörli a társasházat, törli az albetéteket, és minden lakó visszakerül széljegyre, vagyis az eredeti állapot helyreállításával ismét a magyar állam kerül tulajdonba. Ezek után elkezdhetjük majd bizonyítani tulajdonjogunkat, újraalapítani a társasházat, újraírni az alapító okiratot, és az ennek során felmerülő minden költség minket fog terhelni.

Ebbe természetesen nem vagyunk hajlandóak belenyugodni, ezért egy, 17 tulajdonostárs által aláírt azonnali válaszlevéllel reagálunk a Földhivatalnak, melyben a döntés jogszerűségének 8 napon belüli igazolását kérjük. Ellenkező esetben kifogásoljuk az eljárást államigazgatási jogkörben okozott kár miatt.

Peren kívül?

A történetnek van egy másik vetülete is, hiszen jelen helyzetben úgy tűnik, mint ha egyszerre két hatóság gyakorolna felettünk hatalmat, hiszen pillanatnyilag egy bírósági eljárás is folyamatban van ez ügyben. A per szüneteltetését közös képviselőnk tájékoztatása szerint azért kérte a vendéglő, hogy peren kívül megállapodjon a társasház lakóival. Ennek alapján 4,5 millió forintos vételárat ajánlott fel a társasháznak, ami természetesen mélyen a piaci ár alatt van, hiszen egy Budapest belterületi, 840 nm-es építési telekről van szó. Tudomásunk szerint értelemszerűen ő sem az étteremért kardoskodik, hanem építkezne ide. Gyors fejszámolást végezve az áron aluli ingatlanszerzés során, illetve egy minimálisan 6 lakásos társasház felépítése és lakásonkénti értékesítése esetén jóval több, mint 20 millió forintos hasznot realizálhat ebből a végén, még az építési költségek kifizetése után is. A lakók egy része, átverés áldozatának érezve magát, nem egyezett bele ebbe a vételárba, így a peren kívüli megegyezés egyelőre nem jött létre.

Hol van a bérleti díj?

Az iménti haszonszámítás nem tartalmaz egy alapvető összetevőt, mégpedig azt, hogy a Bogrács étterem nem fizetett a háznak bérleti díjat azért, mert a társasház földterületét a kezdetektől használja és azon vendéglátóipari tevékenységet végez. Közös képviselőnk tájékoztatott, hogy ez azért van így, mert a CseVaknak fizetnek bérleti díjat területhasználat jogcímén, melyre “érvényes szerződésük” van. Ez több, mint kifogásolható, hiszen 1993 óta a földterület a társasház tulajdonában van, így a CseVak jogtalanul szed bérleti díjat. Közös képviselőnk ez ügybeni tétlensége nem a ház érdekeit szolgálja, hiszen ez által a ház 17 éve elesik egy rendszeres havi bevételtől, ami egyébként egy nevetségen alacsony összeg, hiszen állítólag (számunkra nem ismert, hogy havonta vagy évente, de) mindössze bruttó 27.000 Ft bérleti díjat fizet a Bogrács az étterem földterületének használatáért. Közös képviselőnk sokadik kérdésünkre egy e-mailes levelezést mutatott nekünk, miszerint ő próbált előrelépni a CseVakkal az ügyben, hogy részünkre visszamenőleg elutalják a jogtalanul beszedett bérleti díjat, ám a CseVak válaszában azt nyilatkozta, hogy ez nem áll módjában. (?)

A jogi képviselet hiánya

Hogy minderről a lakók miért nem kaptak teljes körű felvilágosítást, hogy a háznak miért nincs egy, a közgyűléseken rendszeresen megjelenő ügyvédje, ami egy ilyen összetett, problémás ügyben létfontosságú lenne, arra a közös képviselőnk nem tudott válaszolni. Bár a tavalyi elszámolásból kitűnik, hogy a ház fizet egy ügyvédet, a közös képviselő ezt a személyt nem tudta megnevezni. Ellenben kifejtette, hogy felesége, Dr. Őri Csilla látja el a ház jogi képviseletét, de az összeférhetetlenség miatt csak korlátozottan. Hogy akkor miért nem keresett meg egy kívülálló ügyvédet, arra sem tudott válaszolni.

A helyzetben kénytelenek voltunk magánügyvédet fogadni, aki a “hivatalosan fizetett” ügyvéddel szemben már többször megjelent az elmúlt hónapok közgyűlésein, jogi tájékoztatást adott a helyzetről és a CseVakkal is tárgyalásokat folytatott. Azonban nehezen nyugszunk bele abba, hogy egy esetleges per költségeit nekünk egyedül kellene viselni, mikor az ügyben meglepő módon passzív közös képviselőnk helyett dolgozunk és járunk el, a társasházközösség tulajdonának védelmében. Ez ma a magyar jogállam?

Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseink a következők:

• A CseVak hogyhogy nem kötelezhető a 17 éve jogszerűtlenül szedett bérleti díj társasház számára történő visszautalására? (A kamatokról nem is szólva.)
• Ha a Bogrács a bérleti díjat a CseVaknak gondolja jogosan fizetni, akkor a vételárat miért nekünk akarja adni?
• Ha a lakók mégis aláírják a peren kívüli megállapodásba való beleegyezést, az hogyan fog realizálódni, ha a Földhivatal időközben visszaállamosítja a telket?
• Ha visszaállamosítja, és a lakók igazolják tulajdonjogukat, nem ismét a tulajdonosokra száll vissza a Bogrács alatti földterület?
• Ha el akarják venni tőlünk a földterületet, miért nem tájékoztatnak és kártalanítanak minket?
• Hogyan utasíthatja a társasházközösséget a Földhivatal egy olyan tulajdonjog bejegyzésének lehetővé tételére, mely jelenleg per alatt áll, elsőfokon elbukott, és másodfokú döntés még nem született róla?