Társasház és közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!

Köszönöm az eddigi hasznos válaszaitokat. A parabola antenna gond megoldódni látszik, azonban társasházunk újabb problémába ütközött: korábban már írtam a tetőbeázások gondjáról (a tető teljes felújítását az előző közös képviselő nem volt hajlandó megoldani, de most új közös képviselőnk van, aki minden erejével rajta van a tetőszigetelés teljes felújításán). A tetőszigetelés ügyében 12-én közgyűlés összehívására került sor, azonban azon kívül, hogy többen kijelentették, nem hajlandók fizetni a tetőt, a közgyűlés nem volt határozatképes a megjelentek alacsony létszáma miatt. Kérdésem:
1.) Ilyenkor gondolom ismétlő közgyűlést kell összehívni. Vagy elegendő, ha a közös képviselő írásban nyilatkoztatja a lakókat, hogy hajlandók-e a tetőszigetelés rájuk eső részét fizetni?
2.) A tulajdonosok hány százalékának kell igennel szavaznia ahhoz, hogy a tetőszigetelés megkezdődjön, illetve az kifizetésre kerüljön (a társasháznak jelenleg egyáltalán nincs tőkéje)?
3.) Korábban Majordomus írt ez esetben a birtokvédelem lehetőségéről, amelyet jó ötletnek találok. Amennyiben birtokvédelemért folyamodok, kérhetem-e, hogy a lakásomban (magántulajdonomban) keletkezett kárt is kifizesse a közösség? Jelenleg nagyobb beruházásban vagyunk, a lakást muszáj felújítani, nem lehet halogatni a tetőszigetelés miatt.
4.) A jogi lehetőségeket kihasználva vajon mennyi idő lehet, míg elérjük, hogy a lakók fizessenek? Mi van, ha valaki mégsem fizet, milyen lehetősége van ebben az esetben a közös képviselőnek? Hangsúlyozni szeretném, hogy a szigetelés sürgős, hiszen a lakások többsége nagyon ázik a tetőn!

Válaszai(to)kat előre is köszönöm!

Elnézést, de néhány kérdésem volna még az alábbiakkal kapcsolatban:
1.) a tetőszigeteléssel járó 1,6 millió Ft kiadás a "rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás?
2.) a tetőszigetelés felújításához (nagyon sürgős, hiszen a beázások a ház "állékonyságát" veszélyeztetik), annak költségeinek megfizetéséhez milyen szavazattöbbség kell? Elég az egyszerű vagy szükséges a 4/5-ös, esetleg egyhangú szavazat kell?

MD, köszi ismét. Ez már csevej, de érdekelne a háttér. Szóval mi van akkor, ha a négyből csak három lakásnak érdeke a fejlesztés? Sarkítva: három család helikopterleszállót óhajt a közös területen, de a negyediknek nincs is helikoptere, nem is akar, nem is lehet stb. Ekkor részéről nem jogos az ellenállás?
Bocs, de nagyon kíváncsi vagyok, én most a helikopteres társaságban vagyok, de isten tudja, mi okosságot találnak még ki ezek az én drága szomszédaim.
Köszönöm: dh

Dh
A PTK alapján-müködtök ! Nem a társaházi tv szerint.
Ha 3-an ürkikötőt szavaznak meg, annak az arányos részét fizetned kel, de nem a negyedét ,hanem amennyi a tul hányadod ( ha 12 % akkor annyit, de nem 25-öt)

Hianita

A második megismételt közgyülésen ha ketten vannak az is elég ha szerepel a napirenden a tetőfelujitás
Ez nem rendfes gazdálkodás körét stb kiadás,hanem a közös tulajdon felujitása ! Jogod van neked is felujitani és bvevasalni rajtuk,de várds- meg a közgyülési döntést. Ha elutasitják, azonnal pereld be a házat !

Ha nincs pénzük vegyenek fel hitelt.
Fontos ! A feluijitás arányos részét neked is fizetned kell !

Tisztelt Fórumozók!

A következő problémával fordulok hozzátok.

1. A társasház számvizsgáló bizottság tagja törvény alapján csak tulajdonos lehet. Lehetséges-e, hogy valakit megválasztanak a számvbizsgáló bizottságba tagnak, majd ő meghatalmaz valakit (akinek semmi köze a házhoz), hogy helyette az e tisztséggel járó kötelezettségeket folyamatosan ellássa?
2. Az egyik lakó a taggyűlésen való részvételre meghatalmaz valakit (folyamatosan), és a meghatalmazottat a taggyűlésen megválasztják a számvizsgáló bozottság tagjává (nincs köze a házhoz), jogszerű-e?

Előre is köszönöm gyors válaszotokat!

Tisztelt Mindenki!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, amely már 1 éve megkeseríti életünket. Tavaly vásároltam egy kisebb házat. Sajnos tapasztalatlanságomból adódóan nem figyeltem részletekre. Kiderült, hogy mivel régen a győri inszol tulajdonában volt 3 egymás mellett álló ingatlan bejegyezték őket társasháznak, így a mienket is. A kérdésem az lenne, hogy nem ütközik-e ez valamilyen törvénybe, hogy 3 különálló ingatlant, külön címmel (141a,141b,143a,143b,145) egy társasházként kezeljenek. Sajnos a legnagyobb probléma az, hogy mindegyik házban két lakás van (így összesen 10 lakás) ezeknek pedig 60%-a a inszolos. Megnéztem a térképen, hogy a társasházak 3 különböző helyrajzi számon vannak. A kérdésem az lenne, hogy helyrajzi számonként valahogy szét tudom-e választatni az ingatlanokat, hiszen így most például ha száz méterrel arréb valaki lusta lenyírni a füvet akkor én is fizetem a "szolgáltatást".

Segítségüket előre is köszönöm!

Szerintem a társasház csak önálló ingatlanonként (helyrajzi számonként) értelmezhető. 3 telket nem lehet egy társasházzá nyilvánítani. Kivéve, ha úszótelekről van szó, mert akkor az építési telek az úszótelkeket magába foglaló tömbtelek, ha maga a tömbtelek a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi.
Ha a tömbtelek ugyanakkor harmadik személyé (pl önkormányzati tulajdonú közterület), akkor úszótelkenként is lehet (kellene?) önálló társasházakat alapítani.

Azt nem tudom, hogy úszótelek-e. Honnan tudnám ezt megnézni? Az bizonyos, hogy a telek elvileg osztatlan közös terület, de nekem például az van a földhivatali példányomra írva, hogy xy Hrsz 50 % tulajdonosa vagyok. Tehát a földhivatalban mintha külön lenne kezelve.

zümi (méhecske)
Társasházi törvény szerint:

A számvizsgáló bizottság
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:

1. bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
2. véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
3. javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
4. összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.

(2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.
A könyvvizsgálatot és a gazdasági ellenőrzési feladatot ellátó személy
51/A. § (1) Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió Ft-ot, vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának segítésére - különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére - legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy annál magasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minőségében regisztált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenőrzést segítő személy) kell igénybe venni.
(2) Nem lehet gazdasági ellenőrzést segítő személy a társasházban tulajdonostárs, haszonélvező, más használó, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt és annak megszűnésétől számított egy évig.
(3) Az ellenőrzési feladatot az ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.
(4) A gazdasági ellenőrzést segítő személy betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a társasház befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata.
(5) A gazdasági ellenőrzést segítő személy köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá - különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében - köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
(6) A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles meghívni. A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.
(7) Ha a gazdasági ellenőrzést segítő személy tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől).

Magyarán a számvizsgáló bizottság tagja nem lehet tulajdonostárs. Az meg, hogy ő egyedileg meghatalmazzon maga helyett bárkit is, önmagában lehetetlen. ;)

nanemaaa

Először is köszönöm a választ, bár annyit hozzátennék, hogy itt a meghatalamzott nem tulajdonostárs, csak ismerőse a tulajdonosnak. Jelen esetben a számvizsgáló bizottság 3 tagú. Ezek szerint a tulajdonos nem hatalmazhat mneg senkit, hogy a számvizsgáló bizottságban helyette ellássa a feladatokat?

Köszi a választ!

Nem.

Tisztelt Fórumozók!

Lehet nem jó téma helyet választottam, de talán itt kapok választ.

Tehát:
A testvéremmel közösen örököltem egy nyaralót. A probléma az, hogy ő a családjával szinte egész nyáron lent van. Én nem igazán szeretek ott lenni, bár a lehetőségem meg lenne rá, szóval nem az a probléma, hogy nem engedne be. Szeretném eladni a részemet, mert így ha nem járok le, csak a fizetnivalók vannak utána, de kb 10 éve voltam ott nyaralni utoljára.

Milyen módon adhatnám el a részem? Vele erről még nem beszéltem (a viszonyunk nem jó) de gyanítom ő azt mondaná, hogy nem fizeti ki, mivel ez így megéri neki: felesben fizetünk mindent (természetesen a fogyasztást nem, de az adókat, károkat stb igen) de ő használja 100%-ban. Hogyan adhatom el a részem?

barbee12!

Tulajdonrészed eladását kell elsősorban erőltetni. Amennyiben nem megy bele, akkor a nyáron való ott tartózkodás idejét, úgy ahogy a költségeket is, el kell osztani, és add ki nyaralóknak.

De lehet, csak egy kicsit kell erőltetned, egy elővásárlási jogról való lemondás felajánlásával.
Mond azt, hogy a tulajdonrészed értékesíteni szeretnéd.
Közösködni senki sem szeret, mint ahogy Te sem.

MINDIANA köszönöm a választ.

Most hallok először az elővásárlási jogról, de úgy értelmezem (kis utánaolvasás után) hogy eladhatom a részemet egy harmadik félnek, abban az esetben ha a testvérem nem veszi meg tőlem. Jól értem? És ilyet meg lehet tenni, hogy csak egy fél házat adok el?

Miért ne !
Nane stb

Az utolsó mondat helyesen: a Számvizsgáló Bizottság tagja csak tulajdonostárs lehet !

Forrás !
Egyszerű ! Keresd meg a házkezelőt, kérd el az Alapitó Okiratot, s nézd meg hogy miből -áll ( albetétek felsorolása) a ház !

Egyetértek Nane.. Véleményével, kizárt hogy egy társasház 3 külön hrsz-en legyen.
Szerintem egyszerübb a helyzet. Kűlön társasházak, de a 60 %-os többségi tulajdonos (inszol) közösen üzemelteti őket ! Közös gazdálkodás ! Nézd meg az Alapitot.

MajorDomus

Köszönöm a választ a tetőfelújítással kapcsolatban!

MDómos!
Nem véletlenül ollóztam be a jogszabályt. Az első kivastagított bekezdés a számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasházra vonatkozik, míg a második vastag bekezdés a számvizsgáló bizottságra magára.
Szóval nem lehet tulajdonos a tag. ;)

Egy privát kérdés: Major Domus azonos egy más helyen található majordoomus-szal? ;)

nanemaaa

Az SZVB és az ellenőrzést segítő személy az két dolog.
Az SZVB csak tulajdonosokból állhat.

Igy van, s ez független a lakások számától

Privát: én önmagammal vagyok azonos, az egész neten ezt a nevet használom másról nincs tudomásom.
( maior domus = háznagy, a Meroving dinasztia korában a tényleges hatalom gyakorloja a király helyett,mint Japánban a sógun)

:) Ezek szerint nem találtad meg, pedig felvállalható lett volna!:)

Igen, igazatok van. ;)

MD.
Rosszul írtam, majordomoos1...és nem neten találtam.
Talán Everesten. ;)

MD
És egy kis történeti áttekintés a teljesség igénye nélkül:
"A majordomus (a latin maior domusból) kora középkori cím és tisztség; legjellemzőbb a 7-8. századi frank királyságokban használták. A tisztség viselője eredetileg a királyi udvar első tisztviselője, a királyi jószágok és az udvartartás felügyelője volt.

A 7. század folyamán a majordomusi hivatal vált a legfontosabb hatalmi pozícióvá Austrasiában (a Meroving-dinasztia alatt az északkeleti frank királyságban): a majordomus volt a döntéshozó, míg a király csak protokolláris szerepet töltött be.

A tisztség Heristali Pippin családjában örökletessé vált.[1] Miután Austrasia és Neustria újra egyesült, az ő unokája, a 747 óta majordomus Kis Pippin 751-ben megszerezte a koronát és megalapította a Karoling-dinasztiát. Fia, Nagy Károly uralkodói jogát úgy törvényesítette, hogy erős hadseregével megvédte a pápát a támadások ellen, aki cserében 800-ban a Szent Római Birodalom császárává koronázta. Ezzel Európa történetének egyik legjelentősebb alakjává vált."

Mint hamarosan én is !

Ezt irtam én is, Nane, csak nincs a közelben számitógép
és nem tudok beszurni ...

Ha nincs közelben ámítógép, akkor miről fórumozol? Mobilról?

Üdvözlet!

3 évvel ezelőtt vettük egy lakást társasházban. A házhoz 3 db pince tartozik, melyből 1-et kiadnak 1-et terveznek kiadni 1-et pedig a lakók használnak. Az összes pince osztatlan közös tulajdonban van. A lakók által használt pincéből többet lekerítettek/zártak néhányan és használnak. Közös, tehát általam is használható pincerész nincs, pedig most már szükségem lenne rá. Kérdésem, hogy mit lehet tenni, hogy én is jussak tároló részhez? Milyen "jogaim" vannak ebben az esetben? A válaszokat előre is köszönöm!