Társasház és közös tulajdon


alfateam # 2019.09.19. 12:17

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon.
A kisebbségben maradt bármelyik tulajdonos fordulhat bírósághoz.
A közgyűlésen való részvétel nem keletkeztet jogot...

drbjozsef # 2019.09.19. 12:19

alfateam,

Nem értem a két mondatod közötti kapcsolatot. A közgyűlésen való részvétel nem, ebben igazad van. A szavazás, az keletkeztet jogot. A nem szavazás az viszont nem keletkeztet jogot.

Hogyan kerül kisebbségbe az, aki nem szavaz?

(Egyébként nemoly rég veséztük ki ezt elég alaposan vmelyik társasházi topikban, ha érdekel)

drbjozsef # 2019.09.19. 12:21

Tune007,

Miért bélelné ki saját költségén valaki a gyűjtőkéményt?

Ha ez a hobbija, akkor persze teheti, de akkor saját költségén tegye. Hiszen NEKI nem is kötelező, NEM őt szólította fel a főkétüsz.

MajorDomus # 2019.09.19. 18:53

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon
.
Ha ez igy lenne...

Ez egy marhaság!
.
Ezzel az erővel bármilyen döntést keresztűl lehet vinni a közgyűlésen,miután a napirend alapján (elszámolás?megkaptuk,rendben,költségvetés:közös költség nem változik.semmi rendkivűli) majd olvasom hogy teljesen mást szavaztak meg,mint ami elő volt terjesztve.a részt vevő 6 nyugdijassal.

MajorDomus # 2019.09.19. 18:53

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon
.
Ha ez igy lenne...

Ez egy marhaság!
.
Ezzel az erővel bármilyen döntést keresztűl lehet vinni a közgyűlésen,miután a napirend alapján (elszámolás?megkaptuk,rendben,költségvetés:közös költség nem változik.semmi rendkivűli) majd olvasom hogy teljesen mást szavaztak meg,mint ami elő volt terjesztve.a részt vevő 6 nyugdijassal.

drbjozsef # 2019.09.19. 19:35

MD,

Te tényleg kk vagy, vagy csak trollkodsz?
Ha előbbi, tényleg rádférne a továbbképzés.
De elmagyarázom neked, még Te is meg fogod érteni.

A meghozott határozatot, a Tht.42§(1) alapján, a kisebbség jogos érdekére hivatkozva csak az támadhatja meg, aki a határozathozatalkor ténylegesen is kisebbségbe került, márpedig ez csak annak sikerülhet, aki ott volt, és szavazott, ráadásul ellene, de ez ugye evidens.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Tht.42§(1) alapján, a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközése esetén ne támadhatná meg bármelyik tulajdonostárs. Nyilván.

A te példád az utóbbi, hiszen a napirendtől eltérő határozatok a Tht rendelkezéseinek nem felel meg. Amiről eddig itt szó volt, az az előbbi. Így homályosul?

alfateam # 2019.09.19. 20:30

A Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.20.299/2010/8. számú döntése alapján, „aki nem szavazott a határozat ellen, érdekeinek sérelmére alapítottan nem jogosult e határozat megtámadására", hiszen „a kisebbség érdeksérelme esetén nyilvánvalóan azoknak a tulajdonostársaknak az egyike (bármelyike) jogosult a kereset benyújtására, aki a szavazásnál kisebbségben maradt és emiatt jogos (vagy annak vélt) érdeke nem juthatott érvényre".

Kocsis Éva # 2019.09.19. 21:20

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérnék, hogy szövetkezeti lakásoknál kéményfelújításhoz a lakástakarékon összegyűlt pénzhez, ha szükséges hitelt felvenni, hány százalék szavazat szükséges hozzá (100% vagy 51%)?
Előre is köszönöm a segítséget.
Kocsis Éva

Nagym26 # 2019.09.20. 19:38

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy 10 lakásos társasház, amelyben van egy 30 nm-es földszinti kislakásunk (a két lányom lakna ott). Az elmúlt 15 évben 10 beázás történt, melyet a ház 80 éves eternit/ólom vízvezetékei okoztak, ennek következtében vizesek és penészesek a falak. Több éves hadakozás ellenére se sikerült elérni, hogy az összes elavult vezetéket kicseréljék, csak mindig szakaszosan, ahol éppen eltört azt javították. A csatorna és a főnyomó cső is a padló alatt megy, érintve a szobát, konyhát és a fürdőt is, ezért minden egyes javítás alkalmával, fel kellett szedni a járólapot, a padlót és újra kellett festeni. Minden egyes beázás utáni helyreállítást saját költségemen oldottam meg, mert a ház arra hivatkozott, hogy nincs pénze. A lkók nem akarják összeadni .
2016-ban a saját költségemen megterveztettem a ház szennyvízhálozatát, valamint labor vizsgálatot végeztettem a lakásban (furat mintát vettek), mely kimutatta, hogy a falak vizesedését szennyvíz és talajvíz okozza. Még abban az évben a ház elfogadta az általam készítettet tervet és vállalta, hogy a falszigetelést is megoldja, ez jegyzőkönyvben rögzítve lett. A ház megszavazta, hogy a vizes munkálatokat a ház eddigi vízszerelője végzi majd el, 600.000 Ft-os árajánlattal. A jegyzőkönyvben az is rögzítve van, hogy egyetlen régi vezeték sem maradhat a falban, illetve a kivetelezés építési felügyelő mellett történhet. 2016-tól semmi előrelépés nem történt, az emiatt kialakuló állandó stressz egy rosszindulatű daganatot eredményezett, és 2018 szeptemberében megműtöttek. Azóta kezelesre járok
2019 márciusában leszakadt a fürdő plafonja, melyet az emeletről lejövő csatorna éveken keresztül áztatott.
A ház a következőképpen oldotta meg a szennyvíz háálozatot, a közösképviselő a saját vízszerelőjét hozta aki 900.000 ft-ét végezte el a munkát, építési felügyelőt nem rendelt ki, a szigetelést pedig nem oldotta meg. Közölték ismét, hogy nincs rá pénz. Mivel a lakás megint teljesen szét lett verve, saját költségemen megoldottam az alászigetelést (érintve a 3 szomszéd közös falát is). A helyreállítás 1.400.000 Ft-ba került. Amint befejezödött a festés, rá egy hétre hatalmas vízfolt jelent meg a falon. Kiderült, hogy az ígéret ellenére, az emeleti mosagatókat összekötő függöleges csatorna, mely a mi szobánkon keresztül halad, és úgy van bekötve a főcsatornába, a szerelő úgy hagyta és nem cserélte ki. A közösképviselő közölte, hogy hiába függőleges vezeték, ez nem a házé, hanem az enyém, mert az én falamon halad keresztül . Kénytelen voltam ismét saját költségemen megcsináltatni. Újra szétverték a falat, a padlót felbontották, ennek a helyreállítása még nem történt meg.
A kérédsem a következő, jogosult vagyok-e kártérítésre a ház részéről? Mivel a lakás több éve lakhatatlan az állandó beázások miatt.
A felújítási költséget meg kell-e térítse a ház? Ha igazságügyi szakértőt hívok hogy megállapitsa mennyit romlott a lakás állaga a beázások miatt es az ügy bíróságra kerül meg kell- e várjam a lakas rendbetetelevel és beköltözéssel a tárgyalások végét ( ami 4-5 év is lehet ) vagy a szakértői után pontra tehetjük és beköltözhetnek a lányaim? Az alászigetelést a háznak v. Nekem kell megoldjam? A tetőtér lakója 8 évvel ezelőtt a 10 éves palát lecsréltette bramach cserépre utánna a lakók tulajdonhányad alpján ki kellett fizessék. A tetőteresnek 3 lakása van a házban neki kéne a legtöbbet fizetni ezért mindent leszavaz a 2 barátjával.

Jelzem, hogy egyetlen havi közösköltség elmaradásom nincs. Ezekután a háznak nem kötelessége a vezetékek rendbetétele? Várom és köszönöm a választ .

akomadi # 2019.09.21. 07:18

Kedves Fórumozók!

Van egy kisebb lakótelep, szövetkezeti házakkal. Otthon melege pályázat keretében szigetelték a házakat és ablakcsere történt. A szerződést úgy írtuk alá, hogy három részből tevődött össze lakásonként az összeg. Egy rész az állami támogatás, egy részét a szövetkezet állta volna a meglévő tartalékból, és egy részt a lakástulajdonos fizet vagy egy összegben vagy 5 vagy 10 éves hitelre. Én az 5 éves hitelt választottam.
Az akkori szövetekezeti elnök nagyon nem jól kezelte a vállalkozói munkát, nem a mi érdekeinket nézte. a 2 hónap vállaláshoz képest csak a mi házunkon egy évig dolgoztak, laikusként is láttuk, hogy mennyit pazaroltak, a műszaki ellenőr többször szedette le a szigetelést, stb., a kötelező munkákat sem végezték el teljesen. Az elnök nem akart pl. kötbért kérni, állítólag semmi nincs dokumentálva.
Ennek ellenére kiderült, hogy a szövetekezet elnöke még valamiféle pótmunkára is szerződött a vállalkozóval, amiről mi lakók nem tudtunk, nem is iratták velünk alá, viszont a vállalkozó ezt az összeget követeli.
Azóta persze az elnököt nem választottuk újra, már más a vezető. Viszont kiderült, hogy a szövetkezeti pénz nincs meg, tehát most minden lakástulajdonosnak több százezer forinttal többet kellene fizetnie, mint amit a szerződésben aláírt, esetemben pl. 300 ezer forint. A mostani elnök azt mondja, majd akkor pereljük be az előző elnököt, ha kifizettük a pénzt és még bizonyítékokat kell gyűjteni. Nem értem, miért nem egyértelmű ez a könyvelésből, hogy eltűnt az a pénzt, miért nekünk kell kifizetni?

akomadi # 2019.09.21. 07:27

Vagyis rosszul írtam, nem hitelt fizetünk, hanem részletfizetés. Viszont az még hozzájön, hogy az előző elnök nem fizette a részleteket sem, pedig mi fizettük rendesen.

Bogi03 # 2020.05.27. 10:05

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni Tőletek! A 17. kerületben megvásároltunk egy kis garázst a társasház aljában, ahol egy
üzletet szeretnénk nyitni. Kérdés a következő, szükséges-e felvenni a közös képviselővel a kapcsolatot, aki a közgyűlésen megszavaztatja, hogy nyílhat-e ott üzlet, avagy elég az önkormányzat engedélye, aki megadja a működési engedélyt? Állítólag 2018.januárjától törvénymódosítás történt ez ügyben, de nem egyértelmű számomra.

Köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2020.05.27. 10:53

Bogi03,

Elvileg nem kell a társasház beleegyezése :

Tht.16. § A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.
17. § (1) A szervezeti-működési szabályzat

  1. meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően;
  2. ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.

A nem lakás célú, külön tulajdonú helyiség hasznosításába a fenti két kivételen túl nem szólhatnak bele.
(Természetesen a normál szabályoknak meg kell felelni, birtokháborító (zaj, bűz, etc) tevékenység nem folytatható.)

MajorDomus # 2020.05.27. 19:04

Sajnos ez így van.
Azért ajánlatos a képviselővel felvenni a kapcsolatot mielőtt egy ft-ot kiadsz az üzletre. A társasházakban érdekes szablyok is vannak amiről jó tudnod. Például 3x -os közös költség az üzletekre stb.
.
Illetve az átalakitásra vonatkozó
szabályok mit a törvény is nevesit.