Társasház és közös tulajdon

MOndja már meg valaki legyen szíves, mi a különbség a között, hogy ha társasházban lakom vagy ha lakásszövetkezeti lakásban? A társasházi trv a lakszövös lakásra nem vonatkozik?

A probléma többrétű. Egyrészt, ha a szomszéd barkácsol, azt miért nektek kellene megfizetni? Ha lehet, mindenki a magáéval verje a csalánt.

Bár tetőtéri lakásban laktok, mégsem hiszem, hogy egy vélhetőleg nagy kosszal járó munkavégzést a lakásodból kellene engedned. Menjen a tetőfedő, vagy bádogos a vélhetőleg még a lakás felett lévő beépítetlen padlástérben, vagy menjen ki a tetőre. Természetesen annak tudatában, hogy az okozott esetleges kárt köteles megtéríteni.
Darus kocsi is jónak látszik, bár ha aránytalanul drágább, akkor nem biztos, hogy a bíróság is e mellett döntene.
Perrel bárkit lehet fenyegetni. Azt meg is kell nyerni. ;)

SOS, mert megbolondulok!
Egy 8 lakásos társasház 3. emeletén és tetőterében lakok. Mellettünk egy kb.40-50 lakásos társasház van, melynek az én lakásom melletti oldalfalát (véleményem szerint barkácsolták)"szigetelték" A szigetelést a mi meglévő bádoglemezünkre ráhúzták. Természetesen beáznak. A szomszéd társasház kérésére 30.000 Ft-ért az ő szakemberük a problémát orvosolta (mi fizettünk): a kintlévő bádogcsíkot odaragasztotta az ő szigetelésükhöz. A probléma továbbra is fönnáll, áznak.
Tegnap megjelent a szomszéd, hogy engedjem be a lakásomba az ő "szakértőjét". Kértem volna, hogy igazolja magát, erre elrohantak. Véleményem szerint a magántulajdonomba nem vagyok köteles a szomszéd ház lakóit és embereit beengedni. A mi tetőnkről akarják állandóan az ő házukat javítgatni.

Kérdésem: Meg tagadhatom-e hogy a tetőnket birtokba vegye? Alpintechnikával és daruskocsival a probléma orvosolható.
Sajnos saját lakótársaim félnek a szomszéd háztól, mert az ő közös képviselőjük állandóan rendőrrel és perrel fenyeget, ha mi nem fizetünk. Én meg attól tartok, hogy az ő barkácsolásaik miatt az én lakásom fog ázni, javíttatásra meg nem lesz elegendő pénze a házunknak.

Köszönöm szíves válaszukat.

Nakapkodva írtam. Tehát a 2003. Évi 133 as törvény. És akár a házban lakik akár nem olvasandó

Nincs kozos képviselő aki ezt elmondaná? Ajánlatos a társasházi törvényt CXXX/2003 tv.. Elolvasni. Álarc házban lakik akár nem köteles a kozos költséget fizetni amit a közgyulés mégha tároz. A felsorolt munkák eldöntéséhez elég az egyszerű többség. Csak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához kell a 100 % egyetértés. Például tetőtérbeépités !
a nem ott lako tulaj csak ez utobbit akadalyozhatja meg,mast nem.

Tisztelt Fórumozók!
Egy hatlakásos társasházban lakom, ahol az egyik tulajdonos nem lakik a lakásában. Ő és egy másik tulajdonos közös költségdíj fizetései akadoznak. A nem itt lakó nem egyezik bele semmilyen felújítási munkába sem. (Pl. közös helyiség - mosókonyha- falának rendbetétele, kifestése, ereszcsatorna kijavítása (mert lyukas). Megakadályozhatja-e a többségi döntés
ellenében ezeket a munkálatokat? Kötelező-e 100%-ban beleegyezni mindenkinek a tatarozási, felújítási, karbantartási munkákban? Mi védi az állandóan itt lakók érdekeit, ha szeretnének komfortosabb körülmények között élni? Melyek azok a témák, amiben a lakók 100%-nak bele kell egyezni, és nem elég a többségi döntés?
Válaszát előre is köszönöm

Ha az előkert a lakáshoz tartozik, vagyis a te tuladonodban van, akkor nem vagy köteles oda-vissza állni az autóval...

Sziasztok!

Gyorskérdés: köteles vagyok a saját tulajdonrészemen átengedni a szomszédot (nem szolgalom)?
(háttér: 4 lakásos sorház, 3 m osztatlan közös tulajdon a kocsibejáró, ez kavicsos, a lakások előtt előkertek, itt parklounk, épp elfér a két autónk, ez betonozott. Ha esik az eső, a mögöttünk lakó nem tud kimenni száraz lábbal a közös részen, a babakocsija meg nem fér el a mi előkertünkben a kocsinktól, csak ha kiállok. Na ekkor kéne nekem szerinte minden esőzéskor az utcán parkolnom, hogy ő a lebetonozott részen mehessen.)
Nem szemétkedni szeretnék vele, csak a számonkérésére reagálni.
Köszönöm a válaszokat: dh

Eloszor is keressetek profi kepviselot. Amit szakvelemenyekre fizettek abbol reszben a haz mar javithato lenne..
egz tarsashazban. Sokfelekeppen lehet penzt csinalni. Mindenkeppen draga lesz,de nem mindegy hogy mennyi. Kerssetek szakembert.

Itt volt hasonló téma:

http://www.jogiforum.hu/forum/16/20440#…

Sziasztok!

Nos a közös képviselőhöz nem tudunk fordulni, most akarjuk leváltani. Ő a harmadik aki meglopja a házat. Az előzőek börtönben vannak, ők 9 házat loptak meg. Erről-ennyit. Jelenleg gáztartozás miatt ki van kapcsolva a gáz, nincs meleg víz. Minden lakás katasztrófa. 2 szakértői véleményünk van már, az egyik szerint "jelentősen vissza kellene bontani a házat".

Tényleg csak ennyire súlyos a probléma!!!!!

Valaki segítsen és mondja meg kihez tudunk fordulni???

Előszőr talan a kőzős kepviselohoz kellene. Ezert van. 7 ev utan csak szavatossagi igenyetek lehet,garancialis mar nem. A pēnzt dobjatok őssze.

Kedves mindenki!

Kérem segítsenek nekem az alábbi ügyben:
2003ban épült társasházunk, most ért el a lakhatatlan szintre. Sajnos a garanciát nem tudtuk érvényesíteni mert nem tudjuk hogy hogyan tudnánk utolérni bárkit is.

Nos:
a cég akitől vettük a lakást megszűnt
a beruházó nevét ismerjük, neki van másik cége most, de ő állítólag nem felelős mert ő csak a beruházó volt

kihez tudunk fordulni? Minden lakás egy romhalmaz, például nálam a falban 1m magasan áll a víz.

Sürgős lenne megcsinálni de a háznak nincs pénze!

Valaki segítsen!!!!!

pancsaa

Csak az SZMSZ szabályozhatja az egy meghatalmazott által képviselt meghatalmazók számát. A mienkben ez 3.

Köszönöm szépen. Rákeresek.

Ugy mint
ellenērdekü fēl -meghatalmazàs. Nem kēpviselheti a saját ērdekeit a megbizojaval szemben. Ĕrted màr?

Sajnos az SZMSZ nem határozza meg, hogy mennyi meghatalmazással szavazhat egy valaki. Csak annyi van benne, bárki hozhat meghatalmazást.

A PTK -ban hogy keressek rá? Nem találtam ehhez hasonló jogállás leírást.

Nézd meg az Alapitó Okiratban kinek a tulajdona a mellvéd !

Ha a felső szomszédé akkor igaza van,le kell bontani.
Ha közös tulajdon, akkor is igaza van, mert önhatalmulag senki sem épithet a közös tulajdonra.

Ez utobbi esetben kérjetek közgyülési felhatalmazást az árnbyékol.óra, s akkor maradhat.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésben kérném a segítségeteket:

Édesanyám egy társasház második emeletén lakik.
A lakáshoz tartozik egy erkély is.
A felette levő szinten viszont egy körterasz van kb. 100 cm-es mellvéddel.

Anyukám egy kiengedhető árnyékolót szereltetett fel,mert a mellvéden megtelepedő madarak piszka miatt az erkélye használhatatlan volt.

A felette lakó teraszról a csatorna oly módon van a falon keresztül a mi erkélyünk falára kivezetve, hogy az árnyékoló rögzítése csak a mellvéd falába volt megoldható(természetesen annak állagsérelme nélkül).

A fenti lakó azonban ragaszkodik az árnyékoló leszereléséhez.

Kérem segítsetek, hogy mik a lehetőségeink!

Egyébként van megoldás a PTk-ban is.

A megbizójával szemben nem lehet ellenérdekü fél !

Most nem tudok utánanézni,nincs itt számitógép a közelben, de ha el nem felejtem holnap az irodában utánanézek. De ez a lényeg.

pancsaa

Az SZMSZ-ben lehet és kell szabályozni.

Üdvözlet!

Abban szeretnék segítséget, tanácsot kérni, hogy van-e lehetőség, jogszabály arra, amivel a gondnokunktól meg tudnánk vonni a meghatalmazásokat a közgyűlésekre.

Egy-egy közgyűlésre 15-20 db meghatalmazással a kezében érkezik (54 albetétes TH), amelyben nem szerepel, hogy a meghatalmazók mire szavaznak a napirendi pontoknál, csak egy egyszerű meghatalmazási forma van.

Gondnokunk legutóbbi közgyűlésünkönk is, a saját munkakörét érintően szavazott a meghatalmazásokkal a kezében, természetesen nem arra, ami őt rosszabbul érintené.

Nem találtam jogszabályi helyet arra vonatkozólag, mely ennek lehetőségét korlátozná, avagy kizárná.

Véleményem szerint így nem a meghatalmazottakat képviseli, hanem a saját érdekei szerint "manipulál".

Van erre lehetőség a jogon keresztül, avagy csupán az SZMSZ-ben lehet ezt kikötni?

Köszönettel:
Pancsa

1./ Eladás esetén elegendő a 4/5-öd, egyéb mődositásnál nem !
2,/ természetesen megtehetik hogy 100 % hozzájárulást kötnek ki.

Sajnos az előző kérdésemre nem kaptam választ, viszont másra is kíváncsi lennék, így abban reménykedve, hogy ezúttal tudnak segíteni, felteszem kérdéseimet.

Társasházi közös tulajdonnal kapcsolatban lennének a következő kérdéseim:

1. A társasházi törvényben szereplő 4/5-ös többség a gyakorlatban is elég az alapító okirat módósításhoz és közös tulajdon eladásához? Úgy tudom, hiába van ez definiálva bizonyos feltételek mellett, a gyakorlatban mégis 100%-os beleegyezéshez kötik a módosítást.

2. Amennyiben érvényesíthető valóban ez a gyakorlatban, a társasházi lakók ennek ellenére ragaszkodhatnak-e ahhoz, hogy mindenki aláírja a módosítást?

Előre is köszönöm a választ!

Emod, a társasház sokkal praktikusabb. A megalakításban az ügyvédi közreműködés kötelező, a többit majd ő.

A szomszéddal szemben birtokvédelmet lehet kérni, ha az általa keltett zajterhelés olyan mértékű, ami a lakásotok használatát zavarja.