Társasház és közös tulajdon

Tisztelt Fórumozó!

Olyan társasházban lakunk,ahol az egyik rész tulajdonosa az önkormányzat-régen az önkormányzaté voltak a háza és úgy vettük meg. alapítóokiratban az áll,h a telek közös,kerítés,padlás.
a telken van 2db nem lakás célra használt építmény aminek nincsen tulajdoni lapja a földhivatlba és az alapító okíratban sem szerepel ez a 2 építmény.
az önkormányzat azt állítja,h annó rosszul lett átvezetve,és azt ők építették,tehát az ővék. csak úgy használják,h a többi tulajdonostársakat nem kérdezték meg. kérdésem:ezek szerint az alapító okirat nem ér semmit?ami abban szerepel az nem jó? az önkormányzat azt mondja,h elbirtokolta-ezt könnyen be tudja bizonyítani,ez fenállhat? közgyűlésen hoztunk egy olyan határozatot,h semmi féle ipari tevékenységet nem lehet tenni a közös és nem közös területen. erről kapott 1pld-t. az önkormányzatnak kell felszólítani azt az illetőt akinek kiadta az építményt vagy a közös képviselőnek?

köszönöm a válaszokat:)
B

Ha egy építmény nem szerepel az ingatlan nyilvántartásban, akkor az jogilag nem is létezik, így elbirtokolni sem lehet.
Azt javaslom, hogy találás jogímen kiséreljék meg a társasház nevére történő bejegyzést.

A flldhivatal miutan magukhoz tertek a rohogestol, megnezik nincs-e ott meg egy 3 szoba osszkomfortos lakas is?
attikanak abban igaza van, csak olyan ingatlant lehet elbirtokolni ami letezik.
az ugy azert nyugos, mert modositani kell az Alapoto Okiratot, amihez minden tulajdonosnak hozza kell jarulnia, az onkormanyzat biztosan nem fog..
csak az a megoldas, hogy be kell vonni s kozos tulajdonba, s talalni az Alapitoban egy olyan elemet amihez kapcsolhato.
keszittessetek epiteszeti alaprajzot udvar es felepitmenyek cimmel, s csatoljatok a foldhivatali iratokhoz.
ha foldmero kesziti, akkor o a terkepre be is rajzolja.
Az epitmenyek felett mivel kozos teruleten van, a kozgyules rendelkezik, s nem az onkormanyzat.
ha bevetelt hoz, az a tarsashazat illeti meg.

Trk
a kepviselo szolitsa fel oket a a lakas rendeltetesszeru hasznalatara.
ha nem lepnek akkor elkezdodhet a kifarasztas taktikaja.

Köszönöm a hozzá szólásokat:)
ma beszéltem az egyik telek szomszéddal és elmondta,h az egyik épület ami a telken van azt annó az államosítás előtt az ő apjáé és nagyapjáé volt.csak elvették.
a másik épület az meg az ÁFÉSZ-é volt-de ezt vki engedély nélkül építette vmikor csak ennek nem tudok utána nézni,h hogyan is volt,mert az önkormányzat nem mutat meg semmi féle papírt-mindig sikerül vmi módon lerázniuk:(

térképrajzon most már szerepelnek az épületek,de mint tulajdonos nincsen hozzá írva.
sajnos a birtokvédelmünket elutasították:(

kérdésem:azzal mit tehetünk,h a befolyt pénzből a társasház egy fillért sem kapott?követelhetjük,h visszamenőleg fizessenek?
tehát nem tudja elbirtokolni,ha nincsen bejegyezve?és nincsen róla bírói ítélet?
ezek szerint nem igaz az érvelés,h ők építették ezért az ővéké? az az érvelés,h rosszul lett átvezetve az alapító okiratba az adatok ez megállja a helyét a bíróságon?

köszönöm:)
B

Nehez ugy. Penzt csak akkortol kerhettek erte ha bizonyitani tudjatok a tulajdonjogot.
s visszamenoleg nem.
olvasd el az alapito okiratban mi van a kozos tulajdon felsorolasanal.
abba talan bele lehet kotni.
celszeru egy ugyvedet megbizni,szerintem az alapitookirat kijavutasaa jarhato ut, a modositas nem fog menni.

Tisztelt Fórumozók !
Segítő tanácsot kérek az alábbiakhoz.
Társasházunk egyik lakója saját felújításba kezdett a földszinten található lomkamrák feletti lakásában. Légkalapáccsal szétverte padozatát, néhol át is lyukasztotta a padozat és a lomkamrák feletti részeket.A rombolás eredményeként először sok helyen apró repedezések keletkeztek a lomkamra falazatában ami csak most, több mint tíz év után nagyon sok helyen kimozdult a helyéről.
A lomkamrák falazata most már teljes magasságban megrepedtek és elmozdultak.
Kérdésem: Ennyi év eltelte után van-e valamilyen lehetőség az állagromboló tulajdonos felelősségre vonására.

14 lakásos társasházban lakunk ahol eladtuk a közös tulajdonban lévő földterületünk egy részét. Ez átment a Földhivatalon, tehát bejegyzésre kerü
lt. Ezek után kell-e az alapító okiratunkat módosítani?

1212

Aligha.

De egyébként is
hogyan
bizonyítanád, hogy összefüggés van a két dolog között?

Kiki

A bejegyzés nem történhetett volna meg az Alapitó Okirat módositása nélkül.

Mindenképpen,mert a régi már nem a valóságot tükrözi!

Sziasztok!

Társasházi parkolóhelyemre szeretnék lapostetős kocsibeállót épiteni kis tárolóval. A parkolóhely az adásvételi és az alapitó okirat szerint is külön tulajdonomban van nem része a közös tulajdonnak. Közös költséget nem kell fizetni utána albetétesitve nincs. Kell e bárkitől engedélyt kérnem a tervezett munkára?

Megnézném én azt az alapító okiratot...

Kbs

Miért? Mi a baj vele?
Úgy szerepel:
Közös tulajdon: felsorolás amik ide tartoznak, telek x négyzetméter KIVÉVE a parkolók által elfoglalt terület.
Külön tulajdonnál pedig:
Felsorolva az egyes lakások, az én lakásomnál pedig, plusz a xy-nal jelölt parkolóhely.

Sajátos megoldás. Legalábbis aggályos.

Milyen szempontból aggályos? Mit jelent ez? Ha az én tulajdonomban van akkor épithetek rá vagy sem?

Nem igazán lehet egy helyrajzi számon olyan ingatlan, ami természetben nem teljes mértékben függ őssze. Tehát a lakásod, és a vele nem összeépített parkolóhelyed sem.
HA a tiéd, akkor elvileg építhetsz rá, de az SZMSZ tartalmazhat ezzel kapcsolatban előírásokat, tehát azt előzetesen meg kell nézni.

Megnéztem.
Kifejezetten a parkolóra vonatkozó rendelkezés nincs benne.
A külön tulajdonról pedig ennyi:
„a tulajdonostárs a külön tulajdonába tartozó tulajdonrészét birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti és rendelkezhet vele e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmére”
Valamint még olyan van benne szintén nem kizárólag a parkolóhelyre vonatkozóan hanem a külön tulajdonra, hogy a külön tulajdoni lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a mindenkori épitésügyi szabályoknak megfelelően lehet épitkezést folytatni.
Ha nem lehet egy helyrajzi számon olyan ingatlan ami természetben nem függ össze akkor ez mit jelent? Érvénytelen az igy megkötött adásvételi és AO? Mit tegyek?

Köszönöm

Földszinti 3 lakásos társasház (sorház)-nál szélső lakás el lett adva. A kert kizárólagos használatú, de a korábbi tulajjal eddig közösen használtuk, közös öntözőrendszerrel és egy kemence is felépítésre került közösen, fele-fele területen és pénzen (de ennek nincs nyoma alapító okiratban vagy máshol).

Az új tulaj le akarja bontani a kemencét (ami félig az Ő területén épült), és kerítést építeni.

A kerítéssel nincs gondom, az Ő tulajdona, de az rendben van-e hogy Ő elbontja a kemence felét, aminek az Én részem igy használhatatlan lesz?

Az öntöző hasonlóan nem igazán használható tovább közösen ( ebben az esetben a kút/vezérlő/mágnesszelepek/kerti csap az Ő területén van).

Van valamilyen lehetőségem kezelni a helyzetet? Kérhetek kártérítést?

Köszönöm

Szerintem nem bonthatja le egyedül, hiszen koábban az előző tulajdonossal erről megállapodtatok, ő pedig jogutódként belépett ebbe a megállapodásba. Ha ezzel kapcsolatban érdeksérelme van, bírósághoz fordulhat és majd a bíróság dönt, hogy fennmaradjon-e.

Kbs

Lehet hogy aggályos,de csak Budapesten általános,hogy a parkolók osztatlan közös tulajdonban vannak.

Vidéki önkormányzatoknál több olyan Alapitó van,hogy a házfekügyelő lakása a 4.emeleten van,a házmesterfülke a pincében ahol a lakbért szedte,és ügyeletet tartott.

A privatizáció során mindkettőt megvette,mert egy helyrajzi szám alatt volt az Alapitóban!
A lakást kiadta,a pincében(fűtés,vizesblokk is van) meg lakott.

Jaloss

Miért is kéne neki tovább közösködni veled?
Ha nem akar...

A közös tulajdon mindig megszüntethető.
Persze elszámolással.

Kifizeti a valós károd és bont, ennyi.

Vagy megegyeztek egy közös sütésen!

nonolet

Nem kell közösködnie, de jelenleg úgy gondolja hogy nekem semmi közöm ha Ő lebontja kemence Ő területén lévő részét. Szerinte nem kell velem megegyeznie, nem jár nekem kártérités, vagy bármilyen más egyezség. Egyszóval nem akar elszámolni.

Az osztatlan közös tulajdonban ha nincs használati megállapodás,egy fűszálat sem húzhat ki a tulajtárs beleegyezése nélkül.

Dehogynem!
Csak aztán állni kell a kárigényt.

Simán lebontja, amit akar.
HA! beperlik, akkor egyszer majd fizet.